Kipszer Élet, 1975 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1975-09-15 / 19. szám

2 kIf»SZER ÉLÉT 1975. szeptember 13. Eredményes négy évet zárt a vállalati szakszervezeti tanács Megválasztották a vszt új tisztségviselőit (Folytatás az l. oldalról) — Az Országos szakmai bértáblázat fgyelembevéte­­lével elkészült az új ,,Fizi­kai dolgozók besorolási pél­datára”, melyet a szakszer­vezeti tanács megtárgyalt és azzal egyetértett. A bérezés egyértelműen az tekintetében a vszt. véleménye, hogy a vállalat nagy figyelmet fordított er­re az igen fontos A vállalat gazdasági kérdésre, vezetői tiszteletben tartották bérezés tekintetében is a szakszerve­zet idevonatkozó jogait. A továbbiakban a beszá­moló foglalkozott a szakszer­vezet fontos feladatának ér­tékeléseivel: a dolgozók szo­ciális helyzetével való foglal­kozással­— Mindenki előtt — mondotta ezután a világos vszt- titkár —, hogy a vállalat szociális ellátottságának biz­tosítását a szakszervezet megoldani nem tudja, legfel­jebb segíteni. Nagyon sok panasz érkezett a szakszer­vezeti bizottsághoz és több esetben úgy tették fel a­­ kér­dést. ..mit tesz a szakszer­vezet a dolgozók szociális ellátottságának biztosítása érdekében’’... Jó néhány dolgozó azzal ..fenyegetőzött”, ha a szakszervezet nem in­tézkedik, nem fizetnek tagdí­jat. Ezzel messze nem lehet egyetérteni. Nem szorul ma­gyarázatra, hogy a szociális ellátottság javítását nem oldja meg az, ha egyes szakszervezeti tagok nem fi­zetnek tagdíjat. A dolgozók bejelentésére a szociális ellá­tottságra vonatkozóan esetben helyzetelemzést több vé­geztünk és az illetékes gaz­dasági vezetők bevonásával intézkedtünk a hiányosságok megszüntetésére.­­ Mivel ma már a nagy­­vállalatok sorába tartozunk, számolnunk kell az ezzel já­ró nehézségekkel is, például a munkakörülmények javí­tásának problémájával. vállalat tisztában van a ba­­­jokkal, igyekszik azokat or­vosolni. Az üzemfenntartási főmérnökségen belül létre­jött , amelynek ,,felvonulási részleg” feladata külső munkahelyeinken a különbö­ző felvonulási létesítmények telepítése.­­ A vállalatnak közel 20 kiemelt beruházása van. Többek között a Dunaújvá­rosi Hullámvertiikum, az Athenaeum Nyomda. ..LRI” (Frihegy). BM-szerviz, Hun­­garocamion, 23. sz. Volán, Józsefvárosi Fűtőmű, Metró (Fehér út), HPS-leányszál­­lás stb. Az Athenaeum Nyom­da kivételével ezeken a be­ruházásokon saját telepítésű szociális létesítményeink vannak. Bár komoly intézedések történtek a szociális ellá­tottság terén, „ideális álla­potokat” nem tudtunk elérni, mivel a munkahelyek állan­dóan változnak és a külön­böző problémák hol itt, hol ott ismét előjönnek. A válla­lat szakszervezeti továbbra is feladata, szervének hogy segítse a dolgozók szociális ellátottságának javítását. A vállalat munkaerőigé­nye szükségessé teszi, hogy vidéki dolgozókat is foglal­koztasson. Vidéki dolgozóink munkásszállásokon laknak. A vállalatnak 7 munkásszál­lója van, ezek befogadóké­pessége 660 férőhely. A munkásszállások színvonala nem egyforma, azonban az előírásoknak megfelelnek. A beszámolási időszakban a szakszervezeti bizottság — jogkörénél fogva — megtár­gyalta a beszámolót, vala­mint a következő évi tervet. Megállapítottuk, hogy bal­­esetelhárításra, anyagmoz­gatás korszerűsítésére a munkakörülmények javítá­sára, a munkavédelmi okta­tásra stb. a vállalat igen ko­moly összegeket fordít és ezek évről évre növekednek. Sajnos, csak kis mértékben javul azonban a munkavé­delmi színvonal ezt mutatja baleseti statisztikánk is. A szakszervezeti aktívák egyik legfontosabb felada­tuknak tekintik, hogy segít­sék a gazdasági vezetőket a balesetmentes munkavégzés érdekében. Oktató, felvilágo­sító és ellenőrző tevékenysé­gük a vezető­ testületeken keresztül egészen a szakszer­vezeti bizalmiakig, mennyi munkaterületre vala­ki­terjed. A vállalat vezetősége min­den esetben bevonta a szak­­szervezet képviselőjét a vál­lalati munkavédelmi sza­bályzattervezet elkészítésé­be is. A vállalat széttagoltsága, sokoldalú­sége fokozza munkatevékeny­a­szélyt. Ehhez még balesetre­hozzájá­rult a beszámolási alatti viszonylag gyors időszak lét­számnövekedés, valamint az új építési és egyéb techno­lógiák bevezetése. Fokozni kellett a biztonságtechnikai intézkedéseket és ellenőrzé­seket. A vállalat helmi csoportja a munkaré­szakszer­vezeti bizottság bevonásával a kötelező munkavédelmi ok­tatáson kívül széles körű biztonságtechnikai mokat és vizsgákat tanfolya­m szerve­­­­zett... Nyugtalanító viszont, hogy a sok erőfeszítés növekedett a súlyos ellenére balese­teik száma. Ez maga után vonja a kiesett munkanapok számának emelkedését is. Elgondolkodtató az, hogy óvó rendszabályok megsérté­séből és figyelmetlenségből adódott a balesetek mintegy 66 százaléka. A baleseti jegyzőkönyvek a legtöbb esetben a dolgozót marasztalják el a bekövet­kezett balesetért.­­A vezetők felelőssége azonban a balese­ti jegyzőkönyvekből hiány­zik, pedig gyakori ismétlődés esetén a vezetők felelőssége kétségtelen. Több esetben tűztük napi­rendre az élet- és munkakö­rülmények javítását. Szám­talanszor kitértünk arra, hogy az óvó rendszabályok megsze­gőit — függetlenül attól, hogy bekövetkezett-e baleset, vagy sem — az eddigiektől fokozottabb mértékben felelősségre vonni és ezt kell volna nyilvánosságra is hoz­ja­ni. A balesetet szenvedett dol­gozók kivétel nélkül írásban kapnak felszólítást, nyújtsák be kártérítési hogy igé­nyüket. Sajnos igen kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Vizsgáltuk ennek okát, meg­állapítottuk, hogy kisebb baleset esetén a dolgozók többsége nem él ezzel a lehetőséggel. A másik okát magunkban is kereshetjük, hiszen a felvilágosító mun­kánk ilyen szempontból még hiányos. Munkánk során a jövőben erre jobban oda kell figyelni. A szakszervezet munkavé­delmi tevékenysége kiszélesí­tésének alapját a szocialista brigádmozgalom képezi. A szakszervezet oda irányul, hogy tevékenysége felhívjuk brigádjaink figyelmét a bal­esetmentes munkavégzésre, javasoltuk, hogy minden szo­cialista brigádban legyen munkavédelmi felelős. A beszámolási időszak első évében került sor az 1971— 75-ig szóló vállalati kollek­tív szerződés megkötésére. Igen komoly feladatot jelen­tett az újonnan választott szakszervezeti szerveknek kollektívszerződés-tervezet ki­a munkálásában való részvé­tel. Az azóta eltelt időszak bizonyította, hogy kollektív szerződésünk kiállta a pró­bát. Az illetékesek ismerik a vállalat belső törvényét, aszerint végzik feladatukat, a dolgozók között pedig mind szélesebb körben igye­keztünk megismertetni. Ezek után a vszt-titkár rétegpolitikánk elveiről szólt. Vállalatunknál — a lét­számhoz viszonyítva — nő­­d­olgozóink száma alacsony. Még a 20 százalékot sem éri el. Nődolgozóink jobbára adminisztratív és műszaki beosztásban dolgoznak. Első­sorban a szülőanyák és a gyermekgondozási segélyen levő nők helyzetével foglal­kozott a beszámoló. Ez utób­biak szociális helyzetét fi­gyelembe véve kifizették ré­szükre az egyszeri szociális segélyt. Erkölcsileg és anya­gilag is megbecsülik a nődolgozóinkat akik azokat gaz­dasági munkájuk társadalmi munkából is mellett ki­vették részüket. A vállalat ifjúságpolitikai intézkedési tervében foglal­taknak megfelelően figye­lemmel kísértük — mondot­ta továbbiakban Haraszti László — a fiatalok helyze­tét és erkölcsileg, anyagilag támogattuk az ifjúságpoliti­kai intézkedési terv végre­hajtását. A szakszervezeti bizottság jogkörénél fogva támogatta, hogy minél több fiatal dol­gozónk kapjon lakást. A vállalati szakszervezeti ta­nács átérezve azok helyzetét, akiknek lakásproblémájuk megoldása már hosszú évek óta késett a kollektív szer­ződésben biztosított lakásépí­tési kölcsön összegét — a nyereségrészesedésből 1 364 000 forinttal — meg­emelte. A beszámoló ezután a a nyugdíjas dolgozóinkkal való törődés fontosságára is kitért, majd a hat albizott­ságból álló társadalombizto­sítási tanács munkáját mél­tatta. A továbbiakban a kultu­rális, agitációs és propagan­damunkát elemezte. — A vállalati szakszerve­zeti tanácsot választó kül­döttértekezlet határozatában agitációs, propaganda­­ és kul­turális munkával kapcsolat­ban előírta, hogy a jövőben az általános műveltség eme­­lése érdekében üzemi nép­művelési tervet kell teni, és ebben meg kell készí­ha­tározni a főbb feladatokat a politikai nevelés és a kultu­rális munka terén. A hatá­rozat által megszabott témák vonatkozásában készítettük népművelési tervünket. 1972-ben hosszú távú népmű­velési­­ tervet dolgoztunk ki, melynek során kultúrmun­­kánk tervszerű sának biztosítására végrehajtá­11 fős kultúrbizottság­­ alakult. A beszámoló anyaga részletesen foglalkozott ezután kul­turális és sporttevékenysé­günkkel. Szocialista brigádvetélke­dőket szerveztünk, részt vettünk a textilszakszervezet által szervezett felszabadulá­si vetélkedőn is, melynek ní­vós vállalati döntője segítet­te hozzá a győztes brigádot az előkelő helyezéshez. Folytattuk a nők reszortonkénti tisztségvise­oktatását. A szakszervezeti­­ aktívák tá­jékozottságának fokozása ér­dekében a szakszervezeti tanácsülések kötetlen napi­rendi pontjaként ,,FÓRUM-­­ot tartottunk, melynek kere­tében a vállalatunk vezér­­igazgatója válaszolt a ta­nácstagok kérdéseire. A bizalmiak részére éven­te két alkalommal egész na­pos tanfolyamok megrende­zésére került sor. A bizalmi­­tanfolyamokon a résztvevők létszáma minden esetben igen magas volt. Növelte az aktivitást és a tanfolyam ha­tékonyságát, hogy a tanfo­lyamnak rendszeres előadója és konzulense volt az szb­­titkár, valamint a vállalat vezérigazgatója. A vszt-titkár ezek után a szemináriumokon kérdéseket ismertette, fölvetett majd a népművelői, a könyvtárosi és a közönségszervezői tevé­kenységet méltatta. A következő témakör volt: a szakszervezeti és üzemi demokrácia javítása érdeké­ben végzett munka. — A mostani beszámolási időszak alapján jelenthetjük, hogy a szakszervezeti ta­nács kinőtt a „gyermekcipő­ből”, a ráháruló feladatokat nagy határozottsággal és hozzáértéssel oldotta meg — mondotta a többi között. Hi­ányosságként kell viszont meg­említenünk, hogy a vállalati szakszervezeti tanács teljes létszámmal a beszámolási időszak alatt egyszer sem ülésezett — ez a gazdasági munkából adódó problémák­ra vezethető vissza — azon­ban mindig határozatképes volt. Négy évvel ezelőtt kifogá­soltuk azt is, hogy az akti­vitás a tanácstagok részéről kívánnivalót hagyott maga után. A beszámolási időszak­ban ezt már nem tapasztal­tuk, hiszen sok esetben igen jó viták voltak. A szakszer­vezeti tanácson belül a kol­lektív vezetés teljes mérték­ben érvényesült. A gazdasági vezetők tisz­teletben tartják a szakszerve­zet jogait és a időszak idején is beszámolási segítették a szakszervezeti munkát. A szakszervezeti tanács úgy ítéli meg, hogy a szak­­szervezeti bizottság a beszá­molási időszakban jól oldot­ta meg­ feladatát, összeková­­csolódott, igen szakképzett káderekből tevődik össze. A vállalatnál a konkrét munka a műhelybizottságok területén folyik, ők közel a dolgozókhoz, vannak ők is­merik legjobban­kat. A beszámolási problémás­időszak alatt az volt tapasztalható, hogy a műhelybizottságaink a kollektív vezetés elve mellett igyekeztek önállóan megoldani a dolgozók ügyes­bajos problémáit, s a legtöbb esetben következetesen. A szakszervezeti bizalmiak tevékenységét mindig nagy figyelemmel kísértük és se­gítettük. Tisztában vagyunk azzal, hogy az ő munkájuk nagyban elősegíti a szakszer­vezeti demokrácia kiszélesí­tését, a szervezettség emelé­sét, valamint a kapcsolat tartását a felsőbb szakszer­vezeti szervekkel. A négy év előtti beszá­molónkban eléggé negatívan ítéltük meg a szervezettség alakulását, akkor úgy rögzí­tettük, hogy ez stagnál, il­letve csökken. A beszámolási időszak alatt a szakszerveze­ti tagok száma majdnem megduplázódott, tiszségiv­ise­­lőink 1467 főt szerveztek be. A szakszervezeti tagok szá­ma jelenleg 3145 fő, a válla­lat létszámához viszonyítva a szervezettség százaléka 66,6 százalék. Befejezésül Haraszti László elvtárs, a Textilipari Dol­gozók Szakszervezete, az üzemi pb és a vállalatve­­zetőség jó kapcsolatáról szólt majd így folytatta: — Nagyra értékeljük azt a segítséget, amelyet a köz­ponti vezetőség határozatai, irányelvei nyújtottak mun­kánkhoz. Munkánk során figyelembe vettük szervünk által hozott felsőbb hatá­rozatokat, azokat a helyi sa­­játosságoknak megfelelően valósítottuk meg-A szakszervezeti tanács négyéves munkájáról beszámolóban mindenre szóló ki­térni nem lehet, igyekeztünk a legjelentősebb kérdéseket elemezni, feltárni munkánk pozitív és negatív oldalát. Ismerjük munkánkból adódó feladatainkat és ennek szel­lemében igykeztünk dolgoz­ni az elmút 4­­ évben is. Úgy érezzük a szakszervezeti tanács vállalati betöl­tötte hivatását, mivel megbí­zatásunk lejárt a munkát az újonnan megválasztott szak­­szervezeti tanácsnak kell tovább folytatni. A szakszervezet négyéves munkáját értékelő beszámoló után 13 küldött mondotta el véleményét, majd a mandá­tumvizsgáló bizottság és számvizsgáló bizottság beje­­­lentése után sor került a vállalati szakszervezeti ta­nács újraválasztására. A küldöttértekezlet részvevőinek egy csoportja, Kusztra Ferenc a mechanikai gyárrészleg dolgozóinak véle­ményét tolmácsolja. Felszólalt a tanácskozáson dr. Bíró Györgyné, a textilszak­szervezet főtitkára is. Höffner Gyuláné a számvizs­gáló bizottság jelentését ol­vassa fel. A vállalati szakszervezeti tanács tagjai Apáthy L­ajosné, Bakó Szilárd, Balogh Béla, Boros Károly, Csernák István, Debreceni Benjámin, Dévényi­ Miklósné, Égenberger József, Gawelda István, Dr. Helyes László, Jenei István, Kardos Imre, Kertész Ferenc, Klád­­ler Ernő, Koch József, Komáromi József, Kreisz Márton, Kusztra Ferenc, Magyar István, Maklári Károlyné, Máté Imre, Máté László, Mészáros Lajos, Molnár Imre, Mank Endréné, Nagy Károly, Noskó Margit, ifj. Oláh József, Obermayer Ferencné, Singer Rozália, Schneider János, Szálkái Ferenc, Szenyán Gyula, Szű­cs Mihály, Takács Fe­renc, Tornai István, Tuba László, Uzsoki Károlyné, Var­ga Istvánná, Vasenszki János, Zubor Géza. A VÁLLALATI SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG TAGJAI: Elnök: Jenei István. Titkár: Szálkai Ferenc, Boros Károly, Dévényi Miklósné, Dr. Helyes László, Tagok: Ko­máromi József, Máté Imre, Mészáros Lajos, Mank Endré­né, Obermayer Ferencné, Singer Rozália, Tuba László, Zubor Géza. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TANÁCS TAGJAI: Juhász Jánosné, Katona Lajosné, Kiss Ernőné, Mohi Lajosné, Nagy Lászlóné. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG TAGJAI: Elnök: Höffner Gyuláné. Tagok: Berényi Györgyné, Csinyi Sándorné. A TEXTILIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE XXIV. KONGRESSZUSÁN AZ ALÁBBI KÜLDÖTTEK VESZNEK RÉSZT: Gódor Pál, Papp Rozália Veronika, dr. Pongrácz Pál, Szálkai Ferenc, Szű­cs Mihály, Trapp Endre. A vállalati szakszervezeti tanács tagjainak eredményes munkát kívánunk.

Next