Kis Ujság, 1938. szeptember (52. évfolyam, 196-220. szám)

1938-09-01 / 196. szám

fia STM fokrosLember 1 Ma: Tanácsadó, Fám­ Posta, Osztálysorsjáték­i óra 8 fillér KIS ÚJSÁG előfizetési őra 1 bóra ....... P 2.— KIS ÚJSÁG előfizetési őra 6 bóra.......................... P 12.— KIS ÚJSÁG MAGYAR HÉTFŐ-vel együtt 1 bóra . . P 2.40 KIS ÚJSÁG MAGYAR HÉTFŐ-vel együtt 8 bóra . . P 14.40 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­­ BUDAPEST, VI. ARADI­ UTCA 8. SZL TELEFONJ 1-207-28* LEVÉLCÍM : KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 62. KISIPARI KIVITEL A magyar külkereskedelmi mérleg szám­adatai újabban kedvező képet adnak a gaz­dasági életünkről. Kereskedelmi politikánk egyik legnagyobb sikere, hogy kivitelünk jelentősen meghaladja a behozatalt. A va­júdó magyar sorskérdések egyik józan meg­oldását lehet látni a külkereskedelmi hely­zet képéből, amely az örvendetesen fejlődő mezőgazdasági export mellett egyre beszé­desebben mutatja ipari kivitelünk fejlődé­sét is. Az ipari export növekedése nemcsak pénzügyi szempontokból előnyös, hanem az ipar jobb foglalkoztatása egyre inkább le­hetővé teszi a falu munkáskéz feleslegének foglalkoztatását is. Ma már a legszélsősé­gesebb földbirtokpolitika hirdetői is tisztá­ban vannak azzal, hogy még az egész ma­gyar nagybirtokrendszer felszámolása ese­tén sem lehetne a földnélküli munkástöme­geket kenyérhez juttatni, ha az ipar fejlő­dése megakadna. Amilyen jólesően lehet megállapítani a növekvő ipari kivitelt, annyira fájdalmas azonban, hogy ebben a kivitelben még min­dig csak elenyészően kicsi rész jut a kéz­művesiparnak. Már­pedig a remélt szociá­lis és gazdasági fellendülés soha be nem következhetik, ha ebből kimarad a magyar társadalomnak az az értékes, nagy munka­készségű és áldozatos rétege, amely a kis­iparosokat foglalja magába. Különösen sú­lyos e téren a vidéki kisipar helyzete. A kormányzat a kézművesipari termékek kivitelére külön intézetet szervezett, amely azonban eddig — saját hibáján kívül — nem tudta teljesíteni a rábízott, kétségtele­nül súlyos és nehezen megoldható feladatot. A fővárosban ez a szerv, az adott szűkre szabott lehetőségekhez mérten betölti hiva­tását, amit megkönnyít neki az állam, a budapesti kereskedelmi és iparkamara, va­lamint a főváros áldozatkészsége. Világosan látják ezt a helyzetet illetékes helyen is, ahol most felmerült az a nagyon józan ötlet, hogy a kiviteli intézet a vidéki kereskedelmi és iparkamaráknál is létesít­sen kirendeltségeket. Ezek a kirendeltségek arra lennének hi­vatva, hogy központilag intézzék a vidéki kézművesiparosok kivitelre alkalmas ké­szítményeinek külföldre juttatását. Alig, hogy ez a terv felmerült s mielőtt még az illetékesek megörülhetnének neki, máris híre jött, hogy e tervet gyakorlatilag csak a kamarai intézmények átszervezése után próbálják majd megvalósítani. Egé­szen természetes, hogy a gazdasági életbe olyan mélyen belenyúló módosítás, mint a kereskedelmi és iparkamaráknak külön ke­reskedelmi, külön gyáripari és külön kis­ipari kamarákra való felosztása, nagy elő­készületeket és súlyos megfontolásokat igé­nyel. Éppen ezért azt kell remélni, hogy ezek a tervek nem kapkodással, hanem na­gyon is alapos megfontolással kerülnek majd megvalósításra. A kisiparos viszont már ma is élni szeretne és így nem lehet he­lyeselni a vidéki kézműipar ilyen bizonyta­lanra kitűzött várakozási idejét. Hiszen a fő­városban már bevált a kamara, illetőleg a kiviteli intézet munkája, nincs tehát semmi ok arra, hogy az eddigi tapasztalatok alap­ján ugyanezt a munkát a vidéken már most el ne végezzék. Ha jól végzik, akkor az új kamara átveheti a kész szervezetet. Nem szabadna soha sem szem elől téveszteni, hogy azok a gazdasági rétegek, amelyeknek sorsáról döntenek, különösen amikor nehéz helyzetben vannak, nem érnek rá megvárni, míg a zöldasztal mellett új módszerekkel próbálják őket boldogítani. Kétszer ad, aki gyorsan ad. Már­pedig akármikor nyúlnak a vidéki kézművesipar hóna alá, már amúgy is kissé elkésve te­szik. Anglia bekörekei­re hitt Berlint & Prágát Enyhült a feszültség az utolsó huszonnégy órában, de azért a helyzet még súlyos Benes rádióbeszédben hozza nyilvánosságra az új cseh tervet London, augusztus 31 Londoni hivatalos körökben a jelenlegi európai helyzetre való tekintettel arra töre­kednek, hogy minden irányban megnyug­tató hatást érjenek el és megenyhült, reménykedő légkört teremtsenek. Mértékadó körökben hangsúlyozzák, hogy egyáltalán nem felelnek meg a Német­ország ellenséges magatartásáról szóló híresztelések. Minden ok meg­van arra, hogy az eddig tett német kijelentéseket a legnagyobb biza­lommal fogadják. Az új cseh indítványról angol körök­ben csak annyit közölnek hogy az kanton-rendszeren alapul. További részletekről nem nyilatkoznak, mert — mint mondják — a kormány el akarja kerülni, hogy az indítványt nyilvá­nosan vitassák meg, mielőtt még döntés történt volna elfogadásáról vagy elvetéséről. Általában az a vélemény, hogy a helyzet súlypontja néhány napig Prágán nyugszik. Megbízható jelentések szerint a londoni kormány befolyása arra az esetre, ha el­fogadnák tárgyalási alapul szudétanémet indítványokat, arra irányulna, hogy a prágai kormányt további engedé­kenységre bírja, hogy ezzel biztosíthassa a tárgyalások ered­ményes voltát. Henderson angol nagykövet visszatért Berlinbe London, augusztus 31 . Chamberlain miniszterelnök szerdán reg­gel a balmorali királyi kastélyba érkezett. A miniszterelnök poggyászával magával vitte halászfelszerelését is, amiből arra következtetnek, Chamberlain reméli, hogy balmorali tartózkodása után módjában lesz skóciai halászkirándulását folytatni. Sir John Simon kincstári kancellár visz­­szautazott Skóciába, hogy folytassa félbe­szakított pihenőjét. Sir Neville Henderson berlini angol nagykövet szerdán visszarepült Ber­linbe. A kormányhoz közelálló lapok csak any­­nyit árulnak el, hogy Henderson nagykövet teljesen tájékozva van az angol kormány felfogása és szándékai felől. Egyébként pedig feleslegesnek minősítik a lapok a Henderson nagykövet állítólagos titkos kül­Párizs, augusztus 31. Bonnet külügyminiszter kedden hossza­san tárgyalt Corbin londoni francia nagy­követtel és véglegesen ismertette előtte a francia kormánynak a cseh kérdésben kö­vetett politikáját. Corbin, aki szerdán uta­zott vissza Londonba, tüstént fel fogja ke­resni Halifax lordot és ismerteti vele a ked­den lefolyt francia államtanács külpolitikai állásfoglalását. A francia közvélemény megnyugtató kö­rülményt lát abban, hogy az angol kormány elejtette a Német­országnak szóló ünnepélyes figyelmez­tetés tervét. Az Oeuvre értesülése szerint Henderson berlini angol nagykövet csnldetése körüli találgatásokat, hangoztatva, hogy a tegnapi minisztertanács határozatá­ból világosan kiolvashatók az angol kor­mány szándékai. A Daily Mail vezércikke hangoztatja, hogy a cseh probléma egyetlen megoldása az lehet, hogy a csehek minél gyorsab­ban a legmesszebbmenő engedménye­ket teszik a kisebbségeknek. A tizenötmillió lakosú vegyülék cseh álla­mot a hétmilliónyi cseh nép köré építették, amely számbelileg kisebbség azon a terüle­ten, amely fölött uralkodik. Végre tartsa be Prága azt, amit oly régóta ígér és adja­­ meg a teljes önkormányzatot a csehszlovák alkotmány keretein belül. pán mérsékelt hangnemben megfogal­mazott emlékiratot fog átadni Berlin­ben, amelyben az angol kormány fel­kéri Hitlert, hogy békü­lékeny szellem­ben gyakoroljon befolyást a szudéta­­németekre. Az angol kormány — írja a lap — meg­állapítja, hogy a helyzet súlyos ugyan, de nem kétségbeejtő. Az angol kormány magatartása arra vall — írja az Epoque —, hogy London nézete szerint a helyzetben az utolsó 48 óra lefor­gása alatt nem állott be rosszabbodás. Vára­kozó álláspontra kell tehát helyezkednünk — írja a lap —, de ez a várakozás kezd Európa idegeire menni. A Figaro főszerkesztője hangoztatja, hogy Franciaország és Anglia nem akarják meg­hátrálásra kényszeríteni Németországot. A két nagyhatalom diplomáciája nem Német­ország ellen, hanem az ellen az irányzat el­len küzd, amely az általános izgalmat nem­zetközi szabállyá akarja te­­ni. „A várakozás kezd Európa idegeire menni" ­ Amerikai csapatok repü­lőgépelhárító ágyúkkal gyakorlatoznak. Német részről c­áfolja a szudétanémetek be­folyásolását Berlin, augusztus 31. Több német lap behatóan foglalkozik a cseh kérdés tárgyában folytatott londoni megbeszé­lésekkel és a tanácskozásokról kiadott közle­ménnyel. A Berliner Tageblatt ezeket jegyzi meg: Való­ban nem járja az, hogy egy olyan vitában, amely a cseh területen élő németség természet­­adta életjogára vonatkozik, a megoldáshoz szükséges engedményeket ne a csetiektől, ha­nem a németektől követeljék. Másrészt viszont teljes mértékben megnyugtathatjuk a nyugat­európai megfigyelőket a szudétanémetekre gya­korolt állítólagos „külső befolyás" tekinteté­ben. Henlein Konrád számára éppenúgy kötelező a népi eszme mellett tett hitvallás minden következménye, mint Hitlerre. Éppen olyan esztelenség az a beállítás, hogy a szudétanémetséget a Birodalomból kell belő­

Next