Kis Ujság, 1947. október (1. évfolyam, 81-107. szám)

1947-10-01 / 81. szám

Szerda, 1947 október 1 Ma: Sz­entesről írunk az Országgyűlési Könyvtár állom­ányából törölve. Ára 40­illér A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula é­s Nagy hadifogoly-szállítmány érkezett Debrecenbe HEVES VITA Magyarország felvétele körül a Biztonsági Tanács ülésén „Magyarország politikai Visinszkij okok miatt nem kapott amerikai segélyt" . A szovjet rádió beszédéről és a háborús uszítás kiterjedéséről Trumán elnök tegnap délután k­ét és félórás tanácskozást folytatott kormányának tagjaival és a kon­gresszus vezetőivel egy európai se­gélyprogram kidolgozásáról. A Reu­ter jelentése szerint a tanácskozás végén megállapították: nincs lehető­ség arra, hogy minden európai állam kapjon amerikai segélyt. Tr­um­an fel­szólította az illetékes bizottságokat, hogy dolgozzanak ki egy 580 millió dolláros segélyt Franciaország, Olaszország és Ausztria számára. Szorosan ehhez a tárgykörhöz tar­tozik az UNO gazdasági és pénzügyi bizottságán elhangzott ama felszóla­lás, amely kifogást érti elt az ellen, hogy Lengyelország, Magyarország és Jugoszlávia nem kapta meg a közgyűlés által ik már korábban elha­­tározott amerikai segélyösszeget. Dr. Lange lengyel delegátus kifejtette, hogy a Marshall-tervet az UNO nél­kül dolgozták ki és ezzel mesterséges gátat építettek a nemzetek közé. Olyan helyzetet teremtettek, amely már két világháborúra ve­zetett. A nemzetek elkülönítésének jellemző példájaként azt említette meg a len­gyel delegátus, hogy „Lengyelország, Magyarország is Jugoszlávia politi­kai okok miatt nem kapott semmit abbból az amerikai segélyből, ame­lyet az VNRRA megszűnése utáni időre szavazott meg a közgyűlés Mr. Dulles és társai Newyork egyik legszebb fekvésű­ helyén rövid idő múlva negyvenhat­­emétetes palota építését kezdik el. Az UNO káprázatosan szépnek ígér­kező palotája lesz ez. Most már csak az a kérdés, hogy vájjon „élő és gondolkodó emberek, vagy pedig kí­sértő árnyak költöznek-e be a fel­­épülő palotába“. Visinszkij éppen a napokban tartott sajtóértekezletén mutatott rá arra, hogy a szovjetellenes mánia és a há­borús uszítás soha eddig nem tapasztalt mértékben burjánzott el a világsajtó egy részében. Idézte Visinszkij Mr. Dulles egyik kijelentését, amely szerint „Azt hi­szem, a szovjet dinamizmus tűrhető határok között marad, de csak azért, mert engedékenység helyett eréllyel fog találkozni. Erős hadigépezetet kell fenntartanunk és ha szükséges, felhasználnunk. 1996 elején kitűnt, hogy ha a Szovjet tovább folytatja az általa megkezdett politikai irány­zatot, ez még hatalmas háborúra is vezethet." Hasonló módon nyilatko­zott Earl is, akinek jelentős szerepe van a mostani amerikai külpolitika irányításában. A világháború alatt Szófiában képviselte az Egyesült Ál­lamokat és híressé vált főszereplője lett annak a bárjelenetnek, amelynek során leütött egy szófiai mulatóban szórakozó német katonatisztet. Earl most így nyilatkozott: „Nagy öröm­mel hallottam és megtiszteltetésként fogom fel, hogy Mr. Visinszkij há­borús uszítónak nevezett. Ha a há­borús uszítás alatt azt érti, hogy az atombomba felhasználását kívántam Oroszország ellen, akkor tökéletesen igaza van.“ Visinszkij a továbbiakban Mac-Mahon szenátor kijelentésére mutatott rá. MacMahon szerint négy lehetőség van a béke biztosításáról h­atalmas ótom­­bombakészletek fel­halmo­zása, a há­ború haladéktalan megkezdése, nem­zetközi ellenőrző szerv felállítása a Szovjetúnió kihagyásával és támadó­ként való megbélyegzése minden olyan országnak, amely vonakodik belépni ebbe az ellenőrzőszervbe. De nagyon jellemző a Bartons Weekly című lap cikke is, amely nyíltan mu­tat rá, h­ogy az amerikai külpolitika célja az UNO-ból kirekeszteni, vagy az UNO-ban elszigetelni teljesen a Szovjetuniót. A Szovjetunió kivonu­­­lása az Egyesült Nemzetek Szerveze­téből nagyban előmozdítaná a nyu­gati országok fegyverkezését és gaz­dasági együttműködését, — írja a lap. Feltehető, hogy az amerikai kormány nem nagyon bánná, hogy ha Orosz­ország visszavonulna az ÚNO-ból, fel­téve, ha a ViSSZavonulást a béke el­leni irányuló cselekedetnek lehetne feltüntetni. Az Ulus és társai Melnyikov, a moszkvai rádió hír­­magyarázója is részletesen foglalko­zott a háborús uszítással. Idézte Vi­sinszkij kijelentéseit és megállapí­totta, hogy a háborús uszítóknak leg­újabb vádja a Szovjetúnió ellen az, hogy az UNO közgyűlésén résztvevő szovjet küldöttség a legkülönbözőbb sértő kijelentéseket használva, had­járatot intézett az amerikai nép el­len. Ennek a nyilvánvaló célja_ a­*, hogy a szovjet amerikai együttműkö­dést megdöntsék. Visinszkij azonban erélyesen visszautasította ezeket a rágalmakat. A béke igazi hívei Amerikában­­ felemelik tiltakozó szavukat a háborús uszítás ellen, így például nemcsak Wallace lapja, a New Republic című lap, hanem a Newyork Herald Tribüne című re­publikánus lap is heves bírálatban részesíti azokat, akik fékevesztetten támadják a Szovjetúniót. Melnyikov rámutatott arra, hogy az uszító amerikai sajtóhangok mellé sorakozik az angol, görög, török és más „csatlós“ koncentrikus sajtó támadása is, így például az Ulus című török lap azt írja vezércikké­ben, hogy jelenleg igen aggodalmas helyzet állt elő amiatt, mert az UNO zsákutcába került. Minden szabad or­szág arra határozta magát, hogy az UNO tekintélyét megóvja és egy világparlamentet létesít, amelynek keretén belül egy vétó sem akadá­lyozhatja meg a többség akaratát. A nemzetközi válság folyamán elérkez­­tünk ahhoz a ponthoz, amikor azt mondhatjuk *— idézi Melnyikov az Ulus cikkét —, itt az idő, hogy véget vessünk a bizonytalanságnak, keresz­tesháborút kell kezdenünk a Szovjet­únió ellen. Az Ulus című­ lap, sok más laptár­sával együtt a nemzetközi együtt­működés elvét próbálja sutbadobni, a legelemibb erkölcsi szabályokkal együtt — mondotta Melnyikov. Ha­­sonló véleményen van a P. M. című amerikai lap is, amely szót emel az „atomcsörtető“ külpolitika ellen és azt írja, hogy helyesebb lenne ko­molyan megvizsgálni a nemzetközi Mindezekkel az uszító hangokkal szembeállítják a Biztonsági Tanács­ban lezajlott úgynevezett felvételi vita során elhangzott higgadt és nyugodt beszédeket, amelyek a len­gyel és szovjet kiküldött ajkairól hangzottak el. Modzelovszky lengyel kiküldött a Magyarország felvételére vo­natkozó vita kezdetén is k­övetkezőket in.-tidette. Stitu­álallal állapítom meg, hogy az amerikai részről felhozott ellen­vetések néna­relépulnak az Egyesült Nemzetek chartáján. Ha az USA to­vábbra is megakadályozni igyekszik Magyarország felvételét, akkor ez a magatartás beleütközik a charta szel­lemébe és betűjébe is. A magyar­országi választások során előfordult szabálytalanságokra vonatkozó ame­rikai vád alaptalan, mert a magyar kormánykoalíció demokratikus pár­tokból áll. Magyarország húsz éven át állott Horthy katonai diktatúrája alatt, de ekkor senki nem tiltakozott ez ellen — mondotta a lengyel dele­gátus. — Most hirtelen tiltakoznak a­nnak ellenére, hogy például Howard Su­mith, az egyik nagy amerikai rádióvállalat tudósítója nem tapasz­talta Magyarországon a polgári sza­badságjogok elnyomását és nem ta­pasztalta azt, hogy Magyarország rendőrállam lenne. Ezután Sir Alexander Cadngan brit delegátus szólalt fel és azt fejtegette, hogy Magyarország már rezsimje Senkiben sem ébreszt bizalmat abban a tekintetben, hogy biztosítja a polgárok társadalmi és politikai jogait és kétkedés van arra nézve is, hogy­­ez a rezsim tisztelet­ben tudja tartani az UNO rendelke­zéseit. A magyar nép bebizonyította ugyan a legutóbbi választáson, hogy változatlanul képes a jogai elnyomá­sával szemben való bizonyos fokú ellfenállásra, Nagybritannita azonban még nincs abban a helyzetben, hogy támogassa Magyarország felvételi kérelmei. A sí­riai kiküldött Magyarország felvételei fdrttogatiktt, kifejtvén, hogy a felvétel­ek­en egyetlen megalapozott érvet setrt hoztak fel. A felvételi vitát szerdán délután folytatják. Kis hírek , nagy események Sir Stafford Grippset, az egykori konzervatív politikust és volt keres­kedelmi minisztert gazdasági mi­niszterré nevezték ki. Csehszlovákia elfoglalja Lengyel­­országnak a Biztonsági Tanácsban megüresedett helyét és ezzel a jelek szerint hajlandó a Biztonsági Ta­nácsban elvállalni Kelet képviseletét. Byrnes volt amerikai külügymi­niszter elutasította azt a jugoszláv meghívást, hogy utazzon Jugoszlá­viába és a helyszínen vizsgálja meg a balkáni helyzetet. Maron Ferenc egyittmű­ködés alapjait, semmint­­ talanságot rhigassolják időnként hogy a bizalmatlanságot és a bizony-­­ konzervdobozba. A felvételi vita A Kisgazda Párt elnöki tanácsa hétfőn kezdte, ma délután folytatja a kormányprogram tárgyalását Csütörtök délelőttre összehívták a politikai bizottságot A magyar belpolitikai élet figyel­­me teljesen a pártközi értekezlet felé irányul, amely kedden délelőtt vette kezdetét Dinnyés Lajos miniszter­­elnökkel. Az értekezleten a pártok­nak csak egy-egy küldöttje vesz részt és az értekezlet elsősorban személyi kérdésekkel foglalkozik, mint ami­lyen az államtitkárok és a főispánok számának csökkentése és ezeknek a pozícióknak a betöltése. Ami a fő­ispánokat illeti, az a terv merült fel, hogy a törvényhatósági joggal fel­ruházott városok külön főispáni ál­lásait szüntessék meg. Ezeken a kér­déseken kívül a pártközi értekezlet foglalkozik a két megszűnő minisz­térium­­likvidálásával, vagyis azzal a kérdéssel, hogy mi történjék a megszűnő minisztériumok személy­zetével. Végül a pártközi értekezlet a kormányprogramról is tárgyal. A Kisgazda Párt elnöki tanácsa hétfőn délután 4 órakor kezdte meg a kormányprogram tárgyalását, amelyet kedden délután 4 órakor folytat. Csütörtök délelőtt 9 órára összehívták a Független Kisgazda Párt politikai bizottságát a párt par­lamenti klubhelyiségébe. A politikai bizottság ezen az ülésen már kész előterjesztést kap a párt elnöki tag­tanácsától a kormányprogramra vo­natkozólag. Ugyanezen az ülésen tájékoztatja a pártvezetőség a poli­tikai bizottságot az időközben fel­merült vagy a pártok között megvi­tatott személyi kérdésekről is. A Nemzeti Parasztpárt vezetősége hétfőn délelőtt tartott ülést, amelyen azt határozták el, hogy a párt szor­galmazni fogja a mezőgazdasági ér­dekképviseleti törvény, valamint a szövetkezeti és közigazgatási reform megvalósítását, ezenkívül előterjesz­tést tesz a forint védelmének tör­­vényhozási úton való biztosítására. A Szociáldemokrata Párt vezetősége csütörtökön délután 5 órakor tartja legközelebbi ülését, amelyen időszerű politikai kérdésekkel foglalkozik. Tildy Zoltán köztársasági elnök a hétfői nap folyamán fogadta Szabó Árpád földművelésügyi minisztert és Mátéffy Géza közellátásügyi állam­titkárt, akik hosszabb jelentést tettek­ neki az ország mezőgazdasági és köz­ellátási helyzetéről. Mátéffy Géza köz­ellátásügyi államtitkár ugyancsak a hétfői nap folyamán Dinnyés Lajos miniszterelnöknek is jelentést tett a közellátási helyzetről. A Szovjetúnió budapesti követe, Puskin, hétfőn délelőtt meglátogatta Dinnyés Lajos miniszterelnököt. A békeszerződés életbelépése óta ez volt az első tisztelgő látogatás, amelyet valamely nagyhatalom budapesti kö­vete a miniszterelnöknél tett. Az amerikai magyarság részt akar venni a centenáris ünnepségeken A tájékoztatásügyi minisztérium centenáris osztálya hétfőn sajtófoga­dást rendezett az Újvárosházán, ame­lyen megbeszéléseket folytattak arról, hogy miképpen lehet minél több ame­rikai magyarnak az 1998-as eszten­dőben Magyarországon megrendezen­dő centenáris ünnepségre való utazá­sát lehetővé tenni. Az értekezleten megjelent Szakosíts Árpád miniszter­­elnökhelyettes, valamint Mihályfi Er­nő miniszter is és ott volt Csermely Antal, a los angelesi magyarság egyik legkitűnőbb vezetője is feleségével. Dr. Huszig Dénes, a centenáris osz­tály vezetője referált az előkészítő munkálatokról, majd Csermely Antal jelentette be, hogy az amerikai ma­gyarság milyen nagy érdeklődéssel viseltetik a jövő évi centenáris ünnep­ségek iránt. Elmondta, milyen nagy szerepet játszik a los angelesi magyar­ság mindazokban a segítő akciókban, amelyeket az amerikai magyarok ren­deztek és kérte a kor­mányt, hogy le­gyen segítségükre az amerikai ma­gyaroknak, amennyiben igyekezzék megkönnyíteni hazalátogatásukat. Csermely Antal referátumát hosszabb vita követte, amelynek tárgya a Ma­gyarok Világkongresszusa volt, ame­lyet ugyancsak a centenáris ünnep­ségek keretében kívánnak megren­dezni.

Next