Kis Ujság, 1935. május (48. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

/ Május 4-én kezdődik Velencében az az értekezlet, amelyen Mussolini, Kánya és Bergcr-Waldeneyg osztrák külügyminiszter megbeszélik, milyen magatartást tanúsítsa­nak a dunai konferencián, amely június elején ül egybe Rómában. A dunai értekez­letnek az a célja, hogy rendezze Közép- Európa vitás kérdéseit, közöttük legelsősor­ban Ausztria függetlenségének kérdését, ame­lyen elsősorban az Ausztriával szomszédos államoknak kell szerződésileg biztosítani. A három állam Velencében közös elhatáro­zásra akar lépni ezekben a kérdésekben. A kisántánt mindent elkövet, hogy a ró­mai tanácskozáson ne is legyen szó más egyébről, mint az osztrák kérdés rendezésé­ről, főképpen pedig arra vigyáz nagyon, hogy Magyar- ország felfegyverzéséről ne essék ott szó. Most, hogy a németek sutba dobták a ver- saillesi szerződés katonai rendelkezéseit és egyoldalúan kimondták, hogy áttérnek az általános hadkötelezettségre, természetesnek tartatták mindenütt, hogy amit a németek­nek szabad, azt szabad nekünk is. épúgy, mint az osztrákoknak és bolgároknak. A kisántánt államai azonban, amelyek még a szellőtől is rettegnek, hallani sem akarnak arról, hogy Magyarország és Bulgária is feguverkezhessék. Csupán Ausztria fegyver­kezéséhez hajlandók szó nélkül hozzájárulni, minthogy Németországgal szemben meg kell védenie Ausztriának a maga határait. A veleneei tárgyalásokon Magyarország felveti a felfegyverkezés kérdését. A magyar fegyverkezés kérdése majd a Nép- szövetségben dől el, ahol Olaszország két­ségtelenül támogatni fogja Magyarország álláspontját- azt tudniillik, hogy a német [eljegyverkezés után nem lehet többé meg­A bukaresti lapok szerint Lengyelország és Románia külpolitikája között egyre éle­sebbé válnak az ellentétek. Az egyik párizsi lapban olyan értelmű varsói cikk jelent meg, hogy a lengyel kormány a Romániával kötött szövetségi szerződés felmondására ké­szül. A cikk folytán a román külügymiriszter tagadni a kisebb államoktól sem az egyenlő- séget, mert ez csak oda vezetne, hogy a kisebb államok követnék a német példát. A velencei értekezleten azonban nemcsak a békemódosítás kérdése, hanem a kisebbségi jogok biztosítására vonat­kozó magyar igények is szerepelni fognak. Magyarország a trianoni szerződés katona! rendelkezéseinek megváltoztatásán kívül kö­vetelni fogja c megszállt területen levő ki­sebbségek jogainak :gtt védelmét. nyomban felvilágosítást kért Varsóban és bár a lengyel kormány hivatalosan meg­cáfolta azt, hogy fel akarja bontani a romén szövetséget, Bukarestben kétségtelennek tart­ják, hogy Lengyelország ott fogja hagyni román szövetségesét. — Mi a Lengyelországgal kötött szerződést igen fontosnak tartjuk, — írja Masta, a leg­előkelőbb román külpolitikusok egyike — I ezért mélyen sajnáljuk, hogy Lengyelország nyíltan támogatja a ma­gyar revíziós törekvéseket. A román cikkíró nagyon fájlalja, hogy a lengyel parlament a mai napig se hagyta jóvá a trianoni békeszerződést, holott a ro­mán kormány legutóbb is felhívta erre a lengyel kormányt, de még csak választ sem kapott a felhívásra. Pedig Románia mai államalakulata a trianoni szerződésre tá­maszkodik. Azt Is panaszolják a románok, hogy Stud- niczky nevű kiváló lengyel író könyvet Irt a lengyel külpolitikáról. Ebben a könyvében Studniczky határozottan síkra száll a magyar revízió mellett. Studniczkg gzt úgy véli megoldhatónak, hogy Erdély legyen közös magyar-román birtok, Csehországnak pedig vissza kell adnia azokat a területeket, melleket Magyarországtól el­vett és így Lengyelország közös határhoz jut Magyarországgal. Bár Studniczky nem tölt be hivatalos szerepet, de igen jó barátságban van Moscisky lengyel köztársasági elnökkel és Pilsudszky tábornaggyal, a lengyel poli­tika két irányítójával. Románia felkérte a lengye! kormányt, nyilatkozzék, hogy Stud­niczky álláspontja egyezik-e a hivatalos len­gyel politika felfogásával? A lengyel kormány kitérő választ adott, amennyiben csupán annyit felelt, hogy Stud­niczky nem hivatalos személyiség. Már pedig ez édeskevés a románoknak: ők azt szerették volna, ha a lengyel kormány tiltakozik Studniczky könyve ellen, Lengyelország szakit Romániával és a trianoni szerzfidés revízióját követeli A kormányzó érkezése Az új országgyűlés ünnepélyes megnyitás ára ellentengernagy! díszruhájában érkező kormányzót fényes szertartással fogadták. Képünk azt a jelenetet ábrázolja, amikor az államfő kíséretével a parlament fölépcs öjén a kupolaterembe megy. Jobboldalán Iiakovszky Endre, a {elsőhöz, baloldalán Putnoky Móric, a képviselőhöz háznagya Káprázatos pompa és ragyogás az ii| országgyűlés megnyitásán Halálos dráma / Újabb kommunista összeesküvést a jegygyűrű miatt / leplezett le a budapesti rendőrség .■ ■asa— ------------­---— A magyar fegyverkezés és a kisebbségi Jogvédelem kérdése a velencei olasz-magyar-osztták értekezleten Példátlan arányú hegy- csuszamiás Bajorországban Bajoror rágban, Oberaudorf mellett óriási hegycsuszamlás indult meg, ami beláthatatlan veszedelmekkel fenyeget. Több mint másfélmillió köbméter föld és kőtömeg indult el a hegyoldalon és feltartóztathatatlanul nyomul alá, a völgy felé Gfidöllfi mozgalma az egyik aradi vértanú hazaszállítására Gödöllőn mozgalom indult, hogy Török Ignác 48-as honvédtábornok Aradon nyugvó hamvait hazaszállítsák. A hős honvédtábor­nok lakóházát emléktáblával jelölik meg. Árad a Tisza A Tisza Vásárosnaménytól Tokajig erő­sen árad. A víz magassága elérte a hét mé­tert. A folyó Szabolcs vármegye területén ki­lépett medréből és egy méternyi magasság­ban elöntötte az árterületet. A felsőszabolcsi Tisza-ármentesítő társu­lat minden óvintézkedést megtett a nagyobb veszedelem elkerülésére. Nainska nem kap kegyelmei Ausztriában Bécsi illetékes helyen cáfolják azokat a ^híreszteléseket, hogy Matuska Szilveszter, ]a biatorbágyi merénylő kegyelemben része­dül. \ Matuskát, mint ismeretes, ) az osztrák bíróság jogerősen hatévi sú­lyos börtönre ítélte a)r Ansbach mellett elkövetett merényletért s, ebből a hat évből Matuska eddig még <fcsak három és félévet töltött ki. / Miután az ítélet közveszétyes bűnösnek minősítette Matuskát, kizárt dolog, hogy Inintetéséből akár egy hónapot is elengedjenek. Matuskának tehát teljes egészében le kell ülnie a hatévi börtönt és csak 1937 őszén Szabadulhat a steini fegyintézetből, I XV, tjV (''■ '* v‘ Szerda, 19Í&Wajus 1 ♦ 48-1 k évíolyam 98-lk szám f* || J Független poIltikaJ napilap* Főszerkesztő: Apor Dezső Az előfizetés ára egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, félévre Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, IV- Ualmady Győzö-utca 3 12 pengő, egész évre 24 pengő — Külföldre az előfizetési ár kétszerese Itt Telefon 888-10, 888-18, 888-19 — Levélcím KIS ÚJSÁG Budapest 4 A.RA v 7 FILLÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék