Kis Újság, 1946. június (60. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-15 / 133. szám

Pintér József nyilas főispánnal és bűn­társaival ásatják ki Székesfehérváron meggyilkolt áldozataikat Napok óta szomorú szenzációja van Székesfehérvárnak. Az utcákon döbbent emberek állnak, s a Szent István-téren nagy tömeg tolong egy pinceablak körül, amelyen túl egy petróleumlámpa gyér fényében vörö­ses-szőke férfi ássa a nyirkos földet. — Pintér József, a volt nyilas fő­ispán tetemrehívása ez — súgják az utcán állók. A ház kapujában, ahol valamikor nyilas ajtónállók hada őrizte a szé­kesfehérvári Hűség házát, most nyu­­godt arcú rendőr áll. Bent az udvaron éppen Pintér József elfogásának kö­rülményeiről beszélnek. — A hazatért nyilas alispán és a kisnyilasok mondották meg a volt nyugatmagyarországi országmozgó­sítási kormánybiztos búvóhelyét —■ mondja egy rendőrtiszt. — Egy héten belül kézrekerült egy ausztriai ta­nyán, ahova gazdasági cselédnek szerződött. Innen hozták haza. Val­lomása szerint ártatlan, de csakha­mar kiderült, hogy Székesfehérváron sok embert kivégeztetett, a leventéket kitelepítette, másokat elhurcoltatott. Egyik pártszolgálatos vallomása alap­ján néhány áldozatát a nyilasház pincéjében ásatta el. Most ezeket a holttesteket ássa ki vezérkarával. Odalenn már négy holttest elő­került. Gyalulatlan koporsóban fek­szenek. Most a második tömegsírt kezdik kibontani. Megdöbbentő az a nyugalom, amellyel ezek az embe­rek Pintér József vezetésével mun­kájukat végzik. Pintér József főbe­­lövetett áldozatainak holtteste felett is ártatlanságát hangoztatja. A nyolcadik áldozatot emelik ki az alig egy méter mély gödörből, ami­kor a zöldinges, csizmás Pintér ki­ugrik a gödörből és vizet kér. Mö­götte a megtalált nyilas irattár lap­jai fehérlenek, künn az utcán zsong a tömeg. Néhányan neveket talál­gatnak. Fényképészek állják körül a tömegsírt, amelynek áldozatai egyelőre ismeretlenek. Pintér József a holttestek mögé térdel, vezérkara köréje áll. Néhány villanás, azután folyik tovább a munka. A nyomo­zók azt mondják újabb tömegsírok vannak a pincefülkékben. Pintér azonban nem akar tudni semmiről, de feltehető, hogy sokszáz gyilkos­ság terheli lelkiismeretét. Ezen hé­ten újabb ásatások lesznek a vár­megyeház pincéjében is. A munkát itt is az egykori gyilkosok végzik, akiknek egykedvűségét nem töri meg a szörnyű tetemrehívás. (2) Kővágó József előadása az angol rádióban A londoni rádió péntek esti ma­gyar nyelvű adásában Kővágó Jó­zsef, Budapest Angliában tartózkodó polgármestere tartott előadást eddigi benyomásairól és tapasztalatairól. — A British Council meghívására érkeztem Angliába — kezdte Kővágó —, hogy az újjáépítés problémáját és az angol szociális gondozás fej­lődését tanulmányozzam. Utamon a Foreign Office nyújtott segítséget. Kővágó így folytatta: — Az idő gyorsan múlik, különö­­senn, ha az ember kellemesen tölti. Kitűnően előkészített Programm várt és megláthattam az egész angol élet keresztmetszetét. Az a meleg és kitüntető fogadtatás, amelyben en­gem részesítettek, nemcsak szemé­lyemnek, hanem rajtam keresztül hazámnak és fővárosunknak szólt. A polgármester elmondotta, hogy alkalma volt tanulmányozni azokat a pusztításokat, amelyeket a légi­bombázások Angliában okoztak. Meg­látogatta a nagyvárosokat Londonon kívül is, így Liverpoolban és a szo­morú emlékű Coventryben is járt. Megtekintette Stradfordban Shake­speare szülőházát is. Tanulmányozta a lakásépítési prob­lémákat és arra a megállapításra ju­tott, hogy különösen a munkáslaká­sok építése terén igen nagy előreha­ladás van Angliában. Munkások csa­ládjaikkal két-, három-, sőt négy­szobás összkomfortos lakásokban laknak. Beszélt az angol demokrá­ciáról, amelyről Angliában nem so­kat beszélnek, hanem aszerint élnek, elmondotta, hogy milyen sokan em­lékeztek meg a Magyarországon töl­tött szép napokról az angol emberek közül és mennyire szívükön viselik országunk és fővárosunk sorsát. Nagyon sokat tanult Kővágó József Angliában és az ott szerzett tapaszta­­latokat, reméli hasznosan tudja majd értékesíteni a magyar főváros javára. Köszönetet mondott vendéglátóinak, a londoni polgármesternek és a többi város polgármesterének és mindazok­nak, akik angliai tartózkodása alatt felvilágosítást adtak neki és olyan udvariasan, kitüntető kedvességgel bántak vele. A mauthauseni SS-futballcsapat fedezetét háromévi börtönre ítélték A Népbíróság Tutsek tanácsa előtt állott vádlottként Hermecz Sándor molnársegéd, akit a népügyészség azzal vádolt, hogy önként­­lépett be az SS-be. Kiderült, hogy Mauthau­­senben a magyar deportáltak őrzője volt. A tárgyaláson érdekes védeke­zést terjesztett elő. Elmondotta, hogy annak „köszön­hette", hogy az SS-be sorozták, mert kitűnő futballista volt. A né­meteknek hiányzott egy balfedezet, ő ezen a poszton kitűnően bevált: kényszerítették, hogy játsszon az SS ek csapatában, azután beöltöz­tették. Előbb Oranienburgba, majd onnan Mauthausenbe vezényelték. Ott is csak futballozott — mondotta. A „peches“ futballistát háromévi börtönre ítélte a népbíróság. Éhenhalnak az OTI nyudíjasai! A népjóléti miniszter figyelmébe kaptuk az alábbi levelet: Az Országos Társadalombiztosító nyugdíjasai kérik, vizsgálják meg az OTI-nál folyó nyugdíjkiutalási rend­szert. A hónap elsején esedékes nyugdíjt a hónap 4-én adják postá­ra, emiatt nagy értékveszteség áll elő. A nyugdíjasok a beszerzési cso­porttól semmiféle élelmiszer hozzá­járulást n­em kapnak. Pikter vezér­igazgató elé azzal a kéréssel mentek a nyugdíjasok, hogy szombatonként az Intézet házipénztárából vehessék fel keservesen megszolgált nyugdí­jaikat. Ezt a kérést nem intézték el. Nem lehet belenyugodni abba, hogy egy oly szociális intézmény, mint az OTI, így bánjon nyugdíjasaival, akik valósággal az éhhalállal küzdenek. Több OTI-nyugdíjas Szlovákiát a politikai botrányok újabb hulláma lepte el Úgy látszik, elkerülhetetlen — ál­lapítja meg a pozsonyi rádió sze­rint a cseh Lidová Demokracie —, hogy Csehszlovákiában időről-időre ne jelentkezzék valamilyen politikai botrány. A cikkíró visszapillant a Londonban működő Prchala tábor­nok esetére, a Kolakovics-féle ügyre, majd a szlovákiai eseményekre tér át, amelyek az egész világsajtót be­járták és azt a látszatot keltették a közvéleményben, hogy a csehszlo­vák köztársaság állandó nyugtalan­ságok kútforrása. Lettrich, a szlo­­vák nemzeti tanács elnöke, hivata­los formában kijelentette ugyan — állapítja meg a cseh lap —, hogy Szlovákiában rend van és rend lesz, „ hogy mindenki, aki ezt a rendet megbontja, elveszi méltó büntetését, Szlovákiát mégis újabb botrányhul­lám lepte el. Mit gondol az egy­szerű polgár, amikor ezeket az egymásnak ellentmondó dolgokat látja? — teszi fel a kérdést cikke végén a Lidová Demokracie. (MTI) Szombat, 1946 június 15 Új amerikai repülőrekord Az amerikai rádiószolgálat jelen­tése szerint két amerikai repülő újabb távolsági csúcsteljesítményt valósított meg, amennyiben óra alatt tették meg az utat San Fran­­ciscotól Washingtonig s onnan rö­vid tartózkodás után visszarepültek kiindulási állomásukra. Az egész út, amelynek folyamán kerek 11.000 kilométert tettek meg és kétszer szel­ték át az amerikai kontinenst, 12 órát és 0 percet vett igénybe. Püspökszentelés Sopronban A Magyar Kurír jelenti: Papp Kál­mán kinevezett győri püspök, püspökszentelését Mindszenty József bíboros hercegprímás végzi június 16-án, vasárnap délelőtt Vilo órakor Sopronban, a városi plébániatemp­lomban Grósz József kalocsai érsek és dr. Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök, mint társszentelő püs­pökök segítségével A Szovjetunió nagymennyiségű gabonát ad Romániának Bukarest, június 14 A román rádió jelentése szerint a közeljövőben újabb 7000 vágon ga­bona érkezik a Szovjetúnióból Havid­­niába. Ezenkivül román körökben újabb gabonaszállítmányok érkezé­sére számítanak. Schönfeld követ Szakosíts miniszterelnökhelyettesnél Szakosíts Árpád miniszterelnök­helyettes csütörtökön délelőtt fo­gadta Arthur Schönfeldet, az Egye­sült Államok budapesti követét, aki­vel egy félórás szívélyes megbeszé­lést folytatott. A B-lista-bizottságok összeállítása körül furcsa sajtókam­pány kezdődött. Tegnap a Szabadság cikkezett arról, hogy a tisztogató bizottságokba a miniszterelnökség antidemokratikus elemeket jelöl, ma pedig ennek nyomán a Szabad Nép közöl elmélkedést. Ezekkel a cikkek­kel kapcsolatban elsősorban azt kell leszögezni, hogy a tisztogató bizott­ságok listája csak részben készült el, egyrészt azért, mert egyes minisz­tériumok — mint például a népjó­léti minisztérium — még ma sem küldte be a miniszterelnökséghez je­löltjeinek névsorát. Azt sem tudjuk, hogy a Szakszervezeti Tanács kö­­zölte-e már jelöltjeit? De nem is ez a lényeges. A miniszterelnökség bi­zonyára úgy fogja összeállítani a B- lista-bizottságokat, hogy azoknak egy tagja sem lesz kifogásolható a demokrácia szempontjából. Sokkal súlyosabb kérdés — és ez érdekli elsősorban a közvéleményt —, hogyan kerülhetett nyilvánosságra a Szabadság által közölt jelöltek lis­tája! önkéntelenül is fel kell vetni azt a kérdést: hogyan kezelik a bel­ügyminisztériumban a hivatalos titok­tartást és van-e tudomásuk egyálta­lán egyes tisztviselőknek arról, hogy ilyesmi is létezik? Feltűnő és eléggé el nem ítélhető, hogy indiszkréció folytán a sajtónak mindig bizonyos részében olyan információk kerülnek be idő előtt, amelyek esetleg súlyos károkat okozhatnak az országnak gazdasági szempontból is. Ilyen eset volt például a minisztertanácsnak nyilvánosságra nem hozott anyagá­nak közlése annak idején a fizetések tervezett emeléséről, ami az infláció meggyorsítására és fokozására is al­kalmas volt. Nem lehet észre nem venni, hogy mindig ugyanarról az oldalról történik az ilyen hivatali titoksértés. Tudomásul kellene már végre venni mindenkinek, hogy a minisz­térium nem párthelyiség és nem le­het pártpolitikai szempontok érde­kében hivatalos titkokat idő előtt nyilvánosságra hozni. Éppen ezért a mostani indiszkréció ügyében végre a legerélyesebb vizsgálatot kö­veteljük a közvélemény nevében a belügyminisztertől. Ennnek a játék­nak egyszers mindenkorra véget kell vet­ni. A szovjet ifjúsági delegáció látogatásai Budapesten A Budapesten tartózkodó szovjet ifjúsági delegáció csütörtökön fel­kereste a Testnevelési Főiskolát, hogy megismerkedjék a magyar testnevelő pedagógusok képzésének problémái­val. A Testnevelési Főiskolán Finogé­­nosz, a szovjet „Sport“ szerkesztője teljes elismerését fejezte ki a torna­­tanárképzés és a bemutatott gyakor­latok felett. A szovjet delegáció a délutáni órák­ban látogatást tett a kispesti textil­ipari üzemekben. A Kispesti Textil­ipari Rt. ifjúmunkássága vendégei­ként a delegáció tagjai megtekintették a szovjet nyersanyagból bérmunkát végző üzemeket, majd részt vettek az ifjúmunkások ünnepi gyűlésén. A gyű­lésen felszólalt Kapusitin, a delegáció tagja és hangoztatta, hogy Magyar­­országi tartózkodásuk alatt, de kü­lönösen ebben az üzemben örömmel tapasztalták, hogy a demokratikus magyar ifjúság áldozatkészen dolgo­zik az ország újjáépítése érdekében. A gyűlésen beszédet mondott Non György, a MADISz országos főtitkára is. Panagi György, Jármai Gyula és Reöck Iván az időszerű politikai kérdésekről Csütörtökön este tartotta a Kis­gazda Párt szervező nagygyűlését a Szt. János-kórházban, ahol az összes budai kórházak orvosi kara és ápoló­személyzete képviselve volt. Dr. Meák Géza egy. m. tanár el­nöki megnyitója után Jármai Gyula képviselő áttekintő képet nyújtott a jelenlegi politikai helyzetről. Rámu­tatott a demokratikus pártok mun­kálkodásának fontosságára, hangsú­lyozta, hogy a Kisgazda Pártnak, mint többségi pártnak, minden téren tevékenyen kell résztvennie a politi­kai életben. Beszélt a félelemnélküli élet jelentőségéről és felszólította a jelenlévőket, hogy tanúsítsanak bá­tor kiállást politikai elgondolásaik mellett. Parragi György összehasonlítást tett a jelenlegi magyar politikai helyzet és az angol munkáspárt bal­oldali csoportjának felfogása között. Megállapította, hogy a magyar de­mokráciának még jelentős fejlődé­sen kell keresztülmennie, amíg eljut a lelkek megbékülésének állapotáb­a. A gyűlölet helyett a szeretet politi­kája szükséget — mondotta — és a lelkek megbékélése hozza majd csak meg a teljes megnyugvást Reöck Iván főorvos, képviselő a kórházi kérdésekről és azokról a nélkülözhetetlen tennivalókról be­szélt, melyeknek hiánya ma úgyszól­ván megbénítja a gyógyító tevékeny­séget. Több felszólalás után Kelemen Lajos törvényhatósági bizottsági tag a János-kórházban mutatkozó visszás állapotokra mutatott rá és kilátásba helyezte a törvényhatóság sürgős intézkedését. Az utolsó tanítási nap június 19 A Magyar Távirati Iroda jelenti: A vallás- és közoktatásügyi m­inisz­­ter az iskolaév bezárására vonatkozó korábbi rendelkezést akként mó­dosította, hogy a népiskolákban, általános iskolákban, középfokú isko­lákban és középiskolákban az utolsó tanítási nap június 19-ike. Az év­végi összefoglalásokat és beh­atásokat még június 29-ike előtt el kell végezni. A minisztert erre az intézkedésre az indította, hogy a tanulóknak és nevelőknek a rossz táplálkozás következtében leromlott egészségi álla­pota a bekövetkezett nagy nyári melegben a fokozott iskolai munkát nem bírja el és az erőltetett munka súlyos következményekkel jár. Ta­nítók, tanárok, továbbá tanulók részéről felmerült az a kívánság is, hogy részt vehessenek a nyári mezőgazdasági munkában s ezzel egyrészt a ma­guk élelmezési helyzetén segítsenek, másrészt enyhítsék az ország nagy munkaerőhiányát. A miniszter egyidejűleg intézkedik a tanulóknak és nevelőknek a mezőgazdasági munkába való bekapcsolódása tekinteté­ben is. A SZILÉZIAI TAKÁCSOK... Gerhart Hauptmann küzdelmei a bölcsőtől a sírig Kedden, 84 éves korában meghalt a német naturalista dráma atyja, Gerhart Hauptmann. Nemrégiben költözött Berlinbe, Németország rom­fővárosába egykori otthonából, amely a felszabadulás után lengyel birtokba került és így a kiutasított németek­kel együtt Gerhart Hauptmannak is mennie kellett. Utolsó hónapjait egy bunkerból átalakított lakásban töl­tötte, megfázott, a betegség egyre jobban elhatalmasodott idős szerve­zetén. Az orvosok már nem tudtak rajta segíteni, kedden délután örökre lehunyta szemét. A takácsok lázadása A világirodalomba a „Takácsok“ című művével írta be nevét. Két szempont volt az, amely egyszerre felkeltette iránta az érdeklődést: az egyik a naturalizmus új útjai, a má­sik pedig a mély szociális érzék, a munkások nyomorúságos helyzetének megfestése. A kapitalizmus politikája ellen az 1840-es években a sziléziai takácsok fellázadtak. Ezt a lázadást, a nyomorult, kizsákmányolt munká­sok forradalmát rajzolta meg döb­benetesen Het­m színekkel Gerhart Hauptmann ebben a színdarabjában, amely természetszerűen maga után vonta a hivatalos sajtó támadását. Szociális felfogása miatt, a kizsák­mányolt néprétegek melletti kiállása következtében megindult hajsza már­­már majdnem derékba törte ketté Gerhart Hauptmann írói pályáját. De ez a vékony, beteges külsejű férfi hihetetlen szívósággal és akaraterővel szállt szembe minden támadással. A művészet iránti hajlandósága korán megmutatkozott, sárból, anyagból emberi alakokat formált, kutatva az ujjai alatt kialakuló arcon a lélek mélységeit. A boroszlói szobrászisko­lába került, majd innen Jénába és Berlinbe vitték, ahol természettudo­mányokkal foglalkozott. Akkor már első irodalmi próbálkozásai is nap­világot láttak, sőt a Freie Bühne 1889-ben nagy sikerrel adta elő a Naplemente előtt című naturalista drámját. Ezzel a drámával Gerhardt Hauptmann folytatta azt a sort, amelyet a naturalizmus megteremté­sében Arno Holz és Johannes Schlaf nyitott meg. Támadások A hivatalos támadások Gerhart Hauptmann mellé állították a nyo­morral küzdő munkástömegeket. Ezeknek nyomása egyre érezhetőbbé vált és a naturalizmus mellett, vala­mint az új szociális átalakulások mellett hitet tevő irodalmi vezetők megteremtették Gerhart Hauptmann érvényesülésének lehetőségeit. Hír­neve túljutott a német határokon, be­járta az egész világot, színműveit, drámáit a világ minden nyelvére le­fordították, a világ minden színpa­dán játszották. A náciuralom derekán elhallga­tott a drámaíró. Az élet drámája nem a színpadon játszódott le, ha­nem körülötte. Minden döbbenetnél és irtózatnál, amely megremegtette Gerhart Hauptmann lelkét, ször­nyűbb és irtózatosabb események játszódtak le körülötte. „Nem tudta túlszárnyalni őket“. Hallgatott. A náci kormányzat többször felszóllí­­totta, hogy folytassa írói munkássá­gát, sőt, hogy megnyerje magának, több színdarabját elő is adták. Ké­sőbb azonban Gerhart Hauptmann színdarabjának tilos volt megjelennie a német színpadon. Szülővárosának házaira bomba zu­hant; a környék, amelynek falvait bejárta, az út, amelyen egykor Olasz­országba ment, felperzselődött, fel­léptek a gránátok, az ágyúgolyók, szétmarcangolta a háború. Az ősz írót a háború lelkileg annyira meg­viselte, hogy kiveszett belőle a régi erő, a régi harcikedv, amilyen hatal­mas lendülettel tudott szembeszállni egykor az ellene indult támadások­kal a munkások érdekében, annyira nem volt most ereje küzdeni a náci szörnyűségek ellen. Nem volt kedve írni a háború után sem, készülnie kellett arra, hogy 82 éves korában új otthont találjon, elindult és örök nyugalmat talált a nyugtalan világ­ban. Sírját talán körülállják a szilé­ziai takácsok komor szellemalak­ Ki veszti el nyugdíját? Felülvizsgálják a nyugdíjasokat Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében a kormány rendeletet adott ki a nyugdíjasok, nyugdéresek, nyugdíjban részesülő özvegyek férjeinek hivatali működé­sének felülvizsgálata ügyében. A ren­delet szerint felül kell vizsgálni a nyugdíjasokat arra nézve, vétettek-e a magyar nép érdekei ellen és demo­kratikus szempontból nem esnek-e kifogás alá. Az özvegyeknél nemcsak a saját személyükre, hanem elhúnyt férjük ellen is le kell folytatni a vizsgála­tot. Azokat, akik 70-ik életévüket már betöltötték, felülvizsgálat alá csak abban az esetben kell vonni, ha ellenük bejelentés érkezik. Azt a körülményt, hogy a rendelet hatálya alá tartozó személy maga­tartása kifogás alá esik-e, azt erre a célra alakult bizottság állapítja meg. Ilyen esetben a bizottság hatá­rozatában a nyugellátás csökkenté­sét, súlyosabb esetben pedig a nyug­díjigény elvesztését mondja ki. Méltánylást érdemlő esetben a bi­zottság kimondhatja, hogy az ellátási igényét vesztett nyugdíjas hozzátarto­zóinak ellátási igénye továbbra is fennmarad. Ez esetben a nyugdíjast úgy kell tekinteni, mintha a határo­zat hozatalának napján meghalt volna. Ha az ellátásra jogosult önként lemond, felülvizsgálat alá nem ke­rül s három év elteltével ellátásának újból való folyósítását kérheti. A bizottság határozata ellen jogorvos­latnak helye nincs. A felülvizsgála­tot augusztus 31. napjáig be kell fejezni.

Next