Kis Ujság, 1937. február (50. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-02 / 26. szám

2KEDD, 1937 FEBRUÁR * KIS ÚJSÁG mmaammmmm Parlament és diktatúra • Vájjon vannak-e még mániákusok és rajongók, akik bizonyos hatások alatt oda tudják magukat dobni s foglyaivá, lelki foglyaivá tudnak válni annak a gondolat­nak, hogy fordítsanak hátat a parlamenti rendszernek, vessék lomtárba az alkot­mány gondolatát s váljanak rajongóivá a diktatúrának, ha mingjárt egy jobboldali­nak is? Nem is csoda, ha ilyenek is akad­nak, akik meg tudnak szédülni. Hiszen odakintről varázslatos híreket kapnak s csábító képeket rajzolhatnak lelki szemük elé a diktatúrák teljesítményeiről s elért eredményeiről. S mikor viszont idebent olyan sivár valóságban láthatják a parla­mentarizmust magát, a maga többnyire szürke képviselőin s a parlamenti malom unalmasan daráló munkáján keresztül, amiben több az unalom, mint az élet, több a formaság, mint a lényeg s ami tényleg alkalmas elhitetni a felületes szemlélővel, hogy ez már egy halálraítélt rendszer, amelynek össze kell roskadnia a saját maga gyengeségétől is, akár csak a ter­meszektől elrúgott gerendázatoknak, ha a a külső erőszak nem is járulna megsemmi­sítéséhez. Milyen tévedés. Mintha a beteg az orvosi tudományt vádolná, hogy nem gyógyul meg, pedig nem is vette be az előírt orvos­ságot, vagy ha bevette, hát nem jót vett b­e, mert a gyógyszer hamisított volt. Nos, így vagyunk a parlamenttel is. Eltorzult a formája, a lényege? De hát csoda-e? Gondoljunk csak a módszerekre, a hadjá­ratokra, a taktikázásra, a „vezérkari“ mű­veletekre — persze, politikai vezérkart értve —, melyek összességéből egy-egy mandátum, azaz képviselőség megszületik. És mégis... Még így is. Eltorzult, ki­használt, elferdített formájában is! Ha a pártok farkasszemet néznek is egymással. De a személyes düh levezetődik az elnöki csengő megszólalásában s a legnagyobb indulat is korlátozódik a szómegvonás ve­szedelmével, vagy a kizárás lehetőségén keresztül. Szó sincs róla, jelen állapotá­ban a munkája sem az, aminek lenni kel­lene s ekéje, koronája korántsem jár azzal az eredménnyel, amit joggal várhatnánk tőle a nagy szociális bajok e végtelensé­gében. De mégis, ha lassan is, csak"a"-i­gazgat", ha másért nem, legalább azért, hogy lehessen valamiről „ beszámolni", vagy jogcímet nyerni egy új induláshoz a legközelebbre. Ha mindez nem is adja azt az eszményt, amit egy Deák, egy Kossuth, egy Széchenyi alkottak róla, de hát még mindig tehetős­séget rejteget egy jobbhoz, az igazihoz, ha leveti magáról mindazt a göncöt és terhet, amit igazi lényegére ráraktak azok, akik, miért, miért nem, de féltek igazi mivoltá­tól s így inkább csak külsőségeihez, for­máihoz ragaszkodtak, semmint lényegé­hez. Ezzel szemben a diktatúra? Ne sajnál­juk a fáradságot és vessünk egy rövidke pillantást a ..vörös cár“ országa felé, ahol talán még gőzölög a tizenhárom hulla vére. Ki nem dermed meg a látványtól, ami most ott a világfelszabadítás hazug cégére alatt végbemegy? Augusztusban tizenhat főembert végeztek ki, köztük Zinovjevet, Kamenevet és társaikat. Alig végeztek ve­lük, már követte őket Radek, Szokolnyi­­kov, Pjatekov, Rykov, Bucharin, Ra­­kovszky és a többiek, akiknek felsorolá­sába belefáradna a toll s elrémülhet a leg­­rögzöttebb lelkiismeret is. Ha már vége volna. De hiszen nincsen vége, mint aho­gyan nem is lehet vége. Hiszen lelki tör­vény, hogy egy bűnt nem lehet elkövetni, mert a bűn mindig új bűnök forrásává válik. Egyetlen „oszt", egyetlen „mukk“ is elég, hogy a Kreml ura halált paran­csoljon. Miért? Fél. Van is oka hozzá. S így történik, hogy mindaz a borza­lom, ami a cárok Oroszországát a félelem és bizonytalanság földjévé tette, ma már szelíd paradicsomnak tűnik egy nérói őrü­let vérengzésében, ahol nincsen kivétel s ahol a hóhér egyképen fenyegeti a leg­bizalmasabb barát fejét is, mert hiszen a bűnös lelkiismeret legnagyobb büntetése, hogy nem tud már hinni senkinek s el­vesztett lelkiegyensúlya mindig új áldoza­tok vérpadjában keresi támasztékát. Az orosz őrület nagyon is alkalmas arra, hogy minden embert rávezessen arra a gondolatra, hogy milyen veszedelmek rej­lenek abban, ha egy ország, egy nemzet, egy nép sorsát egyetlen kézre adják, hogy ez felelősség nélkül gazdálkodjék és sáfár­kodjék vele. Azt hisszük, az orosz esemé­nyek igen alkalmasak, hogy elvegyék a kedvét mindazoknak, akik nyíltan, vagy titokban szeretnek enyelegni a diktatúra lehetőségeivel.., Kőröspalrti sőt a belügyi politikai államtitkár is fel­mentését kéri. Természetesen a kormányzó a miniszter­­elnök előterjesztésére politikai államtitkárrá ismét dr Mikecz Ödönt nevezi majd ki s ér­tesülésünk szerint a főispáni karban sem várható nagyobb változás. A belügyminiszter lemondásával egyidejű­leg időszerűvé válik a földművelési tárca végleges betöltésének kérdése. Politikai kö­­rökben és szakkörökben egyaránt Marschall Ferenc földművelési államtitkár miniszteri kinevezését kívánják. Az ő szaktudása máris rengeteg eredményt produkált és politikailag is minden oldalon rokonszenveznek vele. Marschall miniszterségének azonban egy sú­lyos szavú ellenzője van s ez: gróf Károlyi Gyula. Politikai körökben azonban remélik, hogy Károlyi Gyula gróf felül fog emelkedni a személyi kérdéseken és nem fogja súlyos szavát újból felemelni Marschall Ferenc ki­nevezése ellen. Marschall Ferenc földművelési miniszter­sége esetén megüresedik a földművelési ál­lamtitkári állás. Erre a legvalószínűbb je­lölt: gróf Vay László debreceni főispán. Ilyenformán tehát a magyar belpolitiká­ban érdekes események követik egymást, azonban azok a hírek, amelyek egy közeli koncentráció lehetőségével számolnak, hite­les információk alapján még korainak mond­hatók. Súlyos balesetek tömegét idézte elő hétfőn a síkos úttest Hétfőn délután és az esti órákban ólmos eső permetezett a főváros felett. Pillanatok alatt a csapadék megfagyott. A balesetek és szerencsétlenségek töme­gét idézte elő az ólmos eső Budapest és Pest környékén. A Tavaszmező­ utca 11. számú ház előtt a BB 433. rendszámú személyautó, amelyet Zsoldos Ferenc vezetett, elütötte Csaplár Sándor 18 éves kifutót, akit a mentők a Baross­ utcai klinikára szállítottak. A Lehel­ út 112. számú ház előtt Csip Piroska 21 éves szakácsnő a járdán meg­csúszott, elesett és olyan szerencsétlenül zu­hant az úttestre, hogy e­ mentők medence­­csonttöréssel életveszélyes állapotban vitték a Rókus-kórházba. A Teréz­ körút 38. számú ház előtt az AC 307. rendszámú autó elütötte Gottesm­ann Ábrahám 08 éves szabómestert, akit fej- és lábsérüléssel vittek a mentők a Rókus-k­órházba. A Thököly-út és Aréna­ út sarkán a BX 582. rendszámú és 12-es jelzésű autóbusz, amelyet Pichler Gyula sofőr vezetett, össze­ütközött a BO 863. rendszámú taxival. Az összeütközés következtében a bérkocsi a jár­dához vágódott és elütötte az ott haladó Schwarcz Ábrahám kereskedőt. Újpesten a Károlyi­ utca 72. számú ház előtt Iuhlmann Sándor tisztviselő 40 éves felesége elcsúszott és bal lábát törte. Pestszenterzsébeten a Horthy Miklós­ út 91. számú ház előtt egy teherautó, amelyet Pichlermann Lipót vezetett, ki akarta ke­rülni az előtte haladó kétfogatú teherszállító kocsit. Fékezés közben az autó megcsúszott és a vele szembejövő Stegner Mihály kocsi­jának ütő­dött. Az összeütközés következtében Stegner és a mellette ülő felesége az úttestre zuhantak. A házaspárt életveszélyes állapotban szállítot­ták a mentők a Szent István-kórházba. A Mexikói-út és Thököly­ út kereszteződé­sénél egy áruszállító teherkocsi borult fel. A rajta lévő két utas, Németh Sándor 23 éves és Gremsberger János 21 éves munkások az úttestre zuhantak és életveszélyesen megsé­rültek. A Podmaniczky-utca és Bajza­ utca sarkán a BO 866. redőszámú kéktaxi, amelyet Mayer Aladár sofőr vezetett, elütötte Klima Andornét, akit ugyancsak életveszélyes álla­potban szállítottak a mentők a Rókus-kór­­házba. Delbos francia külügyminiszter vasárnap válaszolt Hitler szombati beszédére . Delbos francia külügyminiszter vasárnap nagy beszédben válaszolt Hitler kancellár szombati beszédére. A francia külügyminiszter kijelentette, hogy Franciaország fő célja to­vábbra is a béke marad,amelynek érdekében minden ország kormányának együtt kell dol­goznia. Nem kételkedik abban, hogy Hitler kancellár béke akarata­­ őszinte, a nézetelté­rés nem is a célban, hanem a módszerekben van. Készséggel állapította meg, hogy nem vett támadás Franciaország ellen Hitler beszé­dében, de vannak más országok is a világon és így a béke fenntartásának olyan általános feltételei vannak, amelyek túlterjednek mind­két országon. A béke tehát csak általános le­het és az erre irányuló erőfeszítésekből senkit se­m­ lehet kihagyni, tehát Szovjetoroszországot sem. Csütörtökön hirdetnek ítéletet a névtelen levél­perben Hétfőn kezdte tárgyalni a törvényszék Le­­htilay Barna rendőrfogalmazó, Róna Ernő de­­tektívfelügyelő és felesége, Vajda Istvánnné ma­­gántisztviselőnő és Zsigmondy Endre rendőr­kapitány bűnügyét, akiket az ügyészség hamis vád vétségével vádolt. ..A vádirat szerint Lehotay rábírta Vajdánét, hogy Balczy Géza rendőrfőtanácsost tudva hamisan megvádolja. Róna Er­nő és Róna Ernőné az ügyről minisz­tereknek és a főkapitánynak beadványt küld­tek, Zsigmondynak pedig szintén része volt e cselekmények előmozdításában. • Elsőül­ Vajda Istvánnét hallgatták ki, aki el­mondotta, hogy Lehotay Barnát az életvédelmi osztályból ismeri, ahol a fogalmazó mindig durván bánt vele. Teljesen az ő hatása alatt állott. Lehotay tagadta bűnösségét. Amikor az el­nök eleje tárta, hogy milyen vallomásra akarta rávenni Vajdánét, Lehotay letagadta. Róna Ernő detektívfelügyelő szintén kijelen­tené, hogy nem érzi magát bűnösnek. Rónáné kijelenti, hogy bűnösnek érzi ma­gát. A névtelen levelek elküldéséről az ura nem tudott, ő írta és ő is küldte el őket. Végül Zsigmondy Endrére került sor, aki ki­jelentette, hogy közte és Raiczy Géza között semmi ellentét nem volt. A következő tanú Raiczy Géza rendőrfőtaná­­csos volt, aki a névtelen feljelentések kipatta­násakor fegyelmit kért maga ellen. Amikor tisztázták, ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett. Több rendőrtiszt és tisztviselő kihallgatása, majd a vádbeszéd és a védők beszédei után a bíróság kihirdette, hogy ítélet csütörtökön hangzik el. Halálos szerencsétlenséget okozott a robbanás egy angyalföldi gyártelepen Az ipari szerencsétlenségek történetében szinte páratlanul álló tragédia játszódott le hétfőn este 7 órakor az Angyalföldi­ út 6. szám alatti telepen. Kurucz Testvérek gép­ipari vállalatának egyik munkatermében robbanás történt. A detonáció következtében egy félméter átmérőjű és két milliméter vastagságú acélkorong vágódott egy munkáshoz, akinek a fejét ketté metszette. A szerencsétlen ember azonnal meghalt. Gépalkatrészeket készítenek az Angyal­­földi­ út 6. szám alatti telepen Acetilén gáz­fejlesztő készüléknél történt a szerencsétlen­­­­ség, amikor egy munkás, a tizennyolc esz- t tendős Orbán Ferenc a gázfejlesztőt javít totta. Óriási sebességgel forgott az az acél korong, amelyet később a kazánban kifej­lett gáz felvágott és elrepített. Forrasztáshoz használták azt a gázfej­lesztőt, amely a munkás halálos szerencsét­lenségének előidézője volt. Orbán Ferencen kívül senki sem dolgozott már a késő esti órákban a műhelyben. Egyszer csak hatal­mas robbanás hallatszott. A következő perc­­ben a szomszédos műhelyekben dolgozó muakások berohantak a gáfejlesztőbe. Orbán Ferencet ott találták kettémetszett fejjel, véresen a gép mellett, gyilkos acél­korong pedig mintegy kilenc méternyire he­vert a gázfejlesztőtől. A robbanás dobta ilyen távolságra. A mentőknek nem akadt dolguk, mert a halál azonnal bekövetkezett. Nem sokkal később rendőri bizottság robogott ki a gyár­ba és az iparfelügyelőség mérnökei is részt­vettek a szemlén. Megállapították, hogy a robbanást valószínűleg az okozta, hogy az acetilén gázfejlesztőben levő karinában olyan nagymennyiségű foszfor volt, amely öngyul­ladást okozott és ennek következté­ben állott be a robbanás. A munkásszerencsétlenségért senkit sem terhel felelősség. Orbán Ferenc szétroncsolt holttestét a rendőri bizottság intézkedésére a törvény­széki orvostani intézetbe szállították. Kisebb havazás országszerte Hétfőn Budapesten és az ország többi vidékén kisebb havazás volt, Sopron, február 1. A soproni hegyekben 25 centiméteres, síelésre alkalmas hó van. Megindult­ak beszüntetett autóbuszjáratok A Pápa—Veszprém—Simontornya és a Veszprém—Tapolca vonalon hóakadályok miatt szünetelt autóbuszjáratok ismét közle­kednek. Ezzel szemben a Budapest—Bécs közötti járatok forgalma a Hamburgnál fel­lépett hófúvások miatt ismét szünetel. Szibériai időjárás Romániában Bukarest, február 1. Az ország legnagyobb részében ismét ha­talmas­ havazások és hóviharok vannak. .Kü­lönösen Besszarábia északi részein esett rengeteg hó, úgyhogy a falvak teljesen meg­­közelíthetetlenek. A hóvastagság helyenként eléri a három métert és az országutakat bűzmagas hó­torlaszok borítják el. Baléi és Jasv között minden forgalom szü­netel. Bukovinában kétnapos havazás béní­totta meg teljesen a forgalmat. A havazás megszűnése után a hőmérséklet 24 fokra süllyedt a fagypont alá. A vonatok félnapos késéssel közlekednek. Az országutakon számos ember megfagyott. A botosanii zsidótemető őrzönője szintén megfagyott lakásán. Csak halála után derült ki, hogy szörnyszülött fia van, aki annak ellenére, hogy már húszéves, nem néz ki többnek nyolcnál. A szerencsétlen gyerme­ket az anyja mindeddig rejtegette, most azonban, hogy magára maradt, a hatóságok egy mén­helyen helyezték el. 500 SÍBALESET! Bécs, február 1. A behavazott bécskörnyéki hegyeket va­sárnap nagy tömegekben keresték fel a síelők. Nagy számban voltak olyanok is, akiknek még sohasem volt síléc a lábakon. Ennek a körülménynek tulajdonítható, hogy több mint 500 kisebb baleset és sérülés tör­tént, míg a súlyosan sebesültek száma 40. Feldi­ko Ágost bécsi fiatalember Kloster­­neuburgban síelés közben elesett és anny­ira megijedt, hogy­ szívszélhüdést kapott, amely­­azonnali halálát okozta. Tin­akozás a len­oroaio idegen eszmeáramlatok ellen Debrecenből jelentik: A hajdumegyei és debreceni ellenzéki pártok létrehozták a tel­jes ellenzék­i tömörülést a Független Kisgazda­­­párt zászlója alatt. Habén bontott zászlót a hajdumegyei ellenzék és a 3000 főnyi közönség előtt megtartott népgyűlésen határozottan tiltakoztak a szélsőséges, fel­forgató idegen eszmeágavalatok ellen. Kádai Szabó Károly, a helyi pártszervezet elnöki megnyitója után dr. Juhász Nagy Sán­dor volt igazságügyminiszter szólalt fel, majd Vásári József felsőházi tag beszélt, mindketten a nyilasmozgalom ellen. A népgyűlés végül táviratilag üdvözölte Eck­­hardt Tibort

Next