Kis Ujság, 1938. május (52. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-01 / 97. szám

IFJAK SORAKQZÚJA Azok a vészes viharok, amelyek a világ­háborúban és azóta is megtérték a nemze­tek nyugalmát, új országhatárokai rajzol­tak a régiek helyére, máig sem engedik, hogy a nyugalomra vágyó világ a béke biztonságával haladjon a fejlődésnek azon az útján, amelyen a háború előtti korszak csodálatos alkotásokra volt képes. Üj útke­resés láza fűti az egyes nemzeteket kiilön- kiilün is és nagyon érthető, hogy az igazta­lant megtépett magyarság soraiban ez az új útkeresés fokozott izgalmakat kelt és szinte napról-napra újabb, — tttbbé-kcvésbé jobb vagy rosszabb indulatú — próbálkozá­sok tanúi vagyunk. Az így születő hangza­var sokszor nagyon fülsértő rikácsolásából jóleső hangként csendült ki az a baráti szö­vetkezésre való hívó szó, amely az összeom­lás utáni nemzeti ébredés szereplői részé-1 rőt hangzott el. Néni áll előttünk tisztán még a cél, mely j felé törekszenek, de az út. amelyen járni i akarnak, megérdemli, hogy bizalmat előle­gezzünk azoknak a kísérleteknek, amelyek a magyar újjáépítés munkáját azon a vonalon akarják foly­tatni, amelyre Horthy Miklós 1919-ben vezette rá Szegeden az ő népét. Ennek a névnek glóriás fé­nyessége, a kortársak szemében is törté­nelmien ne in esen csengő zengzete, minden bizalomra érdemes. A magyar államfő alig pár hete tömör rövidséggel, de minden szavában súlyos megállapításokkal utalt a régi irányra, amelyről letérni népét nem engedi. Ha a régiek új alakulata valóban ennek az irány­nak a szolgálatát vállalja, akkor könnyen alkalmas lehet arra, hogy önmaguk te­remtette új nagyságok lármás tévtanai fölé emelkedve, meg­tartsák a magyarságot Horthy Miklós útján. A szegedi gondolat, amelyet az akkori idők szereplői át akarnak menteni a mának és az ígéretekkel terhes holnapnak, a nem­zeti öntudat államalkotó és népirányitő szerepéi fejezi ki. A gondolat feleslegessé tesz minden más. az idők viharában kipró- hálatlanul maradt tervezgetést. A nemzeti szellem összefogó erejét hir­dető szegedi eszmék természetszerűleg ki­vetik magukból a széthúzást sürgető és bom­lásra vezető öncélú politikai vezéreket. A jószándékot megillető, előlegezett bizalmat nem lehet tehát megtagadni azoktól, akik Horthy Miklós zászlaja alatt akarnak tovább menetelni. Ettől a megmozdulástól függetlenül és mégis ennek szerves kiegészítőjeként figyel­jük a Frontharcos Szövetség a Kis Újság útján ma elindított újabb mozgalmát is, amely utánpótlásról akar gondoskodni azoknak a helyére, akik a világháború nagy próbatételeit vitézül ki­állva, alkouyba hajló életükben át akarják adni kötelességteljesítésük, áldozatosságuk soha ki nem alvó fáklyáját az ifjabb nem­zedéknek. Ez a nemzedék, amely a világ­háború következményeit látja és tanúság- tételeit józanul mérlegre veti, levizsgázott már a magyar nemzet hősi erényeihez való ragaszkodásból és hűségből. Nemzelünk sze- inefénye, a mi fiatal honvédségünk a tria­noni béklyók lehetőségeitől korláto*zva bár. mégis egy új harckész katonai nemzedéket nevelt, amely nemzedékre az apai szem büszke szeretetével tekint mindenki, aki magát magyarnak vallja. Nemes és n a g y gondolat, hogy ezt a háborút ugyan nem viselt, de a katonai szolgálat férfias próbáját ki­ál lo 11 nemzedéket o d a g y üj t s é k maguk köré a világháború hősei. Oktassák őket és saját példájuk lángoló szövétnekével vllgit- s á k m e g előttük a magyar I f jú- ság göröngyös, de dicső és nagy célok felé mutató nehéz útját. Az öregek leszűrt tapasztalatai, a fiatalok öntudatos lelkessége egy táborba kerülve, egy irány felé tekintve ki fogja vívni az új magyar feltámadás diadalát. Nekünk magyaroknak mérhetetlenül nagy erkölcsi erőnk és reménységünk fiatal kato­náink nagy sorakozója. Ml. Pius pápa Kinevezte Pacsin bíborost követének a Magast! eucharisztikus kongresszusra Vatikáni.áros, április 30. A pápa P a c c 11 i bíboros államtit­kárt nevezte ki követének a Budapesten május hónap folyamán tartandó eucha­risztikus kongresszusra. Kóma, április 30. (Magyar Távirati Iroda) P a c c 11 i biboros államtitkár pápai legátussá történt kinevezéséről az Osser- valore Komáim a következő jelentést adta ki: XI. Pius pápa P a c c 11 i biboros államtitkárt a közeljövőben megtar­tandó budapesti nemzetközi eucharisz­tikus kongresszusra pápai legátussá kinevezte. Az a tény, hogy a .Szent Atya választása az apostoli legátus kinevezésénél Pacelli bi- boros-államlilkárra esett, nagy megtisztel­tetést jelent a magyar katolicizmus és az. egész magyar nemzet számára. Pacelli bi­boros, aki az eucharisztikus nagygyűlés és a Szent István év alkalmából a Szent Atya megbízásából Budapestre jön, mint vati­káni államtitkár XI. Pina pápa állandó he­lyettese és legbizalmasabb munkatársa és a katolikus világ egyik legkiemelkedőbb egyénisége, nemcsak magas tiszténél, hanem rendkívül kiterjedt nemzetközi kapcsolatai­nál és fontos külföldi küldetéseinél fogva. 1934-ben ő volt a pápai legátus a buenos airesi eucharisztikus nagygyűlésen, 1935­ben pedig a lourdesi ünnepségeken, még emlékezetes az az. utazás, amelyet 193(5 nyarán az Egyesült Államokban 'ett, amely­nek során negyven nap alatt meglátogatta az északamerikai köztársaság szeminá­riumait és egyéb katolikus intézményeit. A múlt évben a lisieiixi Szent Teréz-iinnep- ségeken képviselte n pápái. Az a körül­mény. hogy a Szent Atya ugyanazt a bíbo­rost küldi ki az idén Budapestre, mint ked­velt szentjének, Iisieuxi Szent Terézitek az emlékünnepére, azt mutatja. Iiogv a pápa a budapesti eucharisztikus nagygyűlést és a Szent István évfordulót éppen annyira szív­ügyének tartja, hogy » világ figyelme a ma­gyar főváros felé fordul. és a Német Birodalommal való konkordátu­mok megkötése. Pacelli bíboros útluintilkár egyesíti magá­ban a vezető egyéniségek legfontosabb tulaj­donságait: munkakedvet, lelkiismeretességet és rendszeretetet. Lebilincselő modora miatt rendkívüli népszerűségnek örvend és szent­széki diplomaták mondják, hogy még a leg­nehezebb kérdések tárgyalásánál sem veszti el hidegvérét és szívélyes modorát. A bíboros egész napja munkában telik el; délelőtt á kormányzati ügyek, megbeszélések, kihallga­tások, diplomáciai fogadások foglalkoztatják, a délutánt pedig elmélyedt tanulmányainak szenteli. Tökéletesen bírja a latin nyelvet és kifogástalanul l*eszéli a modern nyelveket is. A katolikus sajtó nemzetközi értekezlete al­kalmával hét kü önbözö nyelven üdvözölte a résztvevőket. Különösen nagy mestere azonban Pacelli bíboros az egyházi szónok­latnak és csak nemrégiben jelent meg egy 500 oldalas mű, amelyben összegyűjtötték legfontosabb egyházi szónoklatait. A pápai követ életrajza A kinevezés jelentősége Eugenio Pacelli 1876 március 2-án -szü­leteti Rómában. Atyja, Eilippo Pacelli, a konzisztoriáüs ügy­védek dékánja volt. Középiskolai tanul­mányait kitűnő ered­ménnyel végezte el. majd 1894-ben Ró­ma egyik legősibb egyházi intézetének, az Almo Collegio Capranicanak a nö­vendéke lett, amely­ből az egyháznak igen sok kiváló fia került ki, köztük a hír­neves Ratnpolla bíboros is. 1899-ben, 23 esztendős korában szentelték pappá. A nagyeszű, szorgalmas és példás éietü fiatal pap a rendkívüli egyházi ügyek kon­gregációjában kapott megbízást, amely a Szentszék külügyminisztériumának tekint­hető. Tekintélyben és rangban gyorsan emelkedett és első minutáns, alállamtitkár, majd pedig helyettes államtitkár lett, 1914- ben pedig .V. Pius pápa a kongregáció vezető titkárává nevezte ki, amely tisztsé­gében XV. Benedek is megerősítette. Ebben a tisztségében a legteljesebb mértékben bírta Gqsparri bíboros, akkori vatikáni állam­titkárnak bizalmát és fáradhatatlanul közre- működött a kánonjog kodifikálása körül. 1917-ben AT. Benedek pápa címzetes ér­sekké nevezte ki: majd apostoli nunciusi minőségben Münchenbe küldte, ahol 1925-ig maradt. A Bajorországgal való konkordátum meg­kötését az ő érdemének tekintik! 1925 és 1929 között berlini apostoli nuncius volt és ez alatt az idő alatt a legélénkebb egyházi, diplomáciai és társadalmi tevékenységet fej­tette ki, amit megkönnyíteti az is, hogy tö­kéletesen elsajátította a német nyelvet. Né­metországi tevékenységével Pacelli Eugenio a legnagyobb mértékben kiérdemelte a bíbo­rost kalapot és XI. Pius pápa az 1929 de­cember 16-iki' konzisztóriumon a bíborost méltóságra emelte. Nem sokkal utóbb Pietro Gasparri bíboros-államtitkár lemondott állá­sáról és XI. Pius pápa a vatikáni állam e legnagyobb méltóságára Pacelli bíborost ne­vezte ki. Merry dél Yal biboros halálával a Szent Péter Bazilika plébánosa lett és el­nöke a Szentszék javaira felügyelő bíboros! bizottságnak, is. Pacelli a diplomata Kilenc éve vezeti tehát már Pacelli bíbo­ros-államtitkár a vatikáni állam és a szent- széki diplomácia ügyeit és az ő nevéhez fű­ződik a Romániával, Badennel. Ausztriával Nyári üdülőhelyére utazott a pápa Róma, április 30. XI. Pius pápa szombat délután 5 óra­kor gépkocsin elhagyta Rómát, hogy — ezúttal ötödízben — megkezdje castel- gandolfoi nyári tartózkodását. A pápát Sant'Elia, a pápa szertartásmestere, a Vatikánváros kormányzója, két titkára, valamint orvosa kísérték el Castelgan- dolfoba. A rendes kihallgatásokat a pápa Casfelgandolfóban továbbra is megtartja. Magánkihallgaíások minden­nap lesznek hétfő kivételével, a hivata­los kihallgatások pedig szerdán és szom- balon. Pacelli államtitkár a hétnek majd­nem minden napján kimegy a pápához, hogy tájékoztassa öt a vatikáni ügyek állásáról. XI. Pius pápa mint tavaly, az idén is előreláthatólag október végéig marad (.asteIgandolfóban. I ' 5 - > 6 fa ti.tUtif'- 1 fc t «8 *88.30. J 52. évfolyam 97. szám Mái Képes Családi 12 fuUr Bl!!ilí!iíj!!!!!i!!!!i!ililIlillliHin ELŐFIZETÉSI ARAK EGY HÓRA: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KIS tijsAc, magyÁr hétfö" és képes családi* P **- FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Budapest, ve, aradi-utca s. sz. telefon: 1-207-26* LAPOK EGYÜTT ..................................................P 2.40 LEVÉLCÍM: KIS ÚJSÁG. BUDAPEST 62.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék