Kis Ujság, 1920. január (33. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-01 / 1. szám
.......... ...TfrHf3 XXXIII. évfolyam, szám., **" Ara TfU fillér. 1920. Csütörtök, jachír 1. Ipolai Előfizetési Árak: Egész évre. 110 KjUL Negyedévre 20 K • fia ! A béke új esztendeje. Éjfél... Az idő kereke vérulajos tengelyében végzetes erővel forog tovább, húscafatokat, életeket és letarolt, leromlott, kietlenné vált országrészeket ragadva, hordva, vonszolva magával. Rohan a kerék szünetnél-a kid, rohan kérlelhetetlenül, de egy bizonyos: a béke felé rohan. Számunkig, ez az új esztendő a béke jegyébjen születik meg. 1920, a béke édes gyermeke lesz. Hiszen mi még a háborút is csak a béke kedvéért vettük föl. Megrohantak, védekeztünk. Körülkerítettek, kivágtuk magunkat. Fojtogattak, lefeszítettük a halálos ölelést százszor, ezerszer, s végül — el kellett buknunk. Ám most a béke irányzatának virradt föl. Ez a mi időnk, ezért -hát?# ta t* .ők elbukás oka is. És ez a mi utolsó óránk, amelyet föl kell használnunk arra, hogy mindazt elérjük, amit óhajtottunk, mindazt a keveset : területünk történeti épségét, a békességes, szabad életet ezen a vérrel megszentelt földön és helyet a hasznos, értékes, dolgozó népek sorában. És el fogjuk érni, akárhogyan agyarkodnak ellenünk ellenségeink. Az új esztendő legelején megtudjuk, mit akar velünk a győző. De bármit tartalmazzon is az a bizonyos békeakta, nem hisszük, nem hihetjük, hogy rövidlátó legyen, egyoldalú és kihívó. Ezzel nem volna elintézve a mi tisztességes, becsületes, az önfeláldozásig menő békeszándékunk. Ezt nem engedi meg a mi lelkünk lángolása, ezt nem engedi meg a mi államiságunk szent jelképe, Szent István koronája. Azé a királyé, aki ezredévvel ezelőtt biztos és bástyázott alapon építette meg a maga, a mi országunkat. . .. Most egy új népvándorlás korszaka van lezárulóban: a messzi Keletről és a távol Nyugatról vonultak föl seregek, nemzetek keltek útnak délről északra és északról délnek is a hadak országutja vezetett. De kiforrtak és kiégtek már a mozgásba jött erők s ami munka hátra van, az ismét az alkotásé. Az uj esztendőre nagy föladat vár, harcok rombolása után a békés épitgetésé, a vihar után a nyugalom megteremtése. S utolsó percében ennek a rettentő évnek éltessük az ujesztendőt, a béke áhított, áldott esztendejét. Éjfél elmúlt... Uj hajnal felé megyünk ! A Herczeg-gyilkossági pörből. Herczeg Géza gyilkosainak bünpöre. Baubrich népbiztos bűnügyének tárgyalását elnapolták. — Elkülönítve folytatják Trattner és társai bünpörének főtárgyalását. — Szemtanuk a gyilkosság borzalmairól. — Is feleződtek a tanúvallomások. Ma délelőtt kilenc órakor folytatta a budapesti büntető törvényszék Sürgőik Gyula táblabíró elnöklésével a Trattner—Haubrich-ügy főtárgyalását. A tárgyalás elején meglepő fordulat következett be. Tóth Béla dr. államügyész bejelentette ugyanis, hogy Haubrich felségsértési és lázadási ügyének tanúi, Bartha László őrnagy, Filipec Dénes és Kesseő László főhadnagyok a mai főtárgyalásra nem voltak beidézhetők, mert szabadságon vidéken tartózkodnak. Ez oknál fogva az államügyész kérte a Haubrich-féle ügy elkülönítését és elnapolását. Ladányi Ármin dr., Haubrich védője hozzájárult az ügyész indítványához, annál is inkább, mert az fedi a védelem álláspontját is. Elnapolják a tárgyalást. A bíróság visszavonult és néhány perc múlva kihirdette a következő végzést. A bíróság úgy találja, hogy a vád és védelem bizonyítékai Haubrich József bűnügyében ezidőszerint be nem szerezhetők, ezért az indítványnak helyt ad és a bűnvádi perrendtartás 19-12. szakasza alapján az eljárást elkülöníti és Haubrich József ügyét akkor fogja tárgyalásra kitűzni, amikor az ügy kellően elő lesz készítve. Haubrichot ezután elvezették és folytatják a Trattner-ügy tanúkihallgatásait. A kivégzett ember vallomása. Ezután az elnök fölolvassa a tegnapelőtt kivégzett Gombos Ferenc írásba foglalt vallomását, aki ebben az ügyben szintén vádlott. Több terhelő adatot sorol föl a vallomás Trattner, Szirmay és Cserny ellen. Az időközben megszökött Schieger vádbiztosnak is felolvassák a vallomását, melyben azt állítja, hogy Herczeg Géza kivégzésének csa is Rákos és Trattner volt az oka, mert ők erőszakolták ki a halálos ítéleteket. Gombos Ferenc vallomásának fel-olvasása után Markovics György ügyészségiirodatisztet hallgatták ki, aki jelen volt a kivégzésnél. Markovics elmondta, hogy Sebrevei közölte Heczeggel, hogy a kormányzótanács nem adott kegyelmet. A gyilkosság borzalmai» Elmondja a tanú, hogy reggel öt órakor vitték el Herczeget. A Koháry-tócai kapu előtt földhöz vágta magát és könyörgött, hogy vigyék el Kun Bélához, mert kegyelmet akar kérni. Schreyer rákiabált: »Kutya, nem érdemelsz kegyelmet, miért nem vallottál tegnap!” Négy katona megfogta a kezét, lábát, úgy vitték be a Markó-utcai tornaterembe, ahol négy katona agyonlőtte. A szemtanú vallomása. A következő tanú dr. Gáspár Antal orvos, előadja, hogy ő a mentőknél teljesített szolgálatot, mikor a forradalmi törvényszék telefonon kért egy orvost, mert egy embert ki akarnak végezni. Épen ő volt inspekciós, átment a kivégzés színhelyére. Schreyerre és Szirmayra emlékszik, hogy jelen voltak a kivégzésnél. Szirmay még sürgyte .