Kis Ujság, 1938. május (52. évfolyam, 97-121. szám)
1938-05-01 / 97. szám
6 fa ti.tUtif'- 1 fc t8 *88.30. J 52. évfolyam 97. szám Más Képes Családi 12 fuUral!!ili!ilj!!!!!!!!!!!!ililIlillliHin ELŐFIZETÉSI ÁRAK EGY HÓRA: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KIS tijsAc, magyar hétfői és képes családi* P **- FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Budapest, ve, aradi utca s. sz. telefon: 1-207-26* LAPOK EGYÜTT..................................................P 2.40 LEVÉLCÍM: KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 62. IFJAK SORAKOZÓJA Azok a vészes viharok, amelyek a világháborúban és azóta is megtörték a nemzetek nyugalmát, új országhatárokat rajzoltak a régiek helyére, máig sem engedik, hogy a nyugalomra vágyó világ a béke biztonságával haladjon a fejlődésnek azon az útján, amelyen a háború előtti korszak csodálatos alkotásokra volt képes. Új útkeresés láza fűti az egyes nemzeteket különkülön is és nagyon érthető, hogy az igaztalant megtépett magyarság soraiban ez az új útkeresés fokozott izgalmakat kelt és szinte napról-napra újabb, ittöbbé-kevésbé jobb vagy rosszabb indulatú — próbálkozások tanúi vagyunk. Az így születő hangzavar sokszor nagyon fülsértő rikácsolásából jóleső hangként csendült ki az a baráti szövetkezésre való hívó szó, amely az összeomlás utáni nemzeti ébredés szereplői részé ről hangzott el. Nem áll előttünk tisztán még a cél, mely felé törekszenek, de az út, amelyen járni akarnak, megérdemli, hogy bizalmat előlegezzünk azoknak a kísérleteknek, amelyek a magyar újjáépítés munkáját azon a vonalon akarják folytatni, amelyre Horthy Miklós 1919-ben vezette rá Szegeden az ő népét. Ennek a névnek glóriás fényessége, a kortársak szemében is történelmien nemesen csengő zengzete, minden bizalomra érdemes. A magyar államfő alig pár hete tömör rövidséggel, de minden szavában súlyos megállapításokkal utalt a régi irányra, amelyről letérni népét nem engedi. Ha a régiek új alakulata valóban ennek az iránynak a szolgálatát vállalja, akkor könnyen alkalmas lehet arra, hogy önmaguk teremtette új nagyságok lármás tévtanai fölé emelkedve, megtartsák a magyarságot Horthy Miklós útján. A szegedi gondolat, amelyet az akkori idők szereplői át akarnak menteni a mának és az ígéretekkel terhes holnapnak, a nemzeti öntudat államalkotó és népirányító szerepét fejezi ki. A gondolat feleslegessé tesz minden más, az idők viharában kipróbálatlanul maradt tervezgetést. A nemzeti szellem összefogó erejét hirdető szegedi eszmék természetszerűleg kivetik magukból a széthúzást sürgető és bomlásra vezető öncélú politikai vezéreket. A jószándékot megillető, előlegezett bizalmat nem lehet tehát megtagadni azoktól, akik Horthy Miklós zászlaja alatt akarnak tovább menetelni. Ettől a megmozdulástól függetlenül és mégis ennek szerves kiegészítőjeként figyeljük a Frontharcos Szövetség a Kis Újság útján ma elindított újabb mozgalmát is, amely utánpótlásról akar gondoskodni azoknak a helyére, akik a világháború nagy próbatételeit vitézül kiállva, alkonyba hajló életükben át akarják adni kötelességteljesítésük, áldozatosságuk soha ki nem alvó fáklyáját az ifjabb nemzedéknek. Ez a nemzedék, amely a világháború következményeit látja és tanúságtételeit józanul mérlegre veti, levizsgázott már a magyar nemzet hősi erényeihez való ragaszkodásból és hűségből. Nemzetünk szemefénye, a mi fiatal honvédségünk a trianoni béklyók lehetőségeitől korlátozva bár mégis egy új harckész katonai nemzedéket nevelt, amely nemzedékre az apai szem büszke szeretetével tekint mindenki, aki magát magyarnak vallja. Nemes és nagy gondolat, hogy ezt a háborút ugyan nem viseli, de a katonai szolgálat férfias próbáját kiálló 11 nemzedéket odagyűjtsék maguk köré a világháború hősei. Oktassák őket és saját példájuk lángoló szövetnekével virgitsák meg előttük a magyar ifjúság göröngyös, de dicső és nagy célok felé mutató nehéz útját. Az öregek leszűrt tapasztalatai, a fiatalok öntudatos lelkessége egy táborba kerülve, egy irány felé tekintve ki fogja vívni az új magyar feltámadás diadalát. Nekünk magyaroknak mérhetetlenül nagy erkölcsi erőnk és reménységünk fiatal katonáink nagy sorakozója. MI. Pius pápa kinevezte Pacsin bíborost követének és a Német Birodalommal való konkordátumok megkötése. Pacelli bíboros államtitkár egyesíti magában a vezető egyéniségek legfontosabb tulajdonságait: munkakedvet, lelkiismeretességet és rendszeretetet. Lebilincselő modora miatt rendkívüli népszerűségnek örvend és szentszéki diplomaták mondják, hogy még a legnehezebb kérdések tárgyalásánál sem veszti el hidegvérét és szívélyes modorát. A bíboros egész napja munkában telik el; délelőtt a kormányzati ügyek, megbeszélések, kihallgatások, diplomáciai fogadások foglalkoztatják, a délutánt pedig elmélyedt tanulmányainak szenteli. Tökéletesen leírja a latin nyelvet és kifogástalanul beszéli a modern nyelveket is. A katolikus sajtó nemzetközi értekezlete alkalmával hét küönböző nyelven üdvözölte a résztvevőket. Különösen nagy mestere azonban Pacelli bíboros az egyházi szónoklatnak és csak nemrégiben jelent meg egy 500 oldalas mű, amelyben összegyűjtötték legfontosabb egyházi szónoklatait. a Magast feuchalisztikus kongresszusra Vatikáni város, április 30. A pápa Pacelli bíboros államtitkárt nevezte ki követének a Budapesten május hónap folyamán tartandó eucharisztikus kongresszusra. Róma, április 30. (Magyar Távirati Iroda) P a c c 11 i bíboros államtitkár pápai legátussá történt kinevezéséről az Osservatore Romáim a következő jelentést adta ki: XI. Pius pápa Pacc 11 bíboros államtitkárt a közeljövőben megtartandó budapesti nemzetközi eucharisztikus kongresszusra pápai legátussá kinevezte. A kinevezés jelentősége Az a tény, hogy aSzent Atya választása az apostoli legátus kinevezésénél Pacelli bíboros-államtitkárra esett, nagy megtiszteltetést jelent a magyar katolicizmus és az egész magyar nemzet számára. Pacelli bíboros, aki az eucharisztikus nagygyűlés és a Szent István év alkalmából a Szent Atya megbízásából Budapestre jön, mint vatikáni államtitkár XI. Pina pápa állandó helyettese és legbizalmasabb munkatársa és a katolikus világ egyik legkiemelkedőbb egyénisége, nemcsak magas tiszténél, hanem rendkívül kiterjedt nemzetközi kapcsolatainál és fontos külföldi küldetéseinél fogva. 1934-ben ő volt a pápai legátus a buenos airesi eucharisztikus nagygyűlésen, 1935-ben pedig a lourdesi ünnepségeken, még emlékezetes az az utazás, amelyet 1935 nyarán az Egyesült Államokban tett, amelynek során negyven nap alatt meglátogatta az északamerikai köztársaság szemináriumait és egyéb katolikus intézményeit. A múlt évben a lisieuxi Szent Teréz-ünnepségeken képviselte a pápát. Az a körülmény, hogy a Szent Atya ugyanazt a bíborost küldi ki az idén Budapestre, mint kedvelt szentjének, Sisieuxi Szent Teréznek az emlékünnepére, azt mutatja, h hogy a pápa a budapesti eucharisztikus nagygyűlést és a Szent István évfordulót éppen annyira szívügyének tartja, hogy a világ figyelme a magyar főváros felé fordul. 15 - A pápai követ életrajza Eugenio Pacelli 1876 március 2-ánszületett Rómában. Atyja, Filippo Pacelli, a konzisztoriáus ügyvédek dékánja volt. Középiskolai tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte el, majd 1894-ben Róma egyik legősibb egyházi intézetének, az Almo Collegio Capranicanak a növendéke lett, amelyből az egyháznak igen sok kiváló fia került ki, köztük a hírneves Rampolla bíboros is. 1899-ben, 23 esztendős korában szentelték pappá. A nagyeszű, szorgalmas és példás ésetű fiatal pap a rendkívüli egyházi ügyek kongregációjában kapott megbízást, amely a Szentszék külügyminisztériumának tekinthető. Tekintélyben és rangban gyorsan emelkedett és első minutáns, alállamtitkár, majd pedig helyettes államtitkár lett, 1914- ben pedigV. Pius pápa a kongregáció vezető titkárává nevezte ki, amely tisztségében XV. Benedek is megerősítette. Ebben a tisztségében a legteljesebb mértékben bírta Gasparri bíboros, akkori vatikáni államtitkárnak bizalmát és fáradhatatlanul közreműködött a kánonjog kodifikálása körül. 1917-ben IV. Benedek pápa címzetes érsekké nevezte ki, majd apostoli nunciusi minőségben Münchenbe küldte, ahol 1925-ig maradt. A Bajorországgal való konkordátum megkötését az ő érdemének tekintik! 1925 és 1929 között berlini apostoli nuncius volt és ez alatt az idő alatt a legélénkebb egyházi, diplomáciai és társadalmi tevékenységet fejtette ki, amit megkönnyített az is, hogy tökéletesen elsajátította a német nyelvet. Németországi tevékenységével Pacelli Eugenio a legnagyobb mértékben kiérdemelte a bíborosi kalapot és XI. Pius pápa az 1929 december 16-iki konzisztóriumon a bíborost méltóságra emelte. Nem sokkal utóbb Pietro Gasparri bíboros-államtitkár lemondott állásáról és XI. Pius pápa a vatikáni állam e legnagyobb méltóságára Pacelli bíborost nevezte ki. Merry del Val bíboros halálával a Szent Péter Bazilika plébánosa lett és elnöke a Szentszék javaira felügyelő bíboros bizottságnak, is. Pacelli a diplomata Kilenc éve vezeti tehát már Pacelli bíboros-államtitkár a vatikáni állam és a szentszéki diplomácia ügyeit és az ő nevéhez fűződik a Romániával, Badennel, Ausztriával Nyári üdülőhelyére utazott a pápa Róma, április 30. XI. Pius pápa szombat délután 5 órakor gépkocsin elhagyta Rómát, hogy — ezúttal ötödízben — megkezdje castelgandolfoi nyári tartózkodását. A pápát Sant'Elia, a pápa szertartásmestere, a Vatikánváros kormányzója, két titkára, valamint orvosa kísérték el Castelgandolfoba. A rendes kihallgatásokat a pápa Castelgandolfóban továbbra is megtartja. Magánkihallgatások mindennap lesznek hétfő kivételével, a hivatalos kihallgatások pedig szerdán és szombaton. Pacelli államtitkár a hétnek majdnem minden napján kimegy a pápához, hogy tájékoztassa őt a vatikáni ügyek állásáról. XI. Pius pápa mint tavaly, az idén is előreláthatólag október végéig maradt Castergandolfóban.