Kis Ujság, 1947. július (1. évfolyam, 5-31. szám)
1947-07-01 / 5. szám
A köztársasági elnök beszéde Ezalá Kusi Bálint hajdúböszörményi gazdaember felajánlotta az első-új kenyeret Tildy Zoltán köztársasági elnöknek. Tildy Zoltán köztársasági elnök a kenyérátvétel után a következő beszédet mondta: — Az új kenyér láttán ebben az esztendőben több az örülnünk, me Iseliti a hálánk, mint eddig. ínséges, ii kéz esztendőkön mentünk át. Vezetőink vaksága és vétke országunkra és népünkre rázndította a háború pusztítását és értékeinket a fasszizua hordáinak szabad prédájává tette. Emlékezzünk a súlyos és nehéz hónapokra, amikor az elpusztult országban a dolgozó millióknak éhezve és lerongyolódva kellett új étetet kezdeni, romot takarítani, s megindítani a munkát a romok helyén. — A kenyér ünnepén szeretném, népünk, az egész magyar társaim nem feledkeznek meg az ínség , nyomorúság időiről, hogy jóban tudja megbecsülni azokat az eredményeket, amelyeket verejtékes A föld népének itteni nagy seregszemléjén sem feledkeztetünk meg azokról a dolgozókról, akik az élet és a munka más területein hasonló hűséggel végzik a maguk feladatát. Azokról, akik gyárüzemek zajos és forró munkahelyein .termelik az élet más nélkülözhetetlen javilit, munkaeszközüket, saját berendezéseket, gépeket, ruhát s annyi minden mást, ami nélkül nincs civilizáció, — a bányák mely*«- dolgozokról, akiknek munkája nélkül minden termelés megállana. — hivatalszobák, kórházak, a szellemesen dolgozó fiúinak köszönhet az élet minden területén, ahol ezek az eredmények a tódás és a munka dicsőségét hirdetik. A mai napon az ország a föld fiai felé fordul, s mély együttérzéssel köszönti őket. Tudjuk, hogy parasztságunk és a föld között örök szövetség van. A föld népe mindig hűséges volt, s mindig hűséges marad a barázdákhoz, s a rendelt időben mindig készen áll a munkára. Ezt a szövetséget új magyar világunk, demokráciánk esti!» megrösítette azzal, hogy a termő magyar földet örök és változtatatlan tulajdonul azok kezére adta, akik azt két kezükkel megművelik. A natív történelmi elhatározás idején a világ emberi részhírekkel próbálták megakadályozni, hogy a százados perben a nemzet döntést hozzon. Már az elmúlt két esztendő is hatalmas cáfolatot adott ezekre a rémhírekre. Nincs műveletlen földünk és jól vannak megművelve földjeink. Ahol az időjárás kedvező volt, szép termést takarítunk be ezen a nyáron. tudomány, művészet munkásairól és értékeiről, akiknek tevékenysége rendezett életünket biztosítja, egészségünket óvja, vagy életünket szebbé és gazdagabbá teszi. Úgy érzem Iligma, amikor a föld népe nekik is átnyújtja jelképesen az életet adó kenyerei, a munka és a dolgozók egységének himnusza száll a magasban. Mindnyájan értjük és mgértjük, mennyire egymásra vagyunk utalva, s életünk teljességéhez mennyire szükséges mindanynyiunk munkája. A kenyér fümnepén hadd hirdessem én is a becsületesen dolgozó milliók testvéri egységének szükségességét. Becsüljék meg egymást és egymás munkáját. Közös erővel segítsék egymást a munkában és védjék meg bárkivel és bármilyen erőkkel szemben egymás emberi és munkásjogait. A dolgozóknak ez az egysége biztosítani fogja az egész nemzetfelemelkedését, demokráciánk szabadságát, megszilárdítását, s egy jobb, a dolgozókhoz méltó emberi életszint elérését. A miniszterelnök beszéde A zászlón válási ünnepség után megkezdődött a Kisgazda Párt nagygyűlése Őry István főispán megnyitója után Dinnyés Lajos miniszterelnök mondott nagy érdeklődéssel kísért beszédet: — Megköszönjük az Egek Urának, hogy megadta sokat szenvedett népünknek ez évben is a mindennapi kenyeret, melyet még ma is, két esztendővel a véres háború után, a föld annyi sok táján nélkülöz az emberiség — kezdte beszédét a miniszterelnök. — Mikor országunk legnagyobb pártja, a Független Kisgazda Párt seregszemlét tart, hitet leszünk, hogy Kossuth szellemében akartuk s fogjuk járni a magyar utat hogy ió megpróbáltatás és megaláztatás után egy jobb és békésebb élet alapjait rakhassuk le, független és szabad hazánk földjén .4. ezeréves per eldőlt! E perben győzött a magyar nép és most a magyar népnek kell saját magának döntenie jövő sorsáról, nem úgy mint azelőtt, amikor egy arányiak kisszámú kiváltságos réteg Irá n Legyen áldás ezen a népen. I Kedd, 1947 július 1 Után lévő hulavalyok Üzenetei a ranjyfillér HIS UJSXG A Független Kisgazda*, Földmunkás* és Polgári Párt lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula Megállapították az új terményárakat A salaiszkrcbik eeferecenben fedeles lelte .AZ új VÁLASZTÁSOKAT Teljesen külön listával indul a Független Kisgazda Párt . Az a kormány, amely a földmagántulajdon elvét meg akarná szüntetni, a nemzet sírját ásná meg A dolgozó milliók testvéri egységének szükségességét hangoztatta , a köztársasági elnök Országraszóló ünnepség színhely«’ v«-it vasárnap Debrecen városa, Kis«lú, valamint Bereg és Szabolcs n. "ve dolgoz«'« népe nagy pompával ülte meg a magyar vidék egyik legnagyobb ünnepét, az új kenyér napja vasánap tartott ünnepségen részt vett Dinnyés Lajos miniszterelnök, Jobi István államminiszter, Arturág Gellő vallás- és közoktatásügyi miniszter, Mihályit Ernő tájékoztatása kó: miniszter, Pongrácz Aladár • .j mnniszterelnökségi államtitkár és a Kisgazda Párt több államtitkára, Implon Ferenc, a Kisgazda Párt főtitkára, a párt több más vezetőségi tagjával, a Kisgazda Párt sok képviselője, a Szociáldemokrata Párt tv-zérói Kéthly Anna, a nemzetgyűlés alelnökie, Mihók Sándor államtitkár és Kiss Bólam volt államfiA felvonuláson bemutatták a kenyér születését a búza elvetésétől a cipóig. A menet élén lovasrendőrség víszszakaszábaradt, migörltik a zenekar pattogó indulóinak hangjaikár, a Magyar Kommunista Párt részéről Alcsics György kitűnzállamitk.it, valamint Horváth Márton, a párt központi vezetőségének tagja, a Nemzeti Parasztpárt részéről Kovács Máté államtitkár, továbbá flunguié budapesti francia követ, heisst svájci követ, Mrázovics jugoszláv követ, valamint a diplomáciai testület több tagja. A város ünnepi díszt ötlött. Már a kora reggeli ólakban nagy tömeg "éjte él a l’ifrihogo/oM ‘ ni'feáffal. A városháza előtt díszemelvény állott Ezen foglaltak helyet a miniszterelnöks a kormány tagjai. Az emelvénnyel szemben a honvédség díszszázada állt fel zenekarral. Kilenc óra után néhány perccel megkondult a református’, nagytemplom Rákócziharangja, mire megindult a slímfőfelvonulás a Fő utcán a Kossuth-térre. ra a vidéki kisgazdapárti szervezetek zászlóit vitték, majd a szekerek végeláthatatlan sora következett. A díszes és virágos szekérsor után a közeli és távoli városok és községek !•őgazdapárti szerevetdteinek népes küldöttségei vonultak fel gyalogosan. Közel két órán át tartott a föld népe sokezres tömegének zászlók alatt történt elvonulása Felvonulás közben érkezett meg lildy Zoltán köztársasági elnök, akit Dinnyés Lajos minisiterelnök üdvözöli. Az elnök ezután elfoglalta !*«•Ivét a díszemelvényeiv. Valamivel később érkezett ehest Szviridov altábornagy. a .SZER-’fu’ti.'s elnöke, aki az ürközlés. k .-iá -. ‘ ati... emelvényen foglalt helyet. A felvonulás után a köztársasági elnök, a kormány tagjai és a budapesti vendégek a nagytemplom előtti, térre vonultak, ahol a Kisgazda Párt debreceni szervezete zászlóavató ünnepséget rendezett. A Himnusz eléneklése után ének és szavalatok következtek, majd özv. Stajcsy-Zsilnszky Endréné zászlóanya beverte az első szöget a zászló rúdjába. Utána Kildy Zoltán köztársasági elnök, Dihány és Lajos miniszterelnök, Dobi István államminiszter, majd az egyes kisgazdaszervezetek képviselői verték be a szögeket. Őry István főispán a Kisgazda Párt debreceni szervezete nevében átvette a zászlót, nyította hazánk sorsát. A demokrácia azt jelenti hogy a miutgárság , minden fiának nemcsak kötelességei, tűnten jogai is bánnak. És a magyar parasztság midőn jogait követeli a kossuthi demokrácia elgondolásaihoz tér vissza, melyet évszázadon keresztül népünk vezetői annyiszor elárultak és cserben hagytak. Most érkezett el a magyar nemzet életében az a nagy lehetőség, amikor maradéktalanul meg hídja vah'isuifini étgöfui,Tini, céljait, amikor függellenségét és szabadságát biztosítva lerakhatja fejlődésének biztos alapjait. — A történelem során már többször volt alkalmunk független, demokratikus állami életünk megvalósitási éra, azonban az e"V"itműködés és közös munka beleli hö mbször a viszálykodás, a pártülés «■•, a testvérharc útjára lépett nemzetünk és emiatt maradt le a fejlődés útjáról. Kullogtunk az események után. — A magyar nép többször megpróbálta utolérni önmagát, Dózsa, Rákóczi. Kossuth lobogói alá azért sorakozott fel, hogy érvényt szerezzen akaratának, jogainak és ezen keresztül a magyar szabadságnak. E -Zahad«"Y"h""«*Zsk InnulsáiZáihót s nemzet vezetői semmit sem tanultak, de mindent elfelejtettek. A XX. század uralkodó eszméi, a demokrácia és a szocializmus is azért találtak süket fülébe, így nemzeti életünk kettészakadt, mert messt akart a nn'/, és mást a vezetők! Kétórás felvonulás A Kisgazda Párt a magyar demokrácia egyik alappillére . A Független Kisgazda Pártot az 1930 as években nem a fővárosban hívták életre, hanem az a magyar falvakban született meg és hozta egy táborba az ország parasztságának nagy részét. Büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy pártunk vezetői és tagjai ott harcoltak mindenkor az első sorban a fasizmus és azok zsoldosai ellen. Ez a párt tehát a magyar demokráciának egyik alappillére, és az a tábor, amely zászlónk alatt menetelt és találta meg a maga politikai elgondolásait, ma is a párt keretén belül híven teljesíti kötelességét, nemcsak a párttal, hanem a nemzettel szemben is. .. Kisgazda Párt tudatátlan történelmi felelősségének, őszintén és becsületesen szolgálta és szolgálja ma is a koalíciót, mert tudatában van annak, hogy a mai súlyos időkben egy párt sem vállalhatja egymagában sem a munka elvégzését, sem a felelősséget. — Sajnos a felszabadulás utáni időkben, amikor a pártunk újra éledt és megkezdte szervezkedését, az elmúlt rezsim sok lemitezlelt zsoldosa lopakodott be poraink közé csak azért, hogy zavart keltsenek, meggátoljuk pártunk munkáját ésszolgálják a reakciót. Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve. A bűnös múlt Az 1914-es világháború befejezése után úgy látszott, hogy a nemzet megtalálta önmagát, a parasztság, a munkásság és a polgárság magából termeli ki vezetőit és ezek a vezetők a nemzetet rávezetik majd a fejlődés helyes útjára. Sajnos, ez nem következett be. Az 1920-as évek vezető politikusai nem előre tekintettek, hanem a múltba és visszalopták a magyar közéletbe a millennium kacagányos, feudális urait és Bécs felé pislogó államférfiait. Ezek, mikor Bécsben már nem volt mit látniok, vágyakozó tekintetükkel felfedezték Berlint és Berlin utáni sóvárgásuk oly naggyá fejlődött, hogy a magyar nemzetet teljesen a teuton őrület karjaiba dobták. Népünket belekergették egy háborúba, mellyel ez a nemzet soha, semmiféle közösséget nem vállalt, teljesen idegen célok és eszmék szolgálatában a magyarság százezreit küldték vágóhídra. És míg a magyarság fiatalsága ott pusztul el kint a messzi csatatereken, idehaza előbb gazdaságilag kifosztották, majd tönkretelték hazánk földjét. És, hogy a magyar nép megjárja a kálváriák minden stációját, mikor minden korábbi küzdelem és ellenállás kilátástalan volt, még akkor is utolsó őrületükben csatatérré tették hazánk földjét is, mikor már úgy látszott, hogy minden elveszett jöttek a felszabadító szovjetorosz seregek, melyek nagy anyag- és véráldozatok árán szabadították meg kezeinket a fasizmus bilincseitől. Az újjáépítés csodája — A magyar dolgozó nép élniakarása és életereje csodákat művelt már az első percekben. Alig, hogy megszűnt a földeket, az aknák robbanása, a parasztság azonnal munkához látott, hogy bevesse földjét. A gyárak munkásai éhesen, rongyosan siettek szétrombolt munkahelyükre és a legnagyobb önfeláldozással kezdték meg a termelést. A bányászok, vasutasok, iparosok, kereskedők és a polgárság minden egyes dolgozó rétege vállvetve fogott hozzá az újjáépítés nagy munkájához. Az elmúlt két esztendő óta a nemzet az újjáépülésnek és fejlődésnek olyan magas útját járta meg, mely kivívta az egész világ elismerését. A győztes nagyhatalmak demokratikus felfogásának eredményeképen a magyar politikai élet is megindulhatott. Meg kell állapítani, hogy minél több híd épült fel az országban, minél több föld került megművelésre, minél több gyár kezdte meg munkáját, minél több bánya kezdett termelni, ugyanabban a mértékben kezdődött meg és nőtt a politikai ételben és a közvéleményben a régi magyar betegség, a pártoskodás és a széthúzás.