Kincses Kalendáriom, 1902
A Föld mint égi test
Ha a Föld anyagát el akarták volna hordani a Napba, egy millió párhuzamosan haladó és egyenként 10.000 kocsiból álló, óránként újra rakodó vonatokat már Krisztus előtt 2718 évvel kellett volna munkába állítani, hogy 1900-ra befejezzék a feladatot (lásd 1. ábrát). Végre ha 2000 darab ágyúval másodpercenként 1000-et és minden lövésre 100.000 tonna földet lőnénk ki a Napba, 1000 év múlva fogarna el a Föld (lásd 2. ábrát). Ilyen Föld. Óriás nekünk, de semmiség a végtelenségben. A Föld mozgása. A Földnek két főmozgása van: 1. a Nap körül s ez okozza az évszakokat; 2. a saját tengelye körül s ez okozza a nappalt és éjszakát. A csillagos égnek a (Napnak is) látszólagos mozgása csupán a Föld tengelyforgásának tükörképe. A Föld nyugatról keletre forog s egy forgást 23 óra 56 perc 4,09 másodperc alatt végez el. Az időt a Föld forgása adja. Időmérésre szolgálnak a délkörök. Ugyanazon délkörön (az a kör, amely a pólusokra áthalad) fekvő helyeken ugyanaz az időpont van, azzal a megjegyzéssel, hogy a délkör egyik felén nappali, másik felén éjjeli időt kell számítani. Például: déli 12 óra egyszerre van Pretoriában, Kairóban, Moszkvában és Hammerfesztben, mert valamennyi a 25. délkörön van Greenvichtől keletre. Ellenben éjjeli tizenkét óra van Hawai-szigeten és Aljaskafélszigeten, mert a 155. délkörön feküsznek nyugatra. Budapesten körülbelül nappali féltizenkettő van ilyenkor. — A Föld egy év leforgása alatt elliptikus pályáján a Nap körül is kering. Az évet négy egyenlő részre osztjuk : tavasz, nyár, ősz és télre. Az északi és a déli földgömbön éppen megfordítva vannak az évszakok. Amikor pl. nálunk tél van, ott nyár. A Föld tengelyének a földpálya síkjához való hajlása (66° 32') okozza, hogy az év folyamán a nappalok hossza különböző és különböző a Napnak a szemhatár fölött való legnagyobb emelkedése (déli magassága) is. Ez maga után vonja, hogy a Nap a Föld felületét többé-kevésbbé melegíti át. A napéjegyenlőség idején Budapesten a Nap délben 42° 5'-nyi magasságban áll Budapesten; a leghosszabb nappal Budapesten (jan. 21. vagy 22-én) csaknem 16 óra és akkor a Nap déli magassága 66°; a legrövidebb nap hossza Budapesten (dec. 21. vagy 22-én) 10 óra és akkor a Nap déli magassága 190. A Földnek még vagy tízféle mozgását figyelték meg; mozog a Föld a Knorr: ÖNÜGYVÉD, VI. kiadás Fűzve fokor., vászonkötésben 12 kor. Kapható : ifj. NAGEL OTTÓ könyvkereskedésében, Budapest, VIII., Múzeum-körút 2. sz. I. ÁBRA