Kis Ujság, 1938. július (52. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-01 / 145. szám

.. —■ ' ralim ELŐFIZETÉSI ÁRAK EGY N­ÓRAI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALI KIS ÚJSÁG ............................................. . . 2.— FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP BUDAPEST, VI. ARADI UTCA 8. SZ. TEL­EFON: 1-207 26* KIS LMSAG, MAGYAR HÉTFŐ ÉS KÉPES CSAI.ADI PMOWGISH PUUIN­MI N­HK­SHI LAPOK EGYÜTT.........................................P 2.40 LEVÉLCÍM : KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 62. Rengeteg áldozata van a trópusi hőségnek Halálos szerencsétlenségeit tömege fürdés közben, hőguta-esetek, szerencsétlenségek Még mindig nem enyhül a meleg Néhány napra minden nagy kü­l- és bel­politikai esemény elveszítette jelentőségét Budapest és Magyarország számára: az ér­deklődés középpontjában a rekkenő hőség áll, amely a meteorológusok hivatalos nyel­ve szerint 35 fokon túl megérdemli a „trópusi hőség" elnevezést. És mivel ezt a 35 fokot a hőség az egész országban elérte, de egyes vidékeken, különösen az Alföld déli sarkában túl is szár­nyalta, a trópusi hőség kifejezés valóban nem a melegtől elcsigázott emberek túlzása, ha­nem úgyszólván tudományos tény. Magy­arország napok óta nem kap friss levegőt. A nap állandóan süt, az éjszakák rendkívül rövidek, ennek következtében a levegő nem hogy lehűlne, de még mindig állandóan melegszik. A melegedést a dél­ről, a Balkán és Olaszország felől jövő lég­áramlás is fokozza. A mozdulatlanul álló légréteg csak nagyritkán mozdul meg, de olyankor is­­ forró hullámokat hoz magával a déli szél. A levegőréteg melegsége az egész Kárpát­medencére kiterjed. A Meteorológiai Inté­zetnek van egy időjárásmérő repülőgépe, amely mindennap felszáll és rendkívül ér­zékeny műszerekkel méri a hőmérsékletet. A 0 Celsius fokot ez a repülőgép most már csak 200 méteren felüli magasságban érte el, holot normális nyári időjárás esetén már 2000 méteren felül 0 fokot mutat a hőmérő. A 20 fokos meleg egész másfél kilométer magasságig terjed fel. A hőség kellemetlen érzetéhez hozzá­járul, hogy a levegő nedvesség­tartal­ma állandóan igen magas, ami akadá­lyozza a testet természetes kipárolgá­sában. A június végi hatalmas meleg az utóbbi években nem áll példa nélkül. Három évvel ezelőtt június 28-án 40 fokot mutatott a hőmérő Természetes, hogy a nagyvárosok élete teljesen átalakult és a kánikulához alkal­mazkodik. Sajnos, Budapest fürdővárosnak még mindig nincs modern tömegstrandfür­dője, így a legtöbb strandfürdő már a kora délelőtti órákban annyira megtelt, hogy­ a később érkezőket nem tudta befogadni. Rekordot ért el a vízfogyasztás is, amely megközelíti a napi 300.000 köb­métert. Ugyancsak óriási mennyiségben fogy a jég, a fagylalt, a sör és az ásványvíz. A kánikulától különösen sokat szenvednek azok, akiknek nyílt terepen kell dolgozniok, így a járművek vezetőinek, valamint a rend­őröknek, akiket a szokásosnál gyakrabban váltanak le.. A normálisnál jóval több közlekedési balesetet is okozott a hőség, részben a járókelők szédült támolygása kö­vetkeztében, részben pedig azért, mert né­mely járművezető vigyázatlanul alkohol­tartalmú hasító italokat fogyasztott. •*p * Kanton kínai város egy része, japán bombázás után Hat haláleset, öngyilkosságok, rosszullétek Az ország területén az utolsó 24 órában hat halálesetet okozott a hőség. Ezek közül Budapesten Gruber Dezső 60 éves szerelőmunkás, Gombár Ernő 50 éves gy­árimunkás és Komjáti Pál 50 éves utca­seprő haltak meg hőguta következtében, ezenkívül Murakeresztúron Kalinics Vince 84 éves földműves, Kunszentmiklóson Kis István aratómunkás, Jászberényben pedig Váczi Mária 18 éves leány estek a hőség áldozataivá. Ezenkívül rengetegen fulladtak a vízbe fürdés közben. Érdekes az a rendőri megállapítás is, hogy az utóbbi napokban több olyan öngyil­kosság történt, amelyet a hőség által megzavart idegrendszer okozott. Ilyen hőség-öngyilkosság volt Budapesten a Naphegy­ utca 51. számú házban, ahol Sik­­lóssy János 53 éves postaellenőr szúrta magát mellbe konyhakéssel és a Dorozsmai­út 170. számú háziban, ahol Sándor Alajos magántisztviselő lőtt magára. Péter Pál napján a budapesti mentők közel 50 esetben nyújtottak első segélyt, utcákon és műhelyekben elájult emberek számára, sőt még a strandokon is többen rosszul lettek. Csütörtökön szintén rend­kívül erős munkát adott a mentőknek a hőség. Az óriási meleg két tüzet is okozott: a Váci­ út egyik üres gyártelkén a fű gyul­ladt ki, a ceglédi úti állami lakóházak mö­götti területen pedig a széna. Mindkét tüzet hamarosan eloltotta a tűzoltóság. A legnagyobb hőség Szegeden és Békés­csabán dühöngöt, mindkét helyen elérte a 37 fok Celsiust. Csütörtökön délben súlyos esőfelhők tor­nyosultak Budapest fölött, amelyek azonban tovább vonultak. Zivatart mindössze Sop­ronból, Magyaróvárról és Nagykanizsáról jelentettek, de mindenütt kevés csapadékkal. A mentők tanácsa Az óriási melegben a mentők a követ­kező tanácsot adják a közönségnek: A lehetőséghez képest kevés mozgás, hű­vös helyen tartózkodás, a fürdési lehetősé­gek kihasználása, a szervezet által kívánt folyadékmennyiség felvétele és lehetőleg kevés alkohol­fogyasztás. Jóslat: a nagy hőség enyhülésére egyelőre nin­cs komoly remény. ÁSI ORVOSHIÁNY ? * Azok a nemes célkitűzések, amelyeknek újabban az egész magyar törvényalkotás a szolgálatába állt, elsősorban a magyar ifjú­ság jobb jövőjét akarják előmozdítani. Fel­tétlen tisztelettel vagyunk a kormányzat jószándéka iránt és magunk is osztjuk azt az örökértékű igazságot, hogy egy nemzet jobb jövője ifjúsága kezébe van letéve. Nem akarunk gáncsot vetni a jószándékú törekvések elé és ezért csak egészen mel­lékesen említjük meg azt a régi kifogásun­kat, hogy nem helyes az ifjúság problémája alatt mindig és minden körülmények között az érettségizett és főiskolát végzett ifjak sorsával foglalkozni. Szerintünk l­e­g­­alább ennyire fontos a széles néprétegekből felnövekvő, újabb nemzedék, a falusi fiatalság jö­vőjének megfelelő kimunkálása is. Amikor mégis belenyugszunk abba, hogy minden gondoskodás, minden féltő aggo­dalom elsősorban a tanultabb rétegek szá­mára van fenntartva, ezt bizonyos feltevé­sekkel tesszük. Elsősorban arra gondolunk, hogy a kenyérhez és a hivatásteljesítés le­hetőségéhez nagy­ áldozatok árán hozzá­juttatott diplomás ifjak oly módon vesznek részt a falu népének megsegítésében, hogy kiki foglalkozása szerint igyekszik előmoz­dítani a népi célok szolgálatát. Annál megdöbbentőbb az a híradás, amely négy baranyai község orvostelepítési kudarcáról számol be. *Abaliget, Babarc, Pü­spökszenterzsébet és Hidas községekbe kerestek orvost és a négy állásra egyetlenegy jelentkező sem akadt. Pedig a négy orvosnak a nagy áldozatokkal megalkotott Nemzeti önálló­sítás­ Alap száz pengős havi fizetést bizto­sított volna és ez az összeg úgy, mint a ma­gánorvos­ gyakorlat jövedelme olyan tisz­tes megélhetést jelentene, amilyent a kép­zett és dolgozni akaró fiatal diplomások meg is érdemelnének. Az eset fölötte elszomorító. Végered­ményben az adófizető polgárok igen sú­lyos és nem könnyen elviselhető áldozato­kat hoznak a fiatalság kiképzése és létfenn­tartása érdekében. Egészen furcsa e példa után, hogy még mindig szónoklatok zuha­­taga árad az emberre, amelyek egyre han­gosabban és egyre élesebben sürgetnek ke­nyeret az ifjúság részére és íme azt látjuk, hogy nem akad, aki nyúlna a ke­nyér után. Mi úgy tudjuk, hogy az if­júságnak egy jelentékeny hányada már ta­nulmányait is közpénzekből kapó, je­lentős támogatással végezte el. Bármennyire hívei is vagyunk tehát az egyéni szabadságnak, a magyar falu tarthatatlan egészségügyi vi­szonyai az eddigieknél sokkal erélyesebb eszközöket követelnek. Nem vagyunk hivatva arra, hogy a kor­mányzatnak tanácsokat adjunk, mégis meg kell mondanunk, hogy az eddigi példákból okulva, a jövőben csak olyan egyetemi út­jaikat szabadna tanulmányaik során a legkü­­lönbözőbb kedvezményekben részesíteni, akik tudásukat és munkájukat hajlandók magasabb szempontoknak alárendelve, ott és olyan működési körben kifejteni, ami­lyent nekik a kapott kedvezmények ellen­értékeképen teljes joggal előírhatnak. Akik a saját erejükből, köztámogatást és kedvez­ményeket igénybe nem véve végezték el tanulmányaikat, azok anyagilag nincsenek elkötelezve a közjó szolgálatára. Erre leg­feljebb egy fejlett erkölcsi érzék késztetheti őket. Addig azonban, amíg a csonka ország­ban kétezer község van orvos nélkül, joggal el lehet várni, illetve meg lehet követelni a közsegélyből végzettektől azt, hogy vállal­ják azt a munkát, amely az egyetemesség szempontjából a legsürgősebb, különben, ha az nekik amellett tisztességes kenyeret is biztosít. ­ 37 fokos hőségben tönkrement a kukorica- és burgonyatermés a Kiskunságban Kiskunhalasról jelenti a Kis Újság tudó­­sítója. Péter Pál napján 37 fokra emelke­dett a hőség Kiskunhalason, s a pusztákon, ahol a forró napon és átizzott homokon még ennél is melegebb volt, az aratók szörnyű szenvedések között folytatták a munkát. A gabona a nagy forróságban hirtelen érik, s most már a búzát is mindenütt aratni kell.

Next