Kis Ujság, 1947. júnus (61. évfolyam, 122-141. szám - 1. évfolyam, 1-4. szám)

1947-06-01 / 122. szám

A magyar hadifogoly-bizottság érintkezésbe lépett Groza miniszterelnökkel és a romániai Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal Minden hadifogoly hazatér — mondotta Molnár Erik népjóléti miniszter Molnár Erik népjóléti miniszter a hadifoglyok hazaszállításával kap­csolatban rádióbeszélgetés keretében ismertette Sztálin generáliszimusz nagylelkű elhatározását, amikor a fegyverszünet megkötését követő napja óta közel háromszázezer hadi­foglyot bocsátott haza Magyar­­országra. Májustól szeptemberig megközelí­tően százezer hadifogoly tért vissza hazájába. A szerelvények Románián keresztül jönnek. Foksániban és Máramarosszigeten két gyűjtőtábort állítanak fel. A magyar hatóságok már ezeken a helyeken meg is kezd­ték az előkészítő munkálatokat, hogy az érkezettek semmiben ne szenvedjenek hiányt. A hazaszállítással összefüggő kér­­­­dések megoldása céljából Újhelyi Szilárd miniszteri osztályfőnök és Bíró Zoltán író Moszkvába utaznak, mások a magyar kormány megbízá­sából a főbb román vasúti gócok­ban várják a hadifogolyvonatok ér­kezését. A népjóléti miniszter megnyug­tatta a magyar közönséget, hogy minden hadifogoly hazatér, beleértve a polgári egyéneket és a munka­­szolgálatosokat. A Szovjetállam sen­kit sem tart vissza a hazatéréstől. A hazaszállítás gyakorlati kérdései­ről szólva, a miniszter kijelentette, hogy a magyar kormánymegbízottak igyekeznek pontos névjegyzéket sze­rezni a táborok lakóiról, hogy cíz adatokat­­ szolgáltathassanak pre­az övéikért aggódó hozzátartozóknak. A 4 gyűjtő­tábor­okba érkező hadifoglyo­­kat Debrecenbe szállítják, onnan éle­lemmel, esetleg ruhával ellátva, 31 órán belül továbbindítják őket tar­tózkodási helyü­kre. A betegek felgyó­gyulásukig ingyenes kórházi kezelést kapnak, a gyengélkedők részére a fő­városban, Zugligetben, továbbá Haj­dúszoboszlón üdülőtelepet létesítenek. A kormány minden intézkedést meg­tett a hazatérők megélhetésének biz­tosítására. A földmívesek és a volt uradalmi cselédek számára hatvan­ezer hol­d földet tartottak fenn utóla­gos kiosztásra. A kisiparosok és kis­kereskedők kölcsönöket kapnak. Mol­nár Erik rádiónyilatkozata végén kérő szóval fordult a magyar társa­dalomhoz, hogy juttassa el adomá­nyait a „Siess, adj, segíts!!“ akció­hoz, hogy a hadifoglyok gondozása terén anyagi fennakadás ne legyen. Egyébként egyre sűrűbben szere­pelnek a moszkvai rádióban a ma­gyar hadifoglyok üzenetei. A Bukarestbe érkezett magyar kül­döttség, amely a román kormánnyal tárgyalt a Szovjetúnióban élő száz­ezer magyar hadifogoly Románián át A moszkvai rádió útján a követ­kező magyar hadifoglyok üzenik, hogy jól vannak, egészségesek és várják hozzátartozóik válaszát az alábbi címre: Moszkva, Krasznij Kresz, Pocstovij Jascsik Nr. 136. Szász Lajos feleségének Zabola, való hazaszállításának technikai­­­ ész­lelőiről, már érintkezésbe lépett Groza miniszterelnökkel, a Szövetséges El­lenőrző Bizottsággal és a román köz­lekedési miniszterrel. Szegedi Ferenc feleségének Ürj, Ka­­iusz János feleségének Bánhida. Fü­­löp Domonkos feleségének Sáros­berki, Lipp József feleségének Kis­­némesi, Keresztes László Alexi Jó­zsefnek Makó, Bóta Károly Pápai Ferencnek Szászrégen Mácsai János feleségének Kecel, Winkler Pál fele­ségének Pusztaszemes, Jedo István feleségének Marados, Fáy Ádám feleségének Himesháza, Szanper Mi­hály feleségének Szász, Jakab Benő Jakab Áronnak Perbete, Varga Ist­ván Varga Máriának Dusnok, Szabó Sándor feleségének Pálmonostor, Csóka Lajos Szína Kálmánnak Bene. Ezenkívül: Csóka Bene, Papp József­­ Hörcsög, Kittley Nándor Nemeshidas, Juhász József Feroköd, Drajkó Imre Tolmács, Kovács Barna Tarna­­lelesz, Barna Ábrahám Grecunesli Románia, Ilanesco George Damila Románia. Az alábbi hadifoglyok a követ­kező címre kérik hozzátartozóik vá­laszát: Moszkva, Krasznij Breszt, Pocstovij Jascsik 1,‘l­ill, Gomba Mihály Szarvas, Pecsenye Ferenc Tiszadada, Jakab Kaposvár, Jakab István Kék,Ferenc István Mezősámson, Boldy Mezősámson, Fazekas János Deák János Bihar. az eredményes és korszerű mezőgaz­dasági termelés lehet. Ennek elérése érdekében a legkiválóbb­­ gazdasági szakemberek bevonásával elkészí­tették a hároméves gazdasági tervet, amelynek sikere azonban elsősorban a termelő magyar parasztság mun­kájától függ. Innét is hívok lehát minden gazdát, a barázdák­­ meg­művelésére és kérem, hogy mindenki adottságaihoz mérten igyekezzék hároméves terv keretében gazdasá­­­gának ter­melőképességét, jövedelme­zőségét fokozni, akár a jobb ,alaj­­m­unka megadásával, akár a jobb trágyakezeléssel, akár a helyes vető­forgó alkalmazásával. A földművelés­ügyi miniszérium segítségére siet a gazdáknak, nemcsak a szaktudás­ széleskörű terjesztésével, hanem mű­trágya, kisgépeszköz, vetőmag, te­nyészállat és egyéb akcióval is. En­nek a gazdanapnak keretében hallot­tak és látottak alapján örömmel álla­pítom meg, hogy a széles paraszti rétegekben megvan a munkakészség mellett a haladás, a tanulni akarás iránti vágy is és bizalommal visel­tetnek vezetőik iránt. A népgyűlésen Gyulai József nem­­­zetgyűlési képviselő, Szabó István fő­ispán, dr. Papp György nemzetgyű­lési képviselő, Fábián Gyula, a Füg­getlen Ifjúság kisiüdellje és Kéry János járási párttitkár beszédeikben mind a parasztságnak jelentőségére mutattak rá az ország újjáépítésében. Végül a mindvégig lelkesen lefolyt népgyűlés résztvevői elénekelték a Szózat­ot. Népi ünnep A kitünően sikerült gazdanap után megkezdődött a népünnep. A szóra­koztató műsor egyik legérdekesebb száma — a kerékpárversenyen kívül —­ a lóverseny volt. Az első futamon Szilágyi Gábor (Molndi), Nagy István (Fehérgyarmat) nyert díjat. A máso­dik futam nyertese Nagy Gyula (Fe­hérgyarmat). Meg kell még jegyez­nünk azt is, hogy a gazdanap ren­dezősége a kitűzött díjakra kivétel nélkül értékes gazdasági felszerelési tárgyakat ajánlott fel. A gazdanap közönségét a lelkes hangulat és az ügyes szórakoztató műsor a kora reggeli órákig tartotta együtt. Fehérgyarmaton valóban so­káig emlékezetes marad ez a gazda­nap, amelyet a Kisgazda Párt Fehér­­gyarmat községi és járási vezetősége körültekintő gondossággal rendezett meg. k. e. Üzennek a hadifoglyok Kérje minden szak­üzletben ! 1 magyar nép boldogulásának alapja esik a korszerű mezőgazdasági termelés lehet A fehérgyarmati gazdanap tanulságai Fehérgyarmat, május vége — Eső kellene, eső! — sóhajtottak a gazdák mindenütt az országban az elmúlt napokban, midőn felnéztek az égre. — Eső kellene nálunk is — pana­szolták a parasztok Fehérgyarmaton és az egész járásban — de pünkösd második ünnepén azért mégse legyen eső. Aztán pedig legyen minél több, Imád hulljon az áldás. Be-beborult az ég Fehérgyarmat felett aznap, de nem esett eső. Így hát az időjárás is kedvezett a fehér­gyarmati gazdáknak, amelyre napok óta készült Tiszahát derék paraszt­sága. Sokáig emlékezetes marad itt ez a szép ünnep. Mert bizonyságtétel volt ez is, hogy a magyar paraszt mun­kája az ország újjáépítésében az ipari munkások csodálatos teljesít­ményeihez hasonlóan megérdemli az egész magyar társadalom megbecsü­lését. A Tisza és a Szamos fogja közre­­ a járás vidékét, ahonnan annyi kitűnő magyar vitte széjjel a magyar nép szebb jövőjébe vetett hitét. Egykor itt élt és dolgozott a „csokoi remete“, Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője. A magyar nép leg­nagyobb írója, Móricz Zsigmond is innen, a járáshoz tartozó Tiszacsécs­­ről indult el útjára. Zenés ébresztővel kezdődött gazdanap, amelyre nagyszámban ér­­­keztek vendégek. Bárányos Károly földművelésügyi miniszter képvise­letében Antall István államtitkár lá­togatott el Fehérgyarmatra, hogy részt vegyen a gazdanapon, amely kétségtelenül érdekes tanulságokat ígért. Ezek a tanulságok már az ün­nep első részében, a délelőtt lefolyt kanca- és fogatversenyen megmutat­koztak. A magyar lótenyésztés dicsérete , A járáshoz tartozó mintegy negy­ven község gazdatársadalma a leg­szebb lóállománnyal vonult fel az ünnepre, hogy megmutassa: a ma­gyar paraszt teremtő munkája a ló­tenyésztés terén is mennyire meg­látszik. Jólesően állapíthatjuk meg, h­ogy parasztságunk az állatállomány fejlesztésénél a minőségi elvet most már fokozottabban tartja szem előtt. A szekerek nagy része is új volt. Ez is mutatja, hogy a parasztok a leg­nagyobb áldozatok árán is minde­nek előtt újjáteremtették kis gazda­ságukat. Délelőtt tíz órakor kezdődött el a község sportpályáján a fogatok fel­vonulása a zsűri előtt, amelynek el­nöki tisztét Antall István államtitkár töltötte be. Egymás után vonultak fel a szebbnél szebb ötös, négyes, kettős fogatok. Az eredmény így­ alakult ki: az első díjat Miski Miklós tunyogi gazda nyerte tökéletes kettős 4P.”a" Iával, a második díj nyertese Kajdt Sándor matolcsi gazda lett négyes fogatával. A harmadik díj nyertese Fábián Péter fehérgyarmati gazda, a negyedik díj nyertese Sáfár János jánki gazda, az ötödik díjat pedig Mészáros István fi­­lesdi gazda kap­ta; ez utóbbiak mind kettes fogat­tal vettek részt­­ a versenyen. A kancaverseny győztesei: Törös Al­bert (Kisar), Lenczi Miklós (­Iánk), Korponay Sándor (Fehérgyarmat), Nagy Károly (Szamosujunk) és Balla Bertalan (Kisar). A kancaverseny u­tán beszéltünk a zsűri egyik tagjával, aki Magyar­­ország egyik legkitűnőbb hószak­ért­ője.­­ A gazdanapon bemutatott lovak ötven százaléka - mondotta -­ első­­osztályú volt, ötven százaléka pedig jó másodosztályúnak volt minősít­hető. A mi vidékünkön főleg arab, furioso, magyar félvér a tenyésztett ló. A háború hullámaiban a Szamos és a Tisza közé abban a szerencsés helyzetben volt, hogy néhány pár ló tenyészkancája megmaradt és miután az 1944. évi termelési csikók általában megmaradtak a tenyész­tésben, az eredmény 1947-ben már igen szép volt. A parasztság tanulni akar Az ünnepség a kora délutáni órák­ban kezdődött azzal a felvonulással, amelyet lovasbandérium, nemzeti­­színnel feldíszített kerékpárosok nyitottak meg és amelyen körülbelül másfélszáz gazdái vettek részt. A fel­vonuló menet a község főútvonalát bejárva érte el az ünnepség színhe­lyét, ahol ekkor már többezres tö­meg várta. A Himnusz eléneklése, majd az üdvözlő szavak után Antall István államtitkár mondott beszédet; —­ Magyarország agrárállam — mondotta — s így népünk sorsának és jövő boldogulásának alapja csak 11 ü békeminőségű, laza szövésű, tiszta gyapjúanyagból készül ez urak ké­nyelmes nyári újdonsága: a JERSEY TRIKÓZAKÓ. Elegáns nyári színekben kapható, porőz, pehelykönnyű, minden nad­rághoz viselhető korrekt zakó a JERSEY TRIKJŐZAKÓ. Kapható minden jobb szaküzletben­. Készíti: SOMMER ÉS HUNGER KOZMA-Studió \Jy. /© OS AZ „AUTOMATA-AMERIK­A“ Az USA-ból hazatért Bay professzor az „atomizált és gépesített” újvilági életről Bay Zoltán, műegyetemünk kitűnő atomfizikusa két hónappal ezelőtt Amerikába utazott. Bay professzort az Egyesült Izzó­­ Küldte Amerikába azzal a megbízással, hogy a háború által megszakított kapcsolatokat vegye fel az ottani tudományos kö­rökkel. A fiatal tudós hatvannapos tengerentúli tartózkodás után most érkezett haza Budapestre. Megkértük Bag professzort, beszéljen amerikai tapasztalatairól . Sok nap is kevés lenne annak a rengeteg és csodálatos technikai újításnak a leírására — mondja amely Amerikában óriási tömegben lepi meg az embert. Az újítások elsősorban a munkaerőmegtakarí­­tást célozzák, tehát szociális jelentő­ségük van. Egész Amerika tele van rengeteg apró, szellemes automatá­val, ami szinte feleslegessé teszi a háztartásban, a­­ közlekedésben és az élet egyéb területein az emberi munkaerőt. Hatvanmillió rádiólámpa — Tárgyalásokat folytattam a Ge­neral Electric Company-gyár veze­tőségével. Ez a gyár izzócsöveket, rádiócsöveket, vá­gókészülékeket és főleg televíziós készülékeket gyárt. Méreteire jellemző, hogy évi egy­­milliárd dollár forgalmat bonyolít le és a többi más között hatvanmil­lió rádiócsövet készít évenként. A háború alatt érdekes új gyárrend­­szer alakult ki az Egyesült Államok­ban. Az új rendszer elve a decentra­lizáció. A General Electricnek pél­dául száz gyára Államok különböző van az Egyesült részein. A ta­pasztalat ugyanis azt mutatja, hogy rontja a szociális viszonyokat, ha egy nagy gyár rátelepszik egy kis városra, eltekintve attól, hogy így munkást sem tud kapni. Új gyár­épülettípust is vezettek be a háború alatt. Az új gyárépületek földszinte­­sek, ablak és tetővilágítás nélkül. Ezzel azt érik el, hogy a munkás éjjel nappal egyforma világítás és téren-nyáron egyenlő hőmérséklet mellett dolgozik, a tetőn végighúzódó fluorescens világítótestek, speciális fűtő-, illetve hűtőberendezések és szellőztetőkészülékek segítségével ftt/y számológép-csoda Érdekes új találmányokról beszél ezután Bay professzor, amiket a há­­ború termelt ki. Általánosan elter­jedt ma már Amerikában a rádió­­csöves számológép, amely például tizenöt ismeretlenes linenr-egyenlet­­rendszert képes megoldani egy­­­­á­­sodperc alatt. Ennek a készüléknek feltalálásában nagy része van Neu­mann János hazánkfiának, a prince­towni egyetem professzorának. — Amint Neumann professzor elöltem kijelentene — mondja Say Zoltán —, ezt a számológéprendszert tovább óhajtja tökéletesíteni addig, amíg egymUió számadási műveletet tud elvégezni másodpercenként Eh­hez azonban 5000 rádiócsőre lesz szükség egy gép megépítésénél. Ezt a találmányt különben a háború alatt a haditechnikában is felhasz­nálták már: a lőelemképző-készülé­kek rendszere ezen alapult. Cigarettatárca­­nagyságú rádióit — Bámulatosak a mikrohullámok fejlesztése terén elért eredmények. Az amerikai tudósok ma már centi­méteres, sőt milliméteres hullámokat tudnak könnyedén produkálni, mikrohullámok nagy szerepet játsza­­­­nak a hírközlésben. Az úgynevezett légkábelek egyszerre több közleményt is tudnak továbbítani, sőt eg­ész mű­sorokat adnak le egyszerre, hiszen a mikrohullámok rezgésszáma végtele­nül nagy. Ezt a találmányt is a hadi­technika szülte s a Radar működése is ezen alapszik. Nagy jelentőségű újítás a szubminiatűr rádiócsövek gyártása is. Ezek az apró rádiócsö­­vek lehetővé teszik, hogy cigaretta­­tárca nagyságú, zsebben hordozható rádiókészülékeket gyártsanak. Ezeket a készülékeket elsősorban katonai szempontból dolgozták ki, de a jö­vőben bizonyára nagy szerepük lesz a civileiésben is. Bámulatos eredmé­nyeket értek el az Egyesült Államok tudósai szilikon gumigyártmányok­kal. Szilikon-gyantával impregnált textilan­yagok­ból asztallaposat és épületalkatrészeket csinálnak. .. nagy titalé . Érdeklődésünkre elmondotta még Bay professzor, hogy érintkezést ke­resett és talált amerikai atomkuta­­tókkal. Az atomenergia kérdését, mint köztudomású, titokként kész­ült, a békecélok érdekében folyta­tott atomkutatások eddigi eredmé­nyéről azonban bőséges tájékozta­tást szerzett a professzor és maga is beszámolt kollégáinak az erre irányuló kísérleteiről. Az amerikai atomkutatók igen szép eredménye­ket értek el az atomenergiának a békecélok érdekében való felhasz­nálása terén. sz. f.) fi h­avat is kikaparta a kikötőit munkaszolgálatosok lába a­ki Iván István halász 1942-ben Uk­rajnában kegyetlenül bánt beosztott­jaival , kimerülésig gyakorlatoz­­talta őket. A kikötéseket drótkötéllel hajtotta végre; még a havat is ki­kapartatta lábuk alól, hogy a szeren­csétlenek a levegőbe függjenek. Sok­nak keze lába elfagyott. Többen a kínzások következtében elpusztultak. A népbíróság mindezekért 15 évi kényszermunkára ítélte Iván Istvánt. mm­ś S|LjjR Podmaniczky-u 27 József­ körút 44 Vasárnap, 1947 június 1 (5)

Next