Kincses Kalendárium, 1955
A LEGHIDEGEBB HÓNAP annár sokévi átlagban országszerte a leghidegebb hónapunk. A nappalok már hoszszabbodnak, ezért a napsugárzás hosszabb időn át tart, mint decemberben, s a magasabb napállás miatt a sugárzás erősebb is. Ennek ellenére a legnagyobb hideg rendszerint mégsem decemberben következik be, hanem januárban. Ennek egyik oka az, hogy a hőmérsékleti viszonyokat a napsugárzáson kívül a hidegebb, vagy melegebb égtájakról érkező légáramlatok is befolyásolják. Decemberben még gyakoriak a tenger felől jövő enyhe légáramlatok, amelyek erős borultságot és ködöket okoznak. Januárban viszont inkább a szárazföld belsejéből, főleg a Szovjetunióból és Lengyelországból származó, derült és száraz időjárást hozó, hideg légtömegek jutnak uralomra. Ilyenkor a hőmérséklet nem ritkán -25 fok alá süllyed, s a legerősebb lehűlések az Alföldön a — 30 fokot is elérhetik, sőt meg is haladhatják. A vetéseket ekkor rendszerint vastag hótakaró védi az erős fagyoktól. A XX. században — hazánkban — a legnagyobb hideget ebben a hónapban mérték. Baján (1942. január 24.) Ekkor embermagasságban, a hőmérőházikóban lévő hőmérő -34,1 fokot mutatott. Ez országos rekord. Utána Kecskemét következik, -32,2 fokos lehűléssel. Néha előfordul, hogy déli vidékről származó enyhe légtömegek veszik át az uralmat, s egészen tavaszias időjárást idéznek elő, mint például 1948-ban,1936-ban és 1921-ben. Ilyenkor a szúnyogok, rovarok és lepkék röpködnek, a fák rügyeznek, a korai virágok virítanak. Feljegyzések г