Kertészeti szemle 1936 - 8. évfolyam
1936. március / 3. szám
48 Bereczki Máté, legnagyobb magyar pomologusunk, halála 40-ik évfordulóján az ünneplésből a szakkörök országszerte kivették részüket. Ezzel kapcsolatban közöljük Bereczkinek egy Mező-Kovácsházán 1877. júl. 20-án kelt, Mócsy Antal kalocsai tanképezdei tanárhoz intézett levelének egy részét, amelyben önéletrajzának saját kezétől származó, tehát leghitelesebb adatait adja. A levél több más, ugyancsak Mócsyhoz intézett, levéllel együtt a Kertészeti Tanintézet irattárában van. „Becses levele kezdetének néhány szavából úgy sejtem, hogy ön mit sem hallott még az én állapotom, helyzetem vagy történetemről. Néhány szóval tehát erről fogom önt felvilágosítni. Azt tudja már ön könyvemből, hogy részt vettem a szabadságharczban s ennek folytán 8 évig kelle bujdosnom. A bujdosás ideje után, mert az előre jutott hatalomnak szolgálni nem akartam, egész mai napig, mint magán nevelő, tisztességes úri házaknál tartottam fönn magam. A gyümölcsészet lévén egyedüli szenvedélyem, mihelyt állandó vagy legalább állandónak vélt helyre juthattam, azonnal átadtam magam szenvedélyemnek. Minden szabad időm, minden megtakarított fillérem e szenvedély kielégítésének hoztam áldozatul. A világ minden kincséért sem hagytam volna el kertemet, fáimat, gyümölcsészeti könyveimet, noha jól tudtam, hogy sok nélkülözésnek leszek így kitéve, miket egy, képességemnek megfelelő, társadalmi működés terén könnyen elháríthattam volna. Most is nevelő vagyok egy jómódú kincstári haszonbérlőnél, Sármezey Antal úrnál. Már 14 éve, hogy itt tartózkodom. Principálisom meg van áldva gyermekekkel, kik közül heten már kinőttek kezeim alól s most még csak a 8-ik, a legkisebb, van a kezem alatt, akit az elemi tanulmányokban oktatok. Addig, míg ez is ki nem nő kezem alól, csak megvolnék valahogy. Legalább ellátásomról nem kell gondoskodnom (mert tudni kell, hogy most már nincs egyéb fizetésem), aztán bányászkodhatom a kincsbányában, melyet magam teremtettem magamnak kertemben, mely nem enyém ugyan, hanem a kincstáré és principálisom is csak haszonélvezetét birja. Én csak szellemi hasznát igyekszem kiaknázni, nem magamnak, hanem szegény, imádott hazámnak javára. De, ha kis növendékem kinő a kezem alól, ami pedig 1—2 év alatt már bizonyosan megtörténik, akkor földönfutó leszek, mert nekem annyi saját földem sincs, amennyire lábam letehetném, fejem lehajthatnám. Tőkepénzem sincs, melynek kamataiból eltartásom költségeit fedezhetném. Gyümölcsészeti szenvedélyemmel hasonló voltam és vagyok a kártyáshoz, aki mindenét elkártyázta. Nem maradt meg semmi keresményemből. Még apródonkint gyűjtött szellemi kincseim is hazámnak adtam át a „Gyümölcsészeti Vázlatok"-ban Hogy ezt tehessem, — tudnia kell önnek azt is — bárha a kormány 300 forinttal segített, utolsó garasom is a nyomtatási költségek fedezésére kellett kiadnom. Szerencsére, a munka megjelenése után mégis visszakapok annyit, hogy ne legyek kénytelen mezítláb és rongyokban járni. Ne gondolja ön azonban, hogy mindezt panaszkép mondtam el. Nekem nincs mit panaszodnom a sors ellen. Boldog ember az, aki szenvedélyének élhet és nekem ezt a boldogságot megengedte eddig a jó Isten. Most már kezdek öregedni s az öregséggel járó betegségek mind-mind gyakrabban látogatnak meg. Néhány év van még hátra leőrölni valóm. Csak még e néhány év alatt engedje meg a sors, hogy szenvedélyemnek élhessek, akkor remélem, hogy egyetlen örökösömnek, édes hazámnak még hagyhatok hátra szellemi kincseket, amelyeket még csak ezután bányászhatok és akarok kibányászni. Aztán nyugodt lélekkel mehetek pihenni és aludni az igazak örök álmát. Magános ember voltam és vagyok. Özvegy és árvák nem sírnak utánam, ha nem leszek többé. Ebből is láthatja, hogy nem panaszkép mondtam el, amiket a felebbiekben elmondottam önnek, hanem csak azért, hogy oly rokonszenvedély rabja is, mint amilyennek önt levele után megismertem ismerjen meg közelebbről." Szabadban is áttelel a Helxine Soleirolis! Üvegházakban, szobákban, sőt terráriumokban is gyakran látni tömött gyepjeit, mint szabadföldi növény azonban még újdonság számba megy. Különösen félárnyékos sziklacsoportokon elsőrendű pázsitpótló, amelyet hagymás növények fölé is ültethetünk. Az áttelelés igaz csak részleges, nagyobb kövek tövén vagy alatt marad csak meg szigorú teleken elevenen egy-egy hajtása, amely azonban tavasszal elegendő arra, hogy rövidesen ismét eredeti helyét elfoglalja. Ha üvegházban tenyésztett növényt ültetünk ki a szabadba, úgy ezt ne túl korán, legjobban május közepétől végezzük. Ha kevés a növényünk, kisebb gyökeres csomócskákra szakíthatjuk széjjel, amelyeket mind külön-külön ültethetünk, ezekből is rövidesen nagy párnákat kapunk. Helxine az árnyas sziklacsoporton B.. budai kertjében (Jenke Kálmán felv.) Szerkesztőség: Budapest, XI., Nagyboldogasszony útja 45. (Azelőtt Ménesi-út.) — Kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássy-út 8. szám. Telefon : 14 2-30. Megjelenik minden hónapban. Előfizetési ára: Egész évre 8 P. Félévre 5 P. Negyedévre 3 Pengő. Vállalatoknak, Intézményeknek, Jogi személyeknek egy évre 20 P. Külföldre egész évre 10 P. Félévre 8. P. — Postatakarékpénztári csekszámla száma 7011. Szerkesztő : Felelős kiadó : DOMOKOS JÁNOS SOLTY LÁSZLÓ Felelős szerkesztő : JONKE KÁLMÁN Held János könyvny., Budapest, 11., Mecset utca 8. Tel.: 536-95.