Kis Ujság, 1921. március (34. évfolyam, 48-68. szám)
1921-03-05 / 48. szám
1921. Szombat, március 5. XXXIV. évfolyam, 48. szám szám 9 korona * * Csonka Magyarország ~ mrszág, Egész Magyarország - Bellirszág!4 Megindult a munka. Kmáróa# bérharc volt a n'a beljone^T nyomdászsztrájk s abból kijjtsott minden politikai tartalom, minden politikai szín. Ezt a munkások a munkabeszüntetés kimondása előtt egyértelműen hangoztatták s ha valaki tárgyilagosan képes megítélni a sztrájkban lefolyt négy napot, meg kell állapítania, hogy tényleg nem történt semmi, ami az ellenkezőjét bizonyítaná. Ennélfogva világos és természetes, hogy nem is értek, nem is is érhettek el egyebet, mint kizáróan gazdasági eredményeket. A vide a szírajk fogalmához oly sulyos és sötét események kapcsolódnak Magyarországon, annyi szenny és vér tapad hozzá, oly lélektépő tragédiák forrása volt a közelmúltban és tárgyi kiinduló pontja legnagyobb nemzeti szerencsétlenségünknek, hogy senki nem csodálkozhatik rajta, ha megborzadunk tőle .s képzeletünket riasztó kilengések zaklatják, amikor ismét is szembekerülünk vele. A munkástól nem vitatjuk el ama jogot, hogy anyagi helyzetén, ha az tényleg és indokolatlanul nyomasztó, minden elfogadott eszközzel változtasson. A gazdasági bérmozgalom elfogadott eszközei közé tartozik a munkabeszüntetés is. Ámde minddjig meg kell gondolnia a munkásságnak s most sokkalta jobban, mint bármikor, hogy mozgalmainak sikere és jogossága főleg abban a rokonszenvban bírja igazi alapját , amellyel iránta a polgárság más, érdektelen jelegei viseltetnek. Ezt nem mi mondjuk, hanem a világ egyik legelső szociálpolitikusa, a nemrég elhunyt ótenger. Arra kérjük tehát Magyarország munkásságát ,amelyet az idők és az élet alaposan kit állíthatott arra, hogy ebben a szegény hazában mindenkinek -oda-, szőr magyarnak kell lennie ti csak azután munkásnak vagy bárminek , hogy lehetőleg kerüljön mindent, arai őt, mint osztályt, elválasztaná és megkülönböztetné a többi magyartól. Ha mi többiek igyekezünk megfelejtkezni az egykor oly durván és vadul meghúzott választóvonalakról, a munkások fogadják hálásan ezt a jóakaratot, mert egyébként könnyen és örökre fgyithette ! Ma Magyarok nyomora / JSttvyorkban. *s«^Amikor NeiWyork u.cain. ténteregtem, fogyatkozó ut.lf.a ccjriV. jcirtimel, lumn^áV keresve, csüggedő' szívvel, bizony' nem gondoltam, hogy ilyen hamar meglakjcán a szerencsémet.Beszéltek és ■ értek 'egy. keveset angolul, . ninek sok hasznát láttam, de IMnvy•minde? miitt i-eak azt hallhattam, hogy neu Ml mintás, metHifur. Aiflltap újságot,levekzőlapókát, de. b1%H$ ise thalgjmf jf - mnm\ A/#fkor mc-gíiur/a, mi járatban vagyok,- -bólintott amerikaias módon — tWflfa — és megkérdezte, mihez értek. Mikor sok egyéb közöst kiszedte belőlem, hogy vannak némi vegyészeti ismustveteim, megrázta- e kezemet és kijelentette, hogy e pillanatban már egy hatalmas cukorültetvényes részvénytáraaá gygyészmérnöke vagyok ! Ihegyett naphajnalban hajóra szálltam ismét és huszonkét napi — bizony nem könnyű —hajóút után megél kaztein a Hamui szigetcsoporthoz, a l'iei.'dí'.j Oistán kellő közepére. Itt bizony lámpával keresnekMetUgma fsak, ribest, nem vet Jíchés 'ajaí főlevételű iítvé.-ke nem a szigeti hatalmas cukorrészvény táraságnál. A szigeten mindössze 5 százalék a fehérbőrű ember, a, város, ahol élek., azonban tisztára északámerita. Aki intelliegeris ember, az Tnindgtí’ anyaországtól, Amerikából ipátó."Magyar ember egymagam. vagyok. sok ezer kilopaksz- fcjpzfibjptí. .., Élet a dubai-i szigeteken. km mindenre. Vaniatu szállodát se- i vécémunkás, de mikor megjött, akit helyettesítettem, hitettek innen ! A konzulátuson semmi jóval sem biztattak, százszámra, lái'vm'iíl nyomói lái tűzködés,■ kiistijbiestis magyar kivándortokal. Egy nap -—az utolsó fébrovába váltotta *u fel száraz, i^dlot kinyer.és egy elég vasérlásáfe és a uiő-, bú'z megállónál ö’f.z^lSH'.eátan , egy német ismérkönnBcbHaig G'ddé finger mérnökkel, Jo berlini diákoz-i kodásom alatt- /lakótársam volt. | \\i görültünk másnak — és sor-1 Isain meg volt pecsételve,• .. . — Élet a Csendes-Óceán közepén. Amerikai levél a hawaiii szigetekről. - s hol karácsony napján is műrödnek a tengerben. — a bőség évi stét hazája. — Másfél millió katona megtakarítás a# évi '» - ijesztő munkanélküliség Hiloyorkban. . . AKis Viscal alkalmi tudósítójától. Ebeele (Kami sziget| Északamerika), febr. 18. | Közel egy hónapja, hogy a Kis Újság hasábjain közölt Amerikába való tengeri utániról s a newryorki élet első benyomásairól,ottani kétségbeesett tengődésemről beszámoló leveleimben hírt adtam magamról. Azóta sorsomban jelentős változás állott be s ma már —puipás állásban, megelégedetten és boldogan — itt élek Ebele városában, a Immi-'x szigetesepekhez tartozó Kami szigeten, malájok, kínaiak, japánok és Imreaiak között, mint egyetlen, messzeszakadt Mu- gyár. .Csodálatos időszakadásomról —, mely bizony pusztán a véletlennek köszönhető, úgy hogy otthoni, kivándorolni szándékozó testvéreim, távolról se mentsenek biztatást, reményszet hasonló szerencsére — a kövércégekben számolok be : „ Viharowata Csendes-Óceánon. A jidgetheri élet érdekességeiről ,külsejeketlehetne írni — itt csak a nagam ügyeivel és a velem, kapcsolatos dolgokkal foglalkozom, távirate tilusban. részvélgtársaságimk ez idén—rossz termés volt —tizennyolcezer méter Mázsit nyerscukrot termelt. A cukor itt is hatalmasan megdrágult, egy fon fám három' centről kuss centre szokott. A hőmér'-m .séklet Mtvan-'fellencven fok Fakrilbert között váltakozik, ele a meleget, könnyen viseljük ..Naponta fürdőm a tengerben, karácsony el újév napján is megfürödtem. A munkaidő nyolc óra, ami reggel hét órakor kezdődik. A reggelim káné, csokoládé, sok gyümölcs és húsféle. Aztán dolgozom háromnegyed tizenketőig. A déli étkezés kevés gyümölcsből és kakaóból áll, aztán ismét dolgozunk öl líráit. Innen kezdve mindenki szabad, .sükkor van a bőséges ebéd írekkor olvasok én két» estig «agyár könyvtbt — cioiu^ea BrB'jriiuj, tű jgig »jt. ujj^átkl fiÉPS.ttkvV. tteghalt a fekete hegyek királya.