Kis Ujság, 1946. november (60. évfolyam, 248-272. szám)
1946-11-01 / 248. szám
Péntek, 1946 november 1 Zsírt, enfant és sót kap a vidék Ara 40 fillért. i■tiríis Urs: A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja Főszerkesztő: Kovács Béla — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula Halálra ítélték valamennyi újvidéki vádlottat! Példátlan viharok a textilnagygyűlésen Nyomor vagy jólét? A Kisgazda Párt és a Parasztpárt legjobb szövetkezeti szakemberei kiáltványt adtak ki s ebben felpanaszották, hogy szövetkezeti ügyünk zsákutcába került, rámutattak ennek okaira és körülményeire s figyelmeztettek a kérdés megoldatlanságaira járó országos veszélyekre. Senki sem tagadhatja, hogy gazdasági életünk más ágaival szemben e téren két év óta haladás nem mutatkozik, sőt a régebbi helyzethez képest, amikor pedig a szövetkezetek ugyan nem feleltek meg e társulások klasszikus követelményeinek és nem voltak igazi népi intézmények, ée a visszafejlődés szinte katasztrofális. Az se cáfolható, hogy kevés, ami eddig itt történt, még kellő alapozásnak vagy a terep előkészítésének se tekinthető, mert nélkülözi a demokrácia kellékeit, amelyek nélkül a szövetkezetek még abszolutisztikus országokban sem vitulhatnak; sok esetben kicsinyes egyéni érdekek bújtak meg szövetkezeti cégér mögött; még nem alakult ki organikusan egy szövetkezeti minisztérium, de pártpolitikai és hatalmi szempontok alapján annyi központi szerv létesült már, hogy azok terhét egy virágzó szövetkezeti mozgalom is alig viselhetné s lebontásuk az egységes vezetés érdekében erős helyzeti ellenállásba ütköznék. Másrészt viszont e kétségbeesett helyzetben szövetkezeti oldalról oly követelések hangzanak el, amelyek fontos gazdasági rétegeket szembefordítanak a szövetkezeti gondolattal , amelyek, megvalósulásuk esetén hamis vágányra terelnék a fejlődést. Még soká részletezhetnék a bajokat, de hiszen ezt megtették a kiáltványban azok, akik e kérdéseket közelebbről ismerik. Világos tehát, hogy ők csak kötelességüket teljesítették s nem pártérdekeket szolgáltak; különben nem szerepelnének együtt kisgazdapártiakkal a Parasztpártnak tagjai is. Annál kevésbbé vádolhatók pártpolitikával, mert ők sem vádolnak azért, ami történt s ami nem történt, egyes pártokat. Valószínű, hogy ha a szövetkezeti szervezés pártpolitikai síkra terelődött, minden párt kénytelen a maga helyzeti energiáját is védeni és ez bizony alig felelhet meg a szövetkezeti gondolatnak; de köztudomású, hogy a Kisgazda Párt akarata szövetkezeti téren sem érvényesülhet távolról sem számarányának megfelelően. Annyiból azonban a párt szövetkezeti szakembereit egyáltalán nem terheli felelősség, hogy ők régtől fogva — sajnos hiába — követelték a demokratikus elvek érvényesítését, elsősorban a demokratikus szövetkezeti választások megtartását, amely esetben a pártpolitika önmagától a háttérbe szorult volna. Hogy ez mindeddig nem sikerült nekik, éppen ez volt egyik oka a kiáltvány kibocsátásának. Éppen ezért nem értjük, hogyan szabad ezt a kiáltványt „nagyhangú és szemérmetlen" írásműnek nevezni ama blokknak egyik lapjában, amelynek tagjai is aláírták a kiáltványt — igaz, hogy a lap ezt a tényt szerényen elhallgatja. Ezt a hangot azonban sajnos már megszoktuk s inkább a cikkecskének arra a paszszusára kiváltunk válaszolni, hogy „a szövetkezetek kérdéséhez nem engedünk hozzányúlni“. Hiszen éppen a gazdatársadalom nagy többségét magába foglaló Kisgazdat Pártnak különös oka és joga is van arra, hogy minden erejével törekedjék a szövetkezeti kérdés kielégítő és gyors megoldására. Kétségtelen, hogy a gazdasági demokráciának mindenfajta szövetkezetek fejlődése kívánatos, akár városi, akár vidéki szövetkezetekről van szó, legyenek azok termelő, fogyasztási vagy értékesítő szövetkezetek. De amíg az ipari vagy kereskedelmi s általában a városi szövetkezetek fejlődése kívánatos, mert függetlenebbekké teszi a kisexisztenciákat, megadja nekik a nagyüzem előnyeit is, addig ma a magyar mezőgazdaság számára nem csupán hasznos és kívánatos, hanem életkérdés az egészséges szövetkezeti szervezettség, amely nélkül ez a termelési ág országos feladatát teljesíteni nem tudhatja. Az iparban s a kereskedelemben a szövetkezeteknek főkép szociális és haszonmegoszlási téren mutatkozhatnak az előnyei, a mezőgazdaságban azonban még sokkal nagyobb mértékben a termelés terén és elmaradt őstermelésünk fellendítésére az önkéntes és demokratikus szövetkezésnél jobb szervezési formát nem ismerünk. Éppen ezért ezt a kérdést pártpolitikai alapon megoldani nem lehet és a szövetkezeti demokrácia és önkormányzat kiépítése elsősorban a pártpolitika kiküszöbölését is jelentené , s ha egy többségi párt erre törekszik, ezért igazán nem érheti gáncs. De azért sem, ha az elmélet és a tapasztalatok alapján nem akarja, hogy újabb 2,5 évre vagy még többre eltorzítsák a szövetkezeti gondolatot. Nem táogathat olyan követelést, amelyet éppen a Népszavához közelálló pénzügyi szakember utasított most vissza, hogy a Nemzeti Bank a stabilizációval össze nem férő módon finanszírozza a szövetkezeteket. Nem indíthatja útnak állami mankókkal a szövetkezeteket, hogy azok ezután se tudjanak majd a saját lábukon járni s továbbra is más adófizetők terhére élvezzenek előnyöket s ezzel a nemzeti termelékenységnek kárára legyenek. Nem terhelheti a szövetkezeteket egy fölösen nagy adminisztráció terheivel és főképpen nem akar harcot a szövetkezetek és a vállalkozásnak más — egyéni és társulati — csoportjai között. Ellenkezőleg, azt akarja, hogy mindezek összhangban dolgozhassanak egymással, mert mindnyájuk számára van hely a magyar közgazdaságban és ne a hatósági támogatások kikényszerítésében, hanem teljesítményük fokában versenyezzenek egymással — egyenlő előfeltételek mellett Ez az ismérve a felelős és pártatlan gazdaságpolitikának s ha nem ezt követnék, nem csupán egyes vállalkozási formákat részesítenénk előnyben mások terhére, hanem az adófizetők, illetve a fogyasztók pénzéből fedeznék a nem rentábilis szövetkezeti gazdálkodás hiányát. Az egyenlő előfeltételeket a legtöbb szövetkezet ma még nem élvezi s új, életképes szövetkezetek megalakulásának is még csaknem elháríthatatlan akadályai vannak. Ahhoz, hogy a szövetkezetek a pénzértéket nem veszélyeztető egészséges indulási hitelekhez jussanak, hogy elsősorban a mezőgazdasági szövetkezetek korszerű megszervezése végre megindulhasson, hogy a szövetkezeti oktatás és propaganda eredménnyel járjon s a szövetkezetek létfontosságát a közvetlenül érdekeltekben tudatosítsuk, előbb mégis csak a törvényes alap megterehítése és az anarchikus tünetek kiküszöbölése szükséges. Nem vádolhatók a szövetkezeti törvény elamerikázásával azok, akik a tervezetből ki akarnak hagyatni egy-két — a fenti elvekkel nem egyező — passzust és nem hibáztathatók hatalmi igények érvényesítésével azok, akik a törvényes rendezéssel éppen ezek lehetőségét akarják kizárni. Lehetnek hatalmi kérdések, amelyekben egy koalíció különböző pártjai igen nehezen , egyezhetnek meg, de a szövetkezeti kérdésnek semmikép sem szabad ezek közé tartoznia, ha őszintén kívánjuk ezúton elsősorban a mezőgazdák, de a többi dolgozó rétegeknek s általuk az egész országnak is anyagi felemelkedését. Major Róbert „Magyarország a kultúra és a szabadság oázisa“ — a Times dicsérete Alondoni rádió ismertette a Times Magyarországgal foglalkozó vezércikkét. A Times többek között azt írja, hogy Magyarország most nyerte el jutalmát annak, hogy korán megtartotta a választásokat. Bár a kisgazdák, valamint a szociáldemokraták és kommunisták koalíciója csak nehezen tart ki, a stabilizáció, az újjáépítés és az ország álláspontjának paksban való képviselése terén mégis egységesen dolgozott. Magyarország, más balkáni államokhoz hasonlítva, a kultúra és a szabadság oázisa. A Times igazolva látja, hogy egyre nagyobb rokonszenvvel tekintenek Magyarország felé Smuts: Nagybritannnia lemondott az imperializmusról Newyorkban az Egyesült Nemzetek, közgyűlésének bizottságai megkezdték munkájukat . Vita a Lordok Házában Németország jövőjéről A szovjet rádió ismertette Sztálin legutóbbi nyilatkozatának világszerte támadt visszhangját. Az amerikai rádió méltatta a nyilatkozat nagy jelentőségét a világbéke szempontjából. Az angol rádió is megállapította, hogy Sztálin nyilatkozata az UNO számára igen kedvező munkafeltételeket biztosított. A világsajtó általában nagy részletességgel közölte Sztálin nyilatkozatát, kiemelve annak fontosságát. Az amerikai rádió jelentése szerint a washingtoni külügyminisztérium szóvivője megállapította, hogy Az UNO közgyűlése szerdán tartotta egyelőre utolsó teljes ülését, megkezdődtek a bizottsági viták és a közgyűlés csupán a bizottsági jelentések elkészülte után tart rövid teljes ülést szavazás céljából. A szerdai ülésre igen sok szónok iratkozott fel. A szerda esti ülésen Austin szenátor a többi között a következőket mondotta: Amerika a sürgős lefegyverzés mellett van és az a véleménye, hogy Molotov javaslatát vegyék fel az ügyrendbe és részletesen tárgyalják le. Azt a javaslatot, hogy a nagyhatalmak számoljanak be külföldön lévő csapataik létszámáról, az Egyesült Államok örömmel fogadja. Az a kívánsága, hogy hozzák nyilvánosságra a volt ellenséges országokban állomásozó csapatok létszámát is, vagyis a teljes mozgósított Smuts tábornok, Dél-Afrika miniszterelnöke beszédet mondott Newyorkban és a „demokratikus kormány változó fogalmairól“ beszélt A szabadságért történő brit lépések egy nagy, világraszóló mozgalom „ékeivé" váltak, amely mozgalomban nemcsak a brit birtokokról van szó hanem a világ több más részéről. Az Egyesült Nemzetek szervezete maga is feltételezi így széles alapon történő alkotmányos elrendezés megfelelését és csak ilyen alkotmányos megalapozottságon végezhet sikeres munkát az egyetemleges béke és szabadság érdekében. A béke ügyéhez való brit hozzájárulás igazi jelentősége a.. — mondotta Smid, hogy a brit publika lemondott az imperializmusról és magáévá tette a szabadságot és a felszabadítást minSztálin generalisszimus nyilatkozatának az a része, amely a német politikai és gazdasági egység visszaállítását javasolja, teljes mértékben megegyezik az amerikai felfogással, amelyet Byrnes külügyminiszter többször kifejtett. A Tass-iroda newyorki jelentése szerint az Egyesült Nemzetek közgyűlésén nagy sikert aratott Molotov szovjet külügyminiszter fejtegetése is, amelyből kitűnt a Szovjetunió őszinte békevágya és együttműködési készsége, haderő létszámát a határokon kívül és belül. A vétójogról beszélve kijelentette, hogy Amerika ellenzi a vétójogra vonatkozó rendelkezések módosítását. A szenátor felszólalása után Irán kiküldötte beszélt, majd Szimics jugoszláv kiküldött erősen vádolta Angliát, hogy csapatai Görögországban védelmet nyújtanak az antidemokratikus elemeknek. Agnidesz görög kiküldött felszólalásával ért véget az Egyesült Nemzetek közgyűlésének ülése. Az Egyesült Nemzetek ülésszakán résztvevő kínai küldöttség egyébként nyilatkozatot adott ki, amely szerint Kína nem osztja a Fehéroroszország küldöttségének az Egyesült Nemzetek közgyűlésén kifejtett nézetét, amely szerint amerikai erők jelenléte kínai területen sérti az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát, den rendelkezésére álló erkölcsi és fizikai erejével. Úgy mondják, a „három nagy“ közül a brit csoport nemér fel a két másikkal háborús erő tekintetében, nincsenek olyan hatalmas gazdasági és ipari erőforrásai, mint az Egyesült Államoknak, sem olyan hatalmas összefüggő területe és védelmi helyzete, mint a Szovjetuniónak. A világ békéje szempontjából valami más értékes dologra is szükség van: Nagy-Britannia mögött széles történelmi háttér áll. Ítéletbeli érettség és a világ valamennyi tájáról hosszú tapasztalata van az emberiség kormányzásában. Ezek a lemérhetetlen adottságok felérnek mások igen súlyos tőkéjével. Az erő egymagában nem elegendő. Eképpen nagy eltérés mutatkozik a „három nagy" hozzájárulásában, de valamennyire szükség van a világ békéje és az emberi előrehaladás szolgálata érdekében — fejezte be Smuts tábornok. A német kérdés Londoni jelentés szerint a Lordok Háza szerdán este Németország jövőjét vitatta meg. Lord Altrincham kijelentette, hogy a nemzetközi politika magva ma Németország jövője. A német fegyverkezési ipar leszerelése feltétlenül szükséges Németország gazdasági és politikai újjáépüléséhez. Elvárja, hogy a jelenleg Németország számára engedélyezett acélipari termelés mennyiségét módosítják. A következő szónok, a yorki hercegérsek, hangsúlyozta, hogy Angliának szorosabbra kell fűznie baráti kapcsolatait a Szovjetúnióval, nehogy újabb háborúra kerüljön sor. Lord Vansittart bírálta a moszkvai rádió és a szovjet sajtó britellenes propagandáját. A vitát a lordkancellár zárta le, aki Németországra vonatkozóan kijelentette, hogy az azonnali teljes lefegyverezés múlhatatlanul szükséges, nehogy Németország valaha is veszélyeztethesse a békét. Gazdaságilag viszont rendkívül fontos, hogy Németország sajátmagát el tudja látni, mert ezzel egész Európa életszínvonalát emeli. A párisi rádió is foglalkozott a német kérdéssel és megállapította, ha Németország újból visszanyeri ipari hatalmát, ez ismét háborús részéig csíráját hordja magában. A berlini szövetséges ellenőrző tanács szerdán elvetette azt a javaslatot, hogy a csak övezeti engedéllyel bíró német politikai pártok egész Németország területén szervezkedhessenek. Az elvetés oka a francia kiküldött élesen elutasító álláspontja volt. László Ferenc Amerikai válasz Molotovnak Smuts beszéde Newyorkban Az Elnökasszony megtekintette a Nemzeti Segély vásárát A Nemzeti Segély vásárát, amelyet a Magyar Divatcsarnokban tart meg, meglátogatta Tildy Zoltánné elnökasszony és Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes. Mindketten megelégedésüket fejezték ki a vásár felett. A dolgozók érdemeire való tekintettel a vásár időtartamát a Nemzeti Segély november 2-áig, szombaton 2 óráig hosszabbította meg.