Kis Ujság, 1920. április (33. évfolyam, 79-104. szám)

1920-04-01 / 79. szám

Menekül. Most hogy­ a románok kény­telenek kiüríteni a Tiszántúlt­a fölszabadítani olyan magyar te­rületeket, amelyekről álmaikban már eldöntötték, hogy azok lesz­nek­­Nagyrománia végvidékei, fokozott dühvel és kíméletlen­séggel vetik rá magukat az er­­délyrészi­ magyarságra s az el­­oláhosítást lelki és testi tortúr­ák­kal akarják véreink között meg­valósítani. Csak természetes, hogy ez az igyekezetük nem sikerül, nem sikerülhet, meg kell törnie a hazafias magyar érzés­nek és honszeretetnek azon az ércpajzsán, amely erdélyi testvé­reink szívét és lelkét,minden efféle kísérlettel szemben meg­­védelmez-'i. A jövőért nincs is mit aggód­nunk. Ellenben számolnunk kell a­ jelennel. A román tehetetlenség és bosszúvágy ugyanis úgy to­rolja meg a magyar enyakassá­­got­, a­hogy hajléktalanná teszi, megfosztja tűzhelyétől és szám­űzi az ősi földről. Egész vonatok érkeznek ismét, zsúfolva mene­kültekkel, akik az erdélyi nagy­­román kurzus karmai közül tép­ték ki faágukat s jöttek hozzánk, Igaza, védelmet keresni. És mi azt mondjuk: a védelem kevés,­­annál sokkal többet kell nekik adnunk, mindent, amire szük­ségük van addig, amíg vissza­mehetnek. Mert­­ vissza fognak menni. Előbb, vagy később, de egyszer, egész bizonyosan. Nekünk pedig kötelességünk ezt a nagy pilla­natot oly felkészülten várni, mintha már holnap, m­a, órák múlva , bekövetkezhetnék. És ezek a menekültek lesznek akkor azok, akik­ a magyar államfenség nevében újból birtokba veszik az elszakított területeket-, ők lesz­nek az új honfoglalás első zászló­­hordozói,­­akik akkor ismét, haza­mennek az ősi hazába, a mi Er­délyünkbe, amelyet, tőlünk elra­bolni senki fiának nem lehet. A mienk az és marad is , a mienk, erőkre. " • Öleljük él? fogadjuk hát szere­tettel­ keblünkre menekülő test­véreinket.­ Lássuk meg bennük Magyarország területi ,sérthetett­lenségének "katonáit, amelyben megbízhatunk, • amelyre építhe­tünk savaply kötelességet man­den körülmények­ között, "tel­jesí­­teni,fogja. A kötelesség azonban- egydőre csak a mienk , támogat­­ni a hontalanokat, elfeledtetni velük a hazátlanságot, hogy an­nál jobban emlékezzenek és an­nál erélyesebben cselekedjenek, ha írsjd a tettekre kerül a sor ! . .. f' hferlw-R­A­­­IXXIIL évfolyam, 73. szám. ** Ara^jO fillér. **» . . j 1920. CsÜtörtök, április 1. jSBjjlKEfllEl pillái Watter tábornok megindítja a támadást a Ruhr-vidéki vörös forradalom letörésére. Apponyi szerepe pártközi béke megteremtés. A nemzetgyűlés munkaképességének helyreállítása. — A tiszántúli választások előkészítése. Megegyezést keresnek a pártvezérek. Az utóbbi napok harcias fogad­kozásai után mára — bár a helyzet még mindig feszült­­— békésebb­ hangokat hallatnak a­ pártpolitiku­sok. A kormány valamennyi, tagja részéről eg­yértel­mű­en megnyiatko­­zott az a legkomolyabb szándék, hogy mindazokat az ellentéteket, amelyek a­ nemzetgyűlés munka­képességét veszélyeztetik, kikap­csolják és­ a pártszövetséget ben­sőbbé és­ őszintébbé tegyék. Az or­szágnak gyors és teljes rendre van szüksége, mert egyre jobban köze­ledünk az­ időhöz, midőn a béke­kötés kérdése aktuálissá válik. Pon­tos tehát, hogy a legszentebb érde­­­keket kicsinyes torzsalkodások ne veszélyeztessék. Apponyi szerepe. . . .'""A­ pártközi béke megj^rmtését rapei _ Appotwt idl_»*15ak­ rem­­élik. Szöngés­­ik»'h­ig^zdapártban nép­szerű a terv, hogy Apponyit kérjék fel az­­együttműködés lehetős fé­ljek biztosítására. Kviméit Gyula Mdjfflvejisijgyi jsáffisztei oyjlfttkó* zata hűen tükrözi vissza a párt han­gulatát. * —­ Magam is nagyon örvendetes­nek tartanám —• mondotta­ Bubi­­nek —­ ha a­kerülne Apponyit meg­nyerni annak a szerepnek, hogy a pártok között elmérgesedett ellen­tétek­­kiegyenlítésére vállalkozzék. — Valamit mindenesetre meg kell közerelni, mert a helyzet" így tarthatatlan. Szilárd és egységes békés ki­bontakozásra van szüksé­günk, hogy a ránk váró nagy­ föl­adatokat elvégezhessük. .. A tiszántúli­­választások, ■" ‘i litiwnlTfi'T .most már minden előkészületet megtesz a tiszántúli választásokra és elrendelte a tiszán­túli választók összeírását, , , A mu ki'azokat a napikban megkezdik és remélik, ■ hogy 4—-5 hét alatt be is t­udják fejezni. Ez esetben túl a T .szá május m­ásod k felében, de legkésőbbi jiiuius ©.'bő .na­pjá­­ban megejtik'á-;nemzetigyzüo lég választást,, • . i űjteményre , a szövetkezetekről. A pénzügyminisztériumban —a­mint érte ülünk — törvényterve­zet készül a szövetkezetekről, ame­lyeknek az új gazdasági politika az eddiginél sokkal nagyobb szerepet szánt. A reform keretén belül , első­sorban és kül­ön­­ szabályozzák az Országos Központi Hitelszövetke­zet ügyét és az erre­­vonatkoz­ó tör­vényjavaslatot a­’ reformtól 'függet­lenül fogja a kormány a nemzet­­gyűlés elé terjeszteni. - A kormányzójk.k&'filyi . palaia itt öltözik. ^'Horthy Miklós kormányzó né­hány napon belül, a királyi várba költöz­ik. Csütörtök estig­ ki­ kell üríteni a királyi palotának azt a szárnyát, ahová a kormányzó köl­tözni "fog. Húsvét után közvetlenül végleg elköltözik a 'kormányzó a Gellért-szállóban lévő lakásából. Ezzel­­ kapcsolatban közöljük, hogy a fővez­őrség­­ megszűnik. A hadseregnek legfőbb irányítója a hadügyminiszter lesz, minden fegy­vernem­ külön-külö­n főfelügyelőt kap. J a vezérkar természetesen meg­marad, ez­ lesz az összekötő kapocs , a hadügymintas fésum,­ a katona­­'között.

Next