Kis Ujság, 1921. június (34. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-01 / 117. szám

fi munkáskérdés. A költségvetés vitájának mai során a népjólétről és ennek kapcsán a munkáskérdésről esett ^Bzs,NSa«*fá¥magában véve is örvendetes tény, mert nem tudjuk és nem lehet eléggé helyteleníteni, hogy most, amikor minden belső és külső tényező az összes magyar erőarányok együttműködését és összebékélését hangoztttatja, a társadalom egyik nagy ■és fontos rétege, amelynek magának parlamenti képviselete nincs, egyáltalán ne találjon szószólóra a nemzetgyűlésen. Hiba ez, amelynek kiküszöbölése kétségtelenül közérdek.Ezért örülünk a mai felszólalásnak, amely egyébiránt abból a megállapításból indult ki, hogy aszociáldemokrácia nincsen parlamenti képviselet nélkül, mert a nemzetgyűlésnek igenis sok olyan tagja van, akik a dolgozó néprétegek érdekeit szem előtt tartják. Ez a kijelentés, ha nemis minden, de mindenesetre valami. Elvégre tényleg nem lehet elvitatni, hogy a szociáldemokrata jelző Magyarországon anynyira kompromittálva van, hogy. .vele és mögötte nem lehet szociális tevékenységet népszerűen kifejteni. A tárgyilagos munkásság is szívesebben látja tehát,ha a cégértől eltekintenek, de i igenis, cselekesznek valamit az érdekében. Tennivaló van elég. ■ Teljesen egyetértünk a vita mai szónokával abban, hogy a gyermekvédelem és gyermekmunka szabályozása olyan feladat, amely elől semmiféle összetételű parlament el nem zárkózhatik, amelyben apák ülnek. A népbiztosítás sem olyan kérdés, amelyet csak vöröslobogójú tanácskozáson lehetne megoldani. És végül, hogy részletekbe ne bocsátkozzunk, csak a munkanélküliség problémáját említjük fel még, amely az általános szociális és emberbaráti teendők végtelen lehetőségeit nyitja meg a legszélsőségesebben jobboldali parlament előtt is. Holott a mienk nem ilyen. A mienk polgári parlament s mint ilyen tart, mégpedig jogosan start mindentől, ami szociáldemokrata. Tehát küzd is, mégpedig nyíltan, a szociáldemokrácia ellen , politikai fegyverekkel. Ez a küzdelem pedig, mint a mai felszólalás helyesen szögezte elébünk, akkor lesz a leghatásosabb, ha becsületes szociális politikát folytatunk, mert akkor talál a legkevesebb ellentállásra. És a legtöbb megértésre ! Kiadóhivatal és szerkesztőlfp Budapest IV Sarkantyus utca 3 VVIZ Előfizetési árak: ItM Fedsz évre 280 K - HU. I Negyed évre 70 K — Hit. IPJ. Fél évre 140 K — HU. I Egy hónapra 25 K — HIJ. Ifogj Külföldön eeves szám ára: 2 korona Ik: ' N»_ MffgTt VOm. érfalvam. «T. szám. «r»^-f*«rOI»a Akt f ' 1921. Szirti Iratai 1. Képes politikai napilap. Merénylet az autóbusz ellen a Jánoshegyen. Sándor fát nagy beszédet a forradalom okairól. A nometfoik diplomácia árulása Magyarország ellen. — A hadsereg felbomlása. — Miért alakult meg a Nemzeti Tanács. — Andrássy és Károlyi. — Andrássy Gyula válaszol Sándor Pálnak. — A nemzetgyűlés mai ülése. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A költségvetés vitájához elsőnek Grieger Miklós szólal fel, aki a külpolitikai kapcsolatunk nemzetivé tételét, gazdasági tanács felállítását és a tőzsde megrendszabályozását követeli. Utána Haypál István beszélt, akit— öt perc szünet után — Sándor Pál követ a szónokok sorában. A zsidók forradalmi szereplésével foglalkozik. A forradalom tisztességes alapon indult meg, de emberi gyengeségek következtében elfajult. A háborút tehetetlen generálisaink miatt vesztettük el. El volt árulva a háborúban az egész magyar nemzet. Már előre elhatározták Magyarország feldarabolását, az osztrákok egyenesen ellenünk dolgoztak. A háborút már 1916-ban elveszítettük. A román kormány és az antant szerződést kötött, melyben Erdélyt Romániához csatolták. Amikor Hindenburg 1916-ban átvette a parancsnokságot, a haza már nem támogatta és ekkor kezdődött meg a hadsereg és hajóhad lomlása. A forradalom csak záróköve volt ennek a folyamatnak. Foglalkozik a sixtusi levéllel. Az egyik oldalon az ántánt izgat ellenzik, a másik oldalon diplomaták elárulnak. A német hadsereg bomlási folyamatáról Windischgraetz herceg naponta kapott jelentéseket, csodálja, hogy ezek után azt meri állítani, hogy a hadseregben izgatás folytán bomlott föl a fegyelem és ezért vesztettük el a háborút. Az osztrák politika kétszínűségét bizonyítja, hogy ugyanakkor, amikor Wekerle miniszterelnök kijelentette, hogy Károly király a délszláv kérdésben meg fogja óvni a magyar érdekeket, Korosecet megbízták, hogy ellenünk csináljon délszláv politikát. Október 12-én Németország elismeri a cseh-szlovák államot. Csodálatos, hogy a mi politikai faktoraink megkérdezése nélkül ajánlotta föl Németország a mi nevünkben is a békét és kényszerítettek minket, hogy október 20-ától kezdve a magyar hadseregnek kelljen védeni az osztrák határokat is. Ebben is nagy árulást lát a magyar haza ellen. Erősen támadja aztán Andrássyt, majd így folytatja : ,A képviselő úr családjában volt elvégre a forradalom legnagyobb embere és köztudomású, hogy a politikusok, ha ellentétes állásponton is vannak, egymással érintkeznek és politikai nézeteket váltanak, biztos tehát, hogy Andrássy is informálva volt bizonyos dolgokról. Amilyen tudós volt Andrássy, annyira hiányzott belőle az az energia, ami viszont Tiszában volt meg. Ha Andrássyt párosítani lehetett volna Tiszával... (óriási derültség) akkor egész más helyzet állott volna elő. Én húsz év óta vagyok képviselő és jól emlékszem rá, hogy irgalmatlan volt a harc, amely hasonlatos a Montague és Capulet családok harcához, Andrássy és Tisza között. Nem akarok dicshimnuszt zengeni Tiszáról és tudom, hogy ő makacs felfogású volt (Nagy zaj), de azt is tudom, hogy ez a harc végzetessé vált az országra, különösen a háború alatt. (Úgy van, úgy van ! Közbekiáltások: Kaszinói szórakozás/) Andrássy Gyula gróf : Nem igaz, kikérem magamnak. Országos érdek volt, nem családi előnyhajhászás. (Halljuk.) Sándor Pál: Csak azért tértem ki erre.... Andrássy Gyula gróf : Csak azért, mert kereszténypárti lettem. Sándor Pál: Azt csak gyenge szónokok teszik, hogy ha mást nem tudnak tenni, a zsidókkal hozakodnak elő. Andrássynak más képességei vannak. Erre nincs szüksége. Nekem azonban jogom van arra, hogy egy jelentős politikust bírálják. Ezután engedélyt kér arra, hogy beszédét délután folytathassa, mire az elnök az ülést két órára felfüggeszti. A délutáni ülés. Fél ötkor nyitja meg az ülést újra Rakovszky István elnök. Sándor Pál folytatja beszédét. Windischgraetz nyilatkozatával foglalkozik. S miért nem hozta Windischgraetz a vesztegetési ügyet előbb a nemzetgyűlés elé? Az októberi forradal.