Kis Ujság, 1934. október (47. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-02 / 222. szám

Házasítják Kem­ál Hasat Sztambuli hírek szerint Kemál pasa, a török köztársaság feje, házasodni készül. Állítólag az albán királynak, Ah­med Zogunak a hú­gát veszi el A miniszterelnök a frontharcos találkozó elhalasztásáról Megírtuk, hogy a belügyminiszter helyben­hagyta a főkapitányság végzését, amellyel a frontharcos szövetség országos találkozóját be­tiltotta. A szövetség a belügyminiszter rendel­kezését tudomásul vette, erről hivatalos teren­tést is kiadtak. ................ Gömbös Gyula miniszterelnök a frontharcos szövetség állásfoglalása ügyében a következő nyilatkozatot tette:­ • • — A frontharcos szövetség a legszabályosab­ban viselkedett és az ügy voltaképen el is van intézve. Az összejövetelt el kell halasztani és a fellebbezésnek sem lehet olyan eredménye, hogy az országos találkozót meg lehessen tartani. ­ Váratlanul lemondott a román kormány Romániában váratlan kormányválság tört ki, amelyek rugói egyelőre még nem isme­retesek. A Tatarescu-kormány hétfőn dél­után meglepetésszerűen beadta lemondását Károly királynak, aki rögtön a lemondás tudomásulvétele után megint csak az eddigi miniszterelnököt bízta meg az új kormány megalakításával. A minisztereknek sejtelmük sem volt a történtekről. Amikor délután négy órakor összeült a minisztertanács, Ta­­tarescu azzal a szenzációs bejelentéssel nyi­totta meg az ülést, hogy benyújtotta az össz­­kormány lemondását. Román politikai körökben kétségtelennek tartják, hogy Tatarescu lépésének súlyos személyi okai vannak ,és hogy valakit, vagy valakiket ki akar terelni a kormányból. A kormányválság híre bombaként rob­bant a bukaresti közvéleményben. A leg­jobban értesült körök sem sejlik, mik le­hetnek Tatarescu szándékai. A lemondás híre nagy nyugtalanságot idézett elő Franciaországban is. Kormány­körökben attól tartanak, hogy Lengyelor­szág és Jugoszlávia után Románia is elfor­dul a francia szövetségestől. ^ V •"atr­a^Y-t tisTTisZfi Kedd, 1934 október 2 ♦ 47-ik évfolyam, 222-ik szám | Független politikai napilap* Főszerkesztő: Apor Dezső Az előfizetés ára egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, félévre W" Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, IV Dal­mady Győző­ utca 3 12 pengő, egész évre 24 pengő - Külföldre az előfizetési ár kétszerese »■* Telefon: 888-10, 888-18, 888-19 — Levélcím KIS ÚJSÁG Budapest 4 A­RA O FILLÉR mm.....ummTwmm.............................................1..............—— Gömbös rádiószózata: „Célom ma is az, ami volt, a magyar nemzet talpraállítása!“ Vad dühében földhöz vágta ! Megrendítő családi síra gyermekei a Kegyetlen apa ! dráma Soroksáror­ossai Hárommillió elszakított magyar szörnyű szenvedéséről ír Rothermere lord lapja, a Daily Mail A Daily Mail, Rothermere lord lapja, a genfi Népszövetség üléseinek során nap-nap után ismertette az eseményeket és azt a hősies küzdelmet, amelyet Eckhardt Tibor folytatott a megszállt területeken szenvedő magyarság érdekében. A hatalmas világlap legújabban Budapestre érkezett számában Eckhardt Tibor genfi beszédével kapcsolatban a nemes lord a következőket írja: — Annak a beszédnek, amelyet Eckhardt Tibor mondott, átütő ereje volt. Méltóságteljes tiltakozás volt a bánás­mód ellen ,amelyben a szomszédos álla­mok, különösen Románia a magyar ki­sebbségeket részesítik. Nagybritanniában mindig erős volt a rokon­­szenv Magyarország iránt és az idők folya­mán ez csak erősbödött. Széles körökben el­terjedt a tudat, hogy Magyarországgal nem bántak igazságosan. A trianoni szerződés te­rületének kétharmadát és lakosságának háromötödét elszakította és idegen uralmak — Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia — alá rendelte. Ennek következtében több, mint hárommillió magyar ez idő­­szerint idegen uralom alatt él. De még ez sem mutatja igazi mértékét annak a szörnyűségnek, amely a magyarok­kal történt. A békeszerződés gondoskodott arról, hogy az elszakított kisebbségeknek, tehát ezeknek a magyaroknak is fellebbezési joguk legyen a méltánytalan bánásmód ellen a nemzetközi bírósághoz. Ezt a jogot tőlük következetesen megtagadták. Eckhardt úr kimutatta, hogy negyven Romániához csa­tolt magyar városban hatvanhétezer gyermek közül csupán tizenötezernek engedték meg, hogy ma­gyar iskolát látogathasson és számos községben, ahol a lakosság kilenc­ven százaléka magyar, nincsen magyar iskola. Súlyos dolog ez. Addig, amíg ilyen szörnyű panaszokat nem orvosolnak és amíg a béke­szerződés szabályait lábbal tiporják, mély­séges nyugtalanság fog Közép-Európában uralkodni. Olyan bajjal állunk itt szemben, amelyet egy angol államférfi „genyező seb­nek és a világbéke veszedelmének“ nevezett. Rothermere ­ Büntető táborokban őrzik az amerikai nagy sztrájk lázadóit A nemrég bevégződött amerikai óriás­sztrájk folyamán rengeteg zavargó és erősza­koskodó sztrájkolót fogtak el. Ezeket internáló táborokba szállították, ahol drótkerí­tés mögött, sátrakban laknak addig is, amíg bírái elé nem kerülnek Papén ma Budapestről Bécsbe utazik Papén, Németország bécsi követe — mint jelentettük — szombaton és vasárnap vadá­szaton vett részt a bakonyi erdőségekben. Papén magyarországi látogatása a külföldi sajtóban a legkülönbözőbb magyarázatokra adott alkalmat. Francia politikusok igyekez­nek oly színben tüntetni fel ezt a látogatást, mintha annak különleges jelentősége volna és összefüggésben állana Gömbös Gyula varsói útjával. Szerintük ezt a feltevést meg­erősíti az a körülmény is, hogy Beck lengyel külügyminiszter Génfből Varsóba való vissza­térése útján Bécsen keresztül ment, ahol alkalma volt Schuschnigg osztrák kancellár­ral is tárgyalni. Értesülésünk szerint Papén kedden reggel Budapestről Bécsbe utazik. Hősi halon édesapja arcképe elüti öngyilkos len egy dalai leány Duxlauer Gyula őrnagy özvegye a Dohány­ utca 92. számú ház harmadik emeleti, 19. számú lakásában lakott két leányával és építészmérnök fiával. Az özvegyasszony és családtagjai vasárnap nem voltak otthon, csupán az őrnagyné 25 esztendős leánya, Blanka. Este, amikor a fiatalabbik leány, Duxlauer Klári hazament, nővére nem nyi­tott ajtót, noha hosszasan csöngetett. A leány végül is a házmesterrel nyittatta ki az aj­tót. Alighogy bement az előszobába, gázsza­got érzett. Ijedten sietett be a konyhába, ahol élettelenül feküdt a földön Blanka nő­vére, a gázcsap pedig nyitva volt. A leány kétségbeesett sikoltással sietett segítségért, de segíteni már nem lehetett, mert Duxlauer Blanka halott volt. Megmere­vedett kezében görcsösen szorongatta halott édesapja fényképét. Duxlauer Blanka öngyilkosságának hát­terét homály fedi. Búcsúlevelet nem hagyott hátra, hozzátartozói nem tudják megmagya­rázni, hogy a gondtalanul és zavartalan életkörülmények között élő leány miért kö­vette el végzetes tettét.­ ­

Next