Kis Ujság, 1947. júnus (61. évfolyam, 122-141. szám - 1. évfolyam, 1-4. szám)

1947-06-01 / 122. szám

Molnár Erik a hadifoglyok hazatéréséről Elemist­a betörők a rendőrségen A tárnai sírnál írta: SIMÁNDY BÉLA Ezen a június elsejei vasárnapon a tarpai temető felé néz az ország parasztsága, de a parasztsággal együtt a munkásság, az értelmiség: mindenki, aki a demokrácia útján akar boldog országot Magyarország­ból. Az élők harcainak nagy segítői a halottak és a magyar temetők sír­jai között nagyon sok olyan van, amelyek ismert vagy ismeretlen ha­lottja ma is segít és sokáig fog még segíteni az itt küzdő, dolgozó élők­nek. Esze Tamás földjének, a tar­pai temetőnek két év óta megnyu­godott lakója Bajcsy-Zsilinszky Endre, akinek élete tanítására nem gondolhat eleget a magyarság és ezen a június elsejei vasárnapon, temetése második évfordulóján azért zarándokol lélekben oda, ahol hű népe, a kuruc ivadékok között an­­­agi harc, küzdelem, lelki és testi szenvedés után megpihent e század legigazabb és leghívebb magyarja. Egész élete a magyarság önfeledett szolgál­­ta 1 d ’■ Tró­ján­­ is Tildy Zoltán, amikor két év­vel ezelőtt a sopronkőhidai temető­ből az ország gyásza kisérte a tarpai sírja felé. Kevesen szerették olyan nagy szerelemmel a magyarságot, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre. Keve­sen küzdöttek annyit élőszóval, tol­lal és fegyverrel is érte, mint ő. És beszédei, tömérdek cikkei, könyvei, még 1944 márciusában, elfogatásakor­­ a németekre emelt egyetlen revolver, mint példamutatás, tanítás volt mind­nyájunk számára. Amikor a politika küzdőterére lé­pett, mindjárt a legelnyomottabbak, a magyar parasztság mellé állt és hű maradt ehhez a parasztsághoz mindhalálig. Egyik könyvének a címe is ezt hirdeti: „Egyetlen út: a ma­gyar paraszt“. Ezért a parasztságért harcolt, küzdött, ismerte az ellensé­geit és megtalálta szövetségeseit is a magyar munkásságban. A leg­­­végzetesebb hónapokban a magyar munkásság vezetőivel tárgyalt és ké­szült arra az időre, amit ő már nem élhetett meg. Látta belső bajainkat és talán a leg­tisztábban ő látta azt a végzetes utat, azt a szörnyű meredek lejtőt is, ame­lyen a letűnt világ urai végzete felé sodorták az országot. És amikor olyan sok tisztánlátó hallgatott, mert beszélni. A nemzet lelkiismerete, ő a nemzet nagy ébresztője volt. A parlamentben és a parlamenten kívül is hallatni merte­m a szavát, Miskolcon márványtábla hirdeti, hogy Bajcsy- Zsilinszky Endre azon a helyen 1943 szeptember 12-ére követelte a hábo­rúból való kilépésünket, a németek­kel való teljes szakítást. Benne szólalt meg a legkeményeb­ben a magyar lelkiismeret minden közénk tolakodott bűne ellen. Ő emelte fel keményen tiltakozó sza­­vát az újvidéki gazságok ellen. Me­morandumokat készített és juttatott el külföldre a magyarság ügye érde­kében. És amikor itt a nácitéboly orgiákat ölt, kapcsolatot keresett a győzelmesen előnyomuló felszabadító orosz hadsereggel. Történhetett volna-e más Bajcsy­­- Zsilinszky Endrével, ha ellenségei kezére­ kerül, mint ami történt?... Vele, aki akkor kevesedmagával a szélsőjobb vérgőzös orgiája köze­pette itt a baloldalt jelentette?... Aki a sokévszázados német el­lenség és vértől mámoros cin­kosai ellen harcolt? ... De sok igaz magyar fej hullott itt el ebben a sokévszázados harcban!... Ezek legnagyobb részét azonban idegenek juttatták a bitófa alá. De Bajcsy- Zsilinszky Endre felett 1944 karácso­nyán, akkor, amikor a már körül­zárt Budapesten az emberek lelkében felcsillant a felszabadulás reménye, magukat magyaroknak nevező bírák mári. beregi falu ünnepet rendez az emlékére, de lélekben odazarándo­kol az ország minden tájáról min­denki, aki hisz abban a magyar élet­ben, amelyért ő élt, küzdött, dolgo­zott és meg tudott halni." Tildy Zoltánt idézzük: Bajcsy- Zsilinszky Endrét nem lehet elte­metni! Az élők segítői a holtak és Bajcsy-Zsilinszky Endre emléke ma a leg­nagyobb segítője minden országé­pítő szándéknak. A magyar függetlenségért, a ma­gyar szabadságért küzdött és a ma­gyar nép a szívében már a legna­gyobbak közé zárta. Arcképét falusi olvasókörökben, apró tanyák közt láthatjuk, ott, ahol csak Rákóczi, Kossuth és Petőfi képét őrzik. Lemondott Nagy Ferenc miniszterelnök Folynak a tárgyalások a kibontakozásról Rákosi Mátyás miniszterelnökhe­lyettes és a Független Kisgazda Párt vezetősége a pénteki nap folyamán ismételten telefonbeszélgetést folyta­­tott a berni magyar követséggel. Délután Nagy Ferenc miniszterelnök is megjelent a követségen és ennek eredményeként adta Távirati Iroda délután ki a Magyar fél hatkor a következő hivatalos jelentést: „Nagy Ferenc miniszterelnök meg­jelent Bernben a magyar követségen és a magyar köztársasági elnökhöz való továbbítás céljából Gordon Fe­renc magyar­­ , it.k­. bejeledh­ett­ ■ a miniszterelnökségről való lemondá­sát.“ Ezzel a bejelentéssel nyilvánvalóvá lett, hogy Nagy Ferenc nem telje­síti a rendkívüli minisztertanács hozzá intézett felszólítását és nem tér vissza Magyarországra. A Kisgazda Pártban s természete­sen egyidejűleg a koalíció valamen­­­nyi pártjában megkezdődtek a kibontakozásra vonatkozó tárgyalások és a belső megbeszélések. A Kisgazda Párt politikai bizottságá­nak csütörtöki ülésén elhatározták, hogy a bizottsági tagok Budapesten állandó permanenciában maradnak és ez a permanencia pénteken abban nyilvánult meg, hogy Balogh István főtitkárnál, Nagy Ferenc lemondásá­nak bejelentése után órákig tartó ta­nácskozások­ kezdődtek, amelyeken részben egymást váltogatva a párt­nak harminc-negyven vezető képvi­selő tagja és funkcionáriusa vett részt. A képviselők megbeszélésein ter­mészetesen nemcsak a kormányelnök lemondásával jelentkezett első mélyi kérdés szerepelt — hogy sze­reheti át a párt képviseletében ki a koalíciós kormány miniszterelnöki székét —, hanem azon túlmenő és a pártvezetőséget érintő összes pro­blémákkal is foglalkoztak. Vizsgálni kellett azt a kérdést, hogy ki legyen az a parasztképviselő, aki a nagy­választmány össze­hívásáig is átveszi a Független Kisgazda Párt elnöki teendőinek intézését s általában milyen legyen az a veze­tőségi konstrukció, amelyben a vál­ság áthidalása és a pártban jelent­kezett problémák megoldása lehet­ségesnek látszik. Általános vélemény volt a képvi­selők körében, hogy az elnöki funk­ciók ellátásár­a Dobi István állam­minisztert, a párt régi és nagytekin­télyű tagját kell felkérni. Valószínű, hogy ebben a kérdésben már a szom­­­­bati politikai bizottsági ülésen meg­­­­történik a döntés, mondták ki a halálos ítéletet. Módja lett volna elmenekülnie az ítélet elől, de ő vállalta példát mutató sorsát mindhalálig. „Legyen a magyar ez­után gerincest“ volt utolsó üzenete népének és megmutatta, hogyan kell gerincesnek lenni. Bajcsy-Zsilinszky népének joga van a szabadságra! — mondta Pus­kin, a Szovjetúnió követe a kopor­ A megbeszéléseknek egyik része arra irányult, hogy megtalálják a módját annak, hogy a parasztság szervesen és intéz­ményesen nagyobb befolyást nyerjen a Kisgazda Párt felső vezetésében és központi irányí­tásában. A képviselők körében az a nézet alakult ki, hogy ennek a befolyás­nak a biztosítására és a paraszti ra­dikalizmus gyakorlai érvényesítésé­nek ellenőrzésére egy öttagú tanács­­iizetet i­s­ itt érti, amely az elnök és a főtitkár, illetve a köz­társasági elnök által kinevezendő új kisgazdapárti miniszterelnök mellett működne. Természetesen ez is olyan probléma, amelyet a politikai bizott­ság csak ideiglenesen rendezhet, a végleges rendezés az országos nagy­­választmányra maradt, amelyet most már a válság megoldása után a leg­sürgősebben össze kell hívni. Délután 6 órakor Tildy Zoltán köztársasági elnöknél kihallgatáson jelent meg Balogh István főtitkár és a Kisgazda Párt több vezető tagja, majd az elnöki audiencia után a párt képviselői érintkezésbe léptek Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettessel, mint a Magyar Kommunista Párt ve­zetőjével és a Baloldali Blokk másik két pártjának irányítóival. Ezek a megbeszélések s ezt kö­vetően a kisgazdapárti vezetők belső tárgyalásai éjfél utánig tar­tottak. A helyzettel kapcsolatban tanács­kozásokon határozták el azt is, hogy a párt vasárnap csak a tarpai Bajcsy - Zsilinszky - emlékünnepélyt tartja meg, a székesfehérvári és a szombathelyi népgyűlés elmarad. A komáromi gyűlést, amelynek Dobi István államminiszter a kijelölt első szónoka, esetlel megtartják. Szombat reggel kilenc órára Rá­kosi Mátyás miniszterelnökhelyettes összehívta a rendkívüli miniszter­tanácsot, amelynek egyetlen tárgya a kormány lemondásának bejelen­tése lesz. Délután négy órára táviratilag összehívták a nemzetgyűlés poli­tikai bizottságát, amelynek a köztársasági alkotmány szerint javaslatot kell tennie a köztár­saság elnökének a miniszter­­elnök személyére nézve. Hogy ki lesz az új kormányelnök, abban a kérdésben még nem sikerült egyeztetni a pártok álláspontját. A miniszterelnökjelöltek: Dinnyés Lajos honvédelmi miniszter, Oltványi Imre, Dobi István államminiszter és Mihályfi Ernő tájékoztatásügyi mi­niszter, akinek a kibontakozási gyalásokban is nagy szerepe volt.Bár­A pártok ma folytatják megbeszé­léseiket s remélhető, hogy a parla­menti politikai bizottság ülésein si­kerül kialakítani az egységes állás­pontot és a bizottság egy jelölt sze­­mélyét terjeszti fel Tildy Zoltán köztársasági elnökhöz. Ha a tanácskozások a várakozá­soknak megfelelően alakulnak, való­színű, hogy "j kormérj­ «•szeretetében u , miniszterelnök személyén kívül egyetlen poszton lesz változás. Gyöngyösi János külügyminiszter he­tek óta betegeskedik, már ismételten felajánlotta lemondását és lehetsé­ges, hogy az új kormányban már nem vállalja a külügyi tárca betölté­sét. Ebben az esetben az a megoldás merül előtérbe, hogy a kormány va­lamely másik kisgazdapárti tagja, — ebből a szempontból elsősorban Mi­hályfi Ernő tájékoztatásügyi minisz­ter személye jön számításba, — veszi át egyelőre ideiglenes megbízatással a külügyminisztérium vezetését. A Kisgazda Párt politikai bizott­­sága ma délelőtt ülést tart és meg­vitatja a helyzetet. A brit munkáspárt teljesen a kormány mellett sorakozott fel a margatei kongresszuson Bevin: Novemberig belefáradunk a sok vitába és megegyezünk De Gasperi kereszténydemokrata kormányt alakított A brit munkáspárt margatei érte­kezlete pénteken végetért. Az angol rádió diplomáciai m­unkatársa az értekezlet külpolitikai vitájáról írva, megállapítja, hogy az a lelkesedés, amellyel a delegátusok Bevin külügy­miniszter helyzetmagyarázatát fogad­ták, elsősorban a miniszterelnök nagy személyi diadala volt. Bevin zárósza­vaiban kidomborította, hogy milyen türelemre, emberiességre és béke művében való szilárd hitre a van szükség. Tudtam — mondotta Bevin —, hogy más országok nemzeti jellegze­tességei és hagyományai, amelyek szerepet játszanak a nemzetközi érintkezésben, nehézségeket fognak támasztani, amelyeket le kell gyűrni, hogy megértsük egymást. Le fogjuk küzdeni az akadályokat és remélem, hogy novemberig bele sójánál és ez a szabadságát szerető nép tudja, hogy ki volt a számára Bajcsy-Zsilinszky Endre. Ezért néz ezen a június elsejei vasárnapon a tarpai temető felé az ország paraszt­sága, a munkásság, a szellemi dol­gozók, mindenki,­ aki a demokrácia útján akar boldog országot Magyar­­országból. A környék népe oda­zarándokol sírjához, minden szót­fogunk fáradni a sok vitába és hogy akkor már nem fogunk so­kat vitatkozni, hanem megegye­zünk! — mondotta befejezésül Bevin. Az angol rádió Bevin beszámolójával kapcsolatban megállapítja, hogy a tavalyi munkáspárti nagygyűlésen is Bevin felülkerekedett az ellenzéki kritikákkal szemben, most azonban, már a vita kezdetén nyilvánvaló volt, hogy az ellenzéki javaslatok mellett csak kevesen vannak. A munkáspárt értekezletének utol­só napján Noel Barker állammi­niszter, az értekezlet elnöke rövid záróbeszédében hangsúlyozta, hogy a munkáspárt ellenségei semmiféle biztatást sem nyerhettek az értekez­let munkájából. Kijelentette, hogy a munkásmozgalom mindenben lépést igyekszik tartani a kor­mánnyal és fokozott erővel fogja támogatni az értekezlet után hozandó határo­zatokat. Ezzel a munkáspárt érte­kezlete végetért. Szocialista határozat Gasperi kisebbségi kormánya ellen Római jelentések szerint de Gas- t terjesztette az új kormány tagjainak peri pénteken délután megjelent de I névsorát. Az elnökkel folytatott hosz­ Nicola köztársasági elnöknél és he­­s­szú megbeszélés után de Gasperi ki-

Next