Kincses Kalendáriom, 1916
A világháború krónikája
oda szegődött a hármas ántant mellé, amely megvalósíthatatlan aspirációinak a teljesítését is megígérte, ha ránk támad, így szakadt vége a harminc éves szövetségnek. Abból a Vörös könyvből, amelyben közös külügyminisztériumunk összefoglalta az olasz kormánnyal folyt diplomáciai jegyzékváltást, megismertük az olasz árulás egész történetét. Megtudtuk azt is, hogy Olaszország, ámbár formálisan szövetségesünk volt, már régóta ellenünk dolgozott és csak alkalomra várt, hogy fölléphessen velünk szemben. Mikor a szerb háború kitört és csapataink átmentek Szerbiába, az olasz kormány a hármasszövetségi szerződés 7. pontjára hivatkozva, kártalanítási igényt jelentett be a monarkia külügyi kormányánál. Ez a paragrafus csak Törökország érinthetetlenségét mondta ki, az olasz kormány azonban teljesen önkényesen az egész Balkánra vonatkoztatta. Hosszú diplomáciai tárgyalás indult meg, amelynek az lett a vége, hogy a monarkia külügyi kormánya elfogadta a vitatott 7. szakasz olasz értelmezését! Megkezdődött tehát a tárgyalás a rekompenzáció kérdéséről s azzal végződött, hogy a közös külügyminiszter területi engedményeket ajánlott föl Olaszországnak végleges és állandó neutralitása céljából. Nevezetesen fölajánlotta Ausztria területéből egész Trentinót, vagyis Dél-Tirolnak olaszlakta részét, az Isonzó területét Gradiska városával együtt, a monarkiának érdektelenségét Olaszország javára Dél-Albániában és Varona birtokbavételének azonnal való elismerését. Megígérte azonkívül, hogy Ausztria barátságos szándékkal megvizsgálja Olaszországnak Görz városára és három dalmát szigetre vonatkozó követelését. A fölajánlott területeket Olaszország megszállhatta volna a háború után. Március végén történt ez az ajánlat, de alig néhány hétre rá Olaszország már újabb követelésekkel állott elő. Kívánságai ezek voltak: „Rögtönös megszállása az egész Trentinónak és Isztriának, Trieszttel, Pólával és Fiuméval, valamint több adriai szigettel együtt; a dalmát partokon lévő tengerészeti állomások átengedése ; lemondás Szerbia ügyeibe való közvetetten vagy közvetett beavatkozásról ; lemondás Olaszország érdekei ellen irányuló balkáni politikáról; szabad kéz Olaszországnak a végből, hogy a Földközi-tenger keleti részén Törökország ellenérdekeit a hármas antant hatalmaival együtt megóvja; végül szabad kéz a leendő békekongresszusra, ahol Olaszország fönntartja magának, hogy Szerbia és Belgium ügyét támogassa.“ Ezek a követelések teljesíthetetlenek voltak. Látszott belőlük, hogy Olaszország csak nyújtani akarja a tárgyalást időszerzés céljából. Kiderült, hogy április 27-én mindenben megállapodott az antanttal és már akkor kötelezte magát arra, hogy május 25-én beavatkozik a háborúba ellenünk, május elején azonban mégis tárgyalt még velünk. Május 4-én az olasz kormány fölbontottnak jelentette ki a hármasszövetséget. A mi külügyi kormányunk mindent megkísérlett, hogy még ezek után is megakadályozza az Olaszországgal való viszony megszakadását, az olasz kormányt azonban Az olasz király és Cadorna vezérkari főnök.