Királyi Közjegyzők Közlönye, 1897 (3. évfolyam)
1895 / 1-2. szám (január-február) - KÖZGYŰLÉSEINK
2 közbenjötte nélkül ! Ez volna az egyik, és a másik: megkívántató-e törvény szerint (érvényesség okából !) a kiskorú által kötött szerződés gyámhatósági jóváhagyása ? Mely utóbbiba aztán még belecsimpaszkodik egy harmadik, hogy t. i. ha igen, akkor kinek a kötelessége a gyámhatósági jóváhagyás kieszközlése körül eljárni ? A közjegyzőre mi kötelesség háramol, mi nem, ha ilyen szerződéssel dolga akad, az egészen attól függ, minő értelemben lesznek az imént felvetett kérdések megoldva. Az első a kiskorúak cselekvőképességének kérdése. Az 1877. XX. t.-czikk háromszázhat szakaszával, melynek fele is elegendő lett volna arra, hogy magánjogunknak ezt a fontos részét, egyikét azoknak, melyekkel régi forrásaink a legbővebben foglalkoznak, alaposan rendezze, ezen feladat mellett kényelmesen elsiklott, e helyett 7-ik szakaszában «a fennálló jogszabályokat, amennyiben a jelen törvény változást nem állapít meg» (ösmeretes recipe) érvényben hagyta, eredményében, anyagi és alaki szabályainak rendszerűtlen keverékével az avult intézmények és modern viszonyok között ingadozó jogállapotot még zavarosabbá tette. Annyi azonban kételyen felül áll, nem is tudnék, hogy valaha vitás lett volna, miszerint a törvényes kort elért kiskorúak cselekvőképességét a magyar jog elvben elismeri. Axiómába foglalva, úgy hiszszük, helyesen fejezte ki e részben a magyar jog szellemét Herczegh , hogy a kiskorúak helyzetüket gyámi jóváhagyás nélkül is javíthatják, de nem rosszabbíthatják. Szabályul állván pedig a cselekvőképesség, következik, hogy az csak ott és annyiban tekinthető korlátozottnak, amennyiben és ahol a törvény korlátokat állít föl, hogy ezek a korlátozások mindig szoros értelmezésben részesítendők, hogy csak kifogás alakjában érvényesíthetők; hogy ameddig kifogásolva, illetve érvénytelenítve nem lett, a kiskorú szerződése érvényesnek tekintendő. Tehát nem önmagukban semmisek a törvényes kiskorúak jogcselekvényei (bár esetleg a törvényes korlátokba ütköznének is), mint önmagukban semmisek a törvényes koron aluliaké. Ennyi az, amiből, úgy hiszszük, e kérdés megítélésénél kiindulnunk kell. Az volna ezek után tisztázandó, felállít-e a magyar jog korlátokat a kiskorúak cselekvőképességére nézve speciálisan a házassági szerződések szempontjából ? Régebbi jogunk értelmében a házassági szerződések nem