Kis Ujság, 1938. június (52. évfolyam, 122-144. szám)

1938-06-01 / 122. szám

É'&t!33í“\U, ______ ‘»*8"ui» / f • ELŐFIZETÉSI ÁRAK EGY HÓRA: KIS ÚJSÁG ....................................................... . . P 2.— KI S ÚJSÁG. MAGYAR HÉTFŐ ÉS KÉPES CSALÁDI LAPOK EGYÜTT . . ... . . . . .. . . P 2.46 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! BUDAPEST, VI, ARA Dl-UTCA 8. SZ. TELEFON: 1-287 26* LEVÉLCÍM : KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 62. BIZAKODÁS Régi parlamenti hagyományok az ország­gyűlési munka kiemelkedő eseményének tartják a mindenkori pénzügyminiszter költségvetési beszédét. A pénzügyminiszter ismeri legjobban és legalaposabban nem­csak az ország gazdálkodásának számszerű kereteit, hanem a rideg számok mögött meghúzódó szellemet is. A számok játéka m figyelmes szemlélő előtt mindig feltárja azt az irányt, amely felé az ország haladni akar. A' régi közösügyes világban a költségve­tési vita adta mindig a leghűségesebb képet az akkor folyó közjogi harcokról. Azok a számadatok, melyek az uralkodó civillistá­jának, a közös külügyi, hadügyi és pénz­ügyi vezetés költségeinek mikénti arányá­ról intézkedtek, állottak mindenkor a leg­élesebb ellenzéki bírálat pergőtüzében. Azóta nagyot fordult az idők kereke, önál­lók lettünk, de szegényebbek, a feladatok pedig, amelyek a megcsonkított és szegény országra hárulnak, sókkal súlyosabbak. A ma problémái közül kettő áll önálló nem­zeti életünk tengelyében. Az egyik a feltor nyosult és sokáig elhanyagolt szociális feladatok teljesítése, a másik, jogos nemzeti önvédelmünk. A szociális teendők elvégzése, a hadsereg fejlesztése és korszerű felszerelése tulajdon- képen közös probléma. C$ak testileg és lelkileg erős és kiegyensú­lyozott nép adhat erős és helytálló hadsereget. Csak gaz­daságilag és anyagilag kellően ellátott nem­zet tud eltartani a magyar mnlt hagyomá­nyaihoz méltó katonákat. Ez a kérdés és megoldása uralják a most tárgyalás alatt lévő magyar költségvetést, amely fokozott terheket követel az adófizető polgárságtól. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter költségvetési beszé­dét a bizakodás szelleme lengi át. Az ő bizakodása megnyugtatásul szolgál­hat az aggodalmaskodóknak, mert elhisszük a pénzügyminiszternek, hogy a nemzetet úgy meg lehet erősíteni, hogy teljesítőké­pessége eleget tehessen a felfokozott köve­telményeknek. A pénzügyminiszter a gya­korlati életből került mostani magas méltó­ságába. Sikerekben gazdag közgazdasági múlt áll a hátamngött és onnan bizonyára magával hozta azt a rugalmasságot, a vál­tozó helyzetekhez való gyors alkalmazkodni- tudást, amely nélkül sikereit elérni a ma­gángazdaság! életben sem tudta volna. Ami­kor tehát a pénzügyminiszter jóval nagyobb áldozatot követel a polgárságtól, mint amek­korának az eddig is csak erőinek megfeszí­tésével tudott eleget tenni, bizonyára tudja és hisz abban, hogy erre képessé is teszi a népet. Ebbéli meggyőződését és terveit, bár ha röviden ismertette is csak, helyes kiindulási pontból tette. Helyes ez a kiindulási pont azért, mert a ke r e s ő k é- pesség fokozását elsősorban a mezőgazdaság fokozott jövedcl- mezőtétclével akarja elérni. A terv részleteit illetőleg bírálatot csak a cse­lekedetek hívhatnak ki, a szándék, amely a pénzügyminiszter szavaiban megnyilvánul, kétségtelenül tiszteletreméltó és helyes. Nehéz időket élünk. Súlyos kérdések sö­tétlenek elénk, de megnyugvással nézhetünk eléjük, mert elhisszük a pénzügyminiszter­nek, hogy az a bizakodás, amelynek ma hangot adott, a számokkal dolgozó ember józanságából és tárgyilagosságából ered. DIADALUTON A SZENT JOBB Meleg búcsúztatás után elutazott Pacelli bíboros, a pápa követe Kedden indult el országjáró kőrútjára a magyarság legszentebb ereklyéje, Szent Ist­ván király 900 év óta ' épenmaradt keze, a Szent Jobb. mi óta, Mária Terézia , kora óta most elsöízben hagyja cl a szent király épségben maradt jobbkeze budavári pihenő­helyét. Csodálatos díszű aranyvonatot építettek a Szent Jobb síneken futó hajlékául. Egy hatalmas Pullmann-kocsit alakítot­tak át mozgókápolnáüá és díszítettek fel csodálatos fénnyel, pompával, művészettel. Maga a vonat öt kocsiból áll. a n/ozdony elején cserkoszorú övéit#, arany-fehér szíri-, ben tündöklő apostoli kettős kereszt. A vo­nat négy kocsija szalónkocsi, az ereklye­vivő. Pullrpann-kpcsi azonban a Szent Ist- ván-év egyik legérdekesebb látványossága. Szerit István, Szent ' Imre, Szent Gellért, Szent László, Szent Mór és Szent Margit képei ékesítik az aranykocsi oldalát, amely­nek belsejét piros bársony és fehér selyem fedi, padlóját drága szőnyegek borítják, közepén pedig emelvény, amelyre a Szent Jobbot tartó üvegszekrényt elhe­lyezték. A Nyugati pályaudvar környékét már reg­gel 8 óra előtt Joyasrendőrök vették körül. A váróteremből piros szőnyeg fut az arany- kocsiig. Babér- és pálmafák díszítik a per­ront, amely áhilatos csendben várja az ér­kező előkelőségeket. Katonai és főpapi öl­tözékektől, diszmagyoroktól színesedik be a várócsarnok, minden érkező elbűvölt cso­dálkozással nézi az aranykocsit, amelynek oldalát üveg fedi és így teljesen át lehet látni a villanyfénybe borult kocsi belsejét. Negyedkilénckor felvonul a pályaudvarra a fehérköpenyes alabárdos koronaőrség, azután fényes autón megérkezik maga a Szent Jobb, Mészáros János érseki helynök kíséretében. Az ereklyetártól négy fiatal ir- galmasrendü szerzetes emeli vállára, a ko­ronaőrök tisztelegnek, amikor a Szent Jobbot elhelyezik a biborcmelvényen. Mö­götte hatalmas biborlrónuson foglal helyet a teljes főpapi díszébe öltözött Mészáros János. Az aranykocsiban az ereklyét kísérő ko­ronaőrök vannak csak, a többi kocsiban pedig az ereklye díszkísérete. Autón tette meg az utat Pacelli bíboros, valamint az eucharisztikus kongresszus alkalmából Bu­dapesten tartózkodó főpapok közül Illond, Verdiéi, Tappouni és Alcarczi bíborosok. Pontosan 8.50 perc van, amikor az arany­vonat halkan kigördül a Nyugáti pályaud­var üvegcsarnokából. .Az út Budapesttől Esztergomig felvirá­gozott állomásokon vezet. Solymár, Pilisvörösvár, Timiye, Kenyér­mező tele zászlókkal, virágokkal ünneplő közönséggel. Különösen Pilisvörösvár tett ki magáért,- amelynek állomásfőnöke nem más, mint Serédi Jusztinján hercegprímás bátyja. Az esztergomi állomás perronján díszru­hás rendőrök állanak, Az állomástól a Bazi­likáig terjedő útvonalon hatalmas tömeg feketéink. Frontharcosok, bányászok,' vité­zek, leventék, cserkészek állanak sorfalat, kint az állomáson pedig-Brenner Antal vá­rosi főjegyző és Eszter Jenő városi főügyész várják az aranyvortatót,' Glatz Gyula pol­gármester a pilismaróti vámnál várakozott Pacelli legátusra,’ míg a Hősök terén Frey Vilmos alispán, Kánya Kálmán és Teleki Pál miniszterek, Széchenyi Bertalan gróf és Karnis Gyula a felsöház és képviselőház el­nökei, Törekij Géza, a Kúria elnöke és számtalan egyházi és világi méltóság várta a vonat befutását. Mindenütt fcllobogózott, gyertyákkal kivilágított házak és meghatott hangu­lat várta a nagy eseményt: a Szent Jobb érkezését. Több tnint 20.000 ember állt a bevonulás 3 kilométeres útvonalán, a helybelieket a vidékről érkezett zarándokok nagy tömege egészítette ki. <’ > 1 ■ Háromnegyed 11 volt, amikor az arany- vonat méltóságteljes lassúsággal ’ begördült az esztergomi pályaudvarra. Ezüst lépcsőt tettek a vonat üvegajtaja elé, hogy a Szent Jobb őre azon át léphessen a földre. Ezalatt a Bencés-gimnázium énekkara ősi magyar egyházi énekeket adott elő. Lassan kialakult a körmenet. Az eszter­gomi káptalan színpompás, papi serege, ben­cés apródok, majd a Szent Jobbot vivő pa­pok, az ereklye után pedig az előkelőségek haladtak egymásután, ugyanakkor a primási palotából elindult szembe a körmendiéi a bíborosok küldöttsége. ■ ök Pacelli legátussal az élükön a püspöki könyvtárnál csatlakoztak a menethez, és együtthaladtak az ősi Bazilika felé, amely­nek lépcsőin Mikes püspök várta a-menetek Amikor az ereklye a Bazilika elé érkezett, Radócsay László főispán hódoló beszédet intézett a Szent Jobbhoz. Ezután felcsen­dültek a Bazilika előcsarnokában a „Bol­dogasszony Anyánk" akkordjai, azután a menet bevonult a templomba, amelynek fő­oltára előtt elhelyezték az ereklyetartót. Déli 1 óra tájban értek véget a Baziliká­ban lezajLott ünnepségek, azután megindult Esztergom népének zafándoklása a Szent Jobbhoz. Délután 1 órakor, a hercegprímás 150 te­rítékes dezsönét adott a bíboros legátus tisz­teletére. Délután . 2 órakor érkezett meg kongresszusi zarándokokkal a kiilőnhajó és a zarándokok fejvonulása nján litánia, volt Glattjelder püspök' szentbeszédével, majd szabadtéri játékok töjtötték ki a délután programját. Estefelé pedig Te' Deum után visszákfscrték a Szent Jobbot a vásútállo- : másra. • Kilencszáz esztendő után., először tért meg Esztergomba Szent István Jobbja, amely este 7 órakor már vissza is indult Budapestre és 9 órakor megérkezett a Nyu­gati pályaudvarra. Kedden pedig továbbindul országos kőr­útjára: Székesfehérvárra. Elutazott a Szeníaíya kőveíe Kedden délután ü órakor zajlott 1c ; a XXXIV. eucharisztikus kongresszus záró­akkordja: Pacelli Jenő bíboros, XI. Plus papa legátusa elutazott a magyar fővárosból. Az elutazás a legátus kifejezett kérésére a legegyszerűbb 'keretek között zajlott le. A kormányzói pár a Várban búcsúzott el a legátustól, aki Scholtz Andor folyamőrkapi­tánynak, a kormányzó szárnysegédének kí­séretében robogott ki, kormányzósági autón a Keleti pályaudvarra. A Vártól a Baross-térig terjedő útvona­lat azonban most is zsúfolásig megtöl­tötte a közönség, amely kendő- és ka- laplobogtatással, integetéssel és lelkes élienzésscl búcsúzott el attól a vendég­től, akit néhány nap alatt az egész or­szág szívébe zárt. A Keleti pályaudvar előtti teret fehér ár- bócrudakon lengő magyar és pápai színű zászlók és cimerpajzsok díszítik, a perron tele pálmákkal és babérokkal, a kilenc va­gonból álló különvonat hosszában pedig piros szőnyeg fül végig. Politikai, diplomá­ciai és közéletű előkelőségekkel van tele a perron,. amelyen a magyar kormány tagjai teljes számban jelentek meg, a Berlinben időző Bornemisza Géza iparügyi miniszter kivételével. .-öt perccel 6 óra előtt, állt meg Pacelli bí­boros-államtitkár autója a pályaudvar előtt, azután a legátus és kíséretének egyházi és polgári tagjai a perronra lépnek és elhalad­nak a tisztelgő diszszázad sorfala előtt. A búcsúzás rövid percekig tart csak. .4 legátus kezet fog valamennyi miniszterrel, azután felszáll szalonkocsija lépcsőjén, ahova Serédi Jusztinián Magyarország bíbo­ros hercegprímása is követi. A hercegprímás Nagykanizsáig kísérte cl a pápa legátusát és onnan nyomban visszafordult a'főváros felé, mert szerdán ő is résztvesz a Szent Jobb székesfehérvári ünnepségein. Pacelli melegen megöleli Angéla Rótta pápai nunciust, utoljára Scholtz Andor szárnysegéddel fog kezet. Az első határőr- ezred zenekara a pápai Himnuszt intonál ja, Pacelli biboros kihajol az ablakon. Szem­üveges, szikár éles vonalú arca barátságosan mosolyog akkor is, amikor a vonni 2 perc­cel hal óra után lassan elindul. A zenekar a Himnuszt játssza, a perronon állók tisz­telegnek, a pápa legátusa pedig mindaddig mész- sze kihajolva áldást oszt az ablakból, amíg a vonat el nem tűnik a kanyaró- dóban. Így vált meg Budapesttől Pacelli Jenő, akinek egy hetes magyarországi tartózko­dása hazánk újabbkori történetének leg­szebb napjait jelentette. i I

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék