Kis Ujság, 1932. április (45. évfolyam, 73-95. szám)
1932-04-01 / 73. szám
9 Főváros és vidék Csak nemrégiben történt, hogy gazdaküldöttség járt a budapesti polgármester hivatalában, figyelmeztetve s egyben kérve a főváros vezetőségét, hogy végre-valahára vegye már észre, hogy Tápió mégis csak közelebb van a magyar fővároshoz s a főváros lakosságának a gyomrához, mint akár Hollandia, akár Olaszország. Ezzel nem akartak mást elérni a pestkörnyéki kisgazdák, minthogy terményeiknek legalább is azt a jóindulatú támogatást biztosítsák, mint amit a külföldről lehozott termények élveznek. Ha meggondoljuk, milyen ridegen kezelik a behozatal kérdését még a velünk rokonszenvező államok is, megértjük a kisgazdák körénél. Nemcsak indokoltnak, de túl szerénynek találjuk a kívánságukat, amikor egyenlő elbánással is beérik, holott joguk volna ugyanazzal az igénnyel fellépni, mint amellyel az osztrák gazdák szorítják ki az osztrák piacokról a közös megegyezés ellenére a magyar terményeket és állatokat. Nem igen mondhatnék, hogy e téren a főváros valami különös szeletettel és megértéssel kezelte volna a gazdaérdekeket. Csak nemrégiben parázs vita folyt, hogy vájjon bejöhetnek-e a kisgazdák a főváros területére s behozhatják-e tengelyen terményeiket, hogy a korai órákban maguk árusíthassanak a közvetítő kereskedelem árdrágító bekapcsolása nélkül? A főváros előtt fontosabbnak látszott az utcák tisztasága, mint akár a gazdák, akár a lakosság élelmezési érdeke. Mindezek után egészen váratlanul jön a tudósítás, amely arról értesít, hogy a főváros mégsem olyan közönyös a vidéki érdekekkel szemben, mint ahogyan az látszik. Ha gazdasági kérdésekben, a rideg üzleti szempontok talán lazítják is a kapcsolatot vidék és főváros között, de politikai téren annál nagyobb az összhang és a kölcsönös megértés. Ezt a felfogást tükrözi legalább is az a minden tekintetben ünnepélyesnek mondható rendkívüli közgyűlés, amelynek egyetlen tárgya volt csupán, mégpedig a vidék politikai jogainak az érdekében. Ezen ú1 közgyűlésen a főváros minden pártja egyhangúlag foglalt állást az általános titkos választói jog mellett. Ebben a határozatban Budapest szíve dobbanását érezzük a magyar vidék felé, amely mindig csak a mostohagyerek sorsát élte eddig, akár gazdasági, akár politikai előnyökről volt is szó. Budapest egy nemes mozdulattal elhárítja magától az első osztályú polgárság megbízhatósági bizonyítványát és egyenrangúságot kér a vidék józan, becsületes és szorgalmas népének is. Ha ez a kérdés nem is Budapest állásfoglalásán fordul meg, de mégis súlyát és jelentőségét nem szabad lekicsinyelnünk. Ez az állásfoglalás, ez az ünnepélyes, minden pártokat egyesítő határozat a legszebb és legnagyobb elégtétel annak a vidéki és falusi polgárságnak, amely tíz éven keresztül minden erőfeszítő munkájával, áldozatkészségével, türelmével sem tudta lemosni magáról a //«/bizhatatlanság és politikai éretlenség« bélyegét. Budapestet önzőnek és rideg nagyvárosnak szokták feltüntetni, amelyet a magyar vidékhez csak az állatokat és terményeket szállító teherkocsik kötik. Ez az állásfoglalás, ez az ünnepi határozat mást mond. Azt mondja, hogy Budapestnek érző szive is van s hogy kiváltságos helyzetében nem felejtette el, hogy minden nagysága és minden ereje a vidékből táplálkozik, amely évszázadok viharaiban tett bizonyságot hazafiassága mellett s amelyet csak politikai eltévelyedés bélyegezhetett másodosztály imák és megbízhtta Vámunk, Köröspark KIS ÚJSAG mmmammmam A hódmezővásárhelyi ínségesek ehetetlen hazája az újra megnyílt képviselőház előtt Viharos jelenetek közt tárgyalták a kisemberek sérelmeit Egyhónapos szünet után csütörtökön újra megkezdte tanácskozásait a képviselőház. A zsúfolt ellenzéki padsorokkal szemben feltűnt, hogy a miniszteri bársonyszékek üresek maradtak. Almásy László elnök bejelentette, hogy a barcsi mandátumot a közigazgatási bíróság UlainFerencnek ítélte, illetve Görgey József mandátumát megsemmisítette. Napirend előtt Amlaházi-Kasnya Béla (ellenzéki)szólalt fel elsőnek. A biztosítások valorizációjával kapcsolatban arról beszélt, hogy az infláció idején 125 millió pengő nemzeti ajándékot adtak a biztosító intézeteknek. Százezer dollárokat vihetnek ki a biztosítók külföldre, amikor kis sikereket száz dollárokért elfognak. Az Első Magyar Általános Biztosító igazgatóságában öt volt miniszter ül: Berzeviczy Albert, Harkányi János, Teleszky János, Popovics Sándor. Zichy János, a felsőház és alsóház tagjai közül összesen nem kevesebb, mint 107 foglal helyet a biztosítók igazgatóságában. Ennek árát a közönség adja meg. Kun Béla független kisgazda felszólította a kormányt, hogy a gazdákat szabadítsa meg a kamatuzsorától és az árdrágítástól, majd az Altruista Bank eljárását ismertette egy hódmezővásárhelyi parcellázással kapcsolatban és a kormány védelmét kérte a kisemberek számára. ..Meneszteni kell a törvényhozásból a kartelérdekek szolgálóit. Ezután a Ház óriási felháborodása közisén mondotta el, hogy a Pulika konkollyal kevert pesut küldött a hódmezővásárhelyi ínségeseknek. A Futura további fenntartására nincs szükség. Nagymennyiségű denaturált búzát szállított ki a Falura az akkori földmivelési miniszter háta mögött Bécsbe, ott olcsón ,eladta, hogy a magyar állattenyésztők nyakára hizlalhassák a marhát Ausztriában. A végső összeroppanás veszélye fenyegeti ezt a nemzetet. Meddig hisz’n kormány a kartelek ke. báránya? Felkiáltások a baloldalról: Halljuk a miniszterelnökön Mi van a programmal ? Gyurgly Emil földmivelési miniszter nyomban válaszolt. A maga részéről is megállapította, hogy visszaélés történt lódmezővásárhelyen. A búzamintát nem abból a vagonból vették, amelyet a Futura odaszállított. Kőszénpor és más anyagok voltak a vagonban. Utasította Hódmezővásárhely polgármesterét a visszaélés megvizsgálására. Erélyes megtorlást ígért. Hangsúlyozta, hogy nem a halogatás embere és ahol nem lát tisztességet, ott erélyesen jár el. Szeder Ferenc (szociáldemokrata) a csendőrségnek a vidéki szocialista szervezetekkel szemben való föllépését tette szóvá olyan éles kritikával, hogy az elnök úgy őt, mint a közbeszóló szocialista képviselőket többször rendreutasította, Peyer Károlyt pedig, aki durván megsértette Ernyey Istvánt, a mentelmi bizottság elé utasította. Mikor végre helyreállt a rend, Károlyi Gyula gróf miniszterelnök állt föl és beterjesztette a Németországgal és Franciaországgal kötött kereskedelmi egyezményt, továbbá a költségvetés első félévéről szóló számvevőségi jelentést és az ország közállapotairól szóló kormányjelentést. Ezután az elnök azt javasolta, hogy április elsején tartsa a Száz legközelebbi ülését, amelyen az uzsorajavaslat kerül napirendre. Buchinger Manó szociáldemokrata azt javasolta, hogy a választójogi reformmal foglalkozzék a Ház. Zsindely Ferenc egységes pártja után Hegyiegi Kiss Pál független kisgazda az elmúlt egy hónap alatt végzett munkát kérte számon a kormánytól, amely — szerinte — tehetetlenül áll az ország állapotával szemben és intézkedéseiben nem az adózók, hanem a nagybankok érdekeit szolgálja. Az egyik minisztériumban súlyos panama volt, amelyet meg kell torolni-Gyökeres rendszerváltozásra van szükség — mondotta végül. Orbán Gáspár (egységespárti) felszólalása után az elnök napirendi indítványát fogadták el és az ülés véget ért. Élesen támadják Jardieut az olaszok, mert a hátak mögött tárgyal az angol kormánnyal A jövő hét közepén, szerdán vagy csütörtökön kezdődő dunai konferencián mind a négy európai nagyhatalom vezetői részt vesznek. A francia kormány enyhíteni igyekszik azt a kincs benyomást amellyel Berlinben MacDonald és Tardieu miniszterelnökök előzetes tanácskozását fogadták. Azt írják a sugalmazott párizsi lapok, hogy Anglia és Franciaország egyetértő politikájára azért van szükség a dunai kérdésben, mert erre a két államra hárul majd elsősorban az ínséges középeurópai országok megsegítése. Tardieu magával viszi Londonba Flandin pénzügyminisztert, aki tovább marad ott és Bidlow német külügyi államtitkárral és Grandi olasz külügyminiszterrel fog tanácskozni. Tardieut ugyanis a küszöbönáló francia választások hazaszólítják Londonból, ahol csak egy napot tölthet. Olaszországban nagy meglepetést keltett, hogy Tardieu előzetes megállapodást akar kötni az angol kormánnyal a többi hatalom háta mögött. Illetékes olasz körökben hangsúlyozzák, hogy Olaszország nem érdemelte meg Franciaország részéről ezt a bizalmatlanságot ,amely kijátszásnak látszik. Tardieu eljárásakönnyen kudarcba faálaszthatja a dunai konferenciát. Az olasz apák fölemelik szavukat az intrikák elen és azt mondják, hogy a dunai kérdést minden érdekelt ország közreműködésével kell megoldani. A prágai és a bukaresti páriament csütörtökön feltűnő melegséggel foglalt állást a dunai blokk mellett. A csdi pártok vezetői hangoztatták, hogy Csehországnak szüksége van a Dunamedencére, amely ősidők óta fennődő gazdasági kapcsolatokat teremtett. Csak a kommunista szónok lát francia csapdát a tervben, amellyel tovább is ketrecben akarja tartani Németországot. A román pénzügyminiszter pedig azt mondta, hogy először a nagyhatalmaknak kel megegyezni és csak azután indulhatnak meg a tárgyalások a dunai államok között. A Tardieu-terv pénzügyi előnyei voltaképpen sokkal nagyobbak, mint a gazdasági előnyök. Ehhez még hozzátette is pénzügyminiszter, hogy Románia elsősorban olcsó hitett vár a dunai összefogástól. A dunai államok gabonát eladó országok, tehát be kell várniok, míg a gabonát vásárló államok megegyeznek egymással. Az én becsületes nevem... Elbeszélés, írta Kellér Dezső Mártával egy zsúron ismerkedtem meg. Nem tartozom a koránjövők közé, ezúttal is elkéstem, teljes számban luhíltam együtt a társaságot. Akinek tehetett, bemutatkoztam. Aztán magam is részt vettem a társalgásban, szerényen és félszegen, csak néha-néha vetettem közbe egy ártatlan megjegyzést. Később kezdtem unatkozni. Sehogyan sem tudtam beleilleszkedni a vihogásba, az éretlen incselkedésbe. Kifogást kerestem, hogy minél előbb elszabadulhassak. Ekkor vettem észre Mártát. A kályha mellett üt egyedül és árván. Keresztbevetett lábbal nyúlt el a plrs fotelben és fejét karjával átfonva, bámult a plafonra. Úgy elvonatkoztatta magát mindentől és mindenkitől, mintha nem is itt, a zsongó társaság kellős közepén, hanem valahol 41 tengerparton, egy sziklacsúcs peremén ülne. Odamentem és bemutatkoztam: Sugár Lajos. — duruzsoltam fogaim között... 2. Másnap délben a Ligetben találkoztunk. Előbb nagy zivatar volt. Mi barátságtalan felhők még ott gomolyogtak fejünk felett és mi kart karba fűzve topogtunk a süppedő, felásott talajon. Keveset beszéltünk, inkább hosszú, meleg pillantásokat váltottunk, amelyek után Márta lehunyta szemét és mélyen lélekzelt... — Márta. — csaptam le rá hirtelen és ahogy a nevét kiejtettem, halkan és valami nagy rajongással, a hangom szinte fütött a melegségével. — mondja, Márta, ikerei? _*.■ ■ | A < ■ Nem felelt. Csak rám nézett nagy fekete, ábrándos szemével és megszorította a kezemet. A karomba kaptam és megcsókoltam. Nem védekezett, csak gyengéden tovább tolta simuló vállamat és kislányos, lázas, reszkető hangján sziszegte: — Pista... Pistukám... 3. Késő este volt, mikor Mártától elbúcsúztam. Én még sokáig kóboroltam és mig a kihalt, sötét mellékutcákat róttam, agyamban egyre zakatolt a kérdés, amire nem találtam feleletet: várjon miért szólít engem Pistának? Talán nem jól hallotta a nevem? De hiszen elég érthetően mutatkoztam be... Talán csak ártatlan tévedés volt? Vagy lehet, hogy... Hiába próbáltam elzavarni az előretolakodó kínzó gondolatokat, azok folyvást átcikáztak agyamon és én leírhatatlan féltékenységgel gondoltam egy férfire, egy Pistára, "aki bizonyára komoly szerepet játszik Márta életében. Igen, csak erről lehet szó, rá gondolt, mikor karjaim között remegett, a csókom őt juttatta eszébe... Pista... Pista ... Egyszerre megértettem az összes regénynősöket, akik gyilkolni tudtak féltékenységükben ... 4. De miért is nem világosítottam fel rögtön, mikor először vette ajkára a Pista nevet, hogy ez végzetes tévedés, engem Lajosnak “hívnak, ez az én becsületes nevem, így szólít mindenki és igy vagyok elkönyvelve az élet rubrikáiban ... Azóta csak Pista vagyok számára és nincs szivem megmondani, hogy Lajos ,a hevem.A Talán vége szakadna a tündén életnek, a szerelemnek, a kedves ligeti sétáknak? fia megtudná, hogy Lajosnak hívnak, biztos kiábrándulna belőlem... Már a szülei is ismernek. Mikor először léptem át lakásuk küszöbét és a két kedves öreg előtt összecsaptam a bokámat, hogy bemutatkozzam, azok egy intéssel véget vetettek a ceremóniának. — Felesleges itt minden formaság, mondta a mosolygó maga. — mi már úgy ismerjük magát, mintha a fiunk lenne... Sugár Istvánról sokat beszélt a kinyom és ön most úgy áll előttünk, mint a ház régi, kedves barátja .. Tehát nekik is az a véleményük, hogy István a nevem. A lányuktól örökölték a nevemet. Egyébként láttam a szülőkön, hogy tetszem nekik és szívesen hozzám adnak a lányukat. Ésegy napon igy nevetett felém a mama: — Engedje meg, hogy röviden csak Pistának szólítsam. — Örömmel, asszonyom ... Eltemették bennem a Lajost... 6. Véget akartam vetni ennek a visszás helyzetnek. Éjszaka felriadtam á momból és elüll a szívem verése, ha arra gondoltam, hogy mi lesz, ha kiderül, hogy Lajos vagyok? Életemnek egy homályos foltja van a Lajosiév, csak azt meg ne tudják ... Nem birtam tovább ezt az életet... Elhatároztam, hogy én is szakítok a Lajos névvel... Beszereztem küönböző vegytintákat és elkezdtem hamisítani... Én, aki még az adóbevallási kérdőíveken sem hazudtam soha, most egyre- 1932 április 1