Kis Ujság, 1938. május (52. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-01 / 97. szám

6 fa ti.tUtif'- 1 fc t­­8 *88.30. J 52. évfolyam 97. szám Más Képes Családi 12 fuUr­al!!ili!ilj!!!!!!!!!!!!ililIlillliHin ELŐFIZETÉSI ÁRAK EGY HÓRA: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KIS tijsAc, magyar hétfői és képes családi* P **- FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Budapest, ve, aradi­ utca s. sz. telefon: 1-207-26* LAPOK EGYÜTT..................................................P 2.40 LEVÉLCÍM: KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 62. IFJAK SORAKOZÓJA Azok a vészes viharok, amelyek a világ­háborúban és azóta is megtörték a nemze­tek nyugalmát, új országhatárokat rajzol­tak a régiek helyére, máig sem engedik, hogy a nyugalomra vágyó világ a béke biztonságával haladjon a fejlődésnek azon az útján, amelyen a háború előtti korszak csodálatos alkotásokra volt képes. Új útke­resés láza fűti az egyes nemzeteket kü­lön­­kü­lön is és nagyon érthető, hogy az igazta­lant megtépett magyarság soraiban ez az új útkeresés fokozott izgalmakat kelt és szinte napról-napra újabb, i­ttöbbé-kevésbé jobb vagy rosszabb indulatú — próbálkozá­sok tanúi vagyunk. Az így születő hangza­var sokszor nagyon fülsértő rikácsolásából jóleső hangként csendült ki az a baráti szö­vetkezésre való hívó szó, amely az összeom­lás utáni nemzeti ébredés szereplői részé­­ ről hangzott el. Nem­ áll előttünk tisztán még a cél, mely­­ felé törekszenek, de az út, amelyen járni­­ akarnak, megérdemli, hogy bizalmat előle­gezzünk azoknak a kísérleteknek, amelyek a magyar újjáépítés munkáját azon a vonalon akarják foly­tatni, amelyre Horthy Miklós 1919-ben vezette rá Szegeden az ő népét. Ennek a névnek glóriás fé­nyessége, a kortársak szemében is törté­nelmien ne­m­­esen csengő zengzete, minden bizalomra érdemes. A magyar államfő alig pár hete tömör rövidséggel, de minden szavában súlyos megállapításokkal utalt a régi irányra, amelyről letérni népét nem engedi. Ha a régiek új alakulata valóban ennek az irány­nak a szolgálatát vállalja, akkor könnyen alkalmas lehet arra, hogy önmaguk te­remtette új nagyságok lármás tévtanai fölé emelkedve, meg­tartsák a magyarságot Horthy Miklós útján. A szegedi gondolat, amelyet az akkori idők szereplői át akarnak menteni a mának és az ígéretekkel terhes holnapnak, a nem­zeti öntudat államalkotó és népirányító szerepét fejezi ki. A gondolat feleslegessé tesz minden más, az idők viharában kipró­­bálatlanul maradt tervezgetést. A nemzeti szellem összefogó erejét hir­dető szegedi eszmék természetszerűleg ki­vetik magukból a széthúzást sürgető és bom­lásra vezető öncélú politikai vezéreket. A jószándékot megillető, előlegezett bizalmat nem lehet tehát megtagadni azoktól, akik Horthy Miklós zászlaja alatt akarnak tovább menetelni. Ettől a megmozdulástól függetlenül és mégis ennek szerves kiegészítőjeként figyel­jük a Frontharcos Szövetség a Kis Újság útján ma elindított újabb mozgalmát is, amely utánpótlásról akar gondoskodni azoknak a helyére, akik a világháború nagy próbatételeit vitézül ki­állva, alkonyba hajló életükben át akarják adni kötelességteljesítésük, áldozatosságuk soha ki nem alvó fáklyáját az ifjabb nem­zedéknek. Ez a nemzedék, amely a világ­háború következményeit látja és tanúság­­tételeit józanul mérlegre veti, levizsgázott már a magyar nemzet hősi erényeihez való ragaszkodásból és hűségből. Nemzetünk sze­­m­efénye, a mi fiatal honvédségünk a tria­noni béklyók lehetőségeitől korláto­zva bár­ mégis egy új harckész katonai nemzedéket nevelt, amely nemzedékre az apai szem büszke szeretetével tekint mindenki, aki magát magyarnak vallja. Nemes és n­a­g­y gondolat, hogy ezt a háborút ugyan nem viseli, de a katonai szolgálat férfias próbáját ki­ál­ló 11 nemzedéket o­d­a­g­y­űj­t­s­é­k maguk köré a világháború hősei. Oktassák őket és saját példájuk lángoló szövetnekével virgit­­s­á­k m­e­g előttük a magyar i­f­jú­­ság göröngyös, de dicső és nagy célok felé mutató nehéz útját. Az öregek leszűrt tapasztalatai, a fiatalok öntudatos lelkessége egy táborba kerülve, egy irány felé tekintve ki fogja vívni az új magyar feltámadás diadalát. Nekünk magyaroknak mérhetetlenül nagy erkölcsi erőnk és reménységünk fiatal kato­náink nagy sorakozója. MI. Pius pápa kinevezte Pacsin bíborost követének és a Német Birodalommal való konkordátu­mok megkötése. Pacelli bíboros állam­titkár egyesíti magá­ban a vezető egyéniségek legfontosabb tulaj­donságait: munkakedvet, lelkiismeretességet és rendszeretetet. Lebilincselő modora miatt rendkívüli népszerűségnek örvend és szent­széki diplomaták mondják, hogy még a leg­nehezebb kérdések tárgyalásánál sem veszti el hidegvérét és szívélyes modorát. A bíboros egész napja munkában telik el; délelőtt a kormányzati ügyek, megbeszélések, kihallga­tások, diplomáciai fogadások foglalkoztatják, a délutánt pedig elmélyedt tanulmányainak szenteli. Tökéletesen leírja a latin nyelvet és kifogástalanul b­eszéli a modern nyelveket is. A katolikus sajtó nemzetközi értekezlete al­kalmával hét kü­önböző nyelven üdvözölte a résztvevőket. Különösen nagy mestere azonban Pacelli bíboros az egyházi szónok­latnak és csak nemrégiben jelent meg egy 500 oldalas mű, amelyben összegyűjtötték legfontosabb egyházi szónoklatait. a Magast f­euchalisztikus kongresszusra Vatikáni város, április 30. A pápa P­a­c­e­ll­i bíboros államtit­kárt nevezte ki követének a Budapesten május hónap folyamán tartandó eucha­risztikus kongresszusra. Róma, április 30. (Magyar Távirati Iroda) P a c c 11 i bíboros államtitkár pápai legátussá történt kinevezéséről az Osser­­vatore Romáim a következő jelentést adta ki: XI. Pius pápa P­a­c­c 11­­ bíboros államtitkárt a közeljövőben megtar­tandó budapesti nemzetközi eucharisz­tikus kongresszusra pápai legátussá kinevezte. A kinevezés jelentősége Az a tény, hogy a­­Szent Atya választása az apostoli legátus kinevezésénél Pacelli bí­­boros-államtitkárra esett, nagy megtisztel­tetést jelent a magyar katolicizmus és az­ egész magyar nemzet számára. Pacelli bí­boros, aki az eucharisztikus nagygyűlés és a Szent István év alkalmából a Szent Atya megbízásából Budapestre jön, mint vati­káni államtitkár XI. Pina pápa állandó he­lyettese és legbizalmasabb munkatársa és a katolikus világ egyik legkiemelkedőbb egyénisége, nemcsak magas tiszténél, hanem rendkívül kiterjedt nemzetközi kapcsolatai­nál és fontos külföldi küldetéseinél fogva. 1934-ben ő volt a pápai legátus a buenos airesi eucharisztikus nagygyűlésen, 1935-ben pedig a lourdesi ünnepségeken, még emlékezetes az az­ utazás, amelyet 193­5 nyarán az Egyesült Államokban tett, amely­nek során negyven nap alatt meglátogatta az északamerikai köztársaság szeminá­riumait és egyéb katolikus intézményeit. A múlt évben a lisieu­xi Szent Teréz-ü­nnep­­ségeken képviselte a pápát. Az a körül­mény, hogy a Szent Atya ugyanazt a bíbo­rost küldi ki az idén Budapestre, mint ked­velt szentjének, Sisieuxi Szent Terézn­ek az emlékünnepére, azt mutatja, h hogy a pápa a budapesti eucharisztikus nagygyűlést és a Szent István évfordulót éppen annyira szív­ügyének tartja, hogy a világ figyelme a ma­gyar főváros felé fordul. 1­­­5 -­­ A pápai követ életrajza Eugenio Pacelli 1876 március 2-án­­szü­letett Rómában. Atyja, Filippo Pacelli, a konzisztoriáus ügy­védek dékánja volt. Középiskolai tanul­mányait kitűnő ered­ménnyel végezte el, majd 1894-ben Ró­ma egyik legősibb egyházi intézetének, az Almo Collegio Capranicanak a nö­vendéke lett, amely­ből az egyháznak igen sok kiváló fia került ki, köztük a hír­neves Ram­polla bíboros is. 1899-ben, 23 esztendős korában szentelték pappá. A nagyeszű, szorgalmas és példás ésetű fiatal pap a rendkívüli egyházi ügyek kon­gregációjában kapott megbízást, amely a Szentszék külügyminisztériumának tekint­hető. Tekintélyben és rangban gyorsan emelkedett és első minutáns, alállamtitkár, majd pedig helyettes államtitkár lett, 1914- ben pedig­­V. Pius pápa a kongregáció vezető titkárává nevezte ki, amely tisztsé­gében XV. Benedek is megerősítette. Ebben a tisztségében a legteljesebb mértékben bírta Gasparri bíboros, akkori vatikáni állam­titkárnak bizalmát és fáradhatatlanul közre­­működött a kánonjog kodifikálása körül. 1917-ben IV. Benedek pápa címzetes ér­sekké nevezte ki, majd apostoli nunciusi minőségben Münchenbe küldte, ahol 1925-ig maradt. A Bajorországgal való konkordátum meg­kötését az ő érdemének tekintik! 1925 és 1929 között berlini apostoli nuncius volt és ez alatt az idő alatt a legélénkebb egyházi, diplomáciai és társadalmi tevékenységet fej­tette ki, amit megkönnyített az is, hogy tö­kéletesen elsajátította a német nyelvet. Né­metországi tevékenységével Pacelli Eugenio a legnagyobb mértékben kiérdemelte a bíbo­rosi kalapot és XI. Pius pápa az 1929 de­cember 16-iki­ konzisztóriumon a bíborost méltóságra emelte. Nem sokkal utóbb Pietro Gasparri bíboros-államtitkár lemondott állá­sáról és XI. Pius pápa a vatikáni állam e legnagyobb méltóságára Pacelli bíborost ne­vezte ki. Merry del Val bíboros halálával a Szent Péter Bazilika plébánosa lett és el­nöke a Szentszék javaira felügyelő bíboros­ bizottságnak, is. Pacelli a diplomata Kilenc éve vezeti tehát már Pacelli bíbo­ros-államtitkár a vatikáni állam és a szent­­széki diplomácia ügyeit és az ő nevéhez fű­ződik a Romániával, Badennel, Ausztriával Nyári üdülőhelyére utazott a pápa Róma, április 30. XI. Pius pápa szombat délután 5 óra­kor gépkocsin elhagyta Rómát, hogy — ezúttal ötödízben — megkezdje castel­­gandolfoi nyári tartózkodását. A pápát Sant'Elia, a pápa szertartásmestere, a Vatikánváros kormányzója, két titkára, valamint orvosa kísérték el Castelgan­­dolfoba. A rendes kihallgatásokat a pápa Castelgandolfóban továbbra is megtartja. Magánkihallgatások minden­nap lesznek hétfő kivételével, a hivata­los kihallgatások pedig szerdán és szom­­baton. Pacelli államtitkár a hétnek majd­nem minden napján kimegy a pápához, hogy tájékoztassa őt a vatikáni ügyek állásáról. XI. Pius pápa mint tavaly, az idén is előreláthatólag október végéig marad­t Castergandolfóban.

Next