Kis Ujság, 1936. május (49. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-01 / 100. szám

1­­'t' Ifi Uf 9 T&JZ'&IL, Ma • Rádiómelléklet' ^ára 8 fillér AZ ELŐFIZETÉS ÁRA EGY HÓNAPRA­­ PENGŐ, FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP NEGYEDÉVRE# PENGŐ, FÉLÉVRE 12 PENGŐ, FŐSZERKESZTŐ: rubbLiLtn rmLIIIILaI KarjLHi EGÉSZ ÉVRE 24 PENGŐ, r /» SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KÜLFÖLDRE AZ ELŐFIZETÉSI ÁR KÉTSZERESE. LÉVAI JENŐ BUDAPEST, V.S ARADI­ UTCA 8. TELEFON: 210-90* POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 19.957. * LEVÉLCÍM: KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 62. Megnyugtató megoldás a Phönix ügyében "1­­: a szerelmes mit az utolsó találkán Nyíregyházáról telefonálja a Kis Új­ság tudósítója. Borzalmas leletre" Buk­kantak csütörtök reggelre a Kisvárda határában fekvő földbirtokon, amely Vécsi Pál tulajdona. Az egyik friss föld­­hányásból előbb egy véres férfikabátot, majd egy gúzsbakötött holttestet találtak. A fejet három baltacsapás zúzta be, a jobb kéz hiányzott. A csendőrség megállapította, hogy a hulla Ritter János 35 éves kisvárdai paprikakereskedővel azonos. A kegyet­len gyilkosság tettesének kézrekeríté­­sére azonnal megindították a nyomozást és csütörtökön estére kézrekerültek a gyilkosság tettesei. Rövid idő alatt kiderült a borzalmas kegyetlenség­gel végrehajtott emberölés minden megdöbbentő részlete. Ritter János, aki három gyermek apja volt, már hosszabb idő óta ben­sőséges viszonyt folytatott Matus Já­nos paprikakereskedő feleségével. E­miatt Matuséknál napirenden voltak a civakodások. Az elmúlt szombaton is családi perpatvar tört ki a házaspár között. Az asszony váltig tagadta, hogy megcsalta volna urát, de az nem hitt neki, hanem fenyegetően kiáltozta: — Vagy te, vagy ő, de az egyik meg­hal, ha nem bizonyítod be, hogy nem csaltál meg!... Matusné sírva vallotta be erre hűt­lenségét, majd kissé megnyugodott fér­jével és annak István nevű bátyjával borzalmas tervet eszeltek ki. Elhatározták, hogy a szerelmes Rit­ter Jánost elteszik láb alól, hogy ne tudja meg senki szégyenüket Matus Jánosné azonnal átment a pap­rikakereskedőhöz és sírva mondotta el neki, hogy férje mindent tud. — Szeretnék veled elbeszélgetni, — mondotta az­ asszony — gyere ki hol­nap délután háromkor a határba. A férfi meg is ígérte. Másnap reggel kerékpárján Vásárosnaményba indult. Dolghi nem tudta elintézni és sietett vissza, hogy a megbeszélt találkán ott legyen. Mire odaért, Matuskáhó már várta. Csendesen beszélgettek egymás­sal, leültek az­­ árok szélére. Egyszerre esik előtűnt, a vetésben rejtőzködő két Mariska-fivér. Mindkettőnek balta volt a kezében. A kereskedő megijedt.­­ — Mit tettél velem? .— kérdezte az asszonytól, aki hirtelen paprikászacs­kót rántott elő és annak tartalmát a szeme közé szórta. A két fivér rárohant a paprikakeres­kedőre, akit három baltacsapással leütöttek. A baltacsapások azonnali halált okoztak.­­ A gyilkosok kiforgatták, zsebeit­, ame­lyekben 30 pengőt találtak. A holttes­tét gúzsba­­kötözték, felsegítették. .Mattig János vállára,­ aki azt mintegy 10 mé­ter távolságra vitte magával. Ott elföl­delték. Matus István azonnal­­ elmene­kült, míg a házaspár h­iúzment laká­sára. A csendőrök othon fogták el Matus Jánost és feleségét. Házuk udvarán el­ásva megtalálták az áldozat biciklijét. •Mindketten arra hivatkoztak kihallgatá­suk alkalmával,­ hogy a gyilkosság értelmi szerzője Matus István volt. Ezen­ állításukat azonban megdöntötte az esti órákban Berkes község határá­ban elfogott Matus. István, akivel azon­nal­ szembesítették őket.. Látván, hogy a tagadás női sem használ, mindent be­rú­nd­gjjj­a­l ... Elmondották azt is, hogy szombaton este, röviddel borzalmas tettük el­határozása után kimentek a határba és Ritter sírját előre megásták. Mindhármukat letartóztatták.­ Pénte­ken átkísérik, őket a nyíregyházi ügyész­ség fogházába. . Érdekes vita a közmunkákról a képviselőházban Ínségmunka, beruházások, a földmunkások súlyos helyzete Csendes, eseménytelen napja volt a képvi­selőháznak. Az ülés elején mindössze három baloldali képviselő tartózkodott az üléste­remben és a jobboldal teljesen üres volt. Az egyik baloldali képviselő — Esztergályos János — ekkor azt­­ indítványozta, hogy állapítsák m­eg a Ház tanácskozóképességét. Kornis Gyula alelnök azonban kijelentette, hogy még a tulajdonképeni tanácskozás nem kezdődött meg és a tanácskozóképesség megállapítását később kell kérni. Erre azon­ban nem került sor, mert időközben a job­­oldali képviselők is beszivárogtak. A csütörtöki ülésről különben az alábbi tudósításunk számol be: Kornis Gyula alelnök 4 órakor nyitotta meg a Ház csötörtö­öki ülését. Harmadszori olvasás­ban is elfogadták az Országos Földhitelintézet­ről szóló javaslatot. Ezután megkezdték az ..egyes közmunkák költségeinek fedezéséről­ szóló törvényjavas­lat tárgyalását. Zsindely Ferenc előadó ismerteti a javasla­tot, majd az első szónok Farkas István (szociáldemokrata) kifogá­solta, hogy csak a nagybirtokosok részesülnek állami támogatásban, adósságrendezésben és erre a célra az OTI-tartalékok pénzét használ­ják fel, de a munkások, kisiparosok és kis­kereskedők, akik ezeket az összegeket be­fizették, nem kapnak semmit. Szükség van tervszerű beruházásokra, fel­veti azonban a kérdést: miért nem hajtja végre a kormány az 1­010. évi tt-ik törvénycikket, amely számtalan közmunka elvégzését iktatta törvénybe. Végül azt kéri, hogy­ a közmunkákat ne inségkerekért végez­tessék el. A javaslatot nem fogadja el. Krecsák Richárd (NÉP) F­arkas Istvánnal polemizál, kifejti, hogy a javaslat a közmun­kák pénzügyi alátámasztását jelenti. Örvende­tesnek tartja, hogy már túl vagyunk a válság mélypontján. • Ez a javaslat a költségvetés keretén kívül huszonhétmillió pengőt biztosít közmun­kákra. Ezután a mezőgazdasági szakoktatás fejlesz­tését és a­ bekötő utak építését­ sürgeti. A javas­latot elfogadja. Györki Imre­­szociáldemokratát a magyar­országi vasutak állapotáról beszél Megálla­pítja, hogy még a fővonalakon is rozogák és piszkosak a kocsik. Nincs mindenkinek módjában szalonkocsin, vagy a LÉL-en utazni. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: " Azt a magyar­ ipar ajándékozta a mindenkori minisz­terelnöknek és ezzel munkát adott egész­­sereg magyar munkásnak......... Györki Imre: Ne tessék kiprovokálni,, hogy elmondjam, amink részleteit,­ hogy miképen történt ez az ajándékozás és hogy milyen mó­don kényszerítették ki­ ezt az ajándékozást a magyar iparból. A vasúti tarifák kérdésével fog­lalkozik és a javaslatot nem fogadja el. Újra a Phönix-ügy Czirják Antal (Független Kisgazdapárti) A­ Phönix-ü­gyet teszi szóvá. Az elnök figyelmezteti, hogy az egyes köz­munkák költségeinek fedezéséről szóló törvény­javaslatnak a Phönix-üggyel semmiféle kap­csolata nincs, tehát erről ne beszéljen. Czirják Antal utal arra, hogy a Phönix-ügyre azért hivatkozik, mert a beruházásokhoz tőke szükséges és nem lehet, hogy ilyen súlyos idők­ben a tőkét nyugtalanítsák. Nyugalmas állapotot kell teremteni a bizto­sítás terén. A Phönix összeomlása által előidézett veszélyes atmoszférát nem sza­bad a kormánynak tűrnie. Nem­ tartja a helyzetét olyannak, hogy a hiúin­­ ne lehessen pótolni, de ha ez a bi­zonytalanság tovább tart, ez a bankokra és az egész gazdasági életre ki fog hatni. Ma már mindenki igyekszik biztosítását megváltani. Fabinyi pénzügyminiszter: Nem igyekszik! Czirják Antal: Véget kell vetni a tőke feles­leges idegeskedésének, mert a tőkére mindig szüksége van. A továbbiak során idézi Kozma György főispán szavait a csongrádmegyei Ín­ségről és kijelenti, hogy amíg­ ilyen állapotok vannak, nem­ az­ a fontos, hogy jó út legyen Budapest és Grác között, hanem az a fontos, hogy ezeken a borzasztó vnségállapotokon se­gítsenek. A javaslatot különben elfogadja.

Next