Kis Ujság, 1934. május (47. évfolyam, 97-121. szám)

1934-05-01 / 97. szám

A­z A terror véres éjszakája Nantes francia városban Daladier és Herriot pártjának, a francia radikális pártnak baloldala két időközi választáson súlyos veresé­get szenvedett. Megbukott Nantesben Bergery képviselő, aki a Staviski-botrány kipattanása után ön­ként lemondott mandátumáról, hogy új vá­lasztáson választóinak bizalmát kikérje. Pá­rizs kilencedik kerületében is a jobboldali jelölt győzött. Véres utójátéka volt a n­antesi kép­viselőválasztásnak. A szélsőbaloldali elemek Bergery bukása fölötti elkeseredésükben zavargásokat ren­deztek és valóságos terroruralmat rendeztek be a városban. Órákon át ostrom alatt tartották a győz­tes Sárrét választási irodáját, tüntető felvo­nulásokat rendeztek és forradalmi dalokat énekeltek. A megye prefektusa idegen rendőri csapatokat vezényeltetett a városba. Ezeket kőzáporral fogadták a tüntetők. Éj­jel 1 órakor a rendőrök és a gárda ellentámadásba mentek át. Ennél az újabb összeütközésnél ismét szá­mos tüntető és rendőr megsebesült. A ren­dőrprefektus telefonon újabb megerősítést kért Párizsból. Éjjel 2 óra után a rendet, úgy ahogy, sikerült újból helyreállítani és az országutakon az autóforgalmat megindí­tani. Kedd, 1934. május 1 ♦ 47-ik évfolyam, 97-ik szám [ £. P^Tiá \]f J &**!*$ — Független politikai napilap. Főszerkesztő: Apor Dezső Az előfizetés ára egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, félévre Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV. Dalmady Győző­ utca 3 12 pengő, egész évre 24 pengő — Külföldre az előfizetési ár kétszerese a vok Telefonszám: 88-8-10, 88-6-97 — Leveleim: KIS ÚJSÁG, Budapest 4 ÁRA FILLÉR A milliomos gyilkos gépfegyveres harc a rendőrökkel Az amerikai Illion­s államban az egyik országúton izgalmas hajsza után négy ren­dőr­autón utolért egy gyanús gépkocsit. Amikor a soffőrt megállásra szólították fel, négy ember ugrott ki a gépkocsiból és gépfegyvert szegeztek a rendőrökre. A rendőrök erre a megadás jeléül feltar­tották a kezüket. Az egyiket a­z autó utasai fejbevágták, úgyhogy eszméletlenül terült el. A másik három rendőr erre elmenekült. A legközelebbi városban bejelentették­, az ese­tet és azt is, hogy a banditák egyike Dil­inger, az üldö­zött milliomos gyilkos volt. Az amerikai hatóságok most még láza­sabban hajszolják a banditavezért. Belgrádb­a és Bukarestbe készül a francia külügyminiszter Barthou francia külügyminiszter még alig tért vissza keleteurópai útjáról, a jobboldali francia sajtó egy része, máris a külügyminisz­ter bukaresti és belgrádi utazásáról beszél. Barthou varsói és prágai útja — írják — a francia külpolitikai talpraállás első komoly állomása volt, de feltétlenül szükség van arra, hogy Barthou a megkezdet úton to­vábbmenjen Romániába és Jugoszláviába is ellátogasson. A lap különösen a­ jugoszláviai utazást sürgeti, mert nézete szerint a jugo­szláviai német propagandát sürgősen ellen­súlyozni kell. Göring helyébe Frick lett a porosz belügyminiszter Göring porosz miniszterelnök levelet in­tézett Hitler kancellárhoz, amelyben kérte, hogy mentsék fel a porosz belügyyminisz­­teri teendők alól és ennek a minisztérium­nak ügykörét ruházzák Frick birodalmi bel­ügyminiszterre. Hitler kancellár most vála­szolt erre a levélre. Válaszában közli, hogy hozzájárul Göring javaslatához. Ausztriában megszűnt a vörös alkotmány 15 munkás tűzhalála­­ Országszerte keresik a kigyuladt erdőben­­ az anarkisták bűntársait é­s 400 kilométeres sebességgel... A glasgowi függő torpedó vasút, feltalálója szerint a jövő közlekedési eszköze. A vasúti kocsit sűrített levegővel forgásba hozott lég­csavar 490 kilométeres sebességgel röpik­ tova 1 ■----------------------------------------------------------------------------------------------------— —* A pékek sztrájkkal fenyegetőznek Viharos közgyűlésen elkeseredetten követelték a kenyér árának 32 fillérre való emelését A budapesti pékek minden igazi alap nélkül már hosszú ideje kísérleteznek a kenyérárak felemelésével. Evégből hétfő este értekezletet hívtak egybe. Mielőtt a gyűlés megtartására sor került, küldöttsé­gileg keresték fel Fabinyi Tihamér kereske­delmi minisztert. A küldöttség tagjai elő­adták, hogy a félbarnákon vérnek 28 fillér­ben való maximálását a maguk részéről sé­relmesnek tartják és kénytelenek a­­12 fil­lérre való felemeléshez ragaszkodni. Izgatott hangon adták elő követelésüket és különböző számítások révén igyekeztek kimutatni, hogy kérésük jogos. A kereske­delmi miniszter azonban kijelentette, hogy mindaddig, amíg az árelemző bizottság nem végez a benyújtott számítások felü­l­­vizsgálatával, nem ad az árfelemelésre en­gedélyt. Ekkor a pékipartestület elnöke, Ruzicska Ede közölte a miniszterrel, hogy este gyűlésük lesz, melyen már ténybeli eredményekről kívánnak beszámolni. Fabi­nyi Tihamér kereskedelmi miniszter azon­ban még így sem volt hajlandó álláspontját megváltoztatni és kijelentette, hogy a fo­gyasztók védelmére mindent megtesz. A küldöttség ezután Laky Dezső egyetemi tanárhoz, az árelemző bizottság elnökéhez ment át, aki­ kérdésükre azt válaszolta, hogy a kenyérgyárak nem adták be még számítá­saikat, de amint látja, a gyárak nem is támasztják alá a pékek akcióját. Ebből he­ves vita támadt, Laky Dezső azonban ki­jelentette, hogy a küldöttség súlyos táma­dása ellenére sem áll el eredeti elhatározá­sától, amely szerint a vizsgálat megejtéséig nem ad áremelési engedélyt. Ilyen előzmények után tartották meg nagygyűlésüket a pékek. „Két malomkő között..." A pékek értekezletén Ruzicska Ede elnök üdvözölte a vendégeket. „ Teljes reménnyel indultunk a kereske­delmi miniszterhez —­ mondta — ebben a négy hét óta vajúdó ügyben. Valójában egy esztendős ez a harc, amit az árelemző­­bizottsággal folytatunk, idők kérdése, hogy ki mikor pusztul el. Sajnálom, hogy nem bírtam eredményt elhozni. A kenyeret ilyen áron adni nem lehet. Nem vágyunk arra, hogy a kenyeret megdrágítsuk, de adják meg a lehetőségét, hogy 28 filléres áron tudjuk adni. Két malomkő között őrlődünk, az egyik a kormány, a másik a közönség. Egy kilogram kenyér előállítására mi 9 és fél fillérre kaptunk engedélyt, a fővárosi kenyérgyár pedig 11 és fél fillérre. Ez há­rom fillérrel csökkenti a kenyérgyár rezsi­jét. A fővárosi kenyérgyár 38 fillérért csi­nál fehér kenyeret, amelynek a lisztje kilo­­gramonként két fillérrel drágább, mint an­nak a lisztje, amelyből mi 28 fillérért sü­tünk. A barna kenyér ára rendezetlen. Ez nem helyes állapot és nem­ indokolt. Az állam gondoskodjék arról, hogy a beszedett inségadót térítsék vissza a pékeknek azok után, akik az inségakci­ó útján vásárolnak kenyeret. A fővárosi kenyérgyár ellátja a kórhá­zakat olyan tésztaneműekkel, amelyek 80 százalékkal drágábbak, mint a tészta­gyárakéi. Ezután Klein Dezső szólalt fel, aki azt kérdezte, miért a nyomorgó pékeket sa­nyargatják, amikor a só 40 fillér, a cukor pedig 1 pengő 30 fillér. A nagybankok kezében van a só és a cukor, azért nem nyúlnak hozzá azok árához. Kéri az elnökséget, hívja fel az érdekeltek figyel­mét erre a körülményre. Támadás a sajtó ellen Erdei Sándor kérdezi az elnökségtől, itt­ történik, ha a kereskedelmi miniszter el­halasztja a döntést. Ezután a sajtót támadta, mert nem ad nekik igazat és — szerinte — a közönség ne­vében jótékonykodik a pékek zsebére. Ruzicska elnök védelmébe vette a sajtót. Kénytelen elismerni, hogy a sajtó a kenyér­akcióban igen tárgyilagos volt. Makkai Miklós dr., a kamara képviselője szólalt fel ezután. Megemlítette, hogy a ka­mara megvizsgálta az ügyet, árelemzés szem­pontjából. Elismeri a sütők panaszát, azono­sítja magát és felterjesztést nyújtott be a miniszterhez, hogy intézze el végre megelégedéssel a sütők kérelmét. A harcban a kamara támo­gatását ígérte. Próbasütést csinált a kamara és megállapí­totta, hogy 100 kilogram kenyér 34 pengő 52 fillérbe kerül, tehát a sütök minden 100 kilogram kenyérre 6 pengő és 52 fülért fizet­nek rá. Deutsch Adolf azt hangoztatta, hogy bizal­matlan a vezetőséggel szemben, amely nem védi kellő eréllyel a sütők érdekeit. Idézi Kállay miniszter szavait, aki megígérte annak­idején, hogy „ha van valami kérésünk, csap­junk az asztalra és követeljünk". Péksztrájk? Riemer Vilmos megkérdezte, hova for­duljon a sütőipar, amikor „minden állam­ban felkarolják az érdekeiket, csak ide­haza nem“. Javasolja, hogy lépjenek arra az útra, mint a községi kenyérgyár, amely amikor nem találta meg a számítását, beszüntette a kenyér­gyártást. Ruzicska elnök szólalt fel ismét és a külföldi példákra hivatkozott. A kormány megdrágította — úgymond — a gabona árát és a burgonya termelőárát 100 száza­lékkal Ezután az elnökség a következő ha­tározati javaslatát olvasták fel.­­ Mondja ki a nagyértekezlet, hogy amennyiben a kormány ezen a héten a né­gyes számú búzalisztből félbarna kenyérre vonatkozólag igazságos döntést nem hoz, úgy ennek a kenyértípusnak sütését be­szünteti, mert nem hajlandó a további ráfizetésre. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta a ja­vaslatot.

Next