Kis Ujság, 1938. június (52. évfolyam, 122-144. szám)
1938-06-01 / 122. szám
E'&i!331“\U, ______ ‘»*8'ui» / 1 • ELŐFIZETÉSI ÁRAK EGY HÓRA: KIS ÚJSÁG ....................................................... . . P 2.— KIS ÚJSÁG. MAGYAR HÉTFŐ ÉS KÉPES CSALÁDI LAPOK EGYÜTT . . ... . . . . .. . . P 2.46 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI. ARADI UTCA 8. SZ. TELEFON: 1-287 26* LEVÉLCÍM : KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 62. BIZAKODÁS Régi parlamenti hagyományok az országgyűlési munka kiemelkedő eseményének tartják a mindenkori pénzügyminiszter költségvetési beszédét. A pénzügyminiszter ismeri legjobban és legalaposabban nemcsak az ország gazdálkodásának számszerű kereteit, hanem a rideg számok mögött meghúzódó szellemet is. A számok játéka a figyelmes szemlélő előtt mindig feltárja azt az irányt, amely felé az ország haladni akar. A régi közös ügyes világban a költségvetési vita adta mindig a leghűségesebb képet az akkor folyó közjogi harcokról. Azok a számadatok, melyek az uralkodó civillistájának, a közös külügyi, hadügyi és pénzügyi vezetés költségeinek mikénti arányáról intézkedtek, állottak mindenkor a legélesebb ellenzéki bírálat pergőtüzében. Azóta nagyot fordult az idők kereke, önállók lettünk, de szegényebbek, a feladatok pedig, amelyek a megcsonkított és szegény országra hárulnak, sokkal súlyosabbak. A ma problémái közül kettő áll önálló nemzeti életünk tengelyében. Az egyik a feltornyosult és sokáig elhanyagolt szociális feladatok teljesítése, a másik, jogos nemzeti önvédelmünk. A szociális teendők elvégzése, a hadsereg fejlesztése és korszerű felszerelése tulajdonképen közös probléma. Csak testileg és lelkileg erős és kiegyensúlyozott nép adhat erős és helytálló hadsereget. Csak gazdaságilag és anyagilag kellően ellátott nemzet tud eltartani a magyar múlt hagyományaihoz méltó katonákat. Ez a kérdés és megoldása uralják a most tárgyalás alatt lévő magyar költségvetést, amely fokozott terheket követel az adófizető polgárságtól. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter költségvetési beszédét a bizakodás szelleme lengi át. Az ő bizakodása megnyugtatásul szolgálhat az aggodalmaskodóknak, mert elhisszük a pénzügyminiszternek, hogy a nemzetet úgy meg lehet erősíteni, hogy teljesítőképessége eleget tehessen a felfokozott követelményeknek. A pénzügyminiszter a gyakorlati életből került mostani magas méltóságába. Sikerekben gazdag közgazdasági múlt áll a háta mögött és onnan bizonyára magával hozta azt a rugalmasságot, a változó helyzetekhez való gyors alkalmazkodnitudást, amely nélkül sikereit elérni a magángazdasági életben sem tudta volna. Amikor tehát a pénzügyminiszter jóval nagyobb áldozatot követel a polgárságtól, mint amekkorának az eddig is csak erőinek megfeszítésével tudott eleget tenni, bizonyára tudja és hisz abban, hogy erre képessé is teszi a népet. Ebbéli meggyőződését és terveit, bár ha röviden ismertette is csak, helyes kiindulási pontból tette. Helyes ez a kiindulási pont azért, mert a keresőképesség fokozását elsősorban a mezőgazdaság fokozott jövedelmező tételével akarja elérni. A terv részleteit illetőleg bírálatot csak a cselekedetek hívhatnak ki, a szándék, amely a pénzügyminiszter szavaiban megnyilvánul, kétségtelenül tiszteletreméltó és helyes. Nehéz időket élünk. Súlyos kérdések sötétlenek elénk, de megnyugvással nézhetünk eléjük, mert elhisszük a pénzügyminiszternek, hogy az a bizakodás, amelynek ma hangot adott, a számokkal dolgozó ember józanságából és tárgyilagosságából ered. Kedden indult el országjáró körútjára a magyarság legszentebb ereklyéje, Szent István király 900 év óta épen maradt keze, a Szent Jobb, mióta, Mária Terézia , kora óta most első ízben hagyja el a szent király épségben maradt jobbkeze budavári pihenőhelyét. Csodálatos díszű aranyvonatot építettek a Szent Jobb síneken futó hajlékául. Egy hatalmas Pullmann-kocsit alakítottak át mozgókápolnává és díszítettek fel csodálatos fénnyel, pompával, művészettel. Maga a vonat öt kocsiból áll, a mozdony elején cserkoszorú övélt, arany-fehér szín,ben tündöklő apostoli kettős kereszt. A vonat négy kocsija szalonkocsi, az ereklyevivő. Pullipann-kocsi azonban a Szent István-év egyik legérdekesebb látványossága. Szent István, Szent Imre, Szent Gellért, Szent László, Szent Mór és Szent Margit képei ékesítik az aranykocsi oldalát, amelynek belsejét piros bársony és fehér selyem fedi, padlóját drága szőnyegek borítják, közepén pedig emelvény, amelyre a Szent Jobbot tartó üvegszekrényt elhelyezték. A Nyugati pályaudvar környékét már reggel 8 óra előtt fogasrendőrök vették körül. A váróteremből piros szőnyeg fut az aranykocsiig. Babér- és pálmafák díszítik a perront, amely áhitatos csendben várja az érkező előkelőségeket. Katonai és főpapi öltözékektől, díszmagyaroktól színesedik be a várócsarnok, minden érkező elbűvölt csodálkozással nézi az aranykocsit, amelynek oldalát üveg fedi és így teljesen át lehet látni a villanyfénybe borult kocsi belsejét. Negyedkilenckor felvonul a pályaudvarra a fehérköpenyes alabárdos koronaőrség, azután fényes autón megérkezik maga a Szent Jobb, Mészáros János érseki helynök kíséretében. Az ereklyetártól négy fiatal irgalmasrendű szerzetes emeli vállára, a koronaőrök tisztelegnek, amikor a Szent Jobbot elhelyezik a bíboremelvényen. Mögötte hatalmas bíborkónuson foglal helyet a teljes főpapi díszébe öltözött Mészáros János. Az aranykocsiban az ereklyét kísérő koronaőrök vannak csak, a többi kocsiban pedig az ereklye díszkísérete. Autón tette meg az utat Pacelli bíboros, valamint az eucharisztikus kongresszus alkalmából Budapesten tartózkodó főpapok közül Illond, Verdiei, Tappolni és Abarczi bíborosok. Pontosan 8.50 perc van, amikor az aranyvonat halkan kigördül a Nyugati pályaudvar üvegcsarnokából. .Az út Budapesttől Esztergomig felvirágozott állomásokon vezet. Solymár, Pilisvörösvár, Timiye, Kenyérmező tele zászlókkal, virágokkal ünneplő közönséggel. Különösen Pilisvörösvár tett ki magáért, amelynek állomásfőnöke nem más, mint Serédi Jusztinián hercegprímás bátyja. Az esztergomi állomás perionján díszruhás rendőrök állanak. Az állomástól a Bazilikáig terjedő útvonalon hatalmas tömeg feketéink. Frontharcosok, bányászok, vitézek, leventék, cserkészek állanak sorfalat, kint az állomáson pedig Brenner Antal városi főjegyző és Eszter Jenő városi főügyész várják az aranyvortatót. Glatz Gyula polgármester a pilismaróti vámnál várakozott Pacelli legátusra, míg a Hősök terén Frey Vilmos alispán, Kánya Kálmán és Teleki Pál miniszterek, Széchenyi Bertalan gróf és Kornis Gyula a felsőház és képviselőház elnökei, Törekis Géza, a Kúria elnöke és számtalan egyházi és világi méltóság várta a vonat befutását. Mindenütt fellobogózott, gyertyákkal kivilágított házak és meghatott hangulat várta a nagy eseményt, a Szent Jobb érkezését. Több mint 20.000 ember állt a bevonulás 3 kilométeres útvonalán, a helybelieket a vidékről érkezett zarándokok nagy tömege egészítette ki.’ 11 ■ Háromnegyed 11 volt, amikor az aranyvonat méltóságteljes lassúsággal ’ begördült az esztergomi pályaudvarra. Ezüst lépcsőt tettek a vonat üvegajtaja elé, hogy a Szent Jobb őre azon át léphessen a földre. Ezalatt a Bencés-gimnázium énekkara ősi magyar egyházi énekeket adott elő. Lassan kialakult a körmenet. Az esztergomi káptalan színpompás, papi serege, bencés apródok, majd a Szent Jobbot vivő papok, az ereklye után pedig az előkelőségek haladtak egymásután, ugyanakkor a prímási palotából elindult szembe a körmendi és a bíborosok küldöttsége. ■ ők Pacelli legátussal az élükön a püspöki könyvtárnál csatlakoztak a menethez, és együtthaladtak az ősi Bazilika felé, amelynek lépcsőin Mikes püspök várta a menetek Amikor az ereklye a Bazilika elé érkezett, Radócsay László főispán hódoló beszédet intézett a Szent Jobbhoz. Ezután felcsendültek a Bazilika előcsarnokában a „Boldogasszony Anyánk" akkordjai, azután a menet bevonult a templomba, amelynek főoltára előtt elhelyezték az ereklyetartót. Déli 1 óra tájban értek véget a Bazilikában lezajlott ünnepségek, azután megindult Esztergom népének zarándoklása a Szent Jobbhoz. Délután 1 órakor, a hercegprímás 150 terítékes dezsenét adott a bíboros legátus tiszteletére. Délután , 2 órakor érkezett meg kongresszusi zarándokokkal a különhajó és a zarándokok felvonulása után litánia, volt Glattfelder püspök szentbeszédével, majd szabadtéri játékok töltötték ki a délután programját. Estefelé pedig Te Deum után visszakísérték a Szent Jobbot a vasútállomásra. • Kilencszáz esztendő után, először tért meg Esztergomba Szent István Jobbja, amely este 7 órakor már vissza is indult Budapestre és 9 órakor megérkezett a Nyugati pályaudvarra. Kedden pedig továbbindul országos körútjára, Székesfehérvárra. DIADALÚTON A SZENT JOBB Meleg búcsúztatás után elutazott Pacelli bíboros, a pápa követe Elutazott a Szentatya körete Kedden délután 8 órakor zajlott le a XXXIV. eucharisztikus kongresszus záróakkordja: Pacelli Jenő bíboros, XI. Pius pápa legátusa elutazott a magyar fővárosból. Az elutazás a legátus kifejezett kérésére a legegyszerűbbkeretek között zajlott le. A kormányzói pár a Várban búcsúzott el a legátustól, aki Scholtz Andor folyamőrkapitánynak, a kormányzó szárnysegédének kíséretében robogott ki, kormányzósági autón a Keleti pályaudvarra. A Vártól a Baross-térig terjedő útvonalat azonban most is zsúfolásig megtöltötte a közönség, amely kendő- és kalaplobogtatással, integetéssel és lelkes éljenzéssel búcsúzott el attól a vendégtől, akit néhány nap alatt az egész ország szívébe zárt. A Keleti pályaudvar előtti teret fehér árbócrudakon lengő magyar és pápai színű zászlók és címerpajzsok díszítik, a perron tele pálmákkal és babérokkal, a kilenc vagonból álló különvonat hosszában pedig piros szőnyeg fül végig. Politikai, diplomáciai és közéletű előkelőségekkel van tele a perron, amelyen a magyar kormány tagjai teljes számban jelentek meg, a Berlinben időző Bornemisza Géza iparügyi miniszter kivételével. . -öt perccel 6 óra előtt, állt meg Pacelli bíboros-államtitkár autója a pályaudvar előtt, azután a legátus és kíséretének egyházi és polgári tagjai a perronra lépnek és elhaladnak a tisztelgő díszszázad sorfala előtt. A búcsúzás rövid percekig tart csak. .. legátus kezet fog valamennyi miniszterrel, azután felszáll szalonkocsija lépcsőjén, ahova Serédi Jusztinián Magyarország bíboros hercegprímása is követi. A hercegprímás Nagykanizsáig kísérte el a pápa legátusát és onnan nyomban visszafordult a főváros felé, mert szerdán ő is résztvesz a Szent Jobb székesfehérvári ünnepségein. Pacelli melegen megöleli Angéla Rotta pápai nunciust, utoljára Scholtz Andor szárnysegéddel fog kezet. Az első határőrezred zenekara a pápai Himnuszt intonálja, Pacelli bíboros kihajol az ablakon. Szemüveges, szikár éles vonalú arca barátságosan mosolyog akkor is, amikor a vonat 2 perccel hat óra után lassan elindul. A zenekar a Himnuszt játssza, a perronon állók tisztelegnek, a pápa legátusa pedig mindaddig meszsze kihajolva áldást oszt az ablakból, amíg a vonat el nem tűnik a kanyarodóban. Így vált meg Budapesttől Pacelli Jenő, akinek egy hetes magyarországi tartózkodása hazánk újabbkori történetének legszebb napjait jelentette.