Kis Ujság, 1936. augusztus (49. évfolyam, 175-198. szám)
1936-08-01 / 175. szám
2 Gyülekező Miskolcon * A városi hajdúk már szorgalmasan csomagolják a polgármester urak pakktáskáját. Indulnak a városok vezetői Miskolcra, ahol vasárnap gyűléseznek majd a magyar városok mai, tehát súlyos kérdéseiről. Az elnöki széket a főváros polgármestere foglalja el, mint a szegény család gazdag feje, aki nem tagadja meg a szegény atyafit. Szeretettel fogja hallgatni a sok-sok életrevaló ötletet, okos tervet, szép és nagy akarásokat, amelyekben a vidéki városok vezetői valóban gazdagok. Fájdalom, csak ezekben dúsak. Mert egyébként minden okos és szükséges elgondolást, alkotni vágyást elgáncsol ma a magyar vidék közös nagy kórsága — a pénztelenség. Az új kor szellemi és gazdasági áramlatai végre felfedezték a falut és a vidéket. A falukutatás úttörő munkáját lelkes fiatalok indították meg és bár szerény eszközökkel és így korlátozott lehetőségekkel, de odáig mégis eljutottak, hogy felhívták a figyelmet a bajokra. " Nem kisebb és nem könnyebb kérdések várnak a vidéki városok életében is megoldásra. Minden városnak vannak nehézségei és gondjai, amelyek egyformán a szegénység egyenruhájában jelentkeznek. Vannak azután különféle helyi problémák is bőségben min denütt. Gazdasági, kulturális szükségletek sürgetnek kielégülést. Közraktár kellene egyik helyen, jobb közlekedés a másikon. Zsúfolt iskolatermek kiáltanak pótlásért itt, a pénzügyi vezetés tenne szükségessé új személyzetet amott. Közös és egyforma gondok gyötrik az egyik nagy alföldi várost egy másik dunántúli megyeszékhellyel. Mindegyiknek gondot ad a nyáron eltakaríthatatlan por, télen a kerékmarasztaló sár. Tüdővész, tizedeli az egyik legnagyobb magyar város népét, ihatatlan, fertőzött víz veszélyezteti egy másiknak a polgárait. Mindmegannyi nehéz, szinte emberfeletti munkát igénylő feladat. Szóljunk-e a különféle bajok közös törvényéről, a pénzügyi nehézségekről? A sokféle kérdés megoldását mégis meg kell találni. Ha elintézésük nem is történhetik meg máról holnapra, legalább egyszer tisztán és világosan kellene látni, hol, mi a baj és hol a segítség? A miskolci nagy megbeszéléseknek egy dolgot kell eredményezni, amelyről már oly sokszor és sokfelé szó volt. Meg kell szervezni a városok egész életét híven visszatükröző egységes statisztikai adatgyűjtést. Nagy hiba volna ebben a munkában egyebet nem látni, mint a ridegnek és élettelennek látszó számok oszlopsorait. A tények megállapítása és meglátása egyben megmutatja az okokat, amelyek egy-egy szomorú számsort szültek és így megláttatják a következményeket is. Nem a városi közigazgatás adatgyűjtéseire gondolunk, hanem igenis a vidéki városi lakosság életműködésének gazdasági, társadalmi és egészségügyi szempontokból való megállapítására. Jó közigazgatás ezeknek alapos ismerete nélkül el sem képzelhető. A városok vezetőinek pontos adatokkal kell bírni például a területén élő gyermekek táplálkozási viszonyairól Mennyi tej fogya mennyi gyümölcs? Tudniok kell, hány ember alszik összezsúfolva egy szobában, hány lakásban van fürdőszoba és hány házban van egészséges ivóvíz? A lelkiismeretes adatgyűjtésből meg kell látni a polgárság kereseti viszonyainak mikénti alakulását, aminek sokszor még adószempontokból is hasznát venné nemcsak a város, hanem a polgárság is .Jól tudjuk, hogy a sokszor csak külső látszatok alapján kirótt közterhek mérheteklen igazságtalanságok szülőokai A vidéki városok és lakóik belső eletelyképen való megismerésének fontosságát a belügyi kormányzat is belátta már. A belügyminisztérium régebben meg is bízta a Székesfőváros Statisztikai Hivatalát a vidéki városok adatgyűjtésével. Irányításul és példaadásul ez a...‘igk’tu nöbb, de mások a központi adatgyűjtés igényei és mások a helyi igények A vidéki városok népének életviszonyait csak a helyszínen és a helyi szükségletek ismeretével szeretettel foglalkozó helyi közigazgatás ismerheti meg. . A magyar vidék népe, akár falusi, akár városi, évszázadok mellőzése és észre nemvevése ellenére is mindig példát adott a hazával, a szülő- és lakóhellyel szemben tartozó kötelességteljesítés mondéktalanságából. Itt volna már a tizenkettedik órája, hogy ezt a népet ne csak az adószedők és kortesek vegyék észre. Már az a körülmény is, hogy az egyik legkulturáltabb magyar városban holnap összegyűlnek a városok vezetői, egyik biztató jele annak, hogy végre valami történni fog. A mi kicsi csonka földünkön élők szoros egymásrautaltsága kétszeresen kötelez bennüinket arra, hogy sok szeretettel és reménységgel nézzünk a miskolci gyülekező eredményei elé. KIS ÚJSÁG Memorandumban kérik a felsőház jogkörének kibővítését A bakonyi minisztertanács dönti el: kibővítik-e a felsőház jogkörét, vagy sem? A Kis Újság több ízben foglalkozott már azokkal az akciókkal s ellenakciókkal, amelyek a felsőház jogkörének kiterjesztése körül lezajlottak. Megírtuk, hogy a felsőház tagjai Károlyi Gyula gróf elnöklete alatt többízben értekezletet tartottak és minden egyes alkalommal az volt az értekezlet célja, hogy megbeszéljék, magén módon kellene a kormányt — a miniszterelnök régebbi ígéretére hivatkozva — rávenni arra, hogy a felsőhöz jogkörét bővítse ki. Ugyanakkor hírt adtunk azokról a mozgalmakról is, amelyeket a Nemzeti Egység Pártjának egyes szélsőjobboldali tagjai indítottak és amelyeknek célja az volt: megakadályozni a felsőhöz jogkörének kibővítését. A Nemzeti Egység Pártjának néhány szélsőjobboldali képviselőtagja tervezetet dolgozott ki, amelyet a párt elnökségéhez és a miniszterelnökhöz már el is juttattak. Ennek a tervezetnek az a célja, hogy nem hogy kibővíteni nem szabad, de egyenesen meg kell szűikíteni a felsőház jogkörét. A NEP-nek ezek a képviselői azt szeretnék, ha a kormány ilyen irányú tervezetet készíttetne el és ezt már a bakonyi minisztertanácson tárgyalnák is le Amikor erről a mozgalomról a felsőház tagjai értesültek — mint azt tíz nappal ezelőtt jelentettük —, értekezletre ültek össze és Károlyi Gyula gróf az értekezlet után meglátogatta Gömbös Gyula miniszterelnököt Királyszálláson. Hogy Károlyi Gyula gróf volt miniszterelnök és Gömbös Gyula között erről a kérdésről milyen beszélgetés folyt le, természetesen tudni nem lehet. Az azonban tény, hogy Károlyi Gyula gróf Királyszállásról hazatérve, néhány barátjának kijelentette: Gömbös miniszterelnök tartja ígéretét és törvényjavaslatot fog elkészíteni, amelynek célja a felsőház jogkörének kiterjesztése. Károlyi Gyula gróf azonban ezt nem hivatalosan közölte politikai barátaival. Hivatalosan erről a kérdésről a közeljövőben fog nyilatkozni azon az értekezleten, amelyen a felsőháznak egyes vezető tagjai vesznek részt és amely értekezletnek ugyancsak egyetlen tárgya: a felsőház jogkörének kiterjesztése. Ezt az értekezletet, értesülésünk szerint, a jövő héten a Nemzeti Kaszinóban fogják megtartani. Itt a felsőház tagjai meg fogják beszélni az egész kérdést. Javaslat fog elhangzani arra vonatkozólag, hogy készítsenek egy memorandumot, melyben a leghatározottabban szólítsák fel a kormányt a felsőház jogkörének kibővítéséről szóló törvényjavaslat mielőbbi elkészítésére. Ezt a memorandumot a felsőház tagjai már a bakonyi minisztertanács előtt be fogják terjeszteni, így tehát a felsőházi tagok memoranduma alapján már a bakonyi minisztertanács valószínűleg állást foglal majd ebben a nagy fontosságú közjogi kérdésben. Régi sérelme miatt akarta magára a figyelmet felhívni Edward király merénylője Minaon, |n mis .í 1. MacMahont. Edward király merénylőjét pénteken immár harmadízben hallgatta ki a rendőrbíróság. A merénylő vallomásából kitűnik, hogy 1930-ban két rendőrtiszt megrágalmazása miatt tizenkét hónapi fogházra ítélték. Ebből azonban csak'/s hónapot töltött ki, mert a felsőbíróság helyt adott az ítélet ellen benyújtott fellebbezésnek és elrendelte MacMahon szabadlábra helyezését. MacMahon ezidőtől kezdve ismételten kísérletet tett arra, hogy a börtönben töltött hónapokért pénzbeli kárpótlást kapjon. Még 1934-ben hosszú kérvényt intézett György királyhoz. Ez év tavaszán Edward jelenlegi királyhoz hasonló kérvényt intézett, egy nappal az emlékezetes merénylet előtt pedig Sir John Simon belügyminiszterhez intézett kérvényt. Ebben a kérvényben Hórai haladékot adott, kívánságának teljesítésére. MacMahon kihallgatásának további során kijelentette, hogy annak idején pere nagy feltűnést keltett és ezért nem sikerült ismét elhelyezkednie a polgári életben. MacMahon kijelentette, hogy nem fenyegette meg sem az elhúnyt királyt, sem a mostani uralkodót és a 14 órás haladék, amelyről a belügymi-1niszternek írt levelében szó van, csak azt acélt szolgálta, hogy felhívja a belügyminiszter ügyeimét. Revolverét még 1934 végén szerezte be saját személye védelmének biztosítására. A merényletről nyilatkozva, kijelentette MacMahon, hogy eredetileg saját magát akarta agyonlőni, de közben meggondolta magát és úgy vélte, hogy a király figyelmét felhívja a rajta elkövetett sérelemre. Amikor a király közeledett, kihúzta fegyverét a gebéből, abból a célból, hogy az úttestre dobja. Nem készítik el egyelőre a városrendezési törvényt Bornemisza Géza iparügyi miniszter nemrégiben bejelentette, hogy minisztériumának törvényelőkészítő osztálya egy új városrendészeti törvény tervezetén dolgozik. Széles körökben keltett az iparügyi miniszter bejelentése nagy feltűnést. Nem sokkal később hírek jelentek meg arról, hogy Bornemisza Géza iparügyi miniszter a városrendészeti törvénnyel kapcsolatos kérdésekről ezen a héten fontos tanácskozásokat fog folytatni Kozma Miklós belügyminiszterrel. A tanácskozás péntek délelőttre volt kitűzve. A belügyminiszternek és az iparügyi miniszternek ez a fontos pénteki tanácskozása elmaradt. Jól informált helyen közölték a Kis Újság munkatársával, hogy a két miniszter erről a kérdésről a közeljövőben nem kíván tanácskozni. Ebből tehát az következik, hogy egyelőre félretették az új városrendészeti törvény tervét és így ez a törvénytervezet nem fog szerepelni a bakonyi minisztertanács napirendjén. vefts MMzhits, s®K panasz az augusztusi ktbérnegyedben A bútorszállító kocsik dübörgése nem sok vizet zavar az idei augusztusban a csendrendezet vizein. Lényegesen kevesebb költözködés lesz ebben a lakbérnegyedben, mint májusban, holott már a májusi költözködések száma is mögötte maradt a tavalyinak. Az augusztus elsején életbe lépő új lakbérleti szabályrendelet kevés lakáscserét talál Budapesten. Igaz, hogy az augusztus más években sem tartozott a legerősebb költözési negyedek közé, mert a lakók nagy része nyaral és a költözködéssel járó gyönyörűséget novemberre tartogatja. A Kis Újság munkatársának értesülése szerint az idén augusztusban mindössze háromnégyezer költözködés lesz a fővárosban. Az egyik nagy bútorszállító vállalatnál a követezőket mondták erről: " Augusztusban nem szívesen költöznek az emberek, részben a nyaralás, részben a meleg miatt. — Budapestnek melyik részén a legnagyobb a költözködés? — A legtöbb költözködés az Újlipótvárosban történik, ahol ebben a negyedben is számos modern új ház várja a beköltözést. A további információk során megtudjuk, hogy a szállítóknál számos vidéki költözködés is akad. Katonatisztek, állami tisztviselők, rendőrtisztviselők, ezek a vidékre költözők, akik áthelyezésük folytán cserélik el a fővárosi lakásukat vidékire. Akadnak költözködések Pest környékéről Budapestre is. A nyári lakások bérlői ezek, akik már befejezték nyaralásukat. Még mindig sokan költöznek ezzel szemben Pest környékére. Ez a csoport az, amelyik viszont csak most megy nyaralni. Ami a költözködési költségeket illeti, a kétszobás lakások költöztetése párnás, zárt kocsiban 45 pengőtől 60 pengőig terjed. Ez az ár szobánként és emeletenként körülbelül 30—40 pengővel emelkedik, ötszobás lakások költözési díja 150—180 pengő körül mozog, de persze ilyen kevés van. Vannak a fővárosban 5—6 szobás lakások, amelyek már háromnegyed éve üresen állnak. A költözködések túlnyomó része kétszobás és egyszobás lakáscsere. Május óta ugyanis nem változott az a helyzet, hogy a pesti ember inkább nagy lakásból megy kicsibe, mint kicsiből nagyobbá. A pesti ember „összehúzza magát." A szállítók elmondják, hogy az augusztusi negyedben is grasszálnak Pesten az alkalmi bútorszállítók, az egylovas stráfkocsival dolgozó „olcsó Jánosok", — ahogy ők mondják — akik a piacok tájékán fogják üzletfeleiket. A bútorszállító cégek kijelentései szerint ezek kétségtelenül olcsóbban szállítanak, de ez csak látszólagos, mert viszont többet is bitörnek. Amilyen kevés költözködés lesz idén augusztusban, olyan sok a panasz. . ImN L£VA1 JENŐ H dmű unalmai és nagysikere háboríts restényének #-lk népszerü kiadása alvásiérnak meg- ISaSSB •zabott kedvezményet ér a postadijjal együtt! M , COnior M g ma • L rendelje meg ! Szombat, 1936 augusztus A házfelügyelők körében nagy izgalommal tárgyalják az augusztus elsején életbelépő új lakásbérleti szabályrendeletet. Kifogásolják, hogy ahol nincs előzetes megállapodás, ott a lakók részére ingyenes lesz a lifthasználat . Így a házfelügyelők nem kapnak ellenszolgáltatást fárasztó munkájukért. A házfelügyelők keresete — mint elmondják — csökken más téren is. Sérelmük az is, hogy nincs többé fűtési százalék és hogy a szemétpénzt a jövőben teljes egészében a vicc kapja. Elmondják a panaszkodó házfelügyelők, hogy elvesztették a padlás és mosókonyha pénzt és a reggel 5—6 óra közötti kapupénzt is, ezzel szemben a két százalék házmesterpénzből egyharmadot le kell adniok a vicének. Így panaszkodnak a házfelügyelők, akik ezek szerint elmondhatják, hogy ez a lakbérnegyed is jól kezdődik! Véres verekedés a Dob-utcában Pénteken este fél nyolc órakor véres verekedés volt a Dob-utca és Akácfa utca sarkán. Két munkás összeveszett és vasdoronggal támadtak egymásra. Gajda József 38 éves napszámost, aki a Hajcsár út 14. számú házban lakik, támadója úgy fejbefujtotta, hogy a vasdorong beszakította a szerencsétlen ember fejét. Gajdát életveszélyes állapotban vitték a mentők a Rókus-kórházba, társát pedig előállították a főkapitányság központi ügyeletére.