Kincses Kalendáriom, 1912
A nagy és kis bolygók fénye
nő A NAP ASZTROFIZIKÁJA. A Nap óriási nagyságáról igen nehéz dolog fogalmat alkotni, de megkíséreljük a Nap igazi nagyságának szemléltetését a következőkben: Képzeljük, hogy a Föld egy picinyke, gömbalakú golyó, amelynek átmérője 1 cm. Ehhez viszonyítva a Hold-pálya átmérője 60 cm., azaz a Föld mint a Hold-pálya középpontja a Holdtól 30 cm. távolságra van. Ezekhez a méretekhez viszonyítva a Nap átmérője 108 cm. Azaz, ha a Napot belülről egészen üres gömbnek képzeljük, a Nap nagysága akkora, hogy belsejében a Hold nemcsak egészen szabadon keringhetne a Föld körül, hanem a Hold és Nap kéreg között még csaknem akkora távolság volna, mint amekkora távolság van a Föld és a Nap között. Ha ilyen, belülről üres gömbnek képzeljük a Napot és a Földhöz hasonló anyaggal meg akarnók tölteni, ehhez nem kevesebb, mint 1,290.271 földgolyóbisnak az anyaga volna szükséges. Mivel azonban a Nap nem 1,290,271-szer, hanem csak 331,301- szer oly nagy súlyú, mint a Föld, nyilvánvaló, hogy a Nap anyagának sűrűsége csak körülbelül egynegyedrésze a Föld sűrűségének, más szóval, a Nap anyaga 1 4-szer oly sűrű, mint a víz, — tehát a Nap anyaga elég könnyű. A tömeg óriási nagyságánál fogva azonban sokkal nagyobb az a vonzás, melyet a Nap tömege a Nap felszínén levő tárgyakra gyakorol, mint amekkora vonzást gyakorol a Föld tömege a felületén levő tárgyakra. Ami a Föld felületén 1 kg. súlyú, ugyanaz az anyag a Nap felületén 27 kg. 625 g. volna, azaz egy 80 kg. súlyú ember a Napban körülbelül 2200 kg. súlyú volna. A Napnak a Földtől való középtávolsága 149,480.000 km. A Nap átmérője 1,390.890 km., azaz 3,6-szor oly nagy, mint a Földnek a Holdtól való közepes távolsága. Ha a Naprendszer összes égitesteit valami rettenetes nagy erő egyetlen égitestté gyúrná össze, ez az új égitest még mindig csak egy nyolcszázad része volna a Nap tömegének. Ami a Nap anyagát illeti, a színképelemezés segítségével eddig a következő 33 elemet sikerült a Napban kimutatni : vas, karbon, króm, titán, nikkel, mangán, kobalt, vanadium, cirkon, kalcium, lauthan, cer, yttrium, neodymium, skandium, bárium, magnézium, nátrium, szilícium, stroncium, palladium, hidrogén, molybden, ólom, urán, cink, aluminium, kadmium, indium, kálium, ezüst, thallium és volfrám. Valószínű azonban, hogy ezeken kívül egyéb ércanyagok is vannak a Napban, cseppfolyós vagy gáznemű állapotban. Nagyon korai volna azonban azt állítani, hogy a színképelemzés útján most már arra is tudunk következtetni, hogy az egyes anyagok milyen arányban vannak meg a Napnak a tömegében. Maga a színképelemzés erre vonatkozólag nem nyújt adatokat. Pl. egy gramm só bizonyára igen csekély mennyiség; egy gramm sónak a hárommilliomodrésze még csekélyebb mennyiség, de ha egy gramm sót három millió részre bontunk szét, mindegyik ily részecskének már az ezredrésze is elég ahhoz, hogy a Bunzen-égőnek a lángjába jutva, a színképben világosan észrevehessük a sónak megfelelő fekete vonalakat. Az tehát, hogy a Nap anyagában van például nikkel vagy ezüst, még nem sokat jelent, mert fogalmunk se lehet róla, hogy mennyi van : tíz métermázsa-e vagy tíz milliárd tonna ? A Nap természetesen nem áll mozdulatlanul a világűrben, hanem a körébe tartozó égitestekkel együtt maga is rohan tova egy másik csillagkép felé, valószínűleg valamely középpont körül. Ezen az útán a Nap gyorsasága 57 km, másodpercenként. A kisugárzás tudományos méréseiből következtetve a Nap maximális hőmérséklete 6000 fok lehet. Millochau és Féry 1906-ban a Montblanc tetején egy villamos kohó hőmérsékéhez arányítva mérte a Nap hőmérsékletét, amelyet 5620 foknak talált. Érdekes, hogy Secchi, a világhírű olasz csillagász tisztán elméleti alapon 5.684.000 foknak számította a Nap hőmérsékletét, míg Siemens kísérleti alapon számítva csak 2800—3000 fok hőmérsékletet talált. A Napnak a fényét szintén csak összehasonlítások útján lehet mérni. A napfény 619.000-szer erősebb, mint a holdvilágnak a fénye. A fényesség legnagyobb a napkorong közepén és fokozatosan enyhül a korong szélei felé. Ez arra vall, hogy a Napnak elég sűrű légköre van, mely a rajta át(Folytatása a 118. lapon.) SZÉNÁSY „Aranyvirág” csontlevélpapír