Kis Ujság, 1938. június (52. évfolyam, 122-144. szám)

1938-06-01 / 122. szám

E'&i!331“\U, ______ ‘»*8'ui» / 1 • ELŐFIZETÉSI ÁRAK EGY HÓRA: KIS ÚJSÁG ....................................................... . . P 2.— KIS ÚJSÁG. MAGYAR HÉTFŐ ÉS KÉPES CSALÁDI LAPOK EGYÜTT . . ... . . . . .. . . P 2.46 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­ BUDAPEST, VI. ARA­DI­ UTCA 8. SZ. TELEFON: 1-287 26* LEVÉLCÍM : KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 62. ­ BIZAKODÁS Régi parlamenti hagyományok az ország­gyűlési munka kiemelkedő eseményének tartják a mindenkori pénzügyminiszter költségvetési beszédét. A pénzügyminiszter ismeri legjobban és legalaposabban nem­csak az ország gazdálkodásának számszerű kereteit, hanem a rideg számok mögött meghúzódó szellemet is. A számok játéka a figyelmes szemlélő előtt mindig feltárja azt az irányt, amely felé az ország haladni akar. A­ régi közös ügyes világban a költségve­tési vita adta mindig a leghűségesebb képet az akkor folyó közjogi harcokról. Azok a számadatok, melyek az uralkodó civillistá­jának, a közös külügyi, hadügyi és pénz­ügyi vezetés költségeinek mikénti arányá­ról intézkedtek, állottak mindenkor a leg­élesebb ellenzéki bírálat pergőtüzében. Azóta nagyot fordult az idők kereke, önál­lók lettünk, de szegényebbek, a feladatok pedig, amelyek a megcsonkított és szegény országra hárulnak, sokkal súlyosabbak. A ma problémái közül kettő áll önálló nem­zeti életünk tengelyében. Az egyik a feltor­nyosult és sokáig elhanyagolt szociális feladatok teljesítése, a másik, jogos nemzeti önvédelmünk. A szociális teendők elvégzése, a hadsereg fejlesztése és korszerű felszerelése tulajdon­­képen közös probléma. Csak testileg és lelkileg erős és kiegyensú­lyozott nép adhat erős és helytálló hadsereget. Csak gaz­daságilag és anyagilag kellően ellátott nem­zet tud eltartani a magyar múlt hagyomá­nyaihoz méltó katonákat. Ez a kérdés és megoldása uralják a most tárgyalás alatt lévő magyar költségvetést, amely fokozott terheket követel az adófizető polgárságtól. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter költségvetési beszé­dét a bizakodás szelleme lengi át. Az ő bizakodása megnyugtatásul szolgál­hat az aggodalmaskodóknak, mert elhisszük a pénzügyminiszternek, hogy a nemzetet úgy meg lehet erősíteni, hogy teljesítőké­pessége eleget tehessen a felfokozott köve­telményeknek. A pénzügyminiszter a gya­korlati életből került mostani magas méltó­ságába. Sikerekben gazdag közgazdasági múlt áll a háta mögött és onnan bizonyára magával hozta azt a rugalmasságot, a vál­tozó helyzetekhez való gyors alkalmazkodni­­tudást, amely nélkül sikereit elérni a ma­gángazdasági életben sem tudta volna. Ami­kor tehát a pénzügyminiszter jóval nagyobb áldozatot követel a polgárságtól, mint amek­korának az eddig is csak erőinek megfeszí­tésével tudott eleget tenni, bizonyára tudja és hisz abban, hogy erre képessé is teszi a népet. Ebbéli meggyőződését és terveit, bár ha röviden ismertette is csak, helyes kiindulási pontból tette. Helyes ez a kiindulási pont azért, mert a ke­r­e­s­ő­k­é­­pesség fokozását elsősorban a mezőgazdaság fokozott jövedel­­mező tételével akarja elérni. A terv részleteit illetőleg bírálatot csak a cse­lekedetek hívhatnak ki, a szándék, amely a pénzügyminiszter szavaiban megnyilvánul, kétségtelenül tiszteletreméltó és helyes. Nehéz időket élünk. Súlyos kérdések sö­tétlenek elénk, de megnyugvással nézhetünk eléjük, mert elhisszük a pénzügyminiszter­nek, hogy az a bizakodás, amelynek ma hangot adott, a számokkal dolgozó ember józanságából és tárgyilagosságából ered. Kedden indult el országjáró körútjára a magyarság legszentebb ereklyéje, Szent Ist­ván király 900 év óta­­ épen maradt keze, a Szent Jobb, mi­óta, Mária Terézia , kora óta most első ízben hagyja el a szent király épségben maradt jobbkeze budavári pihenő­helyét. Csodálatos díszű aranyvonatot építettek a Szent Jobb síneken futó hajlékául. Egy hatalmas Pullmann-kocsit alakítot­tak át mozgókápolnává és díszítettek fel csodálatos fénnyel, pompával, művészettel. Maga a vonat öt kocsiból áll, a m­ozdony elején cserkoszorú övélt­, arany-fehér szín­­,­ben tündöklő apostoli kettős kereszt. A vo­nat négy kocsija szalonkocsi, az ereklye­vivő. Pullipann-kocsi azonban a Szent Ist­­ván-év egyik legérdekesebb látványossága. Szen­t István, Szent­­ Imre, Szent Gellért, Szent László, Szent Mór és Szent Margit képei ékesítik az aranykocsi oldalát, amely­nek belsejét piros bársony és fehér selyem fedi, padlóját drága szőnyegek borítják, közepén pedig emelvény, amelyre a Szent Jobbot tartó üvegszekrényt elhe­lyezték. A Nyugati pályaudvar környékét már reg­gel 8 óra előtt fogasrendőrök vették körül. A váróteremből piros szőnyeg fut az arany­­kocsiig. Babér- és pálmafák díszítik a per­ront, amely áhitatos csendben várja az ér­kező előkelőségeket. Katonai és főpapi öl­tözékektől, díszmagyaroktól színesedik be a várócsarnok, minden érkező elbűvölt cso­dálkozással nézi az aranykocsit, amelynek oldalát üveg fedi és így teljesen át lehet látni a villanyfénybe borult kocsi belsejét. Negyedkilenckor felvonul a pályaudvarra a fehérköpenyes alabárdos koronaőrség, azután fényes autón megérkezik maga a Szent Jobb, Mészáros János érseki helynök kíséretében. Az ereklyetártól négy fiatal ir­­galmasrendű szerzetes emeli vállára, a ko­ronaőrök tisztelegnek, amikor a Szent Jobbot elhelyezik a bíboremelvényen. Mö­götte hatalmas bíbork­ónuson foglal helyet a teljes főpapi díszébe öltözött Mészáros János. Az aranykocsiban az ereklyét kísérő ko­ronaőrök vannak csak, a többi kocsiban pedig az ereklye díszkísérete. Autón tette meg az utat Pacelli bíboros, valamint az eucharisztikus kongresszus alkalmából Bu­dapesten tartózkodó főpapok közül Illond, Verdiei, Tappolni és Ab­arczi bíborosok. Pontosan 8.50 perc van, amikor az arany­vonat halkan kigördül a Nyugati pályaud­var üvegcsarnokából. .Az út Budapesttől Esztergomig felvirá­gozott állomásokon vezet. Solymár, Pilisvörösvár, Timiye, Kenyér­mező tele zászlókkal, virágokkal ünneplő közönséggel. Különösen Pilisvörösvár tett ki magáért,­ amelynek állomásfőnöke nem más, mint Serédi Jusztinián hercegprímás bátyja. Az esztergomi állomás perionján díszru­hás rendőrök állanak. Az állomástól a Bazi­likáig terjedő útvonalon hatalmas tömeg feketéink. Frontharcosok, bányászok,­ vité­zek, leventék, cserkészek állanak sorfalat, kint az állomáson pedig­ Brenner Antal vá­rosi főjegyző és Eszter Jenő városi főügyész várják az aranyvortatót.­ Glatz Gyula pol­gármester a pilismaróti vámnál várakozott Pacelli legátusra,­ míg a Hősök terén Frey Vilmos alispán, Kánya Kálmán és Teleki Pál miniszterek, Széchenyi Bertalan gróf és Kornis Gyula a felsőház és képviselőház el­nökei, Törekis Géza, a Kúria elnöke és számtalan egyházi és világi méltóság várta a vonat befutását. Mindenütt fellobogózott, gyertyákkal kivilágított házak és meghatott hangu­lat várta a nagy eseményt, a Szent Jobb érkezését. Több m­int 20.000 ember állt a bevonulás 3 kilométeres útvonalán, a helybelieket a vidékről érkezett zarándokok nagy tömege egészítette ki.­­’ 1­1 ■ Háromnegyed 11 volt, amikor az arany­­vonat méltóságteljes lassúsággal ’ begördült az esztergomi pályaudvarra. Ezüst lépcsőt tettek a vonat üvegajtaja elé, hogy a Szent Jobb őre azon át léphessen a földre. Ezalatt a Bencés-gimnázium énekkara ősi magyar egyházi énekeket adott elő. Lassan kialakult a körmenet. Az eszter­gomi káptalan színpompás, papi serege, ben­cés apródok, majd a Szent Jobbot vivő pa­pok, az ereklye után pedig az előkelőségek haladtak egymásután, ugyanakkor a prímási palotából elindult szembe a körmendi és a bíborosok küldöttsége. ■ ők Pacelli legátussal az élükön a püspöki könyvtárnál csatlakoztak a menethez, és együtthaladtak az ősi Bazilika felé, amely­nek lépcsőin Mikes püspök várta a­ menetek Amikor az ereklye a Bazilika elé érkezett, Radócsay László főispán hódoló beszédet intézett a Szent Jobbhoz. Ezután felcsen­dültek a Bazilika előcsarnokában a „Bol­dogasszony Anyánk" akkordjai, azután a menet bevonult a templomba, amelynek fő­oltára előtt elhelyezték az ereklyetartót. Déli 1 óra tájban értek véget a Baziliká­ban lezajlott ünnepségek, azután megindult Esztergom népének zarándoklása a Szent Jobbhoz. Délután 1 órakor, a hercegprímás 150 te­rítékes dezsenét adott a bíboros legátus tisz­teletére. Délután , 2 órakor érkezett meg kongresszusi zarándokokkal a kü­lönhajó és a zarándokok felvonulása után litánia, volt Glattfelder püspök­ szentbeszédével, majd szabadtéri játékok töltötték ki a délután programját. Estefelé pedig Te­ Deum után visszakísérték a Szent Jobbot a vasútállo­­­­másra. • Kilencszáz esztendő után­, először tért meg Esztergomba Szent István Jobbja, amely este 7 órakor már vissza is indult Budapestre és 9 órakor megérkezett a Nyu­gati pályaudvarra. Kedden pedig továbbindul országos kör­útjára, Székesfehérvárra. DIADALÚTON A SZENT JOBB M­eleg búcsúztatás után elutazott Pacelli bíboros, a pápa követe ­ Elutazott a Szentatya körete Kedden délután 8 órakor zajlott le­­ a XXXIV. eucharisztikus kongresszus záró­akkordja: Pacelli Jenő bíboros, XI. Pius pápa legátusa elutazott a magyar fővárosból. Az elutazás a legátus kifejezett kérésére a legegyszerűbb­­keretek között zajlott le. A kormányzói pár a Várban búcsúzott el a legátustól, aki Scholtz Andor folyamőrkapi­tánynak, a kormányzó szárnysegédének kí­séretében robogott ki, kormányzósági autón a Keleti pályaudvarra. A Vártól a Baross-térig terjedő útvona­lat azonban most is zsúfolásig megtöl­tötte a közönség, amely kendő- és ka­­laplobogtatással, integetéssel és lelkes éljenzéssel búcsúzott el attól a vendég­től, akit néhány nap alatt az egész or­szág szívébe zárt. A Keleti pályaudvar előtti teret fehér ár­­bócrudakon lengő magyar és pápai színű zászlók és címerpajzsok díszítik, a perron tele pálmákkal és babérokkal, a kilenc va­gonból álló különvonat hosszában pedig piros szőnyeg fül végig. Politikai, diplomá­ciai és közéletű előkelőségekkel van tele a perron,­ amelyen a magyar kormány tagjai teljes számban jelentek meg, a Berlinben időző Bornemisza Géza iparügyi miniszter kivételével. . -öt perccel 6 óra előtt, állt meg Pacelli bí­boros-államtitkár autója a pályaudvar előtt, azután a legátus és kíséretének egyházi és polgári tagjai a perronra lépnek és elhalad­nak a tisztelgő díszszázad sorfala előtt. A búcsúzás rövid percekig tart csak. .. legátus kezet fog valamennyi miniszterrel, azután felszáll szalonkocsija lépcsőjén, ahova Serédi Jusztinián Magyarország bíbo­ros hercegprímása is követi. A hercegprímás Nagykanizsáig kísérte el a pápa legátusát és onnan nyomban visszafordult a­ főváros felé, mert szerdán ő is résztvesz a Szent Jobb székesfehérvári ünnepségein. Pacelli melegen megöleli Angéla Rotta pápai nunciust, utoljára Scholtz Andor szárnysegéddel fog kezet. Az első határőr­­ezred zenekara a pápai Himnuszt intonál­ja, Pacelli bíboros kihajol az ablakon. Szem­üveges, szikár éles vonalú arca barátságosan mosolyog akkor is, amikor a vonat 2 perc­cel hat óra után lassan elindul. A zenekar a Himnuszt játssza, a perronon állók tisz­telegnek, a pápa legátusa pedig mindaddig mesz­­sze kihajolva áldást oszt az ablakból, amíg a vonat el nem tűnik a kanyaro­­dóban. Így vált meg Budapesttől Pacelli Jenő, akinek egy hetes magyarországi tartózko­dása hazánk újabbkori történetének leg­szebb napjait jelentette.

Next