Kezilabdázás, 1970 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
I XIV. ÉVFOLYAM A MAGYA KÉZILABDA SZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA 1970. június A szakszövetségek együttműködéséről A következőkben közöljük Madarász István, az MTSZ Szakszövetség és Módszertani osztálya munkatársának cikkét, amely a „Sportvezető" C. folyóirat 1970.májusi számában jelent meg. A cikk témája időszerű az MKSz és a helyi szakszövetségek munkakapcsolatában is. Az együttműködés további erősítése, még eredményesebbé tétele érdekében javasoljuk az írásban felvetett módszerek, gyakorlati tanácsok felhasználását. // Szerk./ Az országos és a helyi szakszövetségek együttműködése A Magyar Testnevelési és Sportszövetség szervezetében - valamennyi szinten - jelentős szerepet töltenek be a sportági szakszövetségek. A szakszövetségek alapelveit, feladatait az MTS Alapszabálya, szervezeti kereteit, működését az MTI Országos Elnökségének határozata egyértelműen megjelöli. Az országos sportági szakszövetségek, mint szakmai irányító, tanácsadó és végrehajtó szervek felelősek sportáguk szakmai és erkölcsi állapotáért, fejlődéséért, a válogatottak munkájáért, nemzetközi kapcsolataiért, és általában az MTSZT által meghatározott sportpolitikai célkitűzések végrehajtásáért. Ezért egyértelmű az is, hogy az országos sportági szakszövetségek a saját hatáskörükbe tartozó kérdésekben országosan intézkednek, szakvonatkozásban hozott határozataik országosan kötelezőek. Félreérthetetlen, és ma már minden józanul gondolkodó sportvezető, szakszövetségi munkatárs vagy aktíva nézetében természetes is, hogy míg az országos sportági szakszövetségek az MTSZ és az MTL Országos Elnökség irányítása alapján tevékenykednek, addig a megyei /bpesti szakszövetségek az MTI illetékes területi tanácsainak felügyelete szerint dolgoznak, szervezetileg, hatáskörileg hozzájuk tartoznak. Ez a szerkezeti elrendezés nem jelent kettős irányítást. A sportmozgalomban egységes irányítás van, amelyet az MTSB és az MTS Országos Elnöksége ad. Ennek alapján kapják a hatáskört és a feladatokat az MTS területi szervei, a megyei /bpesti szakszövetségek is. Például, ha az országos szakszövetség a sportág egészét érintő határozatot hoz - nyilvánvalóan összhangban az MTSB irányelveivel -, annak végrehajtását nemcsak a határozatot hozó országos szakszövetségnek kell ellenőrizni, hanem az MTS területi tanácsainak is. Vagy, ha az MTS területi tanácsa hoz olyan határozatot, amely az adott sportágat érinti, az illetékes országos szakszövetségnek is segíteni kell a végrehajtást. Annak ellenére, hogy az említett és érvényes határozatok tisztázzák az országos és a helyi szakszövetségek hatáskörét, feladatát, helyét és együttes, illetve külön-külön szerepét a magyar testnevelési és sportmozgalomban, az együttműködés módszeréről beszélnünk kell. Ez a téma mindig időszerű volt, és az igazsághoz tartozik, hogy ma is az. Az együttműködés helyes munkamódszerét ugyanis nem lehet határozatban rögzíteni. Egyébként ha a korábbi határozatok sem akadályozták az együttműködést! Azok a szakszövetségek, amelyek ebben a tekintetben jól és szervezetten dolgoztak,, eddig is megtalálták a kölcsön- fatású kapcsolatok szálait, a gyengék pedig főleg problémákat láttak, mindenben kifogóst krestek. . . Nemrég, egy országos tanácskozón én - az MTS megyei tanácsainak elnökei, valamint az o országos sportági szakszövetségek elnökei és főtitkárai voltak jelen — dr.Beckl Sándor s ívtárs, az MTSB elnöke nagyon határozottan és világosan hangsúlyozta, hogy „jó határoki alapján is tehát tartósan rosszul dolgozol, 3 rossz határozat esetében is lehet hasz- 1 a°san és eredményesen tevékenykedni." | 1 1 rí I Íj ■SÍI