Kertészeti lapok 1892

1892. Március / 3. szám

Kisebb közlemények a fajoknak a vidékén alkalmas voltára fogják he­lyezni, mert a czél az, hogy az ország egyes alkal­mas vidékein megfelelő és lehetőleg egyenlő fajú gyümölcsöket termeljenek a gazdák. Ily értelemben a gazdasági egyesület fölterjesztést intéz a föld­mívelésügyi miniszterhez, a­kinek jóváhagyása után a pályázatot kihirdetik s az első 2500 frtot már valószínűleg az 1892. évben kiadják. A pá­lyázat természetesen lapunkban annak idején ki lesz hirdetve. Budapest Új főkertésze. A főváros tanácsa, miután, mint annak idején közöltük, a pályázat, noha többen ajánlkoztak, meddő volt, újabb pályá­zat mellőzésével 11 s­e­m­a­n­n Keresztélyt, a ma­gyar­óvári kir. gazdasági akadémia főkertészét kínálta meg a fővárosi főkertészi állással, aki a meghívást elfogadta és a tanácscsal a szerződést megkötötte, melyet a közgyűlés is jóváhagyott. Ilsemann javakorabeli világlátott, sokat tapasztalt gyakorlati kertész, aki a kertészeti irodalom terén is szép nevet szerzett magának. A főváros intéző körei sokat remélnek tőle a fővárosi kertészet fej­lesztése érdekében, annál inkább, mert Ilsemann egyben-másban lényeges reformokat szándékozik életbe léptetni. Mi is azzal a reménynyel üdvözöl­jük az új főkertészt, hogy a nagy bizalmat, mely­lyel a fővárosi tanács kitüntette, igazolni fogja, de viszont a fővárostól, illetőleg a tanácstól is elvár­juk, hogy a rohamosan fejlődő főváros kertészetére nem fogja a takarékosságnak azt a szűk mértékét alkalmazni, mely legfőbb oka annak, hogy a fővá­ros kertészet dolgában nagyon hátra van más városok mögött. Ilsemann Keresztély, régi kertészcsaládból származik. A főreáliskolát Kiel­ben látogatta, azután három esztendeig Hamburg­ban Richersnél a kertészetet tanulta, a honnan a potsdami kir. kertekbe, innen pedig a század leg­híresebb táj kertészéhez Pückler Hermann herczeg­hez Muskauba, és Branitzba került a hol P e­t­­z o 1 d k. kertigazgató személyében kitűnő mes­terre akadt. Dr. Koch Károly tanár és Kirch­ner arborétumkertész pedig a dendrologiával ismertették meg. Ezek után dr. Koch Károly tanár és Petzold kert-igazgatótól kapott ajánlólevelek­kel Belgiumba, Genfben Louis van H­o­u 11 e hír­neves kertészetében, később Párisban a »jardin des plantes«-ban, majd pedig Paris Buttes Chau­montjában folytatta kiképzését. Két évi itt tartóz­kodása után Angolországba indult, a­hol különösen növény­tenyésztéssel foglalkozott és a táj­kerté­szetet tanulta. Régóta táplált kívánságához képest beutazta a keletet és 1873-ban Budapestre jött, innen ismét Konstantinápolyba, majd a Kaukázusba indult. 1879-ben Ilsemann a magyar­óvári gazda­sági akadémia főkertészi állásáért folyamodott , és a két évi próbaszolgálati időnek, valamint az állampolgári jogok megszerzése után magyar állami szolgálatba lépett. A magyar­óvári kertek átalakítása, az arborétum megalapítása, a gyü­mölcsösnek, a rosariumnak, a virágkertnek újjáalakítása, a hüvelyes veteményeknek szánt kísérleti kertek megteremtése az ő művei. Az ültetvények mintaszerű kezeléséért két ízben részesült a magyar földmivelési minisztérium elis­merésében. Ilsemann tagja az országos magyar kertészeti egyesületnek és több külföldi szakegye­sületnek is. Irodalom. Beküldött árjegyzékek. A Szeinár József czég tulajdonosa Szeinár Adolf szolid és mégis díszes kiállítású árjegyzéket adott ki, mely előnyösen különbözik a sablonszerű árjegyzékektől. Lendületes bevezetésében utal a virágkultúra folytonos fejlődésére, a­mellyel min­den tekintetben lépést tartani igyekszik. Azután a virágkötészet haladásáról tájékoztatja a virág­kedvelőket írásban és kitűnő illusztrácziókkal bemutatva a legújabb és legszebb kötött virág munkákat. Ezt kertészetének ismertetése követi. A növények életfeltételeinek dióhéjba szorított ismertetésére a kertészetében tenyésző növényeket sorolja fel, minden osztálynál az illető növények tulajdonságáról és tenyésztésről a legszükségesebb tudnivalókat előre bocsátva. Végül pedig a növé­nyek szobai ápolására ad kimerítőbb utasítást. A margitszigeti főherczegi kertészet (főkertész Magyar György) gyümölcsfákról, díszcserjékről, dísznövényekről, rózsákról és eper palántákról az idén is adott ki részletes árjegyzéket. A tord­ai m. kir. állami kertészet (főkertész L'huillier István) gyümölcs, rózsa és gazda­sági fákról adott ki árjegyzéket. Teleki János balaton-henyei kertészetének árjegyzékében a szamóczák vannak előtérben, me­lyek e kertészetnek úgy­szólván speczialitását ké­pezik. A kertészet gyümölcsfákat, magvakat és magcsemetéket is szállít. Mühle Vilmos temesvári kertészete, mely hazánk déli vidékén a kertészet terén missziót teljesít, a folyó évre is gazdagon illusztrált nagy árjegyzéket adott ki régibb, újabb és legújabb növényekről és a legkülönbözőbb kötött virág munkákról. 83

Next