Kis Ujság, 1947. augusztus (1. évfolyam, 33-56. szám)

1947-08-31 / 56. szám

Nyárvégi kiárusítás Ez az ok­osi cím. Szerkesztő uram! Minden nő ii fogja olvasni a cik­ket, mert azt hiszik, hogy valami olcsó cipő-, fejkendő-, fuszekli­­vagy edényvásárlásról van szó. A vé­gén aztán kiderül, hogy a kánikulá­ból megmaradt furfangos híreimen túl ötletes címmel. AZ EVÉS REKORDJÁt most állí­totta fel Palco Palacsinto olasz ebéd­­bajnok, aki csak úgy tízóraira beke­belezett 65 narancsot 20 fürt szőlőt, megevett rá 3 kiló makarónit és egy kilós kenyeret. Elszopogatott hozzá 3 lityi bort s utána kiszólt az asz­­szonykához a konyhába: „Mikor lesz kész az ebéd, fiacskám, szeret­nék gyorsan l enni, mert­­ éhes va­gyok/­JÉGHIDEG KIÁLLÍTÁS nyílt meg Amsterdamban. Bemutattak különféle készülékeket, amikkel fagyot lehet előállítani. Sajnos, nem szerepelt köz­tük a kályhám, amely egész télen át remekül tartotta a 15 fokos cidrit. A kiállítás legmelegebb tárgya egy jégtömb volt, amely valósággal va­cogott a csikorgó hidegben. Szegény­két nagyob lehütötte a fagyos kör­nyezeti HANGOS RÁDIÓVAL noszogatja l­e— lengyel városka ünnepnapok és hetipiacok alkalmával a közönséget — adófizetésre. A rádióelőadást de­rűs versikékkel és víg zeneszámok­kal tarkítják, hogy szinte a könnye is csorog a jámbor adóalanyoknak, amikor a végrehajtó elviszi utolsó párnájukat. Jazz-zenére avagy kíván­ságukhoz képest komor gyászin­duló hangjai mellett TEHÉNBŐGÉS A REKLÁM. Csi­­kágóban, ahol alacsonyra esett a tej­­fogyasztás. Nosza, a farmerek marha­­csordát terelnek végig a városon. Et­től mi­ndenkinek eszébe juthat, hogy tehéntől származik a tejecske s ha a parkok szökőkutait is megnézik, rög­tön rájönnek arra, miért marad a tehenészek nyakán a tejű­ Persze, ezt nem sértő szándékkal mondtam, de­hát pont Csikágóban ne lenne víz­vezetékül CSONTVÁZ ELADÓ­­— olvastam norvég lapban a meglepő hirdetést, amely szó szerint így hangzik: ,,Munkanélküli ifjú eladná alig használt csontvázát, akár részletre is. Szép példány, darabjai külön nem kaphatók “ Nos alig hiszem, hogy sikerült volna a szegény fiú végtag­­eladása, mert sehol sem foglalkoz­nak kellő megértéssel a csontvázke­­resk­edelemmel. Majdnem mindenki rendelkezik saját csontokkal, így ide­gentől nem szívesen vásárol- ,,■­zt el sem adnám a csontvázamat, mert már nagyon megszoktam és sokszor úgy érzem, hogy „szinte minden da­rabkája hozzám van nővel (in) A református vilehiány: Sza­vazni kell! „Szavazzunk, ne szavazzunk?•* — kérdi a legtekintélyesebb protestáns egyházi lapok egyike és így felel a sokszor felvetett kérdésre: Az állam­polgárság Istentől adott rendelés. Minden református magyar drágá­nak tartja, Isten ajándékának érzi a magyarságát, nemzete életét. Ha pedig a nemzeti életben neki bár­milyen­ szava, van , nem szabad némának maradnia. Ki kell válasz­tani azt a pártot, sereget, amely leg­jobban megközelíti saját lelkének legmélyebb meggyőződését. Minden­kinek, akinek erre joga van, szavazni kell. Ha pedig úgy látja, hogy ettől a jogtól méltánytalanul ütötték el, ezért küzdeni kell. Sem duzzogni, visszahúzódni, sem a dolgokat fölé­nyesen szemlélni nem lehet. Benne vagyunk valamenyien az élet sodrá­ban s az élet parancsol mindnyá­junknak. Az angol rádió a magyarországi választásokról A londoni rádió szerint a Magyar­­országon vasárnap tartandó választá­sok épolyan békések lesznek, mint amilyen zavargásmentes volt a vá­lasztási propaganda. Nincs semmi jel arra, hogy a vasárnapi választások során erőszak nyilvánulna meg. Szembeszökő visszaéléseket csak a választói névjegyzékek összeállításá­nál lehetett tapasztalni, de ezeket már részben orvosolták s további orvoslásokra van kilátás. Hollandia 8000 deportá­tat fogad be Amsterdamból jelenti az Europa Report. A holland kormány hivatalos közlése szerint Németország amerikai övezetéből 8000 volt deportáltat fo­gadnak be. A holland kormány a be­utazási engedélyt nem köti feltételek­hez. A bevándorlók bármilyen mun­kát vállalhatnak. (2) Vasárnap, 1947 augusztus 31 Meggyógyulhat-e teljesen a gyem­ekbénulásos ? A betegek lelki egyensúlyának helyreállítása a gyógyítás első feltétele . Az utóbbi hetekben a közönség igen gyakran találkozott az újságok­ban­­i gyermekparalízis problémájá­val. Az idei nyáron ismét fellépő jár­vány minden másnál időszerűbbé tette ezt a kérdést és nagyon sokan érthető aggodalommal olvastak el minden sort, amely ezzel a súlyos és gyógyíthatatlannak ismert­­ betegség­gel­ foglalkozott. A gyermekparalízis — mint isme­retes — lázzal kezdődik és sajnos, az esetek­­ nagyobb százalékában többé­­kevésbbé súlyos bénulások marad­nak vissza. A paralízises bénulások és zsugorok gyógyítása mindeddig igen kevés eredményt mutat és a be­tegek nagyobb része olyasoo’súlyos lelki válságba kerül, ami önmagában már hátráltatja és megnehezíti a gyógyulás folyamatát. Amerikában a gyógyítás első feltételeként a betegek lelki egyensúlyának helyreállítását tekin­tik. Különotthonok, szanatóriumok lé­tesültek, ahol a legkiválóbb kezelés mellett tökéletes , felszerelésről, szó­rakozásról és lelki „kúráról“ gondos­kodnak, hogy a teljes apátiában fekvő betegeket mindenekelőtt lelkileg ve­zessék vissza a mindennapi életbe. A gyógyítás módja gyógytornával, masszázzsal, pakkolásokkal, elektro­mos besugárzásokkal igen nagy előrehaladást ért el az Egyesült Álla­mokban. A nagy kérdőjel A gyermekbénulások gyógyítása azonban még mindig kérdőjelként mered az orvosok és betegek elé. A járvány az elmúlt hetekben legsú­lyosabb réme volt az ország társa­dalmának. A járvánnyal, a heteség lefolyásával és a gyógyítási módsze­rekkel kapcsolatban igen sok nyilat­kozat látott napvilágot. A­­pro és contra, sokszor — azt mondhatnék — felületes és felelőtlen megnyilat­kozások hírt adtak csodaszerekről, kezelésekről, különböző beavatkozá­sokról, csak arról nem, hogy ily mó­­don hányan gyógyultak meg. A Kis Újság munkatársa felkereste az ismert orvosnőt, aki már két év­tizede foglalkozik a gyermekparalizi­­s k­s bénulások gyógyításával és aki­nek kezelése a legszebb eredménye­ket biztosította. Ismerünk betegeket, akik súlyos bénulásukból hosszabb­­rövidebb kezelés után meggyógyul­tak, elhagyták a tolókocsit és mit már bottal, vagy bot nélkül, munka­képesen és aktíven vesznek részt a társadalom életében A kezelési lehetőségek még kiaknázatlanok A gyermekparalizis magyar szak­értője mindenekelőtt leszögezte, hogy a kezelési lehetőségek még nincsenek kiaknázva. A gyermekparalízis lefo­lyása egyes esetekben olyan könnyű, hogy minden maradvány nélkül el­múlik a betegség, vagyis úgynevezett spontán gyógyulás következik be Sajnos, azonban nagyon kevesen van­nak akiknél a betegség mindez­ gyógykezelés nélkül visszafejlődik. Egyes szerencsés esetekben, ha a visszamaradt bénulás, csak kisebb mértékű, enyhébb, vagy kevésbbé ki­terjedt, nagy akaraterővel és ener­giával előbb-utóbb megtanulnak vala­hogy járni. A súlyos bénulásban szenvedők azonban eleinte teljes te­hetetlenségben fekszenek és minden kis mozgás olyan súlyos gerinctáji - és tagfájdalmakat okoz,­­hogy a beteg­nek természetszerűleg nincsen test­ és lelkiereje ahhoz, hogy a legkisebb mozdulatot is elvégezze. Ezek a be­tegek teljesen ki vannak szolgáltatva mind az izomsor­vadásnak, mind pe­dig a nyomorékságot okozó izom­zsugorok képződésének. Ha tudjuk azt, hogy a betegség maradványában az izomhiány és az izomzsugor a mozgás korlátozottságának oka, ter­mészetes, hogy ezek ellen a tünetek ellen kell a kezelés menetét beállítani Mikor kell kezdeni a kezelést — Eddig bevált módszere szerint tehát mikor kell kezdeni a kezelést? — kérdezzük az orvosnőt. — Az izomsorvadás a betegség leg­kezdetibb stádiumában, tehát a lázas szak alatt, de főképen a lázas szakot követő néhány hét alatt áll be. A zsugorodás párhuzamosan az izom­sorvadással, az ellenizom-csoport sor­vadásának arányában erősödik. Ha tehát az izomsorvadást megfelelő el­járással, mozgatásokkal és mozgá­sokkal igyekezünk meggátolni, ezzel egyidőben az épen maradt, de haszná­latlan izomrostokat is fejlesztjük, va­­lamint megakadályozzuk az izom­zsugorok képződését, hamarabb jut­hatunk a gyógyuláshoz. Éppen azért, mert ebben a­ stádiumban még nem tudjuk, várjon mi lesz a maradvány, leghelyesebb minden beteget úgy ke­zelni, mint­ minden meglévő bénu­lása már maradvány volna. Ezt az időszakot­ nevezzük optimális időnek. Az ilyen irányú kezelést a lázas szak után azonnal meg kell kezdeni, mert az úgynevezett optimális idő a legal­kalmasabb a béna izom működésé­nek megindítására és az izomzsugo­rok fejlődésének meggátlására. Ha ezt az időt kihasználatlanul hagyjuk, súlyos betegeink izomzata messzeme­nően elsorvad, a zsugorok pedig a legsúlyosabb nyomorékságot ered­ményezik. — Lehetséges-e a gyógyítás abban az esetben, ha az optimális idő alatt nem kezdték meg a beteg kezelését, vagy ha a bénulás­­nál hosszabb ideje fen bián? — Ha az optimális idő alatt elmu­lasztottuk akár az izomnevelést, akár a zsugorok képződésének megakadá­lyozását — tehát nem igyekszünk megfelelő mozgással és mozgatással az izom sorvadását és az izomzsugo­rok képződését meggátolni — az izomsorvadás, valamint a zsugorok okozta deformitás már fennáll, bár­milyen súlyos legyen is az, még min­dig nem reménytelen a beteg sorsa, még mindig ki lehet emelni a tolóko­csiból! Kelj fel és járj! — Ezeknek a már magukra hia­­gyott, elhanyagolt, sok év óta bénu­lásban szenvedő betegeknek a gyó­gyítása különleges eljárással történik, nem támasztókészülékek útján és nem sebészi beavatkozással. Ezzel az eljárással sikerül a deformitásokat megszüntetni és megfelelő mozgatá­sokkal kitartó munkával annyi izom­egységet nevelni, amennyi a munka­bíró, gyakorlati értékű járáshoz szük­séges. Ez az új eljárás alkalmas arra, hogy 5—16 éve tolókocsiban ülő, já­rásképtelen betegeket is meg lehet tanítani járni, minden eddigi szoká­sos gyógymód igénybevétele nélkül, illetve minden ilyen gyógyeljárás eredménytelensége után. Az új eljá­rás eredményességére éppen ezek az esetek a bizonyítóértékűek. Végül elmondta, hogy a legsúlyo­­sabb régi betegeket is hosszabb­­rövidebb idő alatt meg lehet tanítani járni. Legfeljebb egy-egy teljesen el­fajult izmokban hiányzik, vagy kor­látozott a megfelelő mozgás. Ez azonban már esztétikai kérdés, mert sokkal jobb bicegve, vagy sántán járni, mint egy egész életen át toló­kocsiban ülni. Eddig tartott a nyilatkozat. Meg­nyugtató szavainak alaposságát és igazságát pedig bizonyítják azok a betegek, akik az orvosnő kezelésének eredményeké­pen kiléptek a tolókocsi­ból és ma ismét hasznos, munkaké­pes tagjai a társadalomnak. Nika Mária Pichler Győző, az „Egyetértés“ munkatársa volt. Függetlenségi ér­zelmű, Kossuth Ferenc titkára, s többször meg­látogatta Turinban a kor­mányzót. Beszédeiből so­hasem hagyta ki Kossuth Lajost. „Nemrég jöttem haza Turinból", vagy „most jöttem haza", s szerette beszédeit így kez­deni és már szinte tréfa­számba ment minden mondása. Hanem Ceglé­den betetőzte azzal, hogy nagyhangon kijelentette, amikor eljött Turinból, a kormányzó megölelte és azt mondta: — Győző, vigyázz Ma­gyarországra. Az 1896-iki választáskor a kölesdi kerületben volt képviselő és bár az or­szágházban az ő külön­leges beszédeivel nem aratott valami nagy si­kert, egyik-másik felszó­lalásával mégis érdeklő­dést keltett. Ilyen volt az a rövid felszólalása is, amelyet a válaszfelirati vitában mondott. A trón­­beszédben ugyanis szó volt az állategészségügy államosításáról. — Ha állat­tosítják az állategészségügyet — mon­dotta Pichler Győző —, akkor a gazdák között megcsappan az ellenzék, mert az­ bizonyos, hogy a választások alatt a fő­­állatorvosok, állatorvosok mind választási kortesek lesznek s bizonyos, hogy minden ellenzéki választó jószágában tesz köröm­fájás, szájfájás. Az is egészen bizonyos, hogy a választást megelőző na­pokon minden ellenzéki választó lován kitör a takonykor, hogy az ellen­zéki szavazó be ne fog­hassa ... Jóslása be is teljese­dett, mert megtörtént, hogy az egyik falu sza­vazói valami állatbeteg­ség miatt nem hajtathat­tak be a választás szék­helyére. a­z Endrey Gyulát, a hód­mezővásárhelyi független­ségi párt elnökét ötször egymásután választották meg országgyűlési kép­viselőnek. Olyan népszerű volt ez a függetlenségi po­litikusunk, hogy míg ő csaknem kétezer szava­zatot kapott, ellenfele (Garbói Sándor) tizen­kettőt. Kindrey 1899-ben a képviselőházban mon­dott beszédében a követ­kező kurucverset is fel­olvasta: Járt itt már török, tatár , kárunk, bajunk annyi volt már, Szinte sok! Folytonosan csak szenvedtünk, De viseltük, ráhevertük valahogy! Csak mióta nyakunkon az osztrák csorda Erőnk pusztul, fogyva fogy. Uram Isten, szedd át rólunk Ezt a cudar cakomjunkkot valahogy! Ilyen erős és kímélet­len hangú volt Endrey­­nek minden beszéde. És még mindig panaszko­dott, hogy nincs elég szó­lásszabadsági " •fr Talán hallották oíva­sóink hírét az egykori titkos minősítésnek Ez különösen a hadseregnél volt meg és a főhercegek­nek is éppen úgy volt titkos minősítése, mint a legegyszerűbb t­isztnek, legfeljebb nagyobb bizott­ság minősítené a „felsé­ges urat". Nos, egyszer összehívták ezt a nagyobb bizottságot. A tábornok urak segédtisztjeikkel je­lentek meg és az egyik ifjú magyar liszt (gr. E. I.) előtt volt éppen a lista, amelyet neki kellett utasítás szerint kitöltenie. Volt egy ilyen rovat „Az ellenség előtti“ és aztán egy másik: „A cionisták­kal (polgári lakossággal) szembeni­ magatartás. A gróf, aki sehogyse áll­hatta a herceget, megen­gedett egy tréfát és fel­cserélte a minősítéshez szükséges szavakat — és nem járt messze az igaz­ságtól. A tikos listán a minősítés így festett Az ellenség előtt: Igen békülékeny. Előkelő ud­varias és hűvösen enge­dékeny. A civilisták­kal szemben: Igen vitéz. Azonnal tá­mad, biztosan vív és lő. Régi jó világ Kézilabdacsapatunk is FŐISKOLAI VILÁGBAJNOK A magyar főiskolai kézilabda vá­logatott csapat a párisi versenyen 7:3­ (312) arányban győzött a dánok ellen és ezzel megnyerte a főiskolai világbajnokságot. A magyar csapat különösen a második félidőben ját­szott kitűnően. Tíz világbajnoksággal, nagy fö­lénnyel nyertük a főiskolai úszó­világbajnokságot. A tourellesi­­stadionban tegnap­ ki­hirdették a főiskolai világbajnokság úszóversenyének végeredményét. Ma­gyarország 137 pontot szerzett és így az első helyre jutott. Utána Egyip­tom következik 47 ponttal A har­madik Csehszlovákia, 43 pontot szer­zett, 4. Skócia 42, 5. Franciaország 25, 6. Anglia 23, 7. Ausztria 21 , 8. Belgium 7, 9. Dánia 6, 10. Liba­non 1 ponttal. Kádas Géza négysze­res főiskolai világbajnok, miután megnyerte a 100 méteres, a 400 mé­teres bajnokságot, tagja volt a 4 x 200-as stafétának és a 3x100 méteres vegyes stafétának. Főiskolai világbajnok Somhegyi, Valent, Né­meth, Gyöngyösi, Szatmári, Hídvégi, Székely Éva, Novák Ilonka, Lito­­merszky és a magyar vízipólócsapat. Várszegi a gerelydobásban a dön­­tőbe jutott. Bánhalmi a 400 méteres síkfutás előfutamában kiesett. Teni­szezőink Asbóth és Adam távollétében vereséget szenvedtek. Megkezdődött az evezős Európa-bajnokság Luzernben a Rotseen megkezdődött Európa evezősbajnoksága. A kétpár­­evezős verseny előfutamában Magyar­­ország a harmadik helyen végzett Hollandiával és Angliával szemben. Győzelem! Minden párt, amely a választá­son részt vesz, a győzelemért küzd. De mit jelent ez a szó más pár­toknak és mit jelent a Független Kisgazda Pártnak? A töred­ékpár­­toknak jelenti, hogy most már egy vagy két képviselőjük bejut a parlamentbe; a nagyobb ellenzéki pártok számára jelenti azt, hogy több mandátumot elhódítanak tő­lünk és esetleg a munkáspártok­tól A Kisgazda Pártnak azonban jelenti azt, amit 1945-ben jelentett:­­1 teljes győzelmet, a választók szavazatai többségének a megszer­zését. Az utolsó napon tehát jól gondolja meg még­ egyszer mindenki, milyen győzelemért akar küzdeni? Az eset­leges kedélyi kielégülésért, egyesek ambíciójának szolgálatáért, vagy a lényegi, az igazi győzelemért, azért, hogy Magyarországon a mi politi­kánk, a mi eszmerendszerünk, a mi társadalmi és gazdasági ren­dünk érvényesüljön. Jól gondolja meg mindenki és nézzen körül, mi­­előtt szavazatát leadja, mit jelen­tett már eddig is Magyarországon, hogy volt egy többségi, osztályo­kon felüli, de a koalícióban legáli­­san résztvevő párt — és mit jelen­tett más országokban, hogy voltak kisebb ellenzéki pártok, amelyek­­talán egy ideig jobban hangot ad­tak némely elégedetlen csoportok hangulatának? Gondolják meg még egyszer, hol lehet jobban, nyugod­­tabban, kevesebb nélkülözéssel, tel­jesebb jogbiztonságban élni, ott-e vagy itt — és azután szavazzanak. Mert a teljes győzelem csak azoktól a szavazóktól függ, akik esetleg meginogtak a Kisgazda Párt iránti hűségükben. Vagy — azt mondhatnók — még tőlük sem függ. Ezt a győzelmet már amúgy sem veheti el tőlünk senki. Pár­tunk törzse, az agrártársadalom, hűséggel, bátorsággal kiállt és ki­tart mellettünk, őket semmiféle hangulati propaganda nem tántorí­totta el tőlünk. De hogy a győze­lem éppen olyan impozáns legyen, mint két évvel ezelőtt volt, az a városi választópolgárok ama rétegé­től függ, amelyikkel szemben az ellenzéki pártok a legerősebben próbálták felhasználni propaganda­eszközeiket. Jól gondolják meg ezek, az el­lenzék ostromának kitett választó­­polgárok: mi nyújt nagyobb vé­delmet számukra, egy nagy pol­gári párt ereje vagy pedig egy szétforgácsolt ellenzéki tábor. Győzelem, minden akadály, min­den nehézség, minden árulás elle­nére, ez az, amit mi a vasárnaptól várunk. Amikop mi nem csalódunk a vá­lasztók millióiban, úgy e milliók, az egész ország sem fog csalódni a Független Kisgazda-, Földmun­kás- és Polgári Pártban. ! Ezeket a hazai én hadifoglyodhoz Kedves Barátaim! Egy általunk nem akart háború kérlelhetetlen szeszélye folytán el kellett hagy­nunk családi tűzhelyeinket, szeret­teinket, hajlékunkat. Az esztelen háború sodort bennünket. Sokan keleten, sokan nyugaton estünk fogságba. Én is, mint annyian, ke­leten estem fogságba. Ettük a fog­ság keserű kenyerét. Egyszer jött az örömhír: hazamegyünk. A jó Isten akarata folytán hazajöttünk. Itthon már eldőlt az ezeréves per. A föld, a vérrel, könnyel áztatott föld a miénk lett, a népé. És várt bennünket egy eddig általunk nem ismert valami. Jobb belátásunk szerint, önmagunk irányíthatjuk ezentúl ételünket. Sajnos, a sok jó között fogadott bennünket rossz is. És ezek közül a legrosszabb volt a zavaros belpolitikai helyzet. Majd ezt olvastuk az újságokban: új választás lesz, döntsön a nép. Nekünk, volt hadifoglyoknak fele­lősségteljes napunk lesz augusztus 31-ike, a választás n­apja. Ezért arra kérlek benneteket, minden hazatért hadifoglyot, hogy mielőtt a szavazóhelyiségbe­­léptek, gondo­san mérlegeljétek, miképen csele­kedjetek. Gondolkozzatok ezen, mert augusztus 31-én, a választás napján döntsünk alapján hosszú időre dől el hazánk és népünk sorsa. Én úgy gondolom, hogy a ma­gyar nép nagy többsége, köztük mi is, hazatért had­foglyok, már tud­juk, hová álljunk, melyik pártra szavazzunk. Üzenetem csupán azok­nak a volt hadifogoly barátaimnak szól, akik esetleg még nem tudtak határozni. Kedves Barátaim! Ha független, szabad Magyarországot, a tiszta demokrác­át, vallásos és erkölcsös­ életet és félelemnélkü­li életet akartok akkor, szavazzatok a Független Kisgazda Pártra! Ezt üzeni egy volt orosz hadifogoly. Csáki Béla, I­fenis — Hallgassuk a Kisgazda Párt rádiósk­i­­adóját. Országos és budapesti központunk üzen vármegyei járási és községi szervező­­délután 5 óra 10 perckor Budapest I. hullámhosszán.

Next