Kis Ujság, 1931. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-01 / 1. szám
■ k* ■ ■ ■ ■Elmúlott év, örökre megsemmisült 1930, most, az új esztendők hajnalán, mégis csak bucsut veszünk tőled. Az elmúlt éjszakán ígyis bekövetkezett a halálod, amin ■vem lehet változtatni. A te órád rmár elverte az éjféli tizenkettőt ,és abban a pillanatban te is megszűntél, hogy átadd helyedet az feljövendőnek, az utódnak, az uj- Inak 1931-nek. Mégis illik, hogy baestit vegyünk Ibiled, hiszen háromszázhatvanöt "teljes napra szegődtél az oldalunk mellé. Velünk voltál, mint az ár- Lnyék, vagy mint a levegő, ami akikor is velünk van, ha nem is akak tudomást szerezni róla. Kivoltál, mint a leghűségesebb' ■■ti. csak éppen barátnak nem ■' 'hmUilkozni De a/.'rí■ ■|w aívmk idei lenül . e, IK, dm.■ |||B e Sfy^E'mán: §|§« \vi. d. mm1 ■ s/.ii a■ ■Ui'öM r! a feledés!:; orv. l'» mm emlék kek is. SilBnL á : ■ . • n : 'i ;■ I Bt i n Vön bűztél .Voltam Wr Br Bt wéuWSm m ■ i ijBS'ivliai Bff|,Bn!:-ei'ck hálának bőre!)!)! hasit BMrTi, hogy iazzal játszadozzék. wj// esztendő voltál csupán, de Belértél a bibliai hét: sovány esztén- Blővel. Huszonnégy óra alatt hosszú "hónapok minden csapását zuditoltad ránk és egy étien hét alatt olyan alapos munkát tudtál végezni, amihez más rendes esztendőnek az egész éve kevés lett volna. Ne csudálkozzál tehát azon, ha úgy veszünk tőled búcsút, hogy mindörökre el szeretnénk felejteni. Nehezen fog ugyan sikerülni, mert olyan mélyen belerágtad magad az életünkbe, hogy testünk legkisebb mozdulata, szívünk egyetlen dobbanása, sőt a lelkünk megrezzenése is rád emlékeztet. Az örömet, ti boldogságot könnyű elfelejteni, de a gond és a bánat elkísér az egész élet után,amíg bele nem fekszünk, a ránk várakozó sírba. Te pedig, 1930, a gond és a bánat esztendeje voltál!... Uj esztendő, 1931, tőled pedig Csak egyet kérünk: De ez az egy — minden! Hogy semmiben ne kövesd elődöd példáját! Hogy ne hasonlíts hozzá! Hogy :légy:egészen más, mint 1930 voltX Neiá fatttöse hogy: jobb légy, de: más 'légy!. És mimár akkorma boldogok Eszünk. . f- ■ ■ síp í ifmmm.■U S. I JBí^h■l Bifj fck flk■ ■ H *7 0 KIS ÚJSÁG 1931 január l Visszakapjuk az elrabolt magyar földet! Újévi üzenet a magyar nemzetnek - irta: Rolltermere lord1 1931 Szomorúsággal és csalódással teljes év zárult le Magyarország számára. Ez volt a Trianoni Évtized. Most új és vidámabb korszak kezdődik: a Remény Évtizede. Az egyes nemzetekre, éppúgy mint a férfiakra és asszonyokra, a Sors a szenvedésből aránytalanul súlyos terhet mért. Egy üdvös ellenhatása azonban van ennek a csapásnak is: önállóságra nevel, bátorságra -ösztönöz és megedzi a türelmet. Ezek azok a tulajdonságok, amelyeket a magyar faj elődeitől örökölt. A mai nemzedék teljesen méltónak bizonyult a nemzet e nagy tradícióira. Felszegett fejjel állja a súlyos megpróbáltatást, amelyet egy"kiméltlen és vérszomjas "békeszerződés juttatott osztályrészéül. Nekem mélységes hogy meggyőződésem: az az évtized, amelynek útjaira a világ ma rálépett, tanúja lesza magyar igazság elismerésének. Senki sem meri kétségbe vonni, hogy a jogMagyarország oldalán van. Az egyetlen védekezés, amelyet a trianoni szerződés oltalmazói igazolásul előterjeszthetnek, az, hogy alkalmas megoldásnak bizonyult. Ezt a becstelen érvelést egyre gyorsabban ássa alá a művelt világ lelkiismerete, amely ma már teljesen ráeszmélt azokra a sérelmekre, amelyek Magyarországot érték. Amióta-''én három és fél évvel ezelőtt síkra szálltam Magyarország mellett, világszerte nőttön-nő és még egyre növekszik a közvélemény ereje "a magyar határok revíziója mellett. Minden országban rájöttek már az értelmes emberek, hogy ez lényeges felételeannak, hogy Közép- Európában állami, békés álapad ....lök teremtethessenek. Nemcsak el lehetne hárítani ezzel azoknak a nagy háborús veszedelmeknek egyikét, amelyeknek árnyéka még mindig az európai kontinens felett lebeg, hanem azonnal fel lehetne lendíteni a nemzetközi kereskedelmet. Ma a helyzet az, hogy három és félmillió magyar kénytelen akarata ellenére, mint idegen uralom alatti kisebbség, az európai nyugtalanság tényezői közé sorakozni. Abban a pillanatban, amint visszacsatolják őket szülőhazájukhoz, a szilárd egyensúly tényezőivé lesznek a nemzetek közösségében. Egy megelégedett, békés, virágzó Magyarország hasznos szomszédnak bizonyulna. Végetérne a kereskedelem lespedése, és az ínség, amely abból fakad, hogy könnyelműen leamputálták Magyarországtermészetes piacait. Középeurópában helyre állna a gazdasági egyensúly és" Magyarország könnyen központjává válhatna egy olyan vámuniónak, amely megszüntetné a kereskedelem céljaira önkényes és bosszantó határokat, amelyek ma útjában állanak úgy Magyarország, mint szomszédai ipari ésmezőgazdasági fejlődésének. Szerencsekívánataimat küldöm most a magyar nemzetnek ahhoz az önmegtagadáshoz és józansághoz, amelyet az elmúlt évtizedben tanúsított. Magyarország kiérdemelte az egész világ tiszteletét azzal a méltóságteljes magatartással, amelyet nagy bajok közepettetanúsított. Gyorsan közeledik az iálés, amikor a jóindulatot, amelyet itt szerzett, javára fogja elkönyvelhetni. Magyarország barátainak száma a külföldönnövekvőben van. Nemcsak Mussolini, akivel sok biztató megbeszélésem voltMagyarország jövő kilátásait illetőleg, hanem más országok befolyásos államférfiai is teljesen megegyeznek abban, hogy a békefeltételeket észszerű revízió alá kell venni. Arra buzdítok minden magyart, hogy ne, lankadjanak egy pillanatig sem és méltósággal, de határozotta" tárják bajaikat a" világ" elé. Európának el kell ismernie, hogy a magyar nemzettel szemben kellős hálatartozása van. Ha a magyarok nem szálltak volna vitézül szembe a törökökkel a XVI. században, a nyugati civilizáció száz évvel mögötte lett volna annak a pontnak, amelyet elért. Ha nem léptek volna bátran fel a bolsevizmus vérszomjas önkényuralma ellen 1910-ben, ez a halálos betegség megvethette volna lábát az európai kontinensszívében. . " * Én abban a kiváltságos helyzetben vagyok, hogy jobban tudom, mint bárki, aki nem magyar, milyen keserű szenvedéseken ment és megy keresztül még ma is a, magyar nép. Az önök politikai és gazdasági élértékélyan gondos figyelemmel kísérem, mint a magam országáét. Mélyen átértem azokat a súlyos következményeket, amelyeket a gabonaneműekben világszerte bekövetkezett áresés az önök mezőgazdasági népessége számára jelentett. Ez a baj nem szorítkozik kizárólag Magyarországra, bár hatásai sokkal súlyosabban jelentkeznek egy olyan országban, amelyet szántszándékkal legyengítettek. Más nemzetek Ugyancsak komolyan megérzik a gabona világórában bekövetkezett példanélküli zuhanást. Ez a körülmény azt jelenti, hogy egyelőre nem szűnnek meg a tánhéz idők, amelyek miatt az önök földmíves lakossága szenved, bár ami azt illeti, a helyzet nem különb más országok hasonlófoglakozási ágaiban sem. Rokonszenvemet küldöm Magyarország ipari és többi osztálya tagjainak is, akiknek energiája számára az önök megcsonkított országa nagyon csekély érvényesülési teret enged. Mégis a múlt csalódásai és a jelen nyomott hangulata ellenére is azt üzenem: kitartás! Az igazság nagyon gyakran ólomlábakon jár, de tizenkétmillió magyar tántoríthálátlan akarata siettetni fogja a rajtuk esett kiáltó igazságtalanság orvoslását. Nem lehet bizonyosabb politikai jóslatokba bocsátkozni az elkövetkező évtizedet illetőleg, minthogy hosszú idővel az évtized lejárta előtt Magyarország visszakapja három és félmillió idegen uralom alatt szenvedő fiait azzal a területtel együtt, amelyet benépesítenek. Kovács úr megnősül Elbeszélés, irta Nagy Lajos Ma a sértés súlyos, akkor könnyű visszavágni. De ha, a sértés, finom, esetleg burkolt akkor csaknem. tehetetlen a nyomban való igkorlás • Mivelöteszmél az ember, már késő. írtért azután az embernek nincspercnyi nyugta s azon töprenkedik, hogy mit kellett volna mondania,vagy sértpic,, persze nyomban a sértés után. És.Jubikor az ember már eltávozott a .tett színhelyéről, mondjuk, hogy éppen a lépcsőházban lépked lefelej, akkor jut eszébe a helyes megoldás: valami elmés ötlet, amely túllicitálja a sértő megjegyzést, így vagyunk ezzel mindnyájan és Kovács úr sem volt sem jobb, sem rosszabb nálunk. Fölszállt egy autóbuszra, a végállomáson." Az autóbusz már csaknem megtelt, mindössze két hely volt üres. Kovács úr, különben rendes külsejű ember, leült a pattiag szabad helyére. Ebben a pillanatban a hölgy, aki mellé letelepedett, átült a szemközti helyre. Kovács úr meglepődött. Micsoda illetlenség ez'.' Talán olyan ember ő, aki mellett nem tehet ülni' Szó ami szó, ami történt, az csakugyan illetlenség. Kovács úr szúró tekintettel nézte a nőt, amit az,'észre .sem. vett. Már pedig-a- nő - .sajnos! — igeit csinos volt. Ez különösen akkori tűnt ki, amikor a végátbontáson leszállt s láthatóvá vált az égési alakja.' Kovács tü.“üregvetö fillantást vetett ai. ijtetlen nőre , s azután mit lehetett volna még egyebet? — ,elindult a törzskávéháza felé, de pontosan az ellenkezű irányban. Most hirtelenében eszébe jutott, hogy nincskisebb pénze, ■mint busz pengő , nagyobb sem igen van . Ezzel nem fizethet a kávéháziban, mert valamelyik cimborája, rögtön kölcsön kér tők két-három pengőt, holnapig. Fel kell váltania a huszpangőst. Odament tehát a közeli, trafikbódéhoz, megállt az üvegablak előtt, kezében a huszpengőssel. A bennülő barkablúzos és sárgásarcú nem egészen fiatal nő, feltolta a kis ablakreteszt. Kovács úr szólt: Kérek öt szlambust. De csak huszpengésöm van. A nő letolta a reteszt, és elfordult. Na ja! Öt sztambulért nem akar ekkora pénzt váltani!:--*— gondolta hirtelen Kovács úr! Képtelen modor, ezt is gondolta, de mire itt tartott, akkorára már ő is elfordult az ablaktól és sietett el a bódétól. És most következett az elmélkedés őt ez a nő megbántotta. Akár csak az a másik az autóbuszban.) Ez már tűrhetetlen. Az ember nem hagyhatja magát. Egyszerűen, de keményen azt kellett volna mondania: Aki az üzletben működik, annak a vevőivel udvariasabban kell bánnia! Ezt tessék tudomásul venni! Mire ezt' Kovács úr kigondolta, már husz lépésre járt 'a bódétól." Bement Mi U .legközelebbi üzletbejutóivá : tótta a buszpengőst s visszasietett a bódéhoz. Terve az volt: Kérek öt sztambult ! Amikor megkapja az öt sztambult s átadja az árát, keményen rászól a nőre: Aki trafikot tart, annak legyen jobb modora!- így. A szöveg egy kicsit módosult. Lesz, ami lesz. Lehet benn a bódéban férfi is, valami hozzátartozója a nőnek. Hát akkor meg fognak verekedni. Harminc és feles ágyúval fognak egymásra lőni, zsebkendővégtől végkimerülésig. De ő nem hagyja magát. Egyszer és mindenkorra: nem. Kovács úr kemény léptekkel odamasírozott a bódéhoz, kezében az öt sztambul árával, megállt az ablak előtt mereven és villámló szemekkel. A nő feltolta a reteszt. Kovács úr szólt, tompán, sőt rekedten: Kérek öt sztambult! A nő nagyon, de igazán nagyon kedvesen mosolygott rá és meglepően kellemes hangon (ni. nem is olyan vén az arca, nem is olyan öreg!) ezt mondta: — Miért szaladt el olyan hirtelen az előbb? Visszafordulok az ablakhoz és maga már nincs sehol. Kovács úr vad indulatának egyszerre vége lett: Hát, kérem... kegyed nem adott cigarettát, hanem ha nem tévedek, letolta a reteszt és elfordult tőlem. - Persze. Hogy cigarettát vegyek ki ehből, a skatulyából, ni! Hiszen rögtön nyúltam is a skatulyához. És mondtam is a buszpengőre, hogy mém baj . - ■ (■ ' ■ • ■— Bocsánat, ezer búcsúnak ezt nem hallottam ... . .. .