Kis Ujság, 1934. augusztus (47. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-01 / 172. szám

V Hinnenburg ** | Csodálatos vagy csodálatos kö­vetkezetessége a történelemnek, hogy bizo­nyos sorsdöntő események milyen pontos időközökben "követik egymást. A húsz évvel ezelőtti hvti Európa történetében, de talán a világtörténele­m íven is egyike volt a leg­­izgalmasabb, a legnagyobb jelentőségű nya­kaknak. A trónörököspár meggyilkolásával az olyan beláthatatlan jelen­tőségű sorozata indult meg, amelyeknek tu­lajdonképen még ma sincs végük. És húsz évvel azután a nyár után törté­nik, hogy Ausztria kancellárját meggyilkol­ják és húsz évvel azután a nyár után törté­nik, hogy Hindenburg táborszernagy ago­nizál, az a Hindenburg, aki az 1914-es nyár­nak, de talán az egész világháborúnak­­egyik legnagyobb haditényt követte el­, a túlnyomó fö­nyben lévő, ellenállhatatlanul támadó orosz hadsereg tönkreverését. Benekendorffi és hindenburgi Hinden­­burg Pál tábornagy szépen ívelő katonai pályafutás után már nyugalomban volt, amikor a világháború legelső heteiben újra behívták a pölgáráttételre, mert II. Vilmos császár úgy érezte, hogy a kelet felől fe­nyegető orosz veszedelemmel szemben nem állíthat méltóbb ellenfelet, mint régi, meg­bízható katonáját, Hindenburgot. 1914 augusztusában az orosz henger a Monarkia és Németország frontját egész szélességében benyomta Lembergtől Kelet-Poroszországig­­és az a veszély fenyegetett, hogy áttöri a némét frontot. Augusztusban aztán megbíz­ták Hindenburgot a nyolcadik hadsereg pa­rancsnokságával, aki a kétnapos tannenbergi ütközetben (augusztus 28­-30), majd a mazuri csatában (szeptember 8—11) fölé­nyes had­vezető művészetével tönkreverte az­­orosz csapatokat, addig példátlan nagyszámú foglyot ejtett, az orosz hadseregnek ember­életben és anyagban óriási károkat okozott, a frontot teljesen megbolygatta és felszaba­dította Kelet-Poro**orsz ágot. Szeptember 14-én átvette az egész keleti front parancs­nokságát és számos nagysikerű hadművelete után két év múlva, lulfi-ban, kinevezték az egész német hadsereg vezérkari főnökévé. Ludendorff tábornok állott az oldalán úgy­­a fronton vívott küzdelmeiben, mint a vezér­kar irányításánál. Hindenburg a német hadsereg legnépsze­rűbb­­tábornoke és a központi hatalmak legnagyobb a katonai alak­ja. Az is maradt f mindig a katona. Ennek a lángeszű katoná­nak a pályafutása tulajdonképpen nyugal­­miazá­sa után, a világháború kitörésekor kez­dődött és a világháború évei alatt alakja m­ár-már legendás magasságig tört fel. Ha bele lehetett volna látni ebbe a kemény katonaszívbe, biztosan azt a vágyat lehe­tett volna belőle kiolvasni, hogy a katona­­úgy is haljon meg, mint katona. Biztosan tezetetett volna az öreg tábornok megint nyugalomba vonulni és többi öreg tábor­nok barátjával együtt elsétálgatni vasárnap délelőttökön uniformisban, sőt apálé­vel és elbeszélgetni a háború nagy eseményeiről­­és eltréfálga­tni a fiatal tisztek jókedvű él­ményeiről, Hindenburg hadnagy kalandjai­ról... A sors azonban nem ezt akarta. A sors nem­ adott nyugodt öregséget Hindeilburg­­■nok, hanem még fényesebb pályafutást. El­érte a legmagasabb polcot, amit a köztársa­sági Németországban elérhet valaki: a het­­venmilliós nemzet legfőbb irányítója, el­nöke, atyja lett. 1925 április 26-án válasz­tották birodalmi elnökké az akkori elnök, Ebert halála után. Hindenburg elfoglalta azt a posztot, ame­lyen ő előtte a világ urai, a német császá­rok állottak. A császárhű Hindenburg tá­bornok valószínűleg soha életében nem gon­dolt arra, hogy valamikor elkergetik csá­szárját, akinek mindenét köszönheti: egyen­ruháját, érdemrendjeit, nagy haditetteit — és még kevésbé gondolt arra, hogy vala­mikor helyettesítenie kell ezt a császárt, mert Hindenburg soha nem tekintette el­nöki állását véglegesnek, mindig a szám­űzött császár helytartójának vallotta magát, aki őrködik Németország feleett addig, amíg a császár újra visszajön. Németország történetének rendkívül sú­lyos napjaiban vette át a birodalom elnök­ségét Hindenburg, de a birodalmat fenye­gető veszedelmek elnökségének kilenc esz­tendeje nemhogy csökkentek, hanem egyre súlyosabbá váltak. Új világ támadt a régi helyén, valahonnan felbukkant a nemzeti szocializmus, felbukkant egy e­mber, aki­nek nevét azelőtt­ soha senki nem hallotta. Hitler Adolf és olyan új áramlatok kerültek felszínre, amelyek az egész hatalmas német birodalmat gyökeredtől felforgatták. A nyugodt öregség helyett példátlanul izgalmas aggkor jutott az elnök osztályré­széül. Nem lehetett nyugalmazott tábornok, ső­t nem lehetett olyan elnök sem, aki meg­nyitó ünnepségeken és felavatásokon vesz részt. Üdvözléseket fogad, elvonul a dísz­­század­ előtt és kezet fog egy csomó ember­rel. Hindenburgnak küzdenie kellett, mint egy fiatal politikusnak, akit valami nagyon izgalmas veszélyes posztra állítottak. Sőt elég nagyobb megpróbáltatás várt ,tt aig kellett alkudnia. Magaskudott Hindenburg, amikor soha nem politizáló katona lét­ére elkeseredett politikai harcokba bocsátko­zott. A második elnökválasztáson, amely 1932 márciusában zajlott le, szembe találta magát az új ellenféllel, Hitlerrel és úgy kel­lett küzdenie az elnökségért, mint ahogy ismeretlen fiatal képviselőijelölt küzd első mandátumáért. Nem is hozta­ meg az első választás abszolút győzelmét, csak a pótvá­­lasz­láson V­áthely április 10-ikén zajlott le, sikerült végleg megnyernie az új elnöki megbízatást. Hindenburg soha nem vállalta volna ezt a küzdelmet, ha párthívei, barátai és követői rá nem beszélik, ha meg nem győzik arról, hogy neki hazafias köteles­sége felfoglalni az elnöki széket, mert Né­metországot az akkori zavaros időkben csak­­ Vezetheti és mert Hitler elnökségéből be­láthatatlan nemzetközi bonyodalmak tá­madhatnának. A győzelmes hitleri forradalom után pe­dig ő maga nevezte ki Hitlert kancellárrá és ezáltal jó politikusnak is bizonyult, mzért a német birodalom élén mégis meglzasadt egy mérsékelt és egy világszerte nagy te­kintélynek örvendő politikus, az új Német­ország húszmillió szavazója pedig szintén a maga emberének tartotta és a Harmadik Német Birodalom atyjának tekintette. A hitlerista Németország gazdagon meg is ajándékozta Hindenburgot; hatalmas birto­kot adományozott neki nemzeti ajándék­ként. Hindenburg azonban nem sokat élvez­hette a vidéki birtokosélet gyönyörűségeit. Öreg korának utolsó napjáig dolgozott,­ az utolsó órákig ott virrasztott íróasztalánál a beteg, ig vajúdó Németország lázas vonag­­lásai mellett. Rengeteg sokszor volt alkal­munk­ arcát, alakját újságokban, film­híradókban látni; a hatalmas, magas alak kissé m­eggörnyedten járt, katonás fehér ba­­jusza mögött mély ráncokat vetett az arc és a szemeiből­ valami megtörtség, szomorú­ság’ sugárzott. Ez az aggódó Hindenburg ara’ volt, aki félti a németséget Nyugal­mas, békés, öreg­kor helyett izgalmas, drá­maian Viharos öregkort rendelt számára a sors.­ Lehetséges, hogy vasszervezetét is azok a példátlan izgalmaik őrölték fel, ame­lyek még a legutóbbi hetekben is átviha­­roztak Németországon, és Hiidenburg, amikor politizált, akkor­­ katona maradt. Hadnagy-táborszernagy­­elnök... Hindenburg őrt álló katona V°tt N Ném­eto­rszág bástyáján. krujszo sszerda, 1031 augusztus 1­1 Hindenburg haldoklik Az orvosok lemondtak Németország erdekének életéről Hindenburg tábornagyról, a német biro­dalom elnökéről az utóbbi időben többször elterjedt az a hír, hogy haldoklik. Az előre­haladott korban lévő elnök csakugyan so­kat betegeskedett és most hivatalosan is azt jelentik, hogy állapota válságosra fordult Tekintettel Hindenburg magas korára, környezete komolyan aggódik érte és or­vosai napok óta állandóan mellette tartóz­kodnak. A 87 éves Hindenburg állapotában a keddre virradó éjszakén komoly rosszab­bodás állott be. Annak ellenére, hogy már hosszabb idő óta erősen gyengült, kedden délelőtt fölkelt az ágyából, megreggelizett és érdeklődést mutatott minden Iránt, ami körülötte történik. Azután azonban vissza­feküdt az ágyba és mélyen elaludt. Az orvosok megállapítása szerint láza nincsen, érvelése azonban emel­kedett. Az elnök régebb idő óta hólyagbaj­­ban szenved és az utóbbi időben ez a be­tegség erősen gyötri. A német birodalom elnöke vidéki kasté­lyában, Neudeckben fekszik. A délután so­rén rosszabbodott az állapota, úgyhogy több híres berlini orvostanért is sürgősen a be­teg ágyéhoz hívtak. Bár hivatalosan eddig titkolták Hindenburg betegségének komoly­ságát, az esti órákban bevallották, hogy az elnök állapota olyan komoly, hogy halála bármely percben bekövetkezhe­­tik. A kora esti órákban kiadott jelentés sze­rint az orvosok megállapították, hogy Hindenburg állapota reménytelen. Ekkor már négy kiváló berlini orvostanár tartózkodott a birodalmi elnök betegágyá­nál. A neudecki kastély A neudecki birtok és kastély, ahol a hal­dokló Hindenburg tartózkodik, Kelet-Porosz­országban van, 250 kilométernyire Königs­­berg városától. Hindenburg a nagykiterje­­désű, értékes birtokot nemzeti ajándék gya­nánt kapta. Az agg elnök nyári szabadságát családja körében mindig a neudeeki kastély­ban szokta tölteni és az idén is már huza­mosabb idő óta ott tartózkodik. A neudeeki kastély örök nevezetességre tett szert Német­ország történelmében. Ott dőltek el az Utóbbi évek sorsdöntő politikai eseményei és a kas­télyban írta alá Hindenburg Hitlernek kan­cellárrá történt kinevezését. Mindenki lábujjhegyen fúr és suttogva’beszél... A Hindenburg birodalmi elnök állapotáról szóló hírek futótűzként terjedtek el Neudeck­­ssen. A kastélyba állandóan érkeznek az érdeklődő táviratok. A szobákban a Cselédség lábujjhe­gyen járkál és mindenki csak suttogva beszél Az első emeleten felváltva négy orvos őrkö­dik a nagybeteg betegágyánál, aki csendes álomba merült. A szomszéd szobában Hinden­­burg Oszkár ezredes, a tábornagy fia tanácsko­zott Sauerbruch orvosaitárraal a beteg állapotá­ról. A professzor még nem adott fel minden reményt. A reggeli vizsgálat után tényleg azt jelentették, hogy Hindenburg állapota kicsit javult és sokan abban bíznak, hogy Hindenburg erős szervezete ismét diadalmaskodni fog a be­tegség felett. Sritsch tábornok, akit a német nehézipar szeretne a birodalmi székbe ültetni, Hitler kancellár sürgősen összehivatta Ber­­linbe a birodalom valamennyi miniszterét. A késő esti órákban megérkezett Hitből Hindenburg halálának híre. A hírt hivatalosan nem erősítették meg. BLOMBERG •tvC.1 A száműzött német császár Doornban II. Vilmos Izgatottan várta a haldokló Hindenburgról érkező híreket A kis hollandiai Doorn város, ahol tudva­levőleg Vilmos császár évek óta száműze­tésben él, a keddi napot egyre fokozódó iz­galomban töltötte el. Híre járt, hogy Hin­­d­enbu­rg elnök haldoklik és a doorniak ki­­üzönlötték a vámson kívül fekvő kastély­hoz, hogy új híreket halljanak. A kastély azonban a rendernél is szigo­rúbban el volt zárva, egész nap egy lélek se léphetett be kapuján, amely csak itt-ott nyílt meg valami kerékpáros táviratkihordó, vagy gyorsan szág­uldó és a kapun befor­duló autó előtt. Néha egy-egy izgatott ma­gános úr szalad a kastélyhoz, vagy jön ki onnan komoly arccal. A császár attól a pillanattól kezdve, hogy értesülést kapott Hindenburg állapotának súlyosságáról, állandó telefonkapcsolatot tartott fenn Berlinnel és Neudeckkel. A császárnak úgyszólván negyedóránként tettek jelentést a nagybeteg állapotáról, II. Vilmost rendkívül megviselték a Hinden­­burgról érkező hírek, egész nap sápadtan és idegesen járt fel-le a kastélyban. Család­jának és kíséretének többi tagjait is rend­kívül leverték a Neudeckből érkező hírek. A doorniak már hosszú idő óta nem figyel­tek meg akkora mozgalmasságot a kas­télyban, mint Hindenburg haldoklásának napján.­­ Ellenőrizhetetlen forrásból származó hí­rek szerint Vilmos császár személyesen fog részt venni Hindenburg temetésén. Német­országban való megjelenéséhez mérvadó körökben igen messzemenő következtetése­ket tűznek. Ki lesz Hindenburg utóda? Abban az esetben, ha Hindenburg halála bekövetkezik, azonnal időszerűvé válik a köztársasági elnök helyettesítésének kérdése, amely a jelenlegi kü­l- és belpolitikai hely­zetben úgyszólván világtörténelmi fontosságú. Az eddigi német Alkotmány szerint a közt­ársasági elnök azottát tetti olatto a tagad­sóbb birodalmi törvényszék elnöke veszi át a köztársasági elnök teendőit, így történt annak idején Ebert köztársasági elnök halálakor. Most abban az esetben, ha az alkotmány paragrafusait alkalmaznék, dr. Bumkenek, a birodalmi törvényszék elnöké­nek kellene a köztársasági elnöki méltóságot betöltenie addig, amíg az új választás meg nem történik.­­Most a Hitler-kormánynak felhatalmazása van arra, hogy az alkotmány alapvető pa­ragrafusait is egyszerű minisztertanácsi hatá­rozattal hatályon kívül helyezhesse. A német politikai áramlatok szerint ebben az esetben Hitlerre hárulna az a feladat, hogy az­t a megoldást válassza, amelyet a nemzet szem­pontjából a legcélszerűbbnek tart és teljes hatalmú intézkedéseket tehessen a minisztertanács egyetértésével. Hogy ebben az esetben Hitler mit hatá­roz, erre vonatkozóan még nem leh­et bizo­nyosat tudni. Nem lehetetlen azonban, hogy a kancellári tisztség mellett Hitler fogja betölteni az elnöki széket is. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a német kancellár sürgősen el fogja dönteni ezt a kérdést Hindenburg halála esetén. Hitler nem akar elnü­k lenni Hitler kijelentette kedden délután az il­letékes tényezőknek, hogy a német elnöki állásra, üresedés esetén nem pályázik és azt nem fogadja el, hanem továbbra is meg­marad kancellári székében. így a német helyzetet ismerő politikumok között az a hír terjedt el, hogy Hindenburg utódául minden valószínűség szerint Blunb­erg tábornokot, a mos­tani hadügyminisztert fogják megvá­lasztani, akit az egész Reichswehr tá­mogat. Az afchiki Mike Imz komoly jelölt még Hindenburg éra eiássAr ] AZ'-'Mébfet képes tHllllettburgn­ak élte törté­nelmi érdekessége levelét van módunitMB kö­zölni, amely azt bizonyítja, hogy a táfe§f§*lf* nagy milyen törhetetlen hűséggel eszíngölt a Honenzollern-házon azután is, hogy kiűzték őket Németországból. A levél, amely 1920 augusztus 16-án kelt, magyar fordításban így hangzik: „Őfelsége a császár és király nem hagyta el zászlóját! Ezt a feltevést felháborodva utasí­tom vissza! Őfelsége elmem közülünk, mert népi elhagyta. Ha a császár itt marad, polgár­háborút és az ellenségeskedés újra­kezdését okozta volna. Ezt pedig semmiképpen fent akarta a szerencsétlen uralkodó. Könnyű a halott oroszlánba belerúgni! Von Hindenburg, táborszernagy." Hindenburg és a magyarság Hindenburgot a magyarsághoz is szoros kapcsolatok fűzték, hiszen hadseregében magyar csapattestek­­ szolgáltak, amelyek­ről a tábornagy mindig meleg elismeréssel nyilatkozott. Amikor Ferenc József királyunk a székes­­fehérvári 69. gyalogezred tulajdonosává ne­­vezte ki, még bensőségesebb lett a magyar­sággal való kapcsolata. Ekkor Székesfehér­vár üdvözlő feliratot küldött hozzá, amelyre Hindenburg válaszolva, igen melegen nyilat­kozott a magyar katonáról. Kapcsolatait ezredével a legutóbbi időkig fenntartotta, mert másfél évvel ezelőtt Hoesch­isolt magyarországi német nagykövet tízezer pengőt nyújtott át a székesfehérvári ezred smlékszobr­ja­ra Hindenburg Mitstüh .

Next