Katolikus gimnázium, Kézdivásárhely, 1887
Összehasonlító analytikai tanulmány az anya-, tehén- és bivaltej összetételére vonatkozólag. 1. A tejről általában. A tej a nőstény emlős állatok mirigyeiben bizonyos körülmények folytán meggyűlő sajt-, fehérje-, tejcukor- és sókból álló vizes oldat, melyben a zsír igen finoman — emulsio alakjában — van elosztva. A tej képződése a vérből történik, de nem úgy, hogy egyszerűen a tejmirigyek által választatik le a vérből, hanem — Fürstenberg és Voit vizsgálódásai szerint — a vér alkatrészei először a mirigysejtek felépítésére szolgálnak és ezeknek zsíros elfajulása idézi elő a tej képződését. A vér vize egyszerűen a tej képződése végett átizzad; a többi alkatrészek, u. m. a Casein, Albumin, Zair, Tejczukor, a mirigysejtek széteséséből, a börzsír-mirigyek és tartalmuk átalakulásából keletkeznek. Általában el van fogadva ama nézet, hogy a tej a vér izzadmányi terménye, vagy főrészben a fehér vér vagy Lymph-testecskéknek köszöni eredetét. A tej tulajdonságai: Az átlátszatlannak, halvány fehérnek, sárgás vagy kékesnek látszó tej Mikroskop alatt mint színtelen, átlátszó folyadék jelenik meg, melyben számtalan kis golyócska, néha még egyes Epithelek, illetőleg mirigysejtek részei és gombák is vannak elosztva. A tej fajsúlya az oldatban levő alkatrészektől függ; megjegyzendő, hogy a benne levő zsírgolyócskák fajsúlyát kisebbítik. A tehén-tej fajsúlya 15°C.-nál 1'029 és 1'034 közt ingadozik. A tőgyből kijövő friss tej hőmérséke 35-~37°C.; fagy- és forrópontja nem igen különbözik a tiszta vízétől. A tej lényeges alkatrészei: Viz, Casein, Albumin, Zsir, Tejczukor és sók. Viz. A víz az egyes emlősöknél 75—90% közt ingadozik ; függ az illető fajtól és a táplálkozástól. Legény tartalmú anyagok: Casein. Frissen lecsapva fehér, törékeny tömeg. Hoppe- Seyler és Soxhlet szerint nincs oldatban, hanem erősen felduzzadt !*