KIs Ujság, 1920. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-19 / 247. szám

mn. évfolyam, 247. szám, 1920. kedd, október 19- •Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország - mennyország!« A kgrpHDfZil az ország rendjéről. -imléktáblát leplezett le tegnap Horthy Mikós kormányzó Székesfehérvárt s emléktáblába kéne vésni ama szavait is, amelyeket ez alkalommal mondott. Két történelmi súlyú és tömörségű kijelentésben összegezte a múltat és jövőt s egyben megállapította tisztán és leplezetlenen a ma betegségét is. A jelen baját, amelyben senyvedőnk, amely megakadályoz bennünket a fejlődésben, amely elvonja tőlünk minden erőnket és erélyünket. De megadta a kormányzó a recipét is, jelezve, hogy az orvoslás küszöbön van. Abból indult ki a kormányzó, hogy kerek egy esztendeje fejeződött be a sötét múlt s kezdődött meg a biztató új korszak azzal, hogy megszületett a nemzeti hadsereg és birtokba vette az országot. Ezen a biztos, erőteljes, sziklaszilárd alapon azóta sokat építettünk s építkezünk szorgalmasan, ernyődetlenül tovább. És ha a nemzeti ég mégis felhős, annak oka az, hogy a magyar nem tudott eggyé forrni, nem tudja levetni a forradalom mámorát , mindenki vezetni akar ... És itt néhány kegyetlenül erőteljes vonással rajzolta meg a kormányzó a mai magyar közállapotok képét. Rámutatott arra a szomorú tényre, hogy itt ma csak generálisok jelentkeznek, de közharcosok nem. Hogy felelőtlen csoportok ötletszerűen dobálnak bele a közvéleménybe előkészíttetlen kérdéseket, amelyek kiélezésével megnyugtatni nem, csak lázítani lehet , hogy ezek a magántörekvések végzetesen keresztezik, sőt gyakorta megakadályozzák a közhatalom legjobb igyekezetét, is. Márpedig, mint a kormányzó mondotta, Magyarország jogállam. Jogállamban pedig nincs és nem lehet másnak intézkedő joga, csak az alkotmányos tényezőknek. Ezek aztán vagy bírják az igazságos, pártatlan és hivatott bírálatot, vagy sem, de nem engedhető meg, hogy a politizálást és hívatlan gáncsoskodást egyesek oly mértékben űzzék, hogy az már a tömegek lazításába csapjon át. Ez demagógia, amelynek elnémítása a magyar nép végleges megnyugvása érdekében, eltökélt akarata a kormányzónak! A kormányzó a székesfehérvári ünnepen. J miniszterek a vidéken♦ Politikai népgyűlések és képviselői beszámolók — A tegnapi napon a vidéken több népgyűlés és beszámoló volt, amelyen miniszterek és nemzetgyűlési képviselők tettek fontos kijelentéseket. Rakovszky az aktuális kérdésekről. Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke, Veszprémben tartott beszámolót. Beszéde során megvédte a nemzetgyűlés munkáját és leszögezte, hogy a parlamentben a kisgazdák tanúsítják a legnagyobb fegyelmet és komolyságot. Kijelentette, hogy nem helyesli a házszabályok revízióját. Sajnálattal konstatálja, hogy még mindig nem látja azt a takarékoskodást az állam pénzével, melyre szükség lenne. A zsidókérdést is igazságosan, de kíméletlenül kell megoldani. Ön soha ki nem mondta , azt a mondatot, hogy Üsd a zsidót, de a magyar faj szupremáciáját meg kell védeni. A munkásság szervezkedését szívesen látja, de csak gazdasági alapon. A földbirtoka forrnról beszélve, helytelennek tartja az egységes birtokok megosztását. A tisztviselő kérdésben kijelenti, hogy a természetbeni ellátás az egyetlen segítség. Beszéde végén kijelentette, hogy erélyes, takarékos, céltudatos kormányzásra van szükség, keresztény nemzeti alapon. A nagyhatású beszéd után Beniczky Ödön szólalt fel. Délben díszebéd volt Bott Nándor megyés püspöknél. Rubinek a rendbontók ezen. Csongrádon a Falu Szövetsége gyűlésén Rubinek Gyula kelt id éles szavakkal a rendbontók ellen. • — Hadálveszedelem fenyegeti a Kormányt — mondotta — ma is. Vagy rézidet tudunk csinálni, vagy elpusztul ez az ország. Itt csak egy tekintély, csak egy kormárty és csak egy nemzetgyűlés lehet. Ha minden sarokban egy titkos társaság van, bármilyen tiszteletreméltó intenciókkal is, csak útjában van az ország újjáépítésének. A tekintélyek abszolút uralmát kell hégeállítanunk a keresztény és nemzeti alapon. El vagyunk szánva reá, hogy minden körülmények között kitartsunk azok mellett, akik rendet akartak itt teremteni és ki akarnak vezetni bennünket ebből a rettenetes káoszból. Utána Meskó Pál, Barla-Szabó József, Schandl Károly és sokolópítkai Szabó István szólaltak fel. Meskó Zoltán az Ébredőkről és Friedrichről. A népigülést bankét követte, melyen Meskó Zoltán mondott beszédet. Éles szavakban kelt ki a Friedrich-féle gyorsforraló keresztények ellen. Az Ébredő Magyarokról megállapította, hogy hazafias szellem vezeti ugyan őket, mégis többet ártanak az országnak, mint használnak. Rakéta István a nők választójoga mellett. A főváros XX. választókerületében Hallér József tartott beszámolót. Utána Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter mondott nagyobb beszédet. Beszédében többek között a nője választójogáról is szólott és kifejtette, hogy azok akarják elvenni a nők választójogát, akik a keresztény kurzus szellemét akarják megnyirbálni. Amelyik képviselő csak egyetlenegy női szavazatot is elfogadott, hogy mandátumát biztosítsa, annak erkölcsi kölessége síkra szállni a nők választójogáért. Somogyi István beszámolója, Somogyi István Hatvanban tartotta beszámolóját. Részt vettek a beszámolón: Windischgraetz Lajos herceg, Szmrecsányi György, Bartos János, Avarffy Elek, Prolné Vilmáé, Frühwirth Mátyás nemzetgyűlési képviselői-. A beszámolót ötezer ember hallgatta végig. Este Avarffy Elek és Frühwirth Mátyás beszéltek a Vasutaskölben. Ötszáz helé vitézi bírtok Benárd miniszternek. (A szatmári káptalan adománya.) A szatmári kápalan Tiszapüspöki és Bessenyeszög község területén levő ötszáz holdas birtokot Benárd Ágoston dr. népjóléti miniszternek ajánlotta fel vitézi telek gyanánt. //A miniszter, aki mint katonaorvos, a fronton is teljesített, szolgálatot, az adományt fentartással fogadta el, mégpedig abból az okból, mert a káptalani birtokon ez idő szerint százhúsz zsellér gazdálkodik, akiknek elhelyezése nem egyszerű kérdés. Úgy tudjuk, hogy a miniszter a birtokból 150 holdat vitézi adományképű katonáknak óhajt adni, ■a másik 350 holdon maga fog gazdálkodni.