Kis Ujság, 1933. március (46. évfolyam, 49-73. szám)
1933-03-01 / 49. szám
2 Harc a dollárért # €-es? Ami az Egyesült Államokban történik, most már egyre nagyobb izgalmak között, a legcsodálatosabb jelenségek egyike az utóbbi idők történetében. Csodálatos, de egyúttal természetes jelenség is. Amikor a világháború befejeződött, az Egyesült Államok lakossága úgy gondolta, hogy hatalmas erejével és gazdagságával az egész világ gazdasági ura lesz. Valóban Amerika elkövetett mindent, hogy így legyen. A nemzetközi pénzpiacon ép úgy diktált, mint a termelésben. Az aranyat gyűjtötte és árukkal akarta elhalmozni a világot. Minden aranyat magához akart szivni és ugyanekkor azt akarta, hogy áruit világszerte vásárolják és hogy a maga üzleti politikájával mindenünnen kiszorítsa az európai termelést. A magyar gazda is érezte ezt. Az amerikai búzát olcsóbban kínálták itt a szomszédságunkban, mint amennyiért mi adhattuk a mienket, így rohant az amerikai nép a dollár után. S ennek lett a következése, hogy a világgazdaság fokozatosan elpusztult. Amerika egyszerre azt vette észre, hogy mialatt az arany nála gyűlt össze, azalatt az áruit nem volt mivel fizetni. Lassankint már az adósságok kamatait sem tudják neki fizetni az országok. Ugyanekkor természetesen az amerikai termelés is megcsappant, hiszen nem volt kinek eladni az árut. Így jutott el Amerika odáig, hogy az Egyesült Államokban húszmillió munkanélküli van. így jutott el odáig, hogy az ipar nehézséggel küszködik, hogy a házaknak és a földeknek értéke lement, hogy a vasutak nem jövedelmeznek, mert nincs mit szállítaniok és hogy így nem érik meg a tizedrészét sem régi értékeiknek a részvények, tehát azok a hitelek sem, amelyeket ezekre a részvényekre adtak. Mit csinált az amerikai ember a pénzével, amit összeharácsolt? Részvényt vásárolt rajta, vagy záloglevelet, avagy a bankba vittek felélnek. Igen ám, csakhogy a részvények és a záloglevelek értéke lement és most kezdik észrevenni a betevők, hogy a bankok vagyona is hitelekben van, vagyis részvényekben és záloglevelekben. Miután a farmerek nem tudnak fizetni, előbb párezer kisbank ment tönkre az Egyesült Államokban, majd az utolsó hetekben kezdtek meginogni a nagyvárosok bankjai is. Miért? Mert követeléseik olyan gazdáknál, iparosoknál és közlekedési vállalkozóknál vannak, akik most nem tudnak fizetni. Ettől ijedt meg az amerikai közönség és egyszerre el is vesztette a fejét. Idegei összeomlottak és ennek hatása az utolsó napokban félelmetes rémületben jelentkeztek. Detroitiján kezdődött a baj, ahol tudvalevőleg a nagy autógyárak vannak. Miután autókat most alig vesznek, itt a legnagyobb a munkanélküliség. Ugyancsak itt a legnagyobb a bankok zavara is. Ez természetes. A betétek összege Amerikában négyszerese az összes bankjegyforgalomnak. Ha tehát a betevők a bankoktól kérik a pénzüket, akkor a bankok nem csinálhatnak mást, minthogy váltóikkal a jegyintézethez mennek és azokért pénzt kérnek. És itt van a baj. Mert mihelyt az amerikai jegyintézet több dollárt ad ki, mint amennyi most van forgalomban, akkor elkövetkezik a dollárinfláció, vagyis a betevők visszakapják ugyan a pénzüket, de már roszszabb dollárban. Az amerikai kormánynak tehát meg kell védeni a bankokat és a betevőket is. Ha a bankoknak vissza kell fizetniük a betéteket, tönkremennek, de ugyanekkor a betevők is tönkremennek. Az erős pénz, amelyről olyan sokat álmodoztak, a dollár egyelőre még tartja magát, de várjon ki tudja, hová fejlődnek azok a bajok, amelyek olyan rettenetesen rázzák most Amerika gazdasági életét. KIS ÚJSÁG 1933 március 1 Hitler kemény ököllel csapott le a kommunista lázadók vezéreire Tömeges letartóztatás a birodalmi gyűlés palotájának felgyújtása miatt — A moszkvai vörös felforgatók bérencei a rendőrség kezén — Hitler és Mussolini március végén tárgyal lámában A német birodalmi gyűlés palotája ellen elkövetett alávaló merénylet történelmi fordulat elindítója lett Németország életében. A Hitler-kormány most már habozás nélküli döntő rohamra szánta el magát a kommunista bujtogatással szemben. A parlament felgyújtása, ez a példátlanul hitvány gaztett, azt bizonyítja, hogy a Moszkvából pénzelt és irányított bolsevista agitáció semmitől sem riad vissza, bizonyos tehát, hogy a védekezés eszközeiben sem lehet válogatni. Hitlernek, ha el akarja hárítani nemzete felől a végső összeomlás veszedelmét, irgalmatlan és megállást nem ismerő erőre lesz szüksége Nemcsak az ő kancellársága forog kockán, hanem az egész német birodalom sorsa is. Kedden reggel a birodalmi kormány hivatalos jelentést adott ki a történtekről. A jelentés szerint hétfőn este, amint a parlament épülete lángbaborult, Göring brodalmi miniszter, a porosz belügyminisztérium vezetésével megbízott birodalmi biztos a helyszínen haladéktalanul megtette az összes szükséges intézkedéseket. A borzalmas krkatasztrófáról érkező jelentések vétele után Hitler birodalmi kancellár és Papen helyettes kancellár is azonnal a birodalmi gyűlés épületéhez sietett. A parlament felgyújtása minden kétséget kizáróan a legsúlyosabb természetű gyújtogatás, amely valaha is előfordult Németországban. ■A rendőri nyomozás megállapította, hogy a birodalmi gyűlés épületében a földszinttől a kupoláig mindenütt tüzcsóvák voltak elhelyezve, amelyek kátránykészítményből és gyújtótöményekből állottak. Ezeket a tüzcsóvákat a brodalmi gyűlés bőrszékeiben, nyomtatványai között, ajtókon, ablakokon, függönyöknél, faburkolatokon és más könnyen gyúlékony helyeken helyezték el a gyújtogatók. Egy rendőrtisztviselő a sötét épületben több embert látott, akik égő fáklyákkal rohantak fel és alá. A rendőrtisztviselő azonnal fegyverét használta. Sikerült az egyik tettest letartóztatni. Megállapítást nyert, hogy azonos a hollandiai Leydenből származó 24 éves Van der Lübbe kőművessel, akinek szabályszerűen kiállított hollandi útlevele volt. Lübbe kijelentette, hogy tagja a holland kommunista pártnak. A birodalmi gyűlés épületének középső része teljesen leégett. Az ülésterem elpusztult. A kár sokmillió. A rendőri eljárás, amelyet hétfőn éjszaka végrehajtottak évek óta a legnagyobb rendőrségi megmozdulás volt a német birodalomban. Magában Berlinben a politikai rendőrség tisztviselőin kívül a rendőrfőnökség, a rendőri hivatalok és a rendőri kerületek valamennyi bűnügyi tisztviselőjét álmukból verték fel és szalasztották a rendőrfőnökségre. Itt a tisztviselőket beosztották és az egyenruhás rendőrség segítségével készültségi kocsikon különböző városrészekbe szállították, ahol azután az előre elkészített jegyzékek alapján házról-házra járva, letartóztatták a gyanús kommunista vezetőket. És úgy, mint Berlinben, az országban is mindenütt rendőri eljárás indult, miután a rádió útján az összes rendőri állomásokat értesítették. A kommunista párt központi bizottságának tagjai ellen letartóztatási parancsot adtak ki. A kommunista párt parlamenti tagjainak egy része a letartóztatás elől megszökött de minden határon szigorúan vigyáznak, úgyhogy a szökevényeknek aligha sikerül kisurranniuk. A letartóztatottak kihallgatását nagy rendőri személyzet végzi. Már eddig is nagyon érdekes adatok kerültek napvilágra, de a további nyomozás érdekében egyelőre semmit sem közölnek. A letartóztatásokkal kapcsolatban megtartott házkutatások hasonlóképpen gazdag anyagot szolgáltattak a rendőrség kezére. A berlini kommunisták általános vörös lázadást terveztek Ma már egészen világosan látszik, hogy a birodalmi gyűlés palotájának felgyújtása volt a jeladás a bolsevik forradalom kitörésére. Ezeket a terrorcselekményeket tervszerűen kidolgozott program alapján akarták végrehajtani. A birodalmi gyűlés palotájának tűzvésze lett volna a jel a polgárháborúk robbantására. A hétfő esti gyújtogatást méltán lehet a németországi bolsevista terror legarcátlanabb és legszörnyeiségesebb cselekedetének nevezni. A sok száz mázsányi súlyosan terhelő lefoglalt anyag között, amelyet a legutóbbi rendőri házkutatás alkalmával a vörösök székházában, a Liebknecht Károly-házban találtak, pontos utasítások voltak arra az esetre, hogy miként kell végrehajtani kommunista forradalom esetén a terrorisztikus intézkedéseket orosz módszer szerint. Ez utasítások értelmében haladéktalanul föl kell gyújtani Romlott kár, bomlott erkölcsök Utolsó szó a szerelem és szenvedély nagy perében írta Szederkényi Anna A törvényszék bejárata előtt tolong a közönség, a rendőrök nem bírják szétoszlatni a kiváncsi tömeget. Még az utolsó pillanatban is fogadásokat kötnek, hogy mi lesz az ítélet. Az asszonyok égre-földre esküdöznek, nem fogják Littkénét felmenteni. A férfiak ezzel szemben azt hangsúlyozzák, igenis az ítélet felmentő lesz. Benne a törvényszék épületében a lépcsőkön és a folyosókon életveszélyes a tolongás. Zsivaj, verekedé , kérés, könyörgés. Mindenki vitatkozik a rendőrökkel, ismerősökre hivatkozik, újságírókat akar kikéretni a teremből. Be akarnak jutni, látni akarják Littkéné arcát, amikor utolsó védekezését mondja el a bíróság előtt. Felvonultak drága prémekben az előkelő társaság hölgytagjai. Grófnők, bárónők, művésznők, katonatisztek feleségei. Különösen sok volt a nő és feltűnően kevés a férfi az Ítélethirdetés napján. A tárgyaási terem is zsúfolásig telt. Pótszékeket állítottak fel, ahova csak lehetett. A tetőfokára hágott a szenvedélyes vitatkozás. Az asszonyok azt beszélték, hogy a saját férjükkel fogadtak az ítéletre. És fogadtak egymással az ismerősök. Mindenki izgatott a teremben. Csak egy valaki nyugodt — a vádlott. Littkéné, mint mindig, végig a tárgyaláson, most is magasan kiegyenesedve lép be. Hosszú, fekete posztókabát van rajta, széles, fülig érő szil-gallérral. Fekete hajára fekete sapka feszül. A lábán bronzszínű selyemharisnya. Leül a bíróság emelvénye előtt arra a székre, amelyiken végigülte a tárgyalást. Most nem integet, nem mosolyog az ismerősökre. Mozdulatlanul fordít hátat a tárgyalási terem közönségének. Pedig a látcsövek most is rá vannak szegezve. „Köszönöm .. Az Ítélet kihirdetése és az indokolás befejezése után Szemák elnök feltette a kérdést Littkénének : — Megértette az Ítéletet? — Igen, megértettem ! — hangzott a felelet, hangosan és erélyesen, mintahogyan az egész tárgyalás alatt beszélt Littkéné és hozzátette: Köszönöm ! Ellentmondást nem tűrő hangon utasította vissza ezt a köszönetét Szemák elnök. Azonnal rávágott: »Ne köszönjön semmit! Üljön le!» Ebben a visszautasításban benne volt nemcsak az, hogy a bíróság a kötelességét teljesítette a legjobb lelkiismerete szerint, mint mindig az igazság szolgálatában, hanem mindaz, amire ez a per rávilágított. Nem ölte meg a vádlott Ruttkay Gábort, az öngyilkosságra sem beszélte rá, hanem — a bíró szavai szerint — egyik okozója, hajtóereje lett annak a romboló szélvésznek, amely a sértettet, Ruttkay Gábort, a halálba kergette. Nem az állami büntetőhatalommal, hanem az erkölcsi világrenddel jutott összeütközésbe ezzel a cselekményével... Van Arany Jánosnak egy halhatatlan szép verse, az a cinje: »Tetemre hivás». Ebben a versben az van megírva, hogy a radványi sötét erdőben halva találták Bárczi Benőt. Nem tudják ki a gyilkos, ezért tetemre hívják mindazokat, akiket gyanúsítanak. Odaállítják a szép ifjú halott mellé titkos aráját, Kund Abigélt. Amikor a szép leány megáll a holttest mellett, a sebből pirosan bugyogni kezd a vér. Megvádolják Kund Abigélt azzal, hogy ő ölte meg Bárczi Benőt. Mire a leány reszketve mondja: ő nem ölte meg Bárczi Benőt, csak amikor a férfi szenvedélyesen faggatta a szerelméről és azzal fenyegette, ha nem mond igent és nem bizonyítja újból és újból a szerelmét, akkor meg fogja ölni magát, nevetve válaszolt neki: »Nosza hát! ...» Littkéné, amint ez bebizonyítást nyert a törvényszék előtt, nem adta a kezébe Ruttkay Gábornak a revolvert. Nem is mondta neki: »Nosza hát». Csak odaköltözött a lakásának közvetlen közelébe. Csak odaadta neki a saját lakásának a kulcsát. Amikor tudta, hogy a férfi lélekgyilkos küzdelmet folytatönmagával és nem tud a két asszony között választani, amikor már azt is tudta, hogy a fiáról nem bír lemondani, hiszen megfordult a fejében az a gondolat is, hogy el akarta vinni ezt a fiút bemutatni Littkénének, hadd ismerkedjék meg a leendő második anyjával — a szenvedélyt, amelyik a férfit ilyen cselekedetek felé hajtotta, egyre lobogtatta. Ezért mondta a bíró : »Korunk dekadens asszonya , ez a törvényszék ítélete. „A szerelmes gyerek" Azt mondta a védőügyvéd, amikor Ruttkay Gábornak és Littkénének a kapcsolatáról beszélt, hogy a nagy sze