Kis Ujság, 1920. november (33. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-03 / 259. szám

•Csente Maparszío — nem ersiég, Egész Magpország - mennyország !« Korányi a pénzügyi rémhirekről. (Nem bélyegzik le a pénzt és nem lesz vagyonadó.) A kormány pénügyi tervei felöl tegnapra, int hamis hirek terjeltek el. E vegek ezt állatják hogy nagyobb á’hmi financiá’is műveleteket hjt vérre a kormány a közeli napokban, más verzió pedig célzatosan azt a hamis hírt terjesztette el, mintha azt a közelebbi 24 vagy 45 órán belül a kormány életbe éptet h°tné a vagyon, dót és arra előleget fog fel követelni. Korányi Frigyes pénzügyminiszter e hírkkel szemle a Bajtó képviselői előtt a következő nyilatkozatot tette: " Teljesen kizárt dolog, hogy olyan második lebélyegzést határozzon el a kormány, amelynél a közönséget érintő, hátrány egyedül a pénzt terhelje. Ezt az egész tervet felelőtlen emberek találták ki és ők is terjesztették a tőzsdei Trausse-spekuláció érdekében. A Törvény he zá°yig kell intézkedni az államjegyeket kibocátó hivatal felállításáról és így mindenki előre tudja majd, hogy mikor kerül a sor ennek az intézménynek a megvalósítására. Harding nyögött az elektorválasztáson. (Küzdelem az Unió elnökségéért.) London, nov. 2. (Reuter.) Mint a »Wiimmater Gazettes jelenti, az elektorok választása Amerikában túlnyomó többséget hozott Harding javára. (M. T. LV A francia kormány ellenzi a békétől való eltérést (Válasz az angol kormánynak.) Paris, nov. .2. A Petit Parisien értesülése szerint a francia kor- mány már megküldötte válaszát az angol kormány ama értesítésére, hogy lemond a német magántulajdon lefoglalására vonatkozó jogáról. H . szerint a válasz a leghatározottabb módon állást foglal a békeszerződés minden pontjától való eltérés ellen. (M. T. I.) Moszkvában kihirdették az ostromállapotot. (Ellenforradalomtól tartanak.) Páris, nov. 2. Svéd lapok jelentik, hogy Moszkvában kitüröték az ostromállapotot, mert ellenforradalomtól tartanak. (M. T. L) Weiskirchner beszámol budapesti útjáról Bécs, nov. 2. (A M. T. I. magánjelentése.) Weiskirhnez dr. ma délelőttre összehívta a keresztényszocialista képviselőket, hogy részletesen beszámolom előttük budapesti Máról. ...... Görög küldöttség felajánlja Pál hercegnek a trónt . A béke ratifikálása a külügyi bizottság előtt Zoros határidőig ratifikálni kell a békét — A radikálás elutasításának következ »tényei — Apponyi Albert gróf a ratifikálás előfiitényeiről. — A bizottság elfogadta a javaslatot. A Mayar Távirati Iroda jelenti _• A külgyi bizottság ma délutn 4 órakor AndrássyGyula gróf elnöklésével ülést tartott, amelyen a kormány tagjai közül jelen voltak : Teleki Pál gróf miniszterelnök, Csáky Imre külü'yminisz'ter, Haller István ku'tuz miniszter, TomcsányiVilmos Pál igazságügyminiszer és Bleyer Jakab, a kisebbségi nemzetiségek minisztere. A tárgyalást végighallgatta Rakovszky István házelnnök és Szmrecsányi György alelnök is. Mielőtt a ratifikálásról szóló törvényjavaslat érdemi tárgyalásán rátértek volna, Sigray Antal gróf kérdést intézett, hogy vájjon az ántánt csakugyan fix határidőt szabott-e nevén fc-ra 15-ig, a béke ratifikálására. Caáky Imre gróf külügyminiszter ezt megerősítette és hozzátette, hogy az ántánt eme bejelentéséhez olyan további kijelentések fűzettek, amelyek az ántánt felhívásának komolyságára engednek következtetni. A külügyminiszter egy út utalt a törvényjavaslat indokolására. Az ország ma kényszerhelyzeten van. Ugyanazok az indokok, amelyek annak idején az előző kormányt arra indították, hogy a békeszerződés aláírásához hozzájáruljon, ma is fennállanak. A ratifikáció megtagadása esetén ugyanazokkal a veszedelmekkel kellene ma is számolnunk, amelyek annak idején az aláírás megtagadásából előállottak volna. Iyen körülmények közt a kormány nem vállalhatná a felelősséget a következményekért, ezért kénytelen törvényjavaslatot terjeszteni a nemzetgyűlés éli a ratifikációról. Apponyi Albert gróf rámutatott rá, hogy a ratifikéi fe'bizonyos tekintsseibbn helyzetünket súlyosbítja, mert a ratifikáció által a trmztközi jog szerint kifejezett ténnyé és jogád póttá válik az, mi eddig csak tényeges álapol volt. A ratifikáció azonban bizonyos előnyökkel is jár, mert végre Megyerország szabályszerű nemzetközi jogátkhoz jut, a többi állíralokkal szabályszerű diplomáciai és gazdasági összeköttetésbeléphet, szóval az európai népcsoládban elfoglalhatja helyét és elfoglalhatja helyét bizonyos nemzetközi, különösen gazdasági természetű alakulatokban, amelyek a mi gazrasági újjászületésünkre és fejlődőinkre- -óriási fontossággal bírunk és amelyekből eddig ki voltunk zárva. A ratifikáció után megnyílik a lehetősége ennek is, hogy a nemzetek szövetségbe fölvétessünk, ami az egyedüli békés út egy ölven ekció követősére, mely a befee reviziójáre vezethet. Örömmel jelenti be, hogy a nemzetek szövetségének előmozdisára akkuit egyesületek milánói összejövetelén elhatározták, hogy ezeknek az egyesületeknek e föderációjába a nálunk hasonló céllal akkuit egyesületet is fölveszik és a legközelebbi értekezletre meg is hívták, jóllehet erél a tá - Síd Imi jellegű födrációnál eleinte szintén az volt a fölfogás, mint a hivatalos népszövetségnél, hogy t. i. a volt ellenségek egyesületét nem veszik föl ennek kebetébe. Igaz, hogy bonyos remények, amelyeket a békeszerződés kiérő okmányára alapítottunk, nem teljesültek abban a tekintetben, hogy talán némelyek azt hitték, hogy a ratifikáció elő fog már jönni a határkiigazító bizottság, a dolog arméssete szerint azonban o*ha a bizottság csak a béke ratifikálása utn kezdheti meg írunkáját, mert csak akkor lehet bizerre e határok eszletes megállapitásáról beszélni, ha azok e’v’leg már elfogadh atnak. Kü politikai helyzteünk javulására egyet tehetünk mi, amiben minket senki meg nerki dá’yeyzhat, s mi egésze n a mi kezünkben i ven. Ez pdig az, ír minden erővel iperkedünk a külföldnkbe n ő konszolidáción képe st egünkbe és kulturfölényünkbe vetett hitét megszilárdtani. A jó rekonstrikciós belplitika ma ta'án az egyedüli letetséges külpolitika. Egyébként külpolitikai téren a kormány kötelessége, hogy éber szemra- figyelje az eszményeket és mond , olyan kenjünk urat ügyesen kihasználón, amely a mi fontor-árunkat Európa szempointjából emeli. A törvényjavaslatot elfogadásra rantja, mert bár fájlolja is, de a mára rézérói nem tulajdonit a ratifiká'á’ nem tulzott fontosságot s inkább csek fe^rmaji' á^m k tartja. Az ál' iláris vi'ában mér felszóliltik Ernst Sándor és Bethlen István gróf, akik szintén a ratifikálás szükségét' h n eztatták. Andrássy Gyula gróf bizottsági elnök az általános vitát lezárva, a maga részeiről is kiemelte amak fotgosságát, hogy belső jogrendünk szilárd legyen. Ha a kormány ebben a kérdésben a legkérlelhetetlenebb erényebb távomággal márél, a parlament támogatására ebben a kiemnzetben mindekkor biztosan számíthat. A bizottság ezután részleteiben is letárgyalta és Benicki Ödön szilárd módosításaival elfogadta a javaslatot.