Kis Ujság, 1937. április (50. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-01 / 72. szám

/ \­ ­ Csütörtök, 1937 április I / / 133/ MXR 31 / , _ A | | 50. évfolyam 72. szám BMllllllMilllliimilllllm '|AZ ELŐFIZETÉS ÁRA EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ, FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ, FÉLÉVRE 12 PENGŐ,­­ FŐSZERKESZTŐ. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KÜLFÖLDRE AZ ELŐFIZETÉSI ÁR KÉTSZERESE. LÉVAI JENŐ BUDAPEST, VL, ARADI­ UTCA 8. TELEFON: 1107­28 POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA: 19.057. j /^v / ad i -x^ ^4 * w FILLÉR­­ . . LEVÉLCÍM: KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 02. lmi reménységek Budapest székesfőváros idei költségveté­séből a belügyminiszter eltüntette a hiányt, m­égpedig érdekes, az utóbbi időben teljesen szokatlan módon. Megállapította ugyanis, h­ogy a főváros vezetősége kicsinyre taksálta a bevételeket, amikor ugyanakkora jövede­lemmel számolt, mint az előző évi volt. Ennélfogva kijavította a költségvetés bevé­teli oldalát, több jövedelemmel számolt, mi­inek eredményeképpen megállapította, hogy a főváros háztartásának nem lesz hiánya. Most készül az állami költségvetés is, amelyet F­a­b­­­n­y­­ Tihamér pénzügymi­niszter rövidesen beterjeszt a képviselőház elé. Itt is örvendetes lesz a javulás, évek hosszú sora után első ízben. Mint hírlik,­­ a b 1­n­y 1 pénzügyminiszter az állami költségvetésben is nagyobb bevételre szá­mít, mint az utolsó esztendőkben, ugyan­akkor csökkenti a kiadási oldal terhét is, minélfogva sokmillió pengőt jut­tathat olyan beruházásokra, amelyeknek célja munkához és kenyérhez juttatni az ország nyomorgó népét. Nagyszabású szo­ciális programot dolgozott ki a kormány, az ínséges vidékek felsegélyezésére és a költ­ségvetésbe felvette ennek a programnak a költségeit is, ezzel D­arányi Kálmán tet­tekre váltja mindazt a várakozást és remény­séget, amellyel az ország fogadta annak ide­jén a kormányt. Legelsősorban a nyomorgó földmunkások helyzetén akar javítani a kormány és ezért olyan beruházásokat állított be az új költ­ségvetésbe, amelyeknek célja a földmun­kások munkához juttatása. Ez utak egész sora létesül, folyószabályozások, öntözőcsatornák készülnek az Alföldön, csupa olyan munkaalkalom, amelyeknek során a költségek legnagyobb része a mun­kásoknak jut, mert hiszen az építési anyag költsége nagyon csekély e munkálatoknál. A kormány nagyszabású szociális mun­kája azonban nem áll meg itt, segíteni akar az ifjúságon is. Az új költségvetésben há­rommillió pengővel szerepel a nemzeti önál­­lósítási alap, amelynek az a célja, hogy kedvező feltételek mellett kölcsönöket folyósítsanak azo­knak a fiatal­embereknek, akik egzisztenciát akarnak maguknak teremteni­ .Számos más hasznos és célravezető beruhá­zás is készül az új költségvetésben és ezzel megindul végre a nemzet élete azon az úton, amely az eddigi tespedésből fölfelé vezet. Sok szó esik az utóbbi időben a szélső­séges izgatásokról, amelyek hálás talajra ta­lálnak abban a nyomorúságban, amely a magyar nép százezreit pusztítja. Minden szó­nál, agitációnál és propagandánál nagyobb erőt jelent a szélsőség elleni küzdelemben az a megértő, szociális szellem, amely F­a­­b­i­n­y­i Tihamér költségvetését, a D­a­r­á­­n­y­i-kormány tevékenységét ily módon hatja át. Nem jótékonyság kell a magyar népnek, hanem munka, nem szeretetado­­mány hanem megérdemelt kenyér. Ehhez a kenyérhez, a minimális létfeltételekhez jut­tatják a nyár előtt meginduló közmunkák a magyar nép tömegeit. Messze még a cél, hosszú az út, amíg a trianoni szörnyű csa­pás után ismét felemeljük fejünket, hallat­lan erőfeszítésre lesz még szükség. De az az út, amelyet a kormány a készülő új költ­ségvetésben jelöl meg, egész bizonyosan el­vezet bennünket a megértés, jólét és új jö­vendő felé, amelyet annyiszor ígértek, de soha nem teljesítettek. Darányi miniszterelnök alkotmányjogi javaslatokat ismertet a pártvezérekkel Harc a keresztért! Kecskemét református lakossága a város békéjés­­éin Kiss úr polgármester nyilatkozatával nyugvópontra futott az iskolákban kifüggesztett feszületek kérdése Kecskemétről telefonálja a Kis Ú­jság tudósítója­ .Feszült érdeklődés előzte meg Kecskemét város­a törvényhatósági bizottságának kisgyűlését. Szerdán dél­után 4 órakor ült össze a kisgyűlés Fáji István főispán elnökletével. Napirend előtt Joó Gyual­dr ref. főgondnok emel­kedett szólásra és felolvasta több pont­ból álló deklarációját, amelyben a reformátusság összegezte állás­pontját a polgármester ..kereszt­­rendeletével­ kapcsolatban. — Tiltakozunk mindannyiunk nevé­ben az általnk is fenntartott községi is­kolákban — mondotta — a kereszt el­helyezése ellen, amelyet" nem minden keresztyén fogadott el külső jelképe­ként. De tiltakozunk a polgármester szóban­­forgó rendelkezése ellen azért is, mert alkalmas arra, hogy a város békéjét és esetleg az ország nyugal­mát is megzavarja. Tiltakozunk, hogy a református taní­tóinkat [egyházi és vallási meggyőződé­sükkel ellenkező" cselekedetre bírják. Nemcsak, mint" reformátusok, hanem mint a város polgárai is, akik az auto­nómia tiszteletében nevelkedtünk, óvást emelünk minden hatásköri túllépés el­len, tehát az ellen is, hogy a polgármes­ter úr saját hatáskörét túllépve, őt meg nem illető jogokat gyakoroljon. — Még egyszer ismételjük — hangzik a deklaráció , hogy ez a nyilatkozat nem nyilvánul sem a római katolikus egyház, sem pe­dig annak jelképe, a kereszt ellen,­ mert a lelkiismereti szabadság elvé­nél fogva mindkettőt tiszteletben tartjuk. Tiltakozásunk a polgármester úr ren­delkezése ellen irányul. Ezután Kiss Endre dr. polgármester szólalt fel. — Türelemmel hallgattam a kimerítő ■deklarációt­­mondotta a polgármester — és­ a mindnyájunkért .kereszten vér­tanúhalált haltnak alázatos arcával rövi­den válaszolok. Intézkedésemet fenn­tartom. Nem előnyadásért, nem sebek osztásáért, nem támadásért és nem el­ismerésért teszem. Tisztelettel elhárítom mindezeket magamtól, mert magas nem­zeti és krisztusi gondolatok esendő em­beri eszközeiként cselekedtem. Meggyő­ződésem, hogy Kecskemét népe, a szenvedés és a kereszt népe előtt álláspontom előbb­­utóbb igazolódik. A polgármester válaszát nagy taps fogadta. A város polgársága körében az a vélemény alakult ki, hogy a reformá­tusság nyilatkozata,­ valamint a polgár­mester felszólalása nyomán nyugvó­pontra jut a keresztkifüggesztés­­ ügye. (■■EBN Bánya­szerencsétlenség Győrből telefonálja a Kis Újság tudó­sítója. Rendkívül súlyos bányaszerencsétlen­ség történt az alcsúti kőbányában. Fúrás közben a villanyfúró kiugróit és teljesen összeroncsolta Sponer Kálmán 24 éves mun­kást, akit koponyaalapi­­ töréssel, súlyos külső és belső sérülésekkel haldokolva szál­lítottak a kórházba. A vizsgálat megindult. XI. A Havi tizenhárom pengő az elveszett halszemért Győrből telefonálja a Kis Újság tudó­sítója. Nagy barátfalu községben az elmúlt év őszén Máj János kovácsmester műhelyé­ben gyermekek figyelték a munkát. Egy szi­lánk elpattant az üllőről és Nagy Jolán 12 éves kisleány arcába fúródott. A kisleány balszemevilágát elvesztette. Nagy Jolán szülei pert indítottak a kovácsmester ellen, akit a győri törvényszék havi 13 pengő járadék, valamint 3000 pengő eszmei kártérítés meg­­fizetésére kötelezett. ­ Rómában óriási tömeg ünnepli Líbiából hazatért Mussolinit

Next