Kincses Kalendáriom, 1902

A Föld mint égi test

Ha a Föld anyagát el akarták volna hordani a Napba, egy millió párhuza­mosan haladó és egyenként 10.000 kocsiból álló, óránként újra rakodó vonatokat már Krisztus előtt 2718 évvel kellett volna munkába állítani, hogy 1900-ra befejezzék a feladatot (lásd 1. ábrát). Végre ha 2000 darab ágyúval másod­percenként 1000-et és min­den lövésre 100.000 tonna földet lőnénk ki a Napba, 1000 év múlva fogarna el a Föld (lásd 2. ábrát). Ilyen Föld. Óriás nekünk, de semmiség a végtelenségben. A Föld mozgása. A Föld­nek két főmozgása van: 1. a Nap körül s ez okozza az évszakokat; 2. a saját tengelye körül s ez okozza a nappalt és éjszakát. A csillagos égnek a (Napnak is) látszólagos mozgása csu­pán a Föld­ tengelyforgásá­nak tükörképe. A Föld nyu­gatról keletre forog s egy forgást 23 óra 56 perc 4,09­ másodperc alatt végez el. Az időt a Föld forgása adja. Idő­mérésre szolgálnak a délkörök. Ugyanazon délkörön (az a kör, a­mely a pólusokra áthalad) fekvő helyeken ugyanaz az időpont van, azzal a meg­jegyzéssel, hogy a délkör egyik felén nappali, másik felén éjjeli időt kell számítani. Például: déli 12 óra egy­szerre van Pretoriában, Kairóban, Moszkvában és Hammerfesztben, mert valamennyi a 25. délkörön van Green­­­vichtől keletre. Ellenben éjjeli tizenkét óra van Hawai-szigeten és Aljaska­­félszigeten, mert a 155. délkörön fekü­sz­­nek nyugatra. Budapesten körülbelül nappali féltizenkettő van ilyenkor. — A Föld egy év leforgása alatt ellip­tikus pályáján a Nap körül is kering. Az évet négy egyenlő részre osztjuk : tavasz, nyár, ősz és télre. Az északi és a déli földgömbön éppen meg­fordítva vannak az évszakok. A­mikor pl. nálunk tél van, ott nyár. A Föld tengelyének a földpálya síkjához való hajlása (66° 32') okozza, hogy az év folyamán a nappalok hossza külön­böző és különböző a Napnak a szem­határ fölött való legnagyobb emelke­dése (déli magassága) is. Ez maga után vonja, hogy a Nap a Föld felü­letét többé-kevésbbé melegíti át. A napéjegyenlőség idején Budapesten a Nap délben 42° 5'-nyi magasságban áll Budapesten; a leghosszabb nappal Budapesten (jan. 21. vagy 22-én) csak­nem 16 óra és akkor a Nap déli ma­gassága 66°; a legrövidebb nap hossza Budapesten (dec. 21. vagy 22-én) 1­0 óra és akkor a Nap déli magassága 190. A Földnek még vagy tízféle moz­gását figyelték meg; mozog a Föld a Knorr: ÖNÜGYVÉD, VI. kiadás Fűzve fokor., vászonkötésben 12 kor. Kapható : ifj. NAGEL OTTÓ könyvkereskedésében, Budapest, VIII., Múzeum-körút 2. sz. I. ÁBRA

Next