Kertészeti lapok 1892
1892. November / 11. szám
A trágyázásról, tehát e vázák sötét, majdnem nagyon komor színét kellett figyelembe venni, aminek összeállítására nézve pedig nekem is a színharmónia törvényeihez kellett alkalmazkodnom. A vázák hideg színárnyalatának enyhítése végett, az ágy alapját Sedum carneumból vetettem meg, s ezen az alapon csináltam aztán a többi növény számára az egyes arabeszkeket és szalagokat, de úgy, hogy az egyes alakok a Sedum fehér alapjából 20 cmig kiemelkedtek. A váza körül Iresine Lindeni, Alternanthera nana compacta aurea, Alternanthera versicolor, Alternanthera amoena, Lobelia Kaiser Wilhelm, Alternanthera paronychiodes nana compacta voltak; egyes magasabb növényükül pedig Thuja nana compacta és Acalypha tricolor alkalmaztatott. Ami az Acalypha tricolornak szőnyegágyakra való alkalmazását illeti, arra vonatkozólag a következőket kell megjegyeznem: ez az erre a czélra alkalmas legszebb növények egyike. A régi tenyésztési mód szerint nyáron át nedves-meleg, árnyas melegházban ápolt Acalypha levélzetének szinte páratlan szépségét csak akkor fejti ki, ha a szabadban a legnaposabb helyre tápdús, könnyű, homokos földre ültetjük s a forró időben bőven öntözzük. Ha az Acalypha tricolort rózsaszínű Pelargoniumokkal, Iresine Lindenivel és Centaurea candidissimával alkalmazzuk, oly pompás virágvegyületet kapunk, a mely még azokat az embereket is elragadtatja, a kiknek kevésbé finom műérzékük van. A trágyázásról. Irta : Németh József javító intézeti főkertész Aszódon. Hogy a trágyázás mily fontos talajjavítási eljárás, azt hiszem, nem kell bővebben fejtegetnem. Tudja mindenki, aki növénytermeléssel foglalkozik, hogy terméketlen, sovány talaj még burjánt és gyomot sem igen nevel. Az ily földben kultúrnövényt még kevésbé termelhetünk , legalább sikerrel nem. Megtörténhetnék ugyan, hogy ha az ily szegény talajt vegyileg megvizsgálnák, találnánk benne oly ásványi alkatrészeket, melyekben egyes növények talán még diszlenének. Esetleg valamely műtrágya hozzáadásával is ezélt érhetnénk. Ilyen részletes trágyázással azonban, nem aratnánk mindig abszolút sikert. Különösen akkor nem, midőn többféle növény termelésével kell foglalkoznunk. Kell tehát, hogy olyan általános talajjavításról gondoskodjunk, mely által bármely növény termelhető legyen. Nincs az a sok, mely ha nem pótoltatik, idővel el ne fogyjon. Ééppen így vagyunk a talajjal is. Azért a növények által kiaknázott tápanyagot többé-kevésbé viszsza kell adnunk a talajnak, hogy ismét életrevaló növényeket nyerjünk. A trágyázás oly sokoldalú és oly sok tenyezőtől függ, hogy erre nézve állandó szabályokat nem állíthatunk fel. Másként trágyázzuk a homokos, másként, az agyagos talajt. Némely növények megtűrik a friss trágyát, mások ellenben ilyenben nem tenyésznek jól. De a talajnak természettani tulajdonságát is tekintetbe kell vennünk a trágyázásnál. Mert szomorú tapasztalatra ébredne az, ki az amúgy is heves homokos talajt friss trágyával akarná javítani. Tapasztalásból tudjuk, hogy a meleg napok beálltával, mily nagy mértékben felmelegedik a homokos föld. Ennek pedig nagyon egyszerű magyarázata van. Szemcséi nagyok, minél fogva igen laza és a melegséget könnyen magába veszi. Ha már most tekintetbe veszszük, hogy az ily meleg természetű talajba került friss trágya erjedésnek, felbomlásnak indul, miáltal nagy hőfokú melegség támad, benne növényi élet nem képzelhető. Már most ebből az következnék, hogy homokos talajt egyáltalában nem szabad friss és különösen a heves természetű lótrágyával javítani. Azonban ez nem így van. Mert sokszor megtörténik, hogy valamely homokos területet okvetlenül javítani kell. Más trágyánk pedig nincs, mint csakis friss lótrágya. Ily esetben a beültetést megelőzőleg néhány héttel hordjuk a trágyát az illető területre, vékony rétegben szórjuk szét és ássuk be. Ha nagy mennyiségben adnánk, minden esetre kárt vallanánk. Egyfelől azért, mert a rothadás következtében fejlődő melegség, más-