Kis Ujság, 1929. április (42. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-20 / 89. szám

1929 április 20 A közigazgatás vitája a képviselőházban A képviselőház elnöke ma szigorúan megrótta azokat a honatyákat, akik igazolatlanul vannak távol az ülések­ről, s bejelentette, hogy állandóan szi­gorúan fog őrködni afölött, hogy a képviselők tanácskozásképes számban legyenek jelen. A mai napon az ellenzék Rot­he Jullem­ Mór, Györki Imre,­ Farkas István a kerületek aránytalanságát kifogásolták és az arányos képviselet bevezetésért sürgették. Ezzel szemben Scitovszky Béla belügyminiszter a lajstromos sza­vazás ellen foglalt állást. Azután a választások sorrendjéről, időtartamáról és a póttagokról lelüt hosszabb vita. Hegymegi Kiss Pál helyteleníti, hogy kasztokra osztják fel a magyar társa­dalmat. Pokols József három évenként sze­retne választásokat a törvényhatósá­goknál. Scitovszky Béla belügyminisz­ter kijelentette, hogy a plakátharcot nem tartja helyesnek. Kun Béla igen nehézkesnek mondja az ajánlások rendszerét a jelöléseknél. Ilegymegi Kiss Pál az ajánlási rendszert lélekrab­­lásnak nevezi- Ez felesleges zaklatás, amely gyűlöletessé teszi az egész vá­lasztást. Fábián Béla sokalja a bizalmi férfiaknak a számát. Nem hiszi, hogy ötven ajánló akadjon egy városban. Malasits Géza ördögi rafinériának ne­vezi a törvényt, amely csak arra jó, hogy megfélemlítse a választóközön­­séget, önöket, mutat a jobboldalra — bekötött szemmel vezeti a minisz­terelnök úr a­ meredek szélén. Majd ha lezuhannak, akkor fogják megtudni, mi történt. Kassai­ Károly is azt hiszi, hogy nem lesz olyan vakmerő ember, aki ezzel a törvénnyel fel mer lépni a megyebi­­zottsági választásokon ellenzéki pro­grammal. Ezután nagy vitát kezdett a miniszterelnök tegnapi beszédével és azt vitatta, hogy az ország közvéle­ménye nincsen a kormány mellett. A kormánynak nem volt igazi többsége, m­ert a titkosan választott kerületek­ben a statisztika szerint a baloldal több szavazatot kapott, mint a kor­mány. A miniszterelnök tegnap be­vallotta, hogy neki a demokrácia csak másodlagos szempont. A teremben jelen volt gróf Bethlen István miniszterelnök és azonnal vá­laszolt Kassaynak, hogy igen is az or­szág többsége megnyilatkozott a kor­mány politikája­­mellett. Tagadhatatlan az, hogy vannak olyanok, akik hivatás­szerűen foglalkoznak demagógiával és népbolondítással. Sok ilyen kortes van a választások idején az országban. Ezek rontják meg a magyar nép lel­két. Tiltakozik az ellen, mintha Iro- Shermere lordra vonatkozólag sértő ki­fejezést tett volna. Csiti József képviselő a titkos válasz­tójog mellett érvelt. Staller István az arányos képviselet mellett szólalt fel. Scitovszky Béla belügyminiszter ki­jelentette, h­ogy a kormány meg akarja könnyíteni az ajánlások lehetőségét. Krausz István i­tán egy-két szónok beszélt még és a felszólalásokra Sci­­tovszky belügyminiszter rövid beszéd­ben válaszolt. Miután a szakaszt el­fogadták, az ülés pontban négy óra­kor véget ért. A legközelebbi ülés kedden lesz. Elhagyott nők a vörös Moszkvában Megírta a Kis Újság, hogy visszatér Pécsre a Moszkvában rekedt és már holttá nyilvánított Lázár Antal volt hadifogoly. Lázár újra írt haza fivé­rének, Lázár Ferenc tisztviselőnek és érdekes dolgokat ír meg, mennyi ma­gyar nőt elhagynak idegenben az orosz f­érjek: Magyarországból választottak egyes oroszok feleségei , — kezdi Lázár An­tal. — és az­ asszonyok követték fér­jüket Oroszországba. Odakünn aztán megugrottak a férjek és például egész sereg magyar nő él elhagyottan most Moszkvában. Valamennyi keresi, ku­tatja a férjét, de eredmény nélkül . Az én feleségem, aki meg orosz, azért nem akar hazajönni velem Ma­gyarországba, mert azt hiszi, meg aka­rok előre ugrani. Elfelejti, hogy én ma­gyar ember vagyok , — végzi önérze­tesen Lázár Antal. KIS ÚJSÁG Ahol a magyar már a sírjában sem nyugodhat Zentán a szerb dobrovoljácok felszántották a magyar temetőt A megszállón Délvidéken, a zen­it­ai temető régi temetkezőhelye a túlnyomórészt magyar lakosságú városnak. Ez a temető most ne­héz napokat él. A szerbek ugyanis már a magyar halottak sini nyugal­mát is megirigyelték. Erre vall az az eset, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy valaha előfordult. Az újabb kilengést a dobrovol­­jácoknak nevezett­­szerbiai telepe­sek követték el, akik árulásaikért Zem­án földet kaptak. A szerb dob­rovoljácok a temető mellett kap­tak földet, pontosan kimérve és odáig, amig a temető széle elér. Úgy látszik azonban, nem eléged­tek meg ezzel a területtel, amit szin­tén magyar birtokosok rovására és azok földjéből hasítottak ki szá­mukra, hanem az utóbbi napok­ban beleszántoltak a temetőbe is és így egészen a sírokig jutottak el. Ezzel lehetetlenné tették azt, hogy a magyarok temetőjében más halottak férjenek el, de e mellett súlyosan megsértették a magyarság legszentebb érzelmeit is. A zentai magyarság elkeseredése határtalan volt. Fühöz-fához sza­ladgáltak, hogy a sérelem miatt or­voslást nyerjenek. Ezt azonban még mindig nem kapták meg és ígére­tek tömegével kellett és a jelek sze­rint meg is kell elégedniük a van­dál szerb terrorral szemben. A zen­tai dobrovoljácok részéről azonban szinte naponta kapnak szóbeli és levélbeli súlyos fenyegetéseket azok a magyarok, akik nem tudták szó nélkül hagyni súlyos sérelmüket. Az eset rendkívül nagy megdöb­benést keltett az egész Tiszamen­­tén, mert le egészen Óbecséig, még több ilyen temetőszéli dobrovoljác­­telep húzódik el és félő, hogy ezek­nek lakói is vérszemet kapnak és megismétlődik a zentai eset. Hoovernek és Coolidgenak muzsikált Amerikában a hazaérkezett Berkes Béla ■ i ■ i—— Az első cigányprímás, akinek saját autója van Csütörtökön este kétévi távollét után hazaérkezett Berkes Béla hírneves, ci­gányprímás, aki 1927 márciusában in­dult el Amerikába, hogy dicsőséget szerezzen a magyar zenének. A főurak és előkelőségek kedvelt cigánya a sa­ját autóján jött meg Budapestre. Ami­kor a nagy amerikai autó megállóit Rákóczi-útja lakása előtt, percek alatt egész sereg cigány és érdeklődő futott össze üdvözlésére. Még Bunda Marci is letette a vonót a szemközt lévő Met­­ropol-kávéházban és kiszaladt a banda mellől, hogy megölelje rég nem látott atyafiát, barátját. Csak úgy hevenyében, a poggyászok­nak az autóról való lerakodása közben beszéli el Berkes az amerikai élmé­nyeit. Hát biz az úgy volt, h­ogy ami­kor elszánta magát a nagy útra, játszott a kormányzó úr és a minisz­terelnök előtt és megkérte őket, hogy írják be a nevüket egy albumba Az első két "aláírás a kormányzóé és fele­ségéé, a másik kettő a miniszterelnöké és feleségéé. Utánuk Hindenburg neve következik a sorban. A könyv már, hogy­­hazahozta, tele van. Beleírta a nevét Sloover, Coolidge, gróf Széchenyi László amerikai nagykövet, meg sok mindenféle király,­ petróleum király, olajkirály, benzinkirály, de még a va­­sútkirály is. A sok név, persze, mind azt jelenti, hogy játszott az aláíróik előtt. A Be­­ér Házban hegedült az új­ és a régi elnöknek is. Hoover különösen sze­reti a magyar nótát, de talán a leg­jobban azt,­ hogy: „Érik a k érik a bú­­zakalász...« Coolidgenek pedig min­dig azt kellett játszania: „Csak egy kis­lány van a világon ...­■› Az autót amerikai operaénekestől vette. Azt mondta neki az énekes: Miszter Berkes! A kereskedők 2800 dollárt adnának az autóért, de magá­nak odaadom 2100 dollárért . Hát megvette. A franciaországi Cherbourg kikötőből az autóval jött egészen Bu­dapestig, a családjával együtt. Egyéb­ként egy kis pénzt is gyűjtött össze odaát, mert bizony, hullottak a bank­jegyek a tányérba a szép magyar nó­ták hallatára. Muzsikált nagyvárosi szállókban, előkelő fürdőhelyeken és mindenütt jobban szerették a magyar nótát, mint a jazz-zenét. Bizony, különös is. — mélázik el a világjárt cigányprímás. — Itthon majdnem mindenütt jazzdobok és kür­tök szólnak, ott meg él-hal a közön­ség a magyar nótáért. Végül is hazahozta a szíve, a vágya Budapestre. A most nyolc-tíz napig pi­henni fog, aztán megint dolgozni­ kezd. Csak egy dolog aggasztja a hír­neves prímást. Attól tart, hogy ki fog­ják figurázni az autója miatt. Mert egyelőre ő az egyetlen cigányzenész, akinek gépkocsija van. Elsőrendű bonyhádi tájfajta vörös vagy zsemletarka friss borjas vagy k­ét-három hét alatt b­ellő TEHENEKET, fehér vagy tarka sármos ökröket szállítunk 9% évi kamat mellett EGY ÉVI HITELRE Az átvételnél a szállítási díjon kívül sem kamatot, sem más költséget­­ fizetni nem kell. Válaszbélyeg melléklendő. Farm Mezőgazdasági Szövetkezet Budapest, Vill., RákóCZ MK­ 57/b. Telefon : József 444-94 » I n Elpezsgőzte a cég pénzét, azután mérget ivott Három nappal ezelőtt szublimáttal megmérgezte magát Schwarz Jenő, egy budapesti gyógyárunagykereskedés fia­tai alkalmazottja. A húszéves ember, aki bizalmi állást töltött be cégénél, kétszázötven pengőt vett föl az egyik fővárosi gyógyszertárban. A pénzt az­zal tette zsebébe, hogy másnap be­szolgáltatja a cég pénztárába, de olyan véletlen játszott közre, amely előidézte tragédiáját. Schwarz este találkozott az utcán egy táncosnővel, akivel mulatóhelyre ment. A fiatalember pezsgőt rendelt, s miután másik táncosnő "is csatlako­zott hozzá, csaknem egész pénzét el­költötte. Amikor a mulatóhelyet haj­nalban bezárták, Schwarz kétségbe­esetten vette észre, hogy egy árva fillérje sincs, mert a megmaradt és tárcájában elhelyezett pénz nyomtala­nul eltűnt. Közben a két táncosnő is eltűnt. A fiatalember autón üldö­zőbe vette és úgy próbálta felkutatni őket, de minden fáradozása hiábavaló volt. Elkeseredésében szállodai szobát bérelt és nagymennyiségű szublimál­­lal megmérgezte magát. A szálloda al­kalmazottai pár óra múlva eszmélet­­len állapotban találtak rá. A mentők kórházba vitték, ahol pénteken dél­­előtt meghalt. Soffer lett Kvasz András, a magyar aviatika úttörője A magyar aviatika hőskorának egyik kimagasló alakja volt Kvasz András, az egykor való békéscsabai lakatosle­gény. Ő volt, aki az első repülők minden nélkülözését és szenvedését át­élte a rákosi mezőkön és aki az első magyar repülők között emel keddi a levegőbe. Négy méter magasságban si­került pár méternyire repülnie és ez­ akkor igen nagy esemény volt. Aki ab­ban az­ időben repülésről álmodott, tel­jesen a maga erejére volt utalva, sem a társadalom, sem az állam nem tá­mogatta őket. Az egykor való békés­csabai foltozó­gépész mégis büszkesége lett az országnak és nevét belevésk­­örökre a magyar aviatika történetébe. Kvasz 1912-ben nagy repülőnapot rendezett a Békésmegyei Közlöny című hírlap anyagi és erkölcsi támogatásá­val. Ezen a napon Szentestől Békés­csabáig röpült leszállás nélkül és ez az akkor hihetetlen esemény országos föltűnést keltett. Kvasz, aki kerékpár­­alkatrészekből, kol­tén­papírból és ócs­ka motorból tákolta össze gépét, a vi­lágháborúban bevonult katonának és mint pilóta teljesített szolgálatot. Ma pedig autótaxisoffőr Budapesten. Min­den támogatás és segély híján abba kellett hagynia a röpüléssel való fog­lalkozást, mert­­a családnak kenyér, ru­ha, cipó, tűzifa kellett. A magyar aviatika érdemes ,úttörője a taxi kor­­mánykereke mellett ül és fásultan, le­mondással gondol vissza a régi, szép papokra.

Next