Kertészeti lapok 1893
1893. Március / 3. szám
63 A NAGY HAVAZÁSOK KÖVETKEZTÉBEN MEGSÉRÜLT FÁK GONDOZÁSAI hoz. Ha azonban a talaj, mint a legtöbb helyen csak sekélyebb vagy közepes táprétegű, az ilyen át nem ültetett fának karótöve hamar eléri a sovány vagy köves altalajt, ekkor növésében vissza marad elsatnyul és kivész. De még az ilyen fának kevés gyökérzetével az esetleges átültetésnél nagyon sovány reményekkel lehetünk a megeredéséhez. Mindezen hiányosságon, kérdéses eredményen a faiskola van hivatva segíteni és e rövidségektől a fát ültetni s tenyészteni kívánó közönséget megóvni. A csemetéknek már palánta korukban való átültetése s gyökereiknek metszése által az egy-két idomtalanul lefelé növő karó-gyökér helyett szép formás gyökér- nyakat, arányosan körüloszló erősebb és számtalan hajszálgyökeret nyerünk. Ezek a föld felületéhez közelebb a tápdús rétegbe folynak szét, könnyebben táplálkoznak, de még a talaj hiányosságán mi is könynyebben segíthetünk, mert úgy a földnek megmívelése mint a trágyázás könnyebben ejthető meg és hathatósabb is mint a hoszszú karógyökerű fánál volna. A dúsabb gyökérzet következtében a fának növekedése tehát nemcsak biztosabb, hanem rendesebb is és a dús gyökérzetű fát még évek múlva is biztos eredménynyel ültethetjük át. Ezen alapos okoknál fogva láthatjuk, hogy a faiskola elkerülhetlenül szükséges, mert hasznos, értékes fát és mindenki által hozzáférhető árú csemetét csakis szakszerűen vezetett faiskolából lehet nyerni. A faiskola területéül minden tekintetben Fáradság és munka nélkül nincs semmi. Úgy vagyunk a gyümölcsfával is, sok mindennek van az kitéve, sok bajtól kell megvédelmezni. De meg is tesszük ezt, dédelgetmegfelelő földet válaszszunk lehetőleg közel lakásunkhoz, hogy a nevelés alá szánt gyümölcsfa csemetéket egy bizonyos területen összpontosíthassuk, mert csakis ilyen módon fog sikerülni minden szükséges dolgot annak idején s haszonnal végezni A faiskola üzemnek egy nem kevésbé fontos előnyéről kell még egyet-mást elmondanom . A gyümölcsfa míveléshez, ha azt hasznosan űzni kívánjuk, sok és munkájához értő erőre van szükségünk ; ezeket az erőket többnyire a faiskola neveli, de számuk nagyon kicsi. Hiszen még a híres franczia gyümölcstermelő népnek sincs valami nagyon fölös számmal a faneveléshez kellően értő embere. Pedig még e tekintetben is lényeges különbség van a magyar és a franczia kertészek között, mert utóbbiak a faneveléssel foglalkoznak, előbbiek pedig többnyire csupán a növényházakban foglalatoskodnak, ahol természetesen sohasem nyílik alkalmuk az egyes gyümölcsfajok megismerésére avagy tanulmányozására. Elismerés illeti tehát vezérférfiainkat, akik úttörők abban, hogy hazánk gyümölcsészete végre felvirágozzék és elismerés illeti mindazokat is, akik hozzánk csatlakoznak és végre azokat is, akik a gyümölcsészet érdekében tanácsért és oktatásért fordulnak hozzánk, mert így nem meszsze van az idő, amidőn nálunk is mint Francziaországban nem csak a gyümölcsész fog tudni gyümölcsfát nevelni, hanem mindenki, még a legegyszerűbb földmíves is tudni fogja a legszükségesebb fogásokat. jók, mert tudjuk, hogy csak így lesz hálás irányunkban. Ez idő szerint a nagymérvű havazás következményeire kell gondolnunk, melyek némely vidékeken a gyümölcsösök- II* A nagy havazások következtében megsérült gyümölcsfák gondozása. GyV írta : Kodolányi Árpád, Rimaszombat.