Kis Ujság, 1930. október (43. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-25 / 243. szám
ig___ KIS ÚJSÁG fyM ifrüMdMÚd wyatfa a szegeti íapdalmi templom orgonája Szeged városában zászlók lengenek, harangok zúgnak és az ország minden tájékáról ünneplő szívvel ünneplő seregek vonulnak ezrével Szeged felé. Tiz esztendő óta tartó szakadatlan munkájának eredményét adja át Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter nemcsak Szeged városának, hanem az egész nemzetnek. A Fogadalmi templom felszentelése, az Egyetem zárókőletételének, az ötezredik népiskola avatásának napjai ezek. Összeesnek az ünnepségek a Csanádi egyházmegye alapításának 900 éves fordulójával, amelynek magasztalására Serédi Jusztin hercegprímás is Szegedre utazott. •1 . Ugyancsak ezeknek az ünnepséeknek a keretében fogja átvenni ünnepélyesen a kormányzó uj honi védezredesi egyenruhájában a szegedi Hunyadi János ezredet, mint az ezred tulajdonosa. Átveszi azonkívül a közoktatási miniszter díszpolgári oklevelét Szeged városától, amelyet neki ez az ősi, büszke magyar város felajánl, tolmácsolni akarván a nemzet háláját azért a fanatikus kitartásért, meg nem sebezhető lelkesedésért, amellyel miniszter állta és befejezte gyönyörű munkáját. Amit nem tudott kitermelni magából a boldog Magyarországnak sok százada és a háború előtti gazdag, hatalmas Monarchiának annyi évtizedei mindazt hallatlan tempóval valósította meg Csonka Hazánknak irtózatos terheket viselő nyolc milliónyi lakosa az utolsó évek alatt. Hatalmas intézmények, iskolák nőttek ki az Alföld régéből.Kultúrházak szerte az egész országban, tanyai és városi könyvtárak nevelik ma már az ország lakosságát. Áll Debrecenben a tudománynak egyik nagy vára, a Nagyerdőben és Szeged, amelyikről a mai nemzedék még azt tanulta, hogy a népességre, a második városa az országnak, szépségben, tudományosságban egész Európa első városainak sorába emelkedett. Nagy és nehéz harcoknak az emléke fűződik nemcsak a szegedi, hanem mindazokhoz az óriási alkotásokhoz, amelyek az utolsó tíz esztendőben folytak Klebelsberg Kunó gróf kezdeményezésére. Nem a haladási, nem a kulturális törekvéseket gáncsolták, hanem azt a kérdést vetették fel, vajjon a nemzet teherbíróképessége bírja-e az iramot? Ma már ott áll Szeged főterén is a csudálatosan szép Fogadalmi templom, olyan orgonaszerkezettel, amelyhez hasonló csak egy van még egész Európában. Felzugtak az orgonának egetkereső hangjai és szálltak felfelé a mennyei trónushoz. Vitték magukkal a magyar nemzetnek ezeréves sóhajtásait, annyi dicsőségének és annyi keservének szentséges imáit. Vájjon az utánunk következő nemzedékek, akik le fognak borulni a Fogadalmi-templom áhitatosan szép oltára előtt, az utánunk következők, akik egy boldogabb korszakban járnak majd az árkádok alatt, vissza fognak-e emlékezni arra, mennyi töredelem, mennyi önfeláldozás és mennyi bit és bánat van beleépítve mindazokba az építményekbe, amelyeknek szépsége és nagysága örökké fogja hirdetni, mit tudott alkotni ez a nemzet btiportságának és történelmének legnehezebb korszakában. Az újjáalkotott Szeged a nemzet életerejének, jobb jövendőjének jelképe. A kormány országos ínséget vet ki és egyöntetűen szervezi a nyomorenyhítő akciót A csütörtöki minisztertanácson Ernszt Sándor népjóléti miniszter bemutatta azt a rendeletet, amelyet az inségadó, illetve járulék kivetése dolgában már a legközelebb kibocsátani szándékozik. A rendelet többek között a következő intézkedéseket foglalja magában: Egyszerű ínségjárulékot kell kivetni: A jövedelmi adó fizetésére kötelezettek terhére: Budapest székesfővárosban, a törvényhatósági joggal felruházott városokban, a megyei városokban és azokban a községekben, amelyeknek lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint az 5000-et meghaladta. A társulati adó fizetésére kötelezett társaságokra, valamint azokra, akiknek évi jövedelme az 5000 pengőt eléri, vagy meghaladja. Ernszt Sándor népjóléti miniszter bejelentette még a minisztertanácson, hogy nemcsak az ínségjárulékok alapján várható bevételek felhasználását, hanem az egész nyomorenyhítő akciót országosan egyöntetűen szervezi meg és az akció szervezését maga vette a kezébe. A rádió utján tudta meg, hogy a fia öngyilkos lett Hétfőn éjjel fél 11 óra tájban a budapesti rádió a következő különös figyelmeztetést röpdelte világgá: — Özvegy Erhardt Nándorné budapesti lakost, aki a baranya megyei Vékénybe utazott, figyelmeztessék ismerősei ott, ahol található, hogy nagyon fontos ügyben azonnal utazzék Budapestre. Özvegy Erhardt Nándorné nemrégiben egy szénbányát vásárolt Vékényben több pénzes társával együtt. Az egyik törzstulajdonos a bányához Mészöly Miklós bajai ügyvéd. Özvegy Erhardt Nándorné Vékényben tartózkodott, hogy a szénbányától felvegye a haszonjárandóságot, de pénzt nem kapott. Még aznap csaknem pénz nélkül Bajára utazott, ahol Vitéz Kiss Tormáéknál szállt meg. A vendéglátó csa- < 1930 október 25 ald már aludni készült, mikor a rádió a hírt leadta. Nyomban berohantak a másik szobában már alvó özvegy Erhardtnéhoz és közölték vele a hírt. Az asszony, amint a hírt meghallotta, felsikoltott: — Bizonyosan öngyilkos lett a Feri fiam. Az özvegynek 22 éves Ferenc nevű fia ugyanis a Ludovika Akadémia harmadéves hallgatója volt. A fiúnak 300 pengős adóssága volt és pár nappal ezelőtt arra kérte édesanyját, szerezzen a részére sürgősen pénzt, különben kénytelen lesz öngyilkosságot elkövetni. Az édesanya, aki Vékonyon sem tudott pénzhez jutni, nyomban megsejtené, hogy valami tragédia történt. De még remélte, hogy talán fia életben van. Még az éjjel az egyik kávéházból felhívta telefonon a Ludovikát, ahonnét az ügyeletes tiszt közölte vele a borzalmas hírt, hogy azért keresték, mert a fia fejbelőtte magát és nyomban meghalt. Új építkezések Székesfehérvárott bontosabb az utóirat, mint a levél Elbeszélés, irta Erdödy Mihály i ci: Mancikám! Jóformán még ki se aludtam magam, szempillám minden szó után, amelyet papirosra vetek, leragad ... most... is ... kérlek... ásítottam egy nagyot. .. bocsáss meg... hát igen, hajnalban öt órakor értünk haza... és most déli tizenkét óra van... Fejemben zug még a zene és tánc. Látod, mégis csak hűséges barátnőd vagyok, még fel se keltem az ágyból és máris irok neked. Szélvet a boldogság és a szivem a torkomban ver, ha erre az áttáncolt éjszakára gondolok. Derekamat mintha még mindig perzselné Jenő forró karja, ahogy előírásszerűen átölelve magához vont a zene lüktető ütemére ... Sokszor, mint akit rajtakapnak, szinte ijedt pillantást vetettem a mama felé. Az a férfi,akit este fél tízkor bemutatnak egy tizenhétéves lánynak, az a férfi tíz óra öt perckor még nem érintheti meg minden ellenkezés nélkül a derekát... ez olyan természetellenes, kérlek, úgy srat, mint az érdekházasság kérlek... Neked csak kipanaszolhatom a szivemet, annál is inkább, mert ha már átölelve tarlóit hajnali öt óráig, akkor legalább tette volna jóvá a hibát és kérte volna meg a kezemet, nem igaz? Csakhogy Jenőnek ez esze ágában se volt, még célzást se tett rá a szemtelen ... Már most aztán csak pirulnom kell magam előtt, hogy jól mulattam egy férfival, akibe ráadásul még szerelmes is vagyok ... Jaj, édes Mancikám, talán untattak is már ezzel a nagyképűsködéssel, de tudod, ha legalább csúnya fiú lett volna ez a Jenő, akkor fel se vettem volna az egészet és meg se írtam volna. De ez a Jenő, kérlek, olyan fess iiu, tudod, svéd szépség, kék szentekkel és szőke hajjal. Állítólag Stockholmban születek ül, az apja Newyorkban bankár. Képzelheted, micsoda férjjelölt! Táncosnőnek jó voltam neki, de hogy feleségül vegyen, eszébe se jutott... Pedig hát a mama felelősségére a legszebb kilátásokkal kecsegtettem. beszéltem neki a papa tőzsdenyereségéről, a mama birtokáról és az autóról, amit a múlt héten vettünk ... De mindezek fölött Jenő fölényesen napirendre tért. Egyszerűen nem érdekelte őt. Hát tudod, Mancikám,ezt még csak meg lehet bocsátani neki... dezt, hogy esti féltíztől hajnali öt óráig egy árva szóval se említette, hogy tetszem neki... hogy szerelmes belém... azt már nem lehet elnézni egy férfinak, aki a karján szorongatott ki világoskivirradtig... Mert ez már aztán határtalan szemtelenség, kérlek ... Csókol szeretettel barátnőd Lili. Ulúirat. Hogy melyik ruhámat vettem föl a bálra? Megsúghatom: Róza néni bugától kértem kölcsön egy szép kék selyemruhát és Pali bácsi felesége ide adta a bábcipőjét meg a selyemharisnyáját ... A karperecét pedig Lujza nénitől könyörögtem ki az utolsó pillanatban ... Mert mondanom se kell hogy a papa most nagyon rosszul áll... a mama birtoka pedig a holdban van és az autót, amikor megvettük, rögtön rá fel is ébredtem ... Ha ezt Jenő tudná ... II. Kedves barátom! Miután megfogadtam, hogy életem minden különösebb eseményéről értesíteni foglak, sietek beszámolni legújabb élményemről. Még itt cseng fülemben a zene vérforraló üteme és behunyt szemem előtt lázas, lágyult vonalakkal rajzolom vissza Liliké alakját, ahogy a báli éjszaka elém varázsolta. Hogy kicsoda ez a Liliké?Nem is hídom, mit emeljek ki előbb: a szépségét, avagy a vagyoni helyzetét? Liliké dúsgazdag tőzsdebizományos lánya. Az a karperec, ami formás karján a báli és minden káprára ál visszaForstner Gyula kereskedelmi államtitkár. Gáspár műépítész társaságában pénteken reggel Székesfehérvárra utazott, ahol a főispánnal a leánygimnázium építkezésének sürgős megindítása ügyében tárgyalt. A munkát elsején meg akarják kezdeni. Ezután az államtitkár meglátogatta Vizváry Lajost, az államépítészeti hivatal székesfehérvári vezetőjét, akivel a Széchenyi- és a Palotai-utcák burkolásáról tárgyalt. Az állam 170.000 pengőt bocsátott rendelkezésre, hogy a Siófok és Balatonfüred felé vezető fontos, sík nagyon elhanyagolt utcákat rendbehozzák, az útépítés azonban 350.000 pengőbe kerülne, a városnak pedig most nincs pénze. Az államtitkár megállapodott abban, hogy a másik 175.000 pengőt is az állam fogja viselni, hogy a munkát két héten belül megkezdhessék. Forstner államtitkár még több közmunka ügyében tárgyalást folytatott és este tért vissza Budapestre. Cegléd 1120 fiát vesztette el a világháborúban. Cegléden most írták össze a világháborúban eltűnt lakosokat. A kimutatás szerint a holttányilvánított eltűntek száma 120, ehhez ,hozzászámítva az 1000 hősi halottat, Cegléd világháborús ember veszteségű 1120 lélek, a lakosság négy és fél százaléka. verte, megér legalább is tízezer pengőt. Képzelheted: saját autójuk van. De ez még semmi. Anyja részéről örökségképen óriási birtok is kacsint rá... Még a bál kezdetén mulattak be neki és egészen hajnalig vele táncoltam. A tekintetéről azonnal leolvastam hogy nem tetszem neki, de angol hangzásu nevem és apám említése, akit csodálatos leleményességgel Newyorkban tettem meg bankárnak, úgy látszik nem tévesztették el a hatást. Már az első fordulónál éreztem, hogy húzódik tőlem és hogy csak a mama sürgetésére tart ki mellettem olyan önfeláldozón. Szóval, hogy rövid legyek, én, a pomázi kántor fia, aki egy bank nyomorúságosan fizetett hivatalnoka vagyok, lefoglaltam a magam számára Pest egyik legszebb, leggazdagabb lányát, azonkívül hozzásimultam, magamhoz vontam, átöleltem azzal a forrósággal, amely kifelé táncmozdulatnak lett elkönyvelve, de amely itt,belül, a szívem főkönyvében, mint szerelem lett bejegyezve. Ez az úgynevezett érzelmi könyvvitel. Ölel barátod Jenő. Utóirat. Talán érdekelni fog, hogy a frakkot egy pincértől kértem kölcsön, az inget a bátyámtól kaptam, a lakkcipőt pedig egy színész-barátom adta szívességből. Ha ezt Liliké tudta volna