Kis Ujság, 1935. május (48. évfolyam, 98-123. szám)
1935-05-01 / 98. szám
X /V, tjV (''■ '* v‘ Szerda, 191&május 1 ♦ 48-i k évfolyam 98-ik szám |* || | Független politikai napilap* Főszerkesztő: Apor Dezső Az előfizetés ára egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, félévre Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, IV- Halmady Győző utca 3 12 pengő, egész évre 24 pengő — Külföldre az előfizetési ár kétszerese Itt Telefon 888-10, 888-18, 888-19 — Levélcím KIS ÚJSÁG Budapest 4 ARAT 7 FILLÉR Példátlan arányú hegycsuszamlás Bajorországban Bajororságban, Oberaudorf mellett óriási hegycsuszamlás indult meg, ami beláthatatlan veszedelmekkel fenyeget. Több mint másfélmillió köbméter föld és kőtömeg indult el a hegyoldalon és feltartóztathatatlanul nyomul alá, a völgy felé Göldöllői mozgalma az egyik aradi vértanú hazaszállítására Gödöllőn mozgalom indult, hogy Török Ignác 48-as honvédtábornok Aradon nyugvó hamvait hazaszállítsák. A hős honvédtábornok lakóházát emléktáblával jelölik meg. Árad a Tisza A Tisza Vásárosnaménytól Tokajig erősen árad. A víz magassága elérte a hét métert. A folyó Szabolcs vármegye területén kilépett medréből és egy méternyi magasságban elöntötte az árterületet. A felsőszabolcsi Tisza-ármentesítő társulat minden óvintézkedést megtett a nagyobb veszedelem elkerülésére. Nanuska nem kap kegyelmet Ausztriában Bécsi illetékes helyen cáfolják azokat ahíreszteléseket, hogy Matuska Szilveszter,a biatorbágyi merénylő kegyelemben részesül. Matuskát, mint ismeretes, az osztrák bíróság jogerősen hatévi súlyos börtönre ítélte az Ansbach mellett elkövetett merényletért, ebből a hat évből Matuska eddig mégiscsak három és fél évet töltött ki. Miután az ítélet közveszélyes bűnösnek minősítette Matuskát, kizárt dolog, hogy büntetéséből akár egy hónapot is elengedjenek. Matuskának tehát teljes egészében le kell ülnie a hatévi börtönt és csak 1937 őszén szabadulhat a steini fegyintézetből. Káprázatos pompa és ragyogás az úf! országgyűlés megnyitásán Halálos dráma / Újabb kommunista összeesküvést a jegygyűrű miatt leplezett le a budapesti rendőrség .■ ■asa— ----------------— A magyar fegyverkezés és a kisebbségi jogvédelem kérdése a velencei olasz-magyar-osztrák értekezleten Május 4-én kezdődik Velencében az az értekezlet, amelyen Mussolini, Kánya és Berger Waldenegg osztrák külügyminiszter megbeszélik, milyen magatartást tanúsítsanak a dunai konferencián, amely június elején ül egybe Rómában. A dunai értekezletnek az a célja, hogy rendezze Közép- Európa vitás kérdéseit, közöttük legelsősorban Ausztria függetlenségének kérdését, amelyen elsősorban az Ausztriával szomszédos államoknak kell szerződésileg biztosítani. A három állam Velencében közös elhatározásra akar lépni ezekben a kérdésekben. A kisántánt mindent elkövet, hogy a római tanácskozáson ne is legyen szó más egyébről, mint az osztrák kérdés rendezéséről, főképpen pedig arra vigyáz nagyon, hogy Magyarország felfegyverzéséről ne essék ott szó. Most, hogy a németek sutba dobták a versaillesi szerződés katonai rendelkezéseit és egyoldalúan kimondták, hogy áttérnek az általános hadkötelezettségre, természetesnek tartották mindenütt, hogy amit a németeknek szabad, azt szabad nekünk is, épúgy, mint az osztrákoknak és bolgároknak. A kisántant államai azonban, amelyek még a szellőtől is rettegnek, hallani sem akarnak arról, hogy Magyarország és Bulgária is fegyverkezhessék. Csupán Ausztria fegyverkezéséhez hajlandók szó nélkül hozzájárulni, minthogy Németországgal szemben meg kell védenie Ausztriának a maga határait. A velencei tárgyalásokon Magyarország felveti a felfegyverkezés kérdését. A magyar fegyverkezés kérdése majd a Népszövetségben dől el, ahol Olaszország kétségtelenül támogatni fogja Magyarország álláspontját- azt tudniillik, hogy a német felfegyverkezés után nem lehet többé megtagadni a kisebb államoktól sem az egyenlőséget, mert ez csak oda vezetne, hogy a kisebb államok követnék a német példát. A velencei értekezleten azonban nemcsak a békemódosítás kérdése, hanem a kisebbségi jogok biztosítására vonatkozó magyar igények is szerepelni fognak. Magyarország a trianoni szerződés katonai rendelkezéseinek megváltoztatásán kívül követelni fogja a megszállt területen levő kisebbségek jogainak t ott védelmét. A kormányzó érkezése Az új országgyűlés ünnepélyes megnyitására ellentengernagy díszruhájában érkező kormányzót fényes szertartással fogadták. Képünk azt a jelenetet ábrázolja, amikor az államfő kíséretével a parlament főlépcsőjén a kupolaterembe megy. Jobboldalán Zsakovszky Endre, az elsőhöz, baloldalán Putnoky Móric, a képviselőhöz háznagya Lengyelország szakít Romániával és a trianoni szerzőődés revízióját követeli A bukaresti lapok szerint Lengyelország és Románia külpolitikája között egyre élesebbé válnak az ellentétek. Az egyik párizsi lapban olyan értelmű varsói cikk jelent meg, hogy a lengyel kormány a Romániával kötött szövetségi szerződés felmondására készül. A cikk folytán a román külügyminiszter nyomban felvilágosítást kért Varsóban és bár a lengyel kormány hivatalosan megcáfolta azt, hogy fel akarja bontani a román szövetséget, Bukarestben kétségtelennek tartják, hogy Lengyelország ott fogja hagyni román szövetségesét. — Mi a Lengyelországgal kötött szerződést igen fontosnak tartjuk, — írja Masta, a legelőkelőbb román külpolitikusok egyike — s ezért mélyen sajnáljuk, hogy Lengyelország nyíltan támogatja a magyar revíziós törekvéseket. A román cikkíró nagyon fájlalja, hogy a lengyel parlament a mai napig se hagyta jóvá a trianoni békeszerződést, holott a román kormány legutóbb is felhívta erre a lengyel kormányt, de még csak választ sem kapott a felhívásra. Pedig Románia mai államalakulata a trianoni szerződésre támaszkodik. Azt is panaszolják a románok, hogy Studniczky nevű kiváló lengyel író könyvet írt a lengyel külpolitikáról. Ebben a könyvében Studniczky határozottan síkra száll a magyar revízió mellett. Studniczky ezt úgy véli megoldhatónak, hogy Erdély legyen közös magyar-román birtok, Csehországnak pedig vissza kell adnia azokat a területeket, melyeket Magyarországtól elvett és így Lengyelország közös határhoz jut Magyarországgal. Bár Studniczky nem tölt be hivatalos szerepet, de igen jó barátságban van Moscisky lengyel köztársasági elnökkel és Pilsudszky tábornaggyal, a lengyel politika két irányítójával. Románia felkérte a lengyel kormányt, nyilatkozzék, hogy Studniczky álláspontja egyezik-e a hivatalos lengyel politika felfogásával? A lengyel kormány kitérő választ adott, amennyiben csupán annyit felelt, hogy Studniczky nem hivatalos személyiség. Márpedig ez édeskevés a románoknak: ők azt szerették volna, ha a lengyel kormány tiltakozik Studniczky könyve ellen.