Királyi Közjegyzők Közlönye, 1897 (3. évfolyam)

1895 / 1-2. szám (január-február) - KÖZGYŰLÉSEINK

2 közbenjötte nélkül ! Ez volna az egyik, és a másik: megkíván­tató-e törvény szerint (érvényesség okából !) a kiskorú által kötött szerződés gyámhatósági jóváhagyása ? Mely utóbbiba aztán még bele­csimpaszkodik egy harmadik, hogy t. i. ha igen, akkor kinek a kötelessége a gyámhatósági jóváhagyás kieszközlése körül eljárni ? A közjegyzőre mi kötelesség háramol, mi nem, ha ilyen szer­ződéssel dolga akad, az egészen attól függ, minő értelemben lesz­nek az imént felvetett kérdések megoldva. Az első a kiskorúak cselekvőképességének kérdése. Az 1877. XX. t.-czikk háromszázhat szakaszával, melynek fele is elegendő lett volna arra, hogy magánjogunknak ezt a fontos részét, egyikét azoknak, melyekkel régi forrásaink a legbővebben foglalkoznak, alaposan rendezze, ezen feladat mellett kényelmesen elsiklott, e helyett 7-ik szakaszában «a fennálló jogszabályokat, amennyiben a jelen törvény változást nem állapít meg» (ösmeretes recipe) érvényben hagyta, eredményében, anyagi és alaki szabályainak rendszerűtlen keverékével az avult intézmények és modern viszo­nyok között ingadozó jogállapotot még zavarosabbá tette. Annyi azonban kételyen felül áll, nem is tudnék, hogy valaha vitás lett volna, miszerint a törvényes kort elért kiskorúak cselekvőképes­ségét a magyar jog elvben elismeri. Axiómába foglalva, úgy hisz­­szük, helyesen fejezte ki e részben a magyar jog szellemét Her­­czegh , hogy a kiskorúak helyzetüket gyámi jóváhagyás nélkül is javíthatják, de nem rosszabbíthatják. Szabályul állván pedig a cselekvőképesség, következik, hogy az csak ott és annyiban tekinthető korlátozottnak, amennyiben és ahol a törvény korlátokat állít föl, hogy ezek a korlátozások mindig szoros értelmezésben részesítendők, hogy csak kifogás alakjában érvényesíthetők; hogy ameddig kifogásolva, illetve érvénytelenítve nem lett, a kiskorú szerződése érvényesnek tekin­tendő. Tehát nem önmagukban semmisek a törvényes kiskorúak jogcselekvényei (bár esetleg a törvényes korlátokba ütköznének is), mint önmagukban semmisek a törvényes koron aluliaké. Ennyi az, amiből, úgy hiszszük, e kérdés megítélésénél kiindulnunk kell. Az volna ezek után tisztázandó, felállít-e a magyar jog korlátokat a kiskorúak cselekvőképességére nézve spec­iálisan a házassági szerződések szempontjából ? Régebbi jogunk értelmében a házassági szerződések nem

Next