Kis Ujság, 1936. augusztus (49. évfolyam, 175-198. szám)

1936-08-01 / 175. szám

2 Gyülekező Miskolcon *­­ A városi hajdúk már szorgalmasan csoma­golják a polgármester urak pakktáskáját. Indulnak a városok vezetői Miskolcra, ahol vasárnap gyűléseznek majd a magyar váro­sok mai, tehát súlyos kérdéseiről. Az elnöki széket a főváros polgármestere foglalja el, mint a szegé­ny család gazdag feje, aki nem tagadja meg a szegény atyafit. Szeretettel fogja hallgatni a sok-sok életre­való ötletet, okos tervet, szép és nagy akará­sokat, amelyekben a vidéki városok vezetői valóban gazdagok. Fájdalom, csak ezekben dúsak. Mert egyébként minden okos és­ szük­séges elgondolást, alkotni vágyást elgáncsol ma a magyar vidék közös nagy kórsága — a pénztelenség. Az új kor szellemi és gazdasági áramlatai végre felfedezték a falut és a vidéket. A falu­kutatás úttörő munkáját lelkes fiatalok indí­tották meg és bár szerény eszközökkel és így korlátozott lehetőségekkel, de odáig mégis eljutottak, hogy felhívták a figyelmet a bajokra. " Nem kisebb és nem könnyebb kérdések várnak a vidéki városok életében is meg­oldásra. Minden városnak vannak nehézségei és gondjai, amelyek egyformán a szegénység egyenruhájában jelentkeznek. Vannak azután különféle helyi problémák is bőségben min­­­ denütt. Gazdasági, kulturális szükségletek sürgetnek kielégülést. Közraktár kellene egyik helyen, jobb közlekedés a másikon. Zsúfolt iskolatermek kiáltanak pótlásért itt, a pénz­ügyi vezetés tenne szükségessé új személy­zetet amott. Közös és egyforma gondok gyötrik az egyik nagy alföldi várost egy másik dunán­túli megyeszékhellyel. Mindegyiknek gondot ad a nyáron eltakaríthatatlan por, télen a kerékmarasztaló sár. Tüdővész, tizedeli az egyik legnagyobb magyar város népét, iha­tatlan, fertőzött víz veszélyezteti egy másik­nak a polgárait. Mindmegannyi nehéz, szinte emberfeletti munkát igénylő feladat. Szóljunk-e a különféle bajok közös tör­vényéről, a pénzügyi nehézségekről? A sokféle kérdés megoldását mégis meg kell találni. Ha elintézésük nem is történhe­tik meg máról holnapra, legalább egyszer tisztán és világosan kellene látni, hol, mi a baj és hol a segítség? A miskolci nagy megbeszéléseknek egy­­ dolgot kell eredményezni, amelyről már oly sokszor és sokfelé szó volt. Meg kell szer­vezni a városok egész életét híven visszatük­röző egységes statisztikai adatgyűjtést. Nagy hiba volna ebben a munkában egye­bet nem látni, mint a ridegnek és élettelen­nek látszó számok oszlopsorait. A tények megállapítása és meglátása egyben meg­mutatja az okokat, amelyek egy-egy szomorú számsort szültek és így megláttatják a követ­kezményeket is. Nem a városi közigazgatás adatgyűjtéseire gondolunk, hanem igenis a vidéki városi lakosság életműködésének gazdasági, társa­dalmi és egészségügyi szempontokból való megállapítására. Jó közigazgatás ezeknek alapos ismerete nélkül el sem képzelhető. A városok vezetőinek pontos adatokkal kell bírni például a területén élő gyermekek táplálkozási viszonyairól Mennyi tej fogya mennyi gyümölcs? Tudniok kell, hány em­ber alszik összezsúfolva egy szobában, hány lakásban van fürdőszoba és hány házban van egészséges ivóvíz? A lelkiismeretes adat­­gyűjtésből meg kell látni a polgárság kere­seti viszonyainak mikénti alakulását, aminek sokszor még adószempontokból is hasznát venné nemcsak a város, hanem a polgárság is .Jól tudjuk, hogy a sokszor csak külső látszatok alapján kirótt közterhek mérhetek­len igazságtalanságok szülőokai A vidéki városok és lakóik belső elete­­ly­­képen való megismerésének fontosságát a belügyi kormányzat is belátta már. A belügy­minisztérium régebben meg is bízta a Szé­­kesfőváros Statisztikai Hivatalát a vidéki városok adatgyűjtésével. Irányításul és példaadásul ez a...‘igk’tu nöbb, de mások a központi adatgyűjtés igé­nyei és mások a helyi igények A vidéki városok népének életviszonyait csak a hely­színen és a helyi szükségletek ismeretével szeretettel foglalkozó helyi közigazgatás is­­merheti meg. . A magyar vidék népe, akár falusi, akár városi, évszázadok mellőzése és észre nem­­vevése ellenére is mindig példát adott a hazával, a szülő- és lakóhellyel szemben tar­tozó kötelességtel­jesítés mondéktalanságá­­ból. Itt volna már a tizenkettedik órája, hogy ezt a népet ne csak az adószedők és kortesek vegyék észre. Már az a körülmény is, hogy az egyik legkulturáltabb magyar városban holnap összegyűlnek a városok vezetői, egyik biz­tató jele annak, hogy végre valami történni fog. A mi kicsi csonka földünkön élők szoros egymásrautaltsága kétszeresen kötelez ben­nüinket arra, hogy sok szeretettel és remény­séggel nézzünk a miskolci gyülekező ered­ményei elé. KIS ÚJSÁG Memorandumban kérik a felsőház jogkörének kibővítését A bakonyi minisztertanács dönti el: kibővítik-e a felsőház jogkörét, vagy sem? A Kis Újság több ízben foglalkozott már azokkal az akciókkal s ellenakciókkal, ame­­lyek a felsőház jogkörének kiterjesztése kö­rül lezajlottak. Megírtuk, hogy a felsőház tagjai Károlyi Gyula gróf elnöklete alatt többízben értekezletet tartottak és minden egyes alkalommal az volt az értekezlet célja, hogy megbeszéljék, magén módon kellene a kormányt — a miniszterelnök régebbi ígére­tére hivatkozva — rávenni arra, hogy a felsőhöz jogkörét bővítse ki. Ugyanakkor hírt adtunk azokról a mozgalmakról is, ame­lyeket a Nemzeti Egység Pártjának egyes szélsőjobboldali tagjai indítottak és amelyek­­nek célja az volt: megakadályozni a felsőhöz jogkörének kibővítését. A Nemzeti E­gység Pártjának néhány szélsőjobboldali képviselőtagja tervezetet dol­gozott ki, amelyet a párt elnökségéhez és a miniszterelnökhöz már el is juttattak. Ennek a tervezetnek az a célja, hogy nem hogy ki­bővíteni nem szabad, de egyenesen meg kell szűikíteni a felsőház jogkörét. A NEP-nek ezek a képviselői azt szeretnék, ha a kormány ilyen irányú tervezetet készít­tetne el és ezt már a bakonyi minisztertaná­cson tárgyalnák is le Amikor erről a mozgalomról a felsőház tagjai értesültek — mint azt tíz nappal ez­előtt jelentettük —, értekezletre ültek össze és Károlyi Gyula gróf az értekezlet után meglátogatta Gömbös Gyula miniszterelnököt Királyszálláson. Hogy Károlyi Gyula gróf volt miniszterelnök és Gömbös Gyula között erről a kérdésről milyen beszélgetés folyt le, természetesen tudni nem lehet. Az azonban tény, hogy Károlyi Gyula gróf Királyszállás­ról hazatérve, néhány barátjának kijelen­tette:­­ Gömbös miniszterelnök tartja ígéretét és törvényjavaslatot fog elkészíteni, amely­nek célja a felsőház jogkörének kiterjesztése. Károlyi Gyula gróf azonban ezt nem hiva­talosan közölte politikai barátaival. Hivata­losan erről a kérdésről a közeljövőben fog nyilatkozni azon az értekezleten, amelyen a felsőháznak egyes vezető tagjai vesznek részt és amely értekezletnek ugyancsak egyetlen tárgya: a felsőház jogkörének kiterjesztése. Ezt az értekezletet, értesülésünk szerint, a jövő héten a Nemzeti Kaszinóban fogják megtartani. Itt a felsőház tagjai meg fogják beszélni az egész kérdést. Javaslat fog el­hangzani arra vonatkozólag, hogy készítsenek egy memorandumot, mely­ben a leghatározottabban szólítsák fel a kormányt a felsőház jogkörének ki­bővítéséről szóló törvényjavaslat mi­előbbi elkészítésére. Ezt a memorandumot a felsőház tagjai már a bakonyi minisztertanács előtt be fogják terjeszteni, így teh­át a felsőházi tagok memoranduma alapján már a bakonyi minisztertanács való­színűleg állást foglal majd ebben a nagy­ fontosságú közjogi kérdésben. Régi sérelme miatt akarta magára a figyelmet felhívni Edward király merénylője Minaon, |n mis .í 1. MacMahont. Edward király merénylőjét pénteken immár harmadízben hallgatta ki a rendőrbíróság. A merénylő vallomásából ki­tűnik, hogy 1930-ban két rendőrtiszt megrá­­galmazása miatt tizenkét hónapi fogházra ítélték. Ebből azonban csak­­'/s hónapot töl­tött ki, mert a felsőbíróság helyt adott az ítélet ellen benyújtott fellebbezésnek és el­rendelte MacMahon szabadlábra helyezését. MacMahon ezidőtől kezdve ismételten kísérletet tett arra, hogy a börtönben töltött hónapokért pénzbeli kárpótlást kapjon. Még 1934-ben hosszú kérvényt intézett György királyhoz. Ez év tavaszán Edward jelenlegi királyhoz hasonló kérvényt intézett, egy nappal az emlékezetes merénylet előtt pedig Sir John Simon belügyminiszterhez intézett kérvényt. Ebben a kérvényben H­órai haladékot adott, kívánságának teljesítésére. MacMahon kihallgatásának további során kijelentette, hogy annak idején pere nagy feltűnést keltett és ezért nem sikerült ismét elhelyezkednie a polgári életben. MacMahon kijelentette, hogy nem fenyegette meg sem az elhúnyt királyt, sem a mostani uralkodót és a 14 órás haladék, amelyről a belügymi-1­­­niszternek írt levelében szó van, csak azt a­­célt szolgálta, hogy felhívja a belügyminiszter ügyeimét. Revolverét még 1934 végén szerezte be saját személye védelmének biztosítására. A merényletről nyilatkozva, kijelentette MacMahon, hogy eredetileg saját magát akarta agyonlőni, de közben meggondolta magát és úgy vélte, hogy a király figyelmét felhívja a rajta elkövetett sérelemre. Amikor a király közeledett, kihúzta fegyve­­rét a gebéből, abból a célból, hogy az út­testre dobja. Nem készítik el egyelőre a városrendezési törvényt Bornemisza Géza iparügyi miniszter nem­régiben bejelentette, hogy minisztériumának törvényelőkészítő osztálya egy új városren­dészeti törvény tervezetén dolgozik. Széles körökben keltett az iparügyi miniszter be­jelentése nagy feltűnést. Nem sokkal később hírek jelentek meg arról, hogy Bornemisza Géza iparügyi miniszter a városrendészeti törvénnyel kapcsolatos kérdésekről ezen a héten fontos tanácskozásokat fog folytatni Kozma Miklós belügyminiszterrel. A tanács­kozás péntek délelőttre volt kitűzve. A belügyminiszternek és az iparügyi mi­niszternek ez a fontos pénteki tanácskozása elmaradt. Jól informált helyen közölték a Kis Újság munkatársával, hogy a két minisz­ter erről a kérdésről a közel­jövőben nem kíván tanácskozni. Ebből tehát az következik, hogy egyelőre félretették az új városrendészeti törvény ter­vét és így ez a törvénytervezet nem fog sze­repelni a bakonyi minisztertanács napi­rendjén. vefts MMzhits, s®K panasz az augusztusi k­tbér­negyedben A bútorszállító kocsik dübörgése nem sok vizet zavar az idei augusztusban a csendrende­­zet vizein. Lényegesen kevesebb költözködés lesz ebben a lakbérnegyedben, mint májusban, holott már a májusi költözködések száma is mögötte maradt a tavalyinak. Az augusztus elsején életbe lépő új lakbérleti szabályrendelet kevés lakáscserét talál Buda­pesten. Igaz, hogy az augusztus más években sem tartozott a legerősebb költözési negyedek közé, mert a lakók nagy része nyaral és a köl­tözködéssel járó gyönyörűséget novemberre tartogatja. A Kis Újság munkatársának értesülése sze­rint az idén augusztusban mindössze három­négyezer költözködés lesz a fővárosban. Az egyik nagy bútorszállító vállalatnál a kö­vetezőket mondták erről: " Augusztusban nem szívesen költöznek az emberek, részben a nyaralás, részben a meleg miatt. — Budapestnek melyik részén a legnagyobb a költözködés? — A legtöbb költözködés az Újlipótvárosban történik, ahol ebben a negyedben is számos modern új ház várja a beköltözést. A további információk során megtudjuk, hogy a szállítóknál számos vidéki költözködés is akad. Katonatisztek, állami tisztviselők, rend­­őrtisztviselők, ezek a vidékre költözők, akik áthelyezésük folytán cserélik el a fővárosi la­kásukat vidékire. Akadnak költözködések Pest környékéről Bu­dapestre is. A nyári lakások bérlői ezek, akik már befejezték nyaralásukat. Még mindig so­kan költöznek ezzel szemben Pest környékére. Ez a csoport az, amelyik viszont csak most megy nyaralni. Ami a költözködési költségeket illeti, a két­szobás lakások költöztetése párnás, zárt ko­csiban 45 pengőtől 60 pengőig terjed. Ez az ár szobánként és emeletenként körülbelül 30—40 pengővel emelkedik, ötszobás lakások költö­zési díja 150—180 pengő körül mozog, de persze ilyen kevés van. Vannak a fővárosban 5—6 szobás lakások, amelyek már háromnegyed éve üresen állnak.­­ A költözködések túlnyomó része kétszobás és egyszobás lakáscsere. Május óta ugyanis nem változott az a helyzet, hogy a pesti ember inkább nagy lakásból megy kicsibe, mint kicsiből nagyobbá. A pesti ember „összehúzza magát." A szállítók elmondják, hogy az augusztusi negyedben is grasszálnak Pesten az alkalmi bútorszállítók, az egylovas stráfkocsival dol­gozó „olcsó Jánosok", — ahogy ők mondják — akik a piacok tájékán fogják üzletfeleiket. A bútorszállító cégek kijelentései szerint ezek kétségtelenül olcsóbban szállítanak, de ez csak látszólagos, mert viszont többet is bi­törnek. Amilyen kevés költözködés lesz idén augusz­tusban, olyan sok a panasz. . ImN­ L£VA1 JENŐ H dmű unalmai és nagysikere háboríts resté­­nyének #-lk nép­­szerü kiadása alvásiérnak meg- ISaSSB •zabott kedvez­ményet ér a pos­tadijjal együtt! M , COni­or M g ma • L rendelje meg ! Szombat, 1936 augusztus A házfelügyelők körében nagy izgalommal tárgyalják az augusztus elsején életbelépő új lakásbérleti szabályrendeletet. Kifogásolják, hogy ahol nincs előzetes megál­lapodás, ott a lakók részére ingyenes lesz a lifthasználat . Így a házfelügyelők nem kap­nak ellenszolgáltatást fárasztó munkájukért. A házfelügyelők keresete — mint elmondják — csökken más téren is. Sérelmük az is, hogy nincs többé fűtési százalék és hogy a szemét­pénzt a jövőben teljes egészében a vicc kapja. Elmondják a panaszkodó házfelügyelők, hogy elvesztették a padlás és mosókonyha pénzt és a reggel 5—6 óra közötti kapupénzt is, ezzel szemben a két százalék házme­sterpénzből egyharma­­dot le kell adniok a vicének. Így panaszkodnak a házfelügyelők, akik ezek szerint elmondhatják, hogy­ ez a lakbérnegyed is jól kezdődik! Véres verekedés a Dob-utcában Pénteken este fél nyolc órakor véres vere­kedés volt a Dob-utca és Akácfa­ utca sarkán. Két munkás összeveszett és vasdoronggal tá­madtak egymásra. Gajda József 38 éves nap­számost, aki a Hajcsár­ út 14. számú házban lakik, támadója úgy fejbefujtotta, hogy a vasdorong beszakította a szerencsétlen em­ber fejét. Gajdát életveszélyes állapotban vit­ték a mentők a Rókus-kórházba, társát pe­dig előállították a főkapitányság központi ügyeletére.

Next