Kis Ujság, 1946. november (60. évfolyam, 248-272. szám)

1946-11-01 / 248. szám

Péntek, 1946 november 1 Zsírt, enfant és sót kap a vidék Ara 40 fillér­t. i■tiríis Urs: A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja Főszerkesztő: Kovács Béla — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula Halálra ítélték valamennyi újvidéki vádlottat! Példátlan viharok a textiln­agy­gyűlésen Nyomor vagy jólét? A Kisgazda Párt­ és a Parasztpárt legjobb szövetkezeti szakemberei ki­áltványt adtak ki s ebben felpana­­szották, hogy szövetkezeti ügyünk zsákutcába került, rámutattak ennek okaira és körülményeire s figyel­meztettek a kérdés megoldatlansága­ira­ járó országos veszélyekre. Senki sem tagadhatja, hogy gazda­sági életünk más ágaival szemben e téren két év óta haladás nem mu­tatkozik­, sőt a régebbi helyzethez képest,­­ amikor pedig a szövetke­­z­etek ugyan nem feleltek meg e társulások klasszikus követelményei­nek és nem voltak igazi népi intéz­mények, ée a visszafejlődés szinte katasztrofális. Az se cáfolható­, hogy­­ kevés, ami eddig itt történt, még kellő alapozásnak vagy a terep elő­készítésének se tekinthető, mert nél­­kü­lözi a demokrácia kellékeit, ame­lyek nélkül a szövetkezetek még ab­szolutisztikus országokban sem vi­­tulhatnak; sok esetben kicsinyes egyéni érdekek bújtak meg szövet­kezeti cégér mögött; még nem ala­kult ki organikusan egy szövetkezeti minisztérium, de pártpolitikai és ha­talmi szempontok alapján annyi központi szerv létesült már, hogy azok terhét egy virágzó szövetkezeti mozgalom is alig viselhetné s lebon­tásuk az egységes vezetés érdekében erős helyzeti ellenállásba ütköznék. Másrészt viszont e kétségbeesett helyzetben szövetkezeti oldalról oly követelések hangzanak el, amelyek fontos gazdasági rétegeket szembe­fordítanak a szövetkezeti gondolat­tal , amelyek, megvalósulásuk ese­tén hamis vágányra terelnék a fej­lődést. Még soká részletezhetnék a bajo­kat, de hiszen ezt megtették a kiált­ványban azok, akik e kérdéseket kö­zelebbről ismerik. Világos tehát, hogy ők csak kötelességüket teljesí­tették s nem pártérdekeket szolgál­tak; különben nem szerepelnének együtt kisgazdapártiakkal a Paraszt­­pártnak tagjai is. Annál kevésbbé vádolhatók pártpolitikával, mert ők sem vádolnak azért, ami történt s ami nem történt, egyes pártokat. Valószínű, hogy ha a szövetkezeti szervezés pártpolitikai síkra terelő­dött, minden párt kénytelen a maga helyzeti energiáját is védeni és ez bizony alig felelhet meg a szövetke­zeti gondolatnak; de köztudomású, hogy a Kisgazda Párt akarata szö­vetkezeti téren sem érvényesülhet tá­volról sem számarányának megfele­lően. Annyiból azonban a párt szö­vetkezeti szakembereit egyáltalán nem terheli felelősség, hogy ők rég­től fogva — sajnos hiába — követel­ték a demokratikus elvek érvénye­sítését, elsősorban a demokratikus szövetkezeti választások megtartását, amely esetben a pártpolitika önmagá­tól a háttérbe szorult volna. Hogy ez mindeddig nem sikerült nekik, éppen ez volt egyik oka a kiáltvány kibocsátásának. Éppen ezért nem értjük, hogyan szabad ezt a kiáltványt „nagyhangú és szemérmetlen" írásműnek ne­vezni ama blokknak egyik lapjában, amelynek tagjai is aláírták a kiált­ványt — igaz, hogy a lap ezt a tényt szerényen elhallgatja. Ezt a hangot azonban sajnos már megszoktuk s inkább a cikkecskének arra a pasz­­szusára kiváltunk válaszolni, hogy „a szövetkezetek kérdéséhez nem engedünk hozzányúlni“. Hiszen ép­pen a gazdatársadalom nagy többsé­gét magába foglaló Kisgazdat Párt­nak különös oka és joga is van arra, hogy minden erejével törekedjék a szövetkezeti kérdés kielégítő és gyors megoldására. Kétségtelen, hogy a gazdasági de­mokráciának mindenfajta szövetke­zetek fejlődése kívánatos, akár vá­rosi, akár vidéki szövetkezetekről van szó, legyenek azok termelő, fo­gyasztási vagy értékesítő szövetke­zetek. De amíg az ipari vagy keres­kedelmi s általában a városi szövet­kezetek fejlődése kívánatos, mert függetlenebbekké teszi a kisexiszten­­ciákat, megadja nekik a nagyüzem előnyeit is, addig ma a magyar mező­gazdaság számára nem csupán hasz­nos és kívánatos, hanem életkérdés az egészséges szövetkezeti szervezett­ség, amely nélkül ez a termelési ág országos feladatát teljesíteni nem tudhatja. Az iparban s a kereskede­lemben a szövetkezeteknek főkép szociális és haszonmegoszlási téren mutatkozhatnak az előnyei, a mező­­gazdaságban azonban még sokkal nagyobb mértékben a termelés terén és elmaradt őstermelésünk fellen­dítésére az önkéntes és demokra­tikus szövetkezésnél jobb szervezési formát nem ismerünk. Éppen ezért ezt a kérdést pártpolitikai alapon megoldani nem lehet és a szövetke­zeti demokrácia és önkormányzat kiépítése elsősorban a pártpolitika kiküszöbölését is jelentené , s ha egy többségi párt erre törekszik, ezért igazán nem érheti gáncs. De azért sem, ha az elmélet és a tapasz­talatok alapján nem akarja, hogy újabb 2,5 évre vagy még többre el­torzítsák a szövetkezeti gondolatot. Nem tá­­­ogathat olyan követelést, amelyet éppen a Népszavához közel­álló pénzügyi szakember utasított most vissza, hogy a Nemzeti Bank a stabilizációval össze nem férő módon finanszírozza a szövetkezete­ket. Nem indíthatja útnak állami mankókkal a szövetkezeteket,­ hogy azok ezután se tudjanak majd a sa­ját lábukon járni s továbbra is más adófizetők terhére élvezzenek elő­nyöket s ezzel a nemzeti termelé­kenységnek kárára legyenek. Nem terhelheti a szövetkezeteket egy fölö­sen nagy adminisztráció terheivel és főképpen nem akar harcot a szövet­kezetek és a vállalkozásnak más — egyéni és társulati — csoportjai között. Ellenkezőleg, azt akarja, hogy mindezek összhangban dolgoz­hassanak egymással, mert mindnyá­juk számára van hely a magyar közgazdaságban és ne a hatósági tá­mogatások kikényszerítésében, ha­nem teljesítményük fokában ver­senyezzenek egymással — egyenlő előfeltételek mellett Ez az ismérve a felelős és pártat­lan gazdaságpolitikának s ha nem ezt követnék, nem csupán egyes vál­lalkozási formákat részesítenénk előnyben mások terhére, hanem az adófizetők, illetve a fogyasztók pén­zéből fedeznék a nem rentábilis szö­vetkezeti gazdálkodás hiányát. Az egyenlő előfeltételeket a leg­több szövetkezet ma még nem él­vezi s új, életképes szövetkezetek megalakulásának is még csaknem elháríthatatlan akadályai vannak. Ahhoz, hogy a szövetkezetek a pénz­értéket nem veszélyeztető egészséges indulási hitelekhez jussanak, hogy elsősorban a mezőgazdasági szövet­­kezetek korszerű megszervezése végre megindulhasson, hogy a szö­vetkezeti oktatás és propaganda eredménnyel járjon s a szövetkeze­tek létfontosságát a közvetlenül ér­dekeltekben tudatosítsuk, előbb m­ég­­is csak a törvényes alap megtere­hí­­tése és az anarchikus tünetek kikü­szöbölése szükséges. Nem vádolhatók a szövetkezeti törvény elamerikázá­­sával azok, akik a tervezetből ki akarnak hagyatni egy-két — a fenti elvekkel nem egyező — passzust és nem hibáztathatók hatalmi igények érvényesítésével azok, akik a törvé­nyes rendezéssel éppen ezek lehető­ségét akarják kizárni. Lehetnek ha­talmi kérdések, amelyekben egy koalíció­ különböző pártjai igen ne­hezen , egyezhetnek meg, de a szövet­kezeti kérdésnek semmikép sem sza­bad ezek közé tartoznia, ha őszin­tén kívánjuk ezúton elsősorban a mezőgazdák, de a többi dolgozó ré­tegeknek s általuk az egész ország­nak is anyagi felemelkedését. Major Róbert „Magyarország a kultúra és a szabadság oázisa“ — a Times dicsérete A­­londoni rádió ismertette a Times Magyarország­gal foglalkozó vezércikkét. A Times többek között azt írja, hogy Magyarország most nyerte el jutalmát annak, hogy korán megtartotta a választásokat. Bár a kisgazdák, valamint a szociáldemokraták és kom­munisták koalíciója csak nehezen tart ki, a stabili­záció, az újjáépítés és az ország álláspontjának pak­s­ban való képviselése terén mégis egységesen dolgozott. Magyarország, más balkáni államokhoz hasonlítva, a kultúra és a szabadság oázisa. A Times igazolva látja, hogy egyre nagyobb rokonszenvvel tekintenek Magyar­­ország felé Smuts: Nagybritannnia lemondott az imperializmusról Newyorkban az Egyesült Nemzetek, közgyűlésének bizottságai megkezdték munkájukat . Vita a Lordok Házában Németország jövőjéről A szovjet rádió ismertette Sztálin legutóbbi nyilatkozatának világszerte támadt visszhangját. Az amerikai rádió méltatta a nyilatkozat nagy jelentőségét a világbéke szempontjá­ból. Az angol rádió is megállapította, hogy Sztálin nyilatkozata az UNO számára igen kedvező munkafeltéte­leket biztosított. A világsajtó általá­ban nagy részletességgel közölte Sztá­lin nyilatkozatát, kiemelve annak fontosságát. Az amerikai rádió jelentése sze­rint a washingtoni külügyminiszté­rium szóvivője megállapította, hogy Az UNO közgyűlése szerdán tar­totta egyelőre utolsó teljes ülését, megkezdődtek a bizottsági viták és a közgyűlés csupán a bizottsági je­lentések elkészülte után tart rövid teljes ülést szavazás céljából. A szer­dai ülésre igen sok szónok ir­atko­­zott fel. A szerda esti ülésen Austin szená­tor a többi között a következőket mondotta: Amerika a sürgős lefegy­verzés mellett van és az a vélemé­nye, hogy Molotov javaslatát vegyék­ fel az ügyrendbe és részletesen tár­gyalják le. Azt a javaslatot, hogy a nagyhatalmak számoljanak be kül­földön lévő csapataik létszámáról, az Egyesült Államok örömmel fogadja. Az a kívánsága, hogy hozzák nyil­vánosságra a volt ellenséges orszá­gokban állomásozó csapatok létszá­mát is, vagyis a teljes mozgósított Smuts tábornok, Dél-Afrika mi­niszterelnöke beszédet mondott New­­yorkban és a „demokratikus kor­mány változó fogalmairól“ beszélt A szabadságért történő brit lépések egy nagy, v­ilágraszóló mozgalom „ékeivé" váltak, amely mozgalomban nemcsak a brit birtokokról van szó hanem a világ több más részéről. Az Egyesült­­ Nemzetek szervezete maga is feltételezi így széles alapon tör­ténő alkotmányos elrendezés meg­fel­el­ését és csak ilyen alkotmá­nyos megalapozottságon végezhet si­keres munkát az egyetemleges béke és szabadság érdekében. A béke ügyéhez való brit hozzájárulás igazi jelentősége a­.. — mondotta Sm­id,­­ hogy a brit pub­lika lemondott az imperializmusról és magáévá tette a szabadságot és a felszabadítást min­Sztálin generalisszimus nyilatkozatá­nak az a része, amely a német poli­tikai és gazdasági egység visszaállí­tását javasolja, teljes mértékben meg­egyezik az amerikai felfogással, ame­lyet Byrnes külügyminiszter többször kifejtett. A Tass-iroda newyorki jelentése szerint az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésén nagy sikert aratott Molotov szovjet külügyminiszter fejtegetése is, amelyből kitűnt a Szovjetunió őszinte békevágya és együttműködési kész­sége, haderő létszámát a határokon kívül és belül. A vétójogról beszélve ki­jelentette, hogy Amerika ellenzi a vétójogra vonatkozó rendelkezések módosítását. A szenátor felszólalása után Irán kiküldötte beszélt, majd Szimics jugoszláv kiküldött erősen vádolta Angliát, hogy csapatai Gö­rögországban védelmet nyújtanak az antidemokratikus elemeknek. Agni­­desz görög kiküldött felszólalásával ért véget az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének ülése. Az Egyesült Nemzetek ülésszakán résztvevő kínai küldöttség egyébként nyilatkozatot adott ki, amely szerint Kína nem osztja a Fehéroroszország küldöttségének az Egyesült Nemzetek közgyűlésén kifejtett nézetét, amely szerint amerikai erők jelenléte kínai területen sérti az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát, den rendelkezésére álló erkölcsi és fizikai erejével. Úgy mondják, a „há­rom nagy“ közül a brit csoport nem­­­ér fel a két másikkal háborús erő te­kintetében, nincsenek olyan hatal­mas gazdasági és ipari erőforrásai, mint az Egyesült Államoknak, sem olyan hatalmas összefüggő területe és védelmi helyzete, mint a Szovjet­uniónak. A világ békéje szempont­jából valami más értékes dologra is szükség van: Nagy-Britannia mögött széles történelmi háttér áll. Ítéletbeli érettség és a világ valamennyi tájá­ról hosszú tapasztalata van az embe­riség kormányzásában. Ezek a lemér­­hetetlen adottságok felérnek mások igen súlyos tőkéjével. Az erő egy­magában nem elegendő. Eképpen nagy eltérés mutatkozik a „három nagy" hozzájárulásában, de vala­mennyire szükség van a világ békéje és az emberi előrehaladás szolgálata érdekében — fejezte be Smuts tábor­nok. A német kérdés Londoni jelentés szerint a Lordok Háza szerdán este Németország jö­vőjét vitatta meg. Lord Altrincham kijelentette, hogy a nemzetközi po­litika magva ma Németország jö­vője. A német fegyverkezési ipar le­szerelése feltétlenül szükséges Német­ország gazdasági és politikai újjá­­épüléséhez. Elvárja, hogy a jelenleg Németország számára engedélyezett acélipari termelés mennyiségét mó­dosítják. A következő szónok, a yorki hercegérsek, hangsúlyozta, hogy Angliának szorosabbra kell fűznie baráti kapcsolatait a Szovjetúnióval, nehogy újabb háborúra kerüljön sor. Lord Vansittart bírálta a moszkvai rádió és a szovjet sajtó britellenes propagandáját. A vitát a lordkancel­­lár zárta le, aki Németországra vo­natkozóan kijelentette, hogy az azonnali teljes lefegyverezés múlha­­tatlanul szükséges, nehogy Németor­szág valaha is veszélyeztethesse a békét. Gazdaságilag viszont rendkí­vül fontos, hogy Németország saját­­magát el tudja látni, mert ezzel egész Európa életszínvonalát emeli. A párisi rádió is foglalkozott a né­met kérdéssel és megállapította, ha Németország újból visszanyeri ipari hatalmát, ez ismét háborús részéig csíráját hordja magában. A berlini szövetséges ellenőrző ta­nács szerdán elvetette azt a javasla­tot, hogy a csak övezeti engedéllyel bíró német politikai pártok egész Németország­ területén szervezked­hessenek. Az elvetés oka a francia ki­küldött élesen elutasító álláspontja volt. László Ferenc Amerikai válasz Molotovnak Smuts beszéde Newyorkban Az Elnökasszony megtekintette a Nemzeti Segély vásárát A Nemzeti Segély vásárát, amelyet a Magyar Divatcsarnokban tart meg, meglátogatta Tildy Zoltánné elnök­­asszony és Rákosi Mátyás miniszter­­elnökhelyettes. Mindketten megelége­désüket fejezték ki a vásár felett. A dolgozók érdemeire való tekintettel a vásár időtartamát a Nemzeti Se­gély november 2-áig, szombaton 2 óráig hosszabbította meg.

Next