Kincses Kalendáriom, 1910
Naptár
46 A NAP. Bolygórendszerünknek középpontja, a Nap, maga is csak egy kicsinyke pont a végtelen mindenségben. A Nap heve nagyobb : 5000-szer, mintha olvadó vasból volna, 470.000-szer, mint a telt Holdé, 622.000. 000-szor, mint a Vénuszé, 5.900.000. 000-szor, mint a Szinuszé. A Napnak a Földtől való távolsága, a legújabb számítás szerint, 149.471.000 kilométer. A Napnak a fénysugara nyolc perc alatt ér ide hozzánk. A Nap átmérője 1.394.409 km, térfogata 1.419.175.000 köbkilométer, azaz a Nap tömege 1.305.000-szer nagyobb, mint a Földé. A Napnak saját tengelye körül való forgási ideje körülbelül 25 nap, tehát a Napon egy nap körülbelül addig tart, míg a Földön 25 nap. A Nap hőmérsékletéről nagyon ingadozik a tudósok véleménye; a legkisebb számítás szerint 5000 fok, a legnagyobb számítás szerint pedig 20.800 fok Celsius szerint. Tehát még az ércek is cseppfolyós, vagy éppen légnemű állapotban vannak a Nap tömegében. Csillagászati messzelátóval nézve a Nap felülete olyan, mintha fényes felhők fürödnének valami kevésbbé fényes folyadékban ; ez a fotoszféra. E fölött rózsaszínű gázréteg terül el, mely 8000—16.000 kilométer vastagságú és amely főként napfogyatkozások alkalmával látható; ez tudományos nyelven a kromoszféra. A FŐBB ÜSTÖKÖSÖK. A bolygóknak egymással való összehasonlítása. A bolygó neve Keringési ideje a Nap körül Távolsága a Naptól (millió kilométerekben) Távolsága a Földtől (millió kilométerekben) Sűrűsége a vízhez viszonyítva ["Holdjainak sz. Tömege a Föld tömegéhez viszonyítva Forgása tengelye körül legkisebb közép legnagyobb pl. _ a"?cri Merkur.... Vénusz...... Föld ......... Mars......... Jupiter...... Szaturnusz Uránusz .. Neptun.... 87 nap 6 ó 224 nap 7 ó 365 nap 2 ó 1 év 321 n 7 ó N év 314 n 8 ó 29 év 166 n 9 ó 84 év 7 n 4 ó 164 év 280 n 1 ó 45*8 167*4 1477 206 743*4 1345*4 2766*5 4425*9 59*9 1o8-i 149*5 227-7 777*2 1425-8 2900 4506-4 70 108-9 152 248 811 1506-2 3°33*5 4586-8 91 42 56 593*7 1197 2614-5 4374 207 256 377 960 1654 3185 4738-8 4*7 4*9 5*5 3*9 **3 °*7 1-2 1*1 1 2 8 10 1 18-szor kisebb 0-92 1 0-152 1309-szer nagy. 760-szor » 65-szor » 8-ször » 88 nap 22£ nap 23 0 56 p 24 á 37 p 9 ó 55 p 10 ó 14 p E nyolc bolygó közül földünkről szabad mely csak messzelátóval látható, a régiek szemmel is látható a Merkur, Vénusz, nem ismerték, — csak 1781-ben fedezték Mars, Jupiter és Szaturnusz. Az Uránuszt, fel. A Neptun 1846 óta ismeretes. Az üstökösök (kométák, komé görög szó a. m. üstök) bolygó csillagok, melyeknek fényes magvát óriási nagyságú, fátyolszerű uszály követi. Ennek az uszálynak az elszabaduló testecskéi alkotják a meteorokat. Az üstökösök a Nap körül elliptikus vonalban keringenek ; pályájuk nagyrészt ismeretes lévén, kiszámítható, hogy mikor térnek vissza és mikor lesznek ismét Az üstökös neve Keringési ideje Legnagyobb távolsága a Földtől Utolsó találkozásunk Éneke................3 év3hó 4*1 1908. ápr. Tempel...............5 » 3 » 4*7 1904. okt. Brorsen ............5 5»6 » 5*6 1890. febr. Winnecke ........5 »10» 5*6 1904. jan. Vico...................5 » 5 » 5'2 1901. febr. Biela...................6 » 8 » 6-2 1866. jan. D’Arrest..........6 8 » 5*7 1897. febr. Faye ..................7 » 9 » 5*9 1903. jun. Tuttle.................. 13» 8 » io*4 1899. máj. Fons-Brooks ... 71» 6 » 33*7 1884. jan. Halley............... 76» 1 » 35*2 1885. nov. láthatók. A mellékelt táblázatban a nevezetesebb viszszatérő üstökösök vannak felsorolva. A harmadik rubrikában (az üstökösnek a Földtől való legnagyobb távolsága) Földünknek a Naptól való távolsága van egységül véve, ami annyit, jelent hogy például az Éneke üstökös négy egész egy tizedszer oly messze van a Földtől, mint amily messze van a mi Földünk a Naptól. A BOLYGÓK. A bolygók nagyjában a mi Földünkhöz hasonló égitestek, amelyeknek nincsen se saját fényük, se saját hevük, hanem a fényt is, a hőt is közös Napjuktól kapják. A bolygók mind mozgó égitestek, míg a csillagok látszólag álló égitestek. Dr. Pajor Szanatórium és Vízgyógyintézet