Kis Ujság, 1938. április (52. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-01 / 73. szám

• “ 1 Mj/l 31 f i / 52. évfolyam 73. szám Rá^t^icklaUg fcg^ ARA 8 FILLÉR ELŐFIZETÉSI ÁRAK EGY HÓRA: FÜGGETLEN politikai napilap KIS UJSAG....................••••••••••1­2.—■ l?Aczk­PK­FQ7T7V KIS ÚJSÁG ES KÉPES CSALÁDI LAPOK EGYÜTT P 2.10 l ua/.e.nfvr.az. ru. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL | KIS ÚJSÁG ÉS MAGYAR HÉTFŐ EGYÜTT . . . P 2.30 ,­­a a a BUDAPEST, VI., ARADI­ UTCA 8. SZ. TELEFON: 1-207-28 KIS LAPOK EGYÜTT* HÉTFŐ ÉS KÉPES csalAdi p2 48 LsEVMIJEMO LEVÉLCÍM : KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 62. KÜLFÖLDRE AZ ELŐFIZETÉSI ÁR KÉTSZERESE POSTATAKARÉKPÉSITt «ni rwrrfrsytMT­A: 19.957. Péntekre tisztázódik a politikai helyzet A politikai feszültség­­-­ mint te­gáp már megírtuk — felengedett és az egész vonalon megindult a tisztulási folyamat. Darányi Kálmán miniszterelnök, I­mrédy Béla és Mikecz Ödön miniszterekkel szerdán este még többórás tanácskozást folytatott é­s nagy­jelentőségű megbeszéléseit csütörtökön dél­előtt is folytatta. Kánya Kálmán külügymi­niszterrel tárgyalt, majd egyórás kihallgatá­son fogadta Eckhardt Tibort. Darányi és Eckhardt megbeszélésének politikai körökben igen nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert Eckhardt legutóbbi beszéde óta most találko­zott a kormányelnök először a Független Kisgazdapárt vezérével. Politikai körökben azt mondják, hogy Darányi és Eckhardt megbeszélése nagyban hozzájárul a helyzet tisztá­zásához. A kormányhoz közelálló helyen közölték a Kis Újság munkatársával csütörtökön este, hogy a miniszterelnök pénteken felszólal a képviselőházban és ez a felszólalás lesz alkalmas arra, hogy a kedélyeket tel­jesen megnyugtassa és a helyzetet vég­leg tisztázza. Kormánypárti képviselők a csütörtöki nap folyamán sorozatos bizalmas megbeszélése­ket folytattak, amelyek eredményeképen egy háromtagú küldöttség — Schandl­e Károly, Mayer János és Csizmadia András — közölte a miniszterelnökkel a párt mérsékelt szár­nyának a különböző felmerült kérdésekben elfoglalt álláspontját Mint tegnap megírtuk, a SED úgynevezett szélsőjobboldala is élesen elítéli annak a néhány kormánypárti képviselőnek a sze­replését, akik a kormány politikájával szem­ben állandóan a parlamenten kívüli szélső­ségekkel kacérkodnak. Csütörtökön délben értekezletet tartott a Nemzeti Egység Pártjának szervezőbizott­sága és az értekezleten lefektették a párt propagandájának alapelveit és kijelölték a propaganda irányát. A szigorúan bizalmas­nak nyilvánított értekezletről annyi mégis kiszivárgott, hogy ez a propaganda a szélsőségek ellen irányul és alkotmányos vonalon halad. Bejelentette, hogy pénteken délben fel­szólal a képviselőházban, azonban ke­vésbé fog a választójogi törvényjavas­lattal foglalkozni, beszédében inkább az utóbbi napokban elterjedt hírekre kíván nyilatkozni és az ezekkel kap­csolatos álláspontját kívánja leszögezni. A miniszterelnök bejelentését a párt nagy tapssal fogadta és minden oldalon meg­nyugvással vették tudomásul, hogy a mi­niszterelnök eleget téve a politikai közvé­lemény kívánságának nyilatkozik a hely­zetről. Megalakult a zsidókérdést tanulmányozó bizottság Tasnádi-S­agy András elnök indítványára ezután megválasztották a zsidókérdés tanul­mányozására kiküldött bizottságot. A bizottság elnöke Tasnádi-S­agy András lett, tagjai pedig a következők :­­ Végváry József, vitéz Mecsér András, Huszovszky Lajos, Kölcsey István, Kühne Lóránt, vitéz Bíró György, vitéz Balogh Gábor, vitéz Ujfalussy Gábor, Makai János, vitéz Losonczy István, Pesthy Pál, Petőinek József és Plósz István. A pártértekezlet Tasnádi-N­agy zárószavai­val ezután véget is ért. A zsidókérdés tanulmányozására alakult bizottság nyomban az értekezlet után az egyik mellékteremben tanácskozásra vonult vissza és megalakult. A pártértekezletet közös pártvacsora kö­vette. A késő esti órákban a annonia-szálló különtermében értekezletre ültek össze a Bárczay-csoport tagjai. Az egyik vezető képviselő közölte a Kis Újság munkatársá­val, hogy a csoport éjszakai értekezletén minden felmerült kérdésben állást foglal és álláspontjukat emlékirat alakjában rövid időn belül ismertetik a miniszterelnökkel. ft. A kormánypárt értekezlete A nap legjelentősebb eseménye a Nemzeti Egység Pártjának esti értekezlete volt. Fél­hétre hívták egybe az értekezletet, de már egy órával hamarabb megélénkültek az Eszterházy­ utcai pártpalota helyiségei. Cso­portokba verődve beszélték meg a képvise­lők az időszerű kérdéseket és a tárgyilagos szemlélő megállapíthatta, hogy a hangulat nyugodt volt. Az utolsó napok izgalmai el­ültek és a kormánypárti képviselők biza­lommal tekintenek az elkövetkezendő ese­mények elé. Egymásután érkeztek meg a kormány tagjai,és megjelent a pártban Fubimji Tiha­mér nyugalmazott pénzügyminiszter, a Ma­gyar Általános Hitelbank vezérigazgatója is-Fél hét után érkezett meg Darányi Kálmán miniszterelnök, Rákóczy Imre miniszteri ta­nácsos, sajtófőnök és Incze Péter miniszteri titkár kíséretében. Darányi rövid megbeszélést folytatott Tasnádi-N­agy András N­EP elnökkel, majd a kormány élén bevonult a tanácskozó te­rembe és háromnegyed hét után néhány perccel megkezdődött a pártértekezlet. Darányi miniszterelnök felszólalása Tasnádi-N­agy András elnök megnyitotta az ülést és több bejelentést tett, majd Da­rányi Kálmán miniszterelnök emelkedett Szólásra. r megválasztotta a zsidó­ bizottságot az Envsigespart Darányi Kálmán pénteken nyilatkozik a Házban a nyugtalanító híresztelésekről Hosszú évtizedek tapasztalatait soha­sem tudták bennünk eltörölni a belpoli­tikai élet terén mutatkozó sokszor éppen nem szívet gyönyörködtető jelenségek. A­ szélességes uszítás és demagógia ta­gadhatatlanul sohasem tombolt olyan bátran és féktelenül, mint napjainkban, ennek ellenére azonban mi, akik a falut ismerjük és félszáz esztendő óta törhe­tetlen lelkesedéssel rajongó szeretettel szolgáljuk, mindig tudtuk, hogy az uszí­tás dobta tűzcsóvák sokkal hamarabb kapnak bele a nagyvárosok kőrengete­­gébe, mint a szalmával fedett apró falusi házak sorába. Jól esik ezt ma újból megállapítani, amikor körülnézve a milliós világváros legkülönbözőbb osztályai között azt lát­juk, hogy indokolatlan rémlátások, fele­lőtlen suttogások, ok nélkül való meg­riadások teszik próbára a könnyen iz­guló nagyváros idegeit. Mindezeket pedig azért kell most el­mondanunk, mert mint alábbi tudósítá­sunkban olvasható, a kormányzópárt mérsékelt elemeinek háromtagú küldött­sége kereste fel a miniszterelnököt és kérte őt, hogy nyugtassa meg a féleket. Érdemes ezt a három nevet megemlí­teni: Schandl, Mayer és Czizmadia. Há­rom név, amelynek hallatára felvillan előttünk Nagyatádi-Szabó István dicső emlékezete. Az ő munkatársai azok, akik az ő szellemében a békét, a rendet, a megnyugvást követelik, mert csak ezek­nek a légkörében juthat közelebb a va­lósághoz Nagyatádi-Szabó István álma, életcélja, a boldog, dolgozó és megelége­dett magyar falu. Szenvedélyek viharlásában, gyűlölet tobzódásában, szilárdan, józanul, haza­­szeretettől, emberszeretettől áthatva áll őrhelyén a magyar földművesnép, mely­nek igaz és elhivatott képviselői azok, akik valóban az ő képét viselik: Nagy­atádi-Szabó István méltó tanítványai. Erről a helyről üzenjük azoknak, akik rettegnek, akik féltik ezt a nemze­tet a bizonytalan kísérletektől, hogy nincs okuk a félelemre. Összedőlhetnek egész világok, épen és szilárdan megma­rad a falu, amelyért dolgozni kö­teles­sége mindenkinek, akinek szemében szent a magyar hagy­omn­ny és aki látja, hog­y nincs ezeknek hűségesebb őrzőjük, mint a józan magyar dolgozó falu. Éppen ezért — amit itt elmondottunk — nem félünk a szenvedélyektől sugall illatdírozásoktól azért sem, mert Hiszen a döntő szót maga a miniszterelnök mondja már ki, akinek álláspontja köz­ismert és amely álláspont nem tudja, de nem is akarja magát függetleníteni a dolgozó nép felfogásától. Ez­­az álláspont pedig nem lehet egyéb, mint az, az efély biztosítja ennek a sokat szenvedett ma­gyar népnek a boldogulását és a magyar hazának szabadságát, függetlenségét.

Next