Kipszer Élet, 1975 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1975-12-22 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! kicSik! A KÖNNYŰIPARI SZERELŐ ÉS ÉPÍTŐ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ÁRA: 40 FILLÉR 1975. DECEMBER 22. Új gyárral gazdagodtunk interjú <dr. Pongrácz Pál vezérigazgatóval • A lehetőségei inkább Lapunk 24. számában bemutattuk a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatot, mely jövő év januárjától vállalatunkhoz tartozik. Ezúttal vállalatunk vezérigazgatóját dr. Pongrácz Pál elvtársat kérdeztük a közeljövőben várható intézkedésekről, s a távolabbi tervekről. — Hogyan alakul a továbbiakban új gyárunk termékszerkezete? — Egy vállalat termékstruktúrájának alakulásán gyon sok múlik. Terveink n adombóvári gyárral és a gyanaki üzemmel kapcsolatban a következők: az átadási szerződésben vállalt alaptevékenységen kívül elsősorban a nagy sorozatban előállítható félkész termékek gyártását fogjuk elősegíteni. Mindegyik gyárrészlegünk számára termel majd a két üzem. Nagy mennyiségben alkalmazunk lejvédelemmel horganyzott felüellátott fémalkatrészeket, s az új dombóvári horganyzó elkészülte az ilyen irányú kapacitásbővítést is lehetővé teszi. Sokat kell tennünk még a zavartalan beilleszkedés érdekében. Terveink között szerepel, hogy felfuttatjuk vidéki gyárunk termelését. Nem kell hangsúlyoznom, hogy ez kölcsönös érdekünk. _— Milyenek ,a fejlesztési lehetőségek? Dombóvárra vonatkoznak, mert jók a területi gaz és van megfelelő adottsászakember. Györkön is vannak fejlesztési lehetőségek, noha ennek az üzemnek az alaptevékenysége meglehetősen távol esik vállalatunk profiljától. Ott ugyanis autógumikhoz tűszelepeket gyártanak. — Történtek-e lényeges változások a vidéki gyárunk szervezeti felépítésében az egyesítés után? — Nem önelszámoló egységként dolgoznak tovább, és szervezeti működési elvük a már meglevő gyárrészlegeinkéhez lesz hasonló, tenném, hogy néhány Hozzátetben függetlenebb lesz tekina dombóvári gyárunk, mint az itteni bármelyik gyárrészlegünk. — Milyen tekintetben? — Például a munkaerő-gazdálkodásban. Ezt egyébként a nagy távolság is indokolja. — Gyárrészlegeink mára mit jelent majd száa Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat dombóvári gyára tevékenysége? • Tehermentesítést, s egy magasabb szintű kooperáció lehetőségét. Az építési és szerelési tevékenységünkhöz szükséges rendszerkomponensek előregyártását ott szeretnénk fejleszteni. A gyárrészlegeinknél felszabaduló munkaerőt pedig más célok szolgálatába állítani. Ha pedig Dombóvár szemszögéből nézzük a jövőt, nos, azt hiszem nekik is előnyösebb lesz egy nagyobb vállalathoz tartozni, hiszen a fejlesztés, a nagyobb eredmények elérése önerőből jóval nehezebb. Az egész világ gazdasági életében jellemző tendencia az erők összpontosítása. A KIPSZER életében most történik meg először, hogy „kész gyár”-at veszünk át. Nekünk is tanulni kell tehát még az együttműködés legjobb formáit. Már most érezzük hogy mind a gyártóüzem, mind pedig a városi tanács társadalmi szerveitől minden segítséget megkapunk, hogy az egyesítés utáni kezdeti időszak nehézségei kisebbedjenek. A dombóvári gyár és a gyönki üzem munkásai előtt pedig szeretnénk szakmai fejlődésükben gyobb távlatokat nyitni- naaz ő legjobbjaik is külföldi szerelésseljuthatnak munkáinkra: Algírba, az NDK-ba, vagy a Szovjetunióba Ez a vállalaton belüli mobilitás myára kedvező hatással leszolesz további fejlődésünkre. — fejezte be nyilatkozatát dr. Pongrácz Pál vezérigazgató. Körmendy Zsuzsa fa 1ah áldáról jelentjük Megkezdődött a próbaüzem BÁR MÉG A KEZDET KEZDETÉN TART, de mire cikkünk megjelenik, addigra a zalahalápi panelparkettagyárban javában folyik próbaüzemeltetés. A beruházó — a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság — képviseletében Fábián Gábor elmondta, hogy januárig az összes gépegységnek meg kell kezdeni a próbaüzemet, a III. negyedévben pedig a KIPSZER által szerelt két PAX-kazán is dolgozni fog. A Hildebrand cég által szerelt gyártósorok már csak beindításukat várják. A gyártósorokat kiszolgáló berendezéseket — elektromos, légtechnikai, fűtési — a KIPSZER szereli. — A hőközpontban nem KIPSZER-esek dolgoznak, hanem az alvállalkozó a Veszprém megyei Tanácsi Építő Vállalat munkásai. Gondjaik a miénkéhez hasonlóak: kevesen vannak, s az a kevés ember is számos problémával küzd. Zalahalápon ez lesz az ország harmadik panelparkettaüzeme. A másik kettő — a barcsi és a kecskeméti — szerelésében is tekintélyes részt vállalt a KIPSZER. A két elkészült üzem szerelési munkái során szerzett tapasztalatokból sokat lehetett hasznosítani Zalahalápon is. Például a légtechnika által szerelt finomporlasztóhoz Kecskeméten olyan „bolyhos” zsákokat használtak, melyek nem bizonyultak alkalmasnak a célra: beléjük akadt ugyanis az apró forgács. Ezeket a zsákokat most valószínűleg ki fogják cserélni Zalahalápon simafalú molinózsákokra. Probléma egyelőre, hogy ki adja le a megrendelést, hogy minél hamarabb elkészüljenek a zsákok: beruházó a megrendelést átvállalta. AZ EGÉSZ ÉPÍTKEZÉSEN mintegy 34 ember dolgozik, nagyobbrészt vállalatunktól. Az élezőműhelyben a forgásirány beállításával a próbaüzem megkezdődött, a gépegységek beindulása, s a vállalatunk által szerelt kiszolgálóberendezések működtetése során fog kiderülni, hogy mit jelent majd az ország faipari termelésében a zalahalápi üzem. >-VXXN^^>X>XXVXXXXXNXXX\XX>XXXXX\NXVNX*XXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXNNN\\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV\. Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk ^ valamennyi kedves OLVASÓNKNAKI VXXXXXXXXX^^X^^^XXXXXXXXX^^CNXXXXXXX^N^^^NXXXXXXXXXXNXXXXX^XV^^^S^X^XXX^X^XXX\XNVsX^XXXX Gépszerelés Vásárosnaményben Beszélgetés Kassowitz Artúrral a mechanikai gyárrészleg osztályvezetőjével A vállalatunkhoz érkező köszönőlevelek közt lapozva feltűnt, hogy egy-egy kiemelkedő teljesítmény elismerésekor a beruházó visszatérő igénye: a tervezett, vagy a már le is szerződött munkát a továbbiakban is ugyanaz a szerelőcsoport végezze. Munkájukkal elégedettek voltak, tapasztalataik azt bizonyították, hogy lehet rájuk számítani. Visszavárják őket Nincs ez másképpen vállalati vonatkozásban sem. Amelyik munkahelyről nem hiánypótlással „búcsúznak’ a KIPSZER dolgozói, ott a következő munkánál is őket szeretnék viszontlátni. Mielőtt Kassowitz Artúr osztályvezetővel beszélgettünk, a vásárosnaményi gépszerelésről és előzményekről tudakozódtunk Vida István szerelésvezetőtől. — Esztendőkkel ezelőtt dolgoztunk már Vásárosnaményben. A svéd Fjellman cég szállította és szerelte azt a hidegprést, amely, valószínűleg konstrukciós hiba miatt, összetört, s a termelés megállt a vásárosnaményi üzemben. A műszaki egyetem gépelem tanszéke elkészítette az eltörött elemek tervdokumentációját, a szerelést pedig gyárrészlegünk vállalta. — A gyors munka fontos volt — veszi át a szót Kassowitz Artúr — mert az üzem napi termelése félmillió forint értéket jelent, a megrendelő célja volt tehát, hogy olyan kivitelezőpartnert keressen, amelyik a lehető legrövidebb időn belül elvégzi a szükséges munkát. — Meddig tartott az a szerelés? — Három hónapig. Munkánk alapján kért a megrendelő arra, hogy a következő szerelést is mi vállaljuk. Ez egy új, korszerűbb gyártósor, a melegprés beállítását jelenti. A kivitelezés az ERDÉRT- beruházás keretében történik. A szerződést megkötöttük, a munka szeptemberben kezdődött és jövő év augusztus 31-re vállaltuk az átadást. A gépsor méhe : faforgácsból végzerpréselt lap. A melegprés, mint említettem, modernebb technológiát jelent, az üzem termelése ugrásszerűen nőni fog. — Milyen gyártmányúak a gépek, és kik vesznek részt még a szerelésben? — Nyugatnémet és finn cégek szállítják a gépegységeket. Szerelő szakembereket is küldenek, de szakmai irányításukkal a szerelést mi végezzük. A gépsor egy részét vállalatunk gyártja, gondolok itt a pneumatikus szállítóberendezések bizonyos hányadára, de tartószerkezeteket is készítünk. — Milyen nagyságrendű ez a munka? — Körülbelül 15 millió forint. — Csak a mechanikai gyárrészleg dolgozik a vásárosnaményi szerelésen? — Igen, mintegy huszonöt fős csoporttal, Kapornai Károly a brigád vezetője. — S a későbbiek során mennyire fut föl a szerelőgárda létszáma? — Nemsokára befejezzük heidenaui munkánkat, s akkor tudjuk „szakosítani” a feladatokat is, külön csoportban lesznek a gépszerelők, külön azok, akik a vasszerkezeten dolgoznak... A csúcsidőben mintegy negyvenen lesznek a helyszínen. Ami a dolgozóink a ottani helyzetét illeti, nem legideálisabb körülmények közt vannak: nemrég vittünk nekik le hűtőszekrényt, hogy legalább élelmet legyen hol tárolniuk, a beszerzés ugyanis ott elég nehézkes. A külföldi szerelők segítenek — A külföldi cégek szerelői megérkeztek-e? — A német szerelők a múlt héten jöttek, a finnek pedig három hete. Most következik a munka dandárja: eddig jobbára csak előgyártás történt... — Amikor egy idegen cég által szállított gépeket kell szerelniük, milyen mélységben szükséges ismerni a gyártósor készítette termék előállítási technológiáját? — Nem szükséges ismerni, de nem is árt... sőt. A rejtett hibák hamarabb kiugranak, ha valaki ismeri azt a technológiát is. A sablonok nem mindenben igazítanak el. — Tudná-e számokkal illusztrálni, hogy mit jelent a gyár termelési eredményeiben az új gépsor beállítása? — A melegprés kapacitása 76 000 m3 évente. Az átalakított hidegprésé 5400 m3. A két prés pedig erőművei közösek: az aprító, az osztályozó, a tisztító és a szárító. Természetesen ezeket is bővíteni kell, hogy megfeleljenek a gépsorok igényeinek — mondja Kassowitz Artúr. —ya— Névadó ünnepség vállalatunknál Bensőséges hangulatú névadó ünnepséget rendezett vállalatunk szakszervezeti bizottsága november huszonhetedikén és huszonnyolcadikén a központi épület ebédlőjében. Az első napon a tervezőiroda, a második napon pedig a gyárrészlegek dolgozóinak gyermekeit köszöntötték- Összesen huszonhat gyermek kapott nevet ezen a novemberi napon. Dévényi Miklósné a szakszervezeti bizottság TT-elnöke izgatottan áll az ajtóban, figyeli, hányan érkeztek meg már az ünnepségre. Mint elmondja, vállalatunknál utoljára 1969-ben volt hasonló névadó ünnepség. Vax Lászlóné anyakönyvvezető a X. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében köszöntötte a jövendő állampolgárait, szüleiket és a névadó szülőket. Utána a szakszervezeti Ferenc ünnepi titkár, Szálkai beszéde következett. Hangsúlyozta, vállalat magáénak tekinti dolgozóink belső ügyeit. A gyermekek születését pedig olyan örömnek tartja, amelyet ilyen közös névadó ünnepség még bensőségesebbé tesz. Irodalmi klubunk is hozzájárult ehhez az ünnepélyessé tételhez két szavaló közreműködésével. Palotás Gábor szerkesztő a statikuscsoportban. Most ott ült feleségével és két kislányukkal az ebéklő egyik asztalánál. — Hogy hívják a kislányokat? — Az idősebbik Kincső, a kicsi meg a Rita nevet kapta — mondja az anyuka, aki egyébként kirakatrendező. Mivel szakmáját szereti, hivatásának tartja, szeretne minél hamarabb munkába állni. Bár mint elárulja, volna kedve egy harmadik gyerekhez is... Az talán már fiú lenne. Pedig szűkösen, egy átalakított konyhában a szülőknél laknak... Most költöznek majd albérletbe. A lakás a legnagyobb gondjuk. Koszta Imrénével a második napon beszélgettem, az építési gyár részlegnél dolgozik, előkészítő. Férje szintén a vállalat dolgozója. Lakásgondjuk nekik már nincsen, ők is második gyermekük névadóját tartják itt. Az ünnepség végén a szülőket, gyermekeket és névadó szülőket köszöntötte a szakszervezeti titkár, szavai elkeveredtek Köszöntő a halk Vivaldi-muzsikával, s a kicsinyek koncertjével... A november 27-én és 28- án megtartott névadó ünnepségen a következő vállalati dolgozók és gyermekeik vettek részt: Drávucz Ferenc (Brigitta), Cserhalmi Györgyné (Gábor), Fekete Ferenc (Attila, József), Majláth Józsefné (Szilvia), Rózsahegyi Józsefné (Judit és Péter), Tóth Andrásné (Zoltán), Szijj János (János), Koszta Imre (Gyöngyvér és Veronika), Kiss Ferenc (Annamária), Palotai Mihály (Gergely) Szabó Lajos (András), Gavelda István (Gábor), Seres András (Balázs), Németh Miklós (György), Takács Zoltán (Zoltán), Zubor Géza (Olivér), Árvai Pál (Julianna és Zsuzsanna), Kosztolányi Istvánna (Rita), Paczona Ottóné (Zsolt), Palotás Gábor (Rita és Kincső). Szálkai Ferenc szb-titkár köszönti a vendégeket Szülők és gyermekeik 7*