Kis Ujság, 1936. március (49. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-01 / 51. szám

Ara 10 FILLÉR Vasárnap, 1936 március 1 49. évfolyam 91. szám AZ ELŐFIZETÉS ÁRA EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 6 PENGŐ, FÉLÉVRE 12 PENGŐ, EGÉSZ ÉVRE 24 PENGŐ. KÜLFÖLDRE AZ ELŐFIZETÉSI AR KÉTSZERESE POSTATAKARÉKPÉNZTARI CSEKKSZÁMLA: 19.957. FŐSZERKESZTŐ: LÉVAI JENŐ FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VI, ARAD! UTCA 8. TELEFON: 250 90* LEVÉLCÍM: KIS ÚJSÁG BUDAPEST 82. Gyilkos nihat Bács megyében mmmm A japán császár kiadta a parancsot, hogy • a zendülök lérjenek vissza laktanyájukba, ha pedig erre nem hajlandók, úgy fegyveres1 erőszakkal távolítsák el ökel a megszállva tartott középületekből. Pénteken este még az volt a helyzet, hogy a zendülök hajlandónak mutatkoztak meg­adni magukat és visszavonulni, szombaton reggelre azonban kiderült, hogy legnagyobb részük nem hajlandó erre. A súlyos helyze­tet a mikádó oldotta meg, aki megengedte, hogy a hadsereg megkezdje a megszállott épületek ostromát. Erre a zendülök megadták magukat. Ezután drámai fordulat következett. A császár parancsára a hatóságok elrendelték, hogy a lázadást vezető tizennyolc fiatal tiszt lője magát agyon. Mind a tizennyolc tiszt engedelmeskedett a parancsnak. A forradalom egyik legmeglepőbb esemé­nye az volt. amikor kiderült, hogy Okada miniszterelnök, akiről az a hír érkezett, hogy a lázadók agyonlőtték, szombaton délelőtt megkerült, mégpe­dig a legteljesebb egészségben. Megmenekülésének története rendkívül iz­galmas, olyan, mely a kalandor regények cselekményeivel vetekszik. Három napig bujdosott a miniszterelnök, amíg most, a lázadás leveretése után jelent­kezett és elmondta csodálatos menekülésé­nek történetét. Amikor a zendülök szerdán hajnalban körülzárták a miniszterelnökség palotáját és felüzenlek az agg miniszterelnöknek, hogy jöjjön le az utcára, mert hősi halált kell halnia a hazáért, helyette sógora, Macito ezredes ment le, aki nagyon hasonlít rá. A lázadók szentül meg voltak győződve arról, hogy a lépcsőn le­érkező férfiú nem más, mint a miniszter- elnök, akit amikor kilépett a kapun, gépfegyverrel agyonlőtték. Az ezredes holtan rogyott össze, a lázadók pedig nem nagyon vizsgálgatták. kit öltek meg. a holttes­tet félrelökték és betemették a méter magas hóba. Okada miniszterelnök ezalatt hű emberei, nek segítségével egy hátsó lépcsőn elmene­kült a palotából és három napig bujdosott. A császár parancsára Okada ismét átvette a kormány vezetését, Goto helyelles minisz­terelnök pedig a belügyminisztériumot, ame­lyet eddig is vezetett Tokió katonai kormányzója kiáltványt bocsátott ki a lázadókhoz: „Őszintén csodál-. jvk bátorságokat és tisztjeitek iránt való hüségteket, de adjátok meg magatokat, meg­tehetitek ezt szégyen nélkül“ •'— így kezdő­dik a kiáltvány, amelynek meg is lett . az eredménye. Most már csak a lázadók egész kis töre­déke tart megszállva egy szállót és a miniszterelnök hivatalos helyiségeit, a többiek valamennyien visszatértek a ka­szárnyákba, trombitaszóval, a legteljesebb rendben. A lázadó tisztek törvényen kívül állnak, a legénység és az altisztek kegyelmet kaptak Tokió, február 29. A lázadás leveréséről a következő részleteket jelentik: A kormánycsapatok reggel félhét óra­kor (japáni időszámítás szerint) az előre megállapított terv szerint meg­kezdték felvonulásukat és Tameike vá­rosrészt azonnal hatalmukba kerítették. Reggel 8 óra 20 perckor már harciko csikat is felvonultattak a felkelők el­len, akiknek nagy része ebben az idő­pontban még megszállva tartotta a Szanno dombot. Délelőtt 10 órakor még nem tör­tént döntő változás a helyzetben. Déli 12 óra 50 perekor azután hi­vatalosan jelentették, hogy a kor­mánycsapatok puskalövés nélkül befejezték vállalkozásukat, bár néhány kisebb hadászati pont ebben az időben még a lázadók birtokában volt. A lázadók legnagyobb része most már ismét a laktanyákban van. A kor­mány* szándékosan tett különbséget az altisztek és a legénység, illetőleg a tisz­tek között, akik alantasaikat tévútra vezették. Ez kiderül egyébként Kosit al- lábornagynak a lázadókhoz intézett fel­szólításából, amelyben megadásra szó­lította fel a lázadókat. A felszólítást az altábornagy mint Tokió városparancs­noka csak az altisztekhez és a legénység­hez intézte. Eszerint a tisztek, akik önmagukat forradalmároknak nevezik, törvényen kívül álló személyeknek tekintendők. Későbbi külön felszólításban a legény­séget felszólították, hogy -azonnal tér­jenek vissza a császári; lobogó alá. Harakiri helyett revolver London, február 29: A Tokióból érkező legújabb jelen­tések részleteket közölnek arról, miként vetett véget életének a lázadás 18 ve­zető tisztje. A katonai hatóságok azt a tanácsot adták ezeknek á liszteknek, hogy kövesének el harakirit. Ebből, az is látható, hogy a tiszteket nem tartották közönséges bűnösöknek. A tisztek tudomásulvették a taná­csol, de az öngyilkosság modernebb módját választották és egymásután revolvergolyót röpítettek agyukba. Drámai intelem a lázadókhoz Tokió, február 29. A lázadás befejeződéséről kiadott hi­vatalos jelentés a hosszas huza-vonát és tárgyalásokat azzal magyarázza, hogy el akartak kerülni minden véron­tást. — A hadsereg vezetői —- mondja a jelentés —, atyai türelemről és méltó­ságteljes bátorságról tették tanúbizony­ságot. Á zendülök maguk is rendes ma­gatartást tanúsítottak és egyszer sem próbáltak meg kitörni az ere­detileg megszállott körzetből. A lázadók kevéssel azután adták meg magukat, hogy Kasii tábornok To­kió katonai parancsnoka rádióüzeneté­ben bejelentette, hogy a lázadókat, ha kell, erőszakkal is megadásra kénysze­ríti. A zendülök által elfoglalt városne­gyed lakói már el is hagyták házaikat. A királyi hercegek palotáit, valamint több nagykövetséget és követséget kiürí­tettek* tekintettel a várható harcokra. Ekkor még egy utolsó kísérletet tettek a lázadók észretérítésére és repülőgé­pekről, harcikocsikról röpcédulákat dobállak a lázadók csapatai közé, ame­lyeken a következő szöveg állt: „Térjetek vissza laktanyáitokba és megbocsátunk nektek, tanusítsatok ellenállást és agyonlövünk mind­nyájatokat. Ennek a felszólításnak meg volt a várt hatása. A szemtanuk állítása szerint a lázadók első csoportja keletázsiai idő­számítás szerint déli égy órakor el­hagyta a miniszterelnök palotáját és a Szanno-palotát. A lázadók rendben az Egyesült Államok nagykövetségének épületé elé vonultak, ahol a kormánycsa­patok lefegyverezték és tehergépkocsira rakták őket. DC*|tX» Belerobogott egy autó a Dunába az Országház mögött Borzalmas kalandban volt részük szom­baton este fél hét órakor a BF 928. számú bnlilla-autó utasainak. Az Országház mögött, az Andrássy- s/.obor irányában a gépkocsi a Duna alsó rakpartjáról berohant a folyóba. Lengyel István gépészmérnök. Lengyel Sándor, földbirtokos fia. aki az Andrássy-út 110. szám alatti villában lakik, szombaton délután menyasszonyával, Szóku Marcelli- nával sétaautózásra indul!. Az Aréna-úton robogtak végig, majd a Podmaniczkv-utcán és a Lipót-körúton keresztül az autóval a Dunapartra fordultak. Az autó volánjánál a fiatal gépészmérnök ült, aki a Vaten-gyár tisztviselője. Lengyel elvesztette uralmát a volán fe­lett és a kocsi a rakparton keresztül a Dunába rohant. A nyitott autóból zuhanás közben mind­ketten kiestek. Ez volt a szerencséjük és ezért menekültek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék