Kis Ujság, 1920. február (33. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-14 / 39. szám
Válaszunk a békejavaslatra. Tíz ellenjegyzéket nyújtott ma át a békedelegáció Henry ezredesnek, azötös tanács megbízottjának, illetékes helyre való továbbítás végett. A jegyzékek között legjelentőségesebb a határokra vonatkozó akta. Ez abból az alapeszméből indul ki, hogy a tartós és méltányos béke, amelyet az antant államférfiai megvalósítandónak tűztek maguk elé, csak Magyarország ezeresztendős és természeti határainak fönntartásával teremthető meg. Más alapon a béke meg nem állhat. Az észszerűségen kívül emellett a megoldás mellett szól a népek önrendelkezési joga is. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy nemzetiségi kisebbségeink sem akarnak elválni az anyaországtól, amely számukra mindig több jogot biztosított, mint amennyit a most létrejött békeszerződések kötnek ki, az oly sokszor hangoztatott nemzetiségi elv alapján. De ha a történelmi jogot vennék irányadónak, amelyre a konferencia ugyancsak szokott hivatkozni, úgy a történelmi Magyarország földjén másnak, mint az ezeresztendeje állandóan és zavartalanul élő magyar népnek, érvényesen birtokot szerezni nem lehet. A konferencia elveti mindezeket , az alapokat s az egységes Magyarország helyébe beiktat egy darab Romániát, egy darab Csehországot és egy darab Jugoszláviát, amelynek lakosai, átlag ötven százalékon fölül, magyarok. Szívleljék meg a nagy angol tudósnak, Newbiginnek tanítását, amely szerint minden szempontnál hatalmasabb a Balkánon az az életközösség, amelyet a földrajzi viszonyok szabnak elő s ezen a bázison Magyarország a legtökéletesebb földrajzi és történelmi egység. A magyar békebizottság népszavazást kér az elszakítandó területeken. Persze olyat, amely befolyásolatlan, tehát nem történik ellenséges megszállás alatt. Ez esetben nem lehet kétséges a döntés. A népszavazás tisztasága a nagyhatalmak és semleges országok ellenőrző karhatalmai által biztosítandó. A szavazásban pedig ne a mai lakosság, de a megszállás előtti vegyen részt, mert az ellenséges csapatok, éppen a neténi népszavazásra való tekintettel, ezrével űzték el onnan a magyarságot, amely most idegen rabságban várja sorsa jobbrafordultát. Ragaszkodunk ezeréves Válazzunk az antant békejavaslatára. — Magyarország földrajzi egységét csak nyers erőszak bonthatja meg. — Nem egyezhetünk bele országunk feldarabolásához. — Népszavazást követelünk. A szövetséges hatalmak békeföltételeire — mint Nevilniből érkezett táviratok közük — Apponyi Albert gróf tegnap délután fél 3 órakor adta át ellenjavaslatait. A határokra vonatkozólag megállapítja a magyar válaszjegyzék, hogy a tartós és méltányos béke eszméje csak Magyarország ezeréves és természeti határainak föntartásával valósítható meg. Emellett szól a népek önrendelkezési joga is, mert a magyar földön élő nemzetiségi kisebbségek nem akarnak elszakíttatni Magyarországtól, valamint a nemzetiségi elv is, amennyiben a nemzetiségek nálunk több jogot élveztek, mint amennyit a mostlétrejött különböző békeszerződések számukra kikötnek. A történelmi jog is országunk földarabolása ellen szól, mert Magyarországnak egységes területét több mint ezer éve birtokolja a magyar nép, így a legrégibb történelmi jogot szerezte meg hozzá. Éppen ezért a békebizottság azt a kérést terjeszti elő, hogy a legfelső tanács az elszakítandó területeken rendelje el a népszavazást. Rámutat a magyar válaszjegyzék, hogy mi bizton reméltük, hogy nem fognak 50,6% magyar vagy másnyelvű lakosságot cseh, román vagy szerb impérium alá utalni, az 54,5% os magyar többségű Magyaromig helyébe egy 06.7%-os román többségű Romániát. 45.9%nyi ceh lakosságú Csehországot és egy 38.7%-nyi szerb lakosságú Jazerzsát alkotni a földrajzi, történelmi, gazdasági tényezők figyelmen kívül hagyásával, a lakosság megkérdezése nélkül. Megállapítja a válaszjegyzék, hogy a békeszerződés tervezetében kijelölt határok sem a néprajzi viszonyokat, sem a történelmi jogot nem veszik tekintetbe, hanem egyszerűen stratégiai határok, melyek Magyarországot védtelenül kiszolgáltatják szomszédai kénye-kedvének és egyedül az önző hódítóknak termékeny területek utáni mohó vágyát elégítik ki. A határok mentén 58.000 négyzetkilométer olyan terület szakíttatik el Magyarországtól, amelyen 3.825.000 szinmagyar lakos él a terület, ha elvesz számunkra, Magyarországnak nem hogy gabonában, de marhában, disznóban, zsírban és szárnyasban sem marad kiviteli feleslege. A román szerb határ az Alföldön húzódó képzelt vonali természetes jellege nincs. Néprajzilag, hogy 200.000 szerb Szerbiához cs*tölt*zsék, 386.000 idegen lakot kerés szerb impérium alá, valamint két német többcégű város stb. Gazdaságilag: a határ megbontja azt a gazdasági egységet, mely az határainkhoz.