Kis Ujság, 1947. október (1. évfolyam, 81-107. szám)

1947-10-29 / 105. szám

A tél folyamán sem szűnik meg a hadifoglyok hazaszállítása A szovjet területekről Debrecenig fűtött kocsikban jönnek a hadifoglyok. — Jövő nyárra itthon lesz minden magyar hadifogoly. — Ünnepélyesen fogadják a százezredik hadifoglyot szállító szerelvényt — A miniszteri biztos nyilatkozata a MÁV ingajárat beállításáról . Négy hónapon át állandóan tartott a Szovjetúnióból a magyar hadifog­lyok hazaszállítása. Sűrű egymás­utánban jöttek a fogolyvonatok és közel 98.000 magyar hadifogoly tért haza június­­­i-ike óta. Háromezer volt azoknak a száma, akik a hatá­rokon túli vidékekre jöttek. A hűvö­sebb idők beálltával csökkent a szál­lítás üteme, de ez nem jelenti azt, hogy megállt a hadifoglyok haza­­szállítása. A debreceni hadifogolyát­vevő állomás vezetője, Nagy Lajos népjóléti miniszteri megbízott a hadi­fogolyszállításokkal kapcsolatban a következőket mondotta: — A hadifoglyok hazaszállítása télen is tovább tart. A szállítás kérdése problémát oko­zott, de a kormánynak sikerült át­hidalnia a nehézségeket. A fogoly­vonatok közül a MÁV egyik inga­járatát téli szállításra alkalmassá tették. Minden vagonba kályhát sze­reltek be, úgy hogy a hadifoglyok ezentúl fűtött vagonokban jönnek. A múlt hónap közepén Debrecenbe érkező foglyok elmondották, hogy a Szovjetunió távoli vidékéről már fűtött kocsikban jöttek Foksáriig. A szovjet­ kormány mindent meg­tesz a foglyok hazaszálítása érdeké­ben, éppen ezért a téli hónapok ideje alatt valószínűleg hetenként érkezik egy-egy szerelvény Debrecenbe. Mi­vel a MÁV egyik ingajáratát sikerült felszerelni kályhával, a szerelvény­nek Debrecen és Foksáni közötti időtartama egy hét. Egy ilyen sze­relvénnyel 1300—1500 hadifogoly jöhet. A máramarosszigeti és foksáni kirendeltségek a téli hónapokban is helyükön maradnak, mert ta­vasszal az ideinél is nagyobb­­m­érvű szállítás indul meg. A nyár közepére már minden való­színűség szerint itthon lesz minden fogságban levő magyar. A szállítások során hazaérkezettek száma június 4 óta számítva hama­rosan eléri a százezret. A népjóléti miniszter a százezredik hadifogoly megérkezésekor Debrecenbe jön és a fogolyvonatot ünnepélyesen fo­gadja. Ii­it szil hozzá? Férfi téli zokni. . . . 5.28 Hűi delén kombiné. . 14.47­­ French férfiing. . . . 25.62 Kői delén hálóing . .. 31.48 Intézeti csikós Cocskai-blúz 60 nagyság Fi 2.-emelk.42.44 Kői flaneil ruha 48.80 Hői fekete horregatta. 90.12 Férfiölt.div. fazonban 256.60 Női és férfi gyapjúszövetek nagy választékban Forgalmiadó az árakban bennfoglaltak­k IX. Calvin-tér 7. — _______ / I „Terülj asztalkám“ 1947-ben­ A háztartás gondjainak leegysze­rűsítése ma már mindenkit egyfor­­mán érdekel, legyen az dolgozó, el­foglalt asszony, magános férfi vagy sokgyermekes család. Ha mélyhűtött ennivalót fogyasztunk, az üzletben készen vásárolt, de nyáron frissen szedett, válogatott, elsőrendű gyü­mölcs és főzelék kerül asztalunkra, a mélyhűtött készételeket pedig első­rendű szakács főzte és csupán fel­­melegítésre szorulnak, mégis olya­nok, mintha frissen főztük volna. Nincsenek tehát többé vásárlási gon­dok, mert az állandó friss, mindig kész MIRELITE mélyhűtött gyümöl­csök, főzelékek és készételek már a közeli napokban forgalomba ke­rülnek. (—) ­ Hogyan küzdenek fennmaradásukért a felekezeti iskolák Nehezen él a református egyház, de iskoláit nem hagyja Szeghalom, október hó (A Kis Újság kiküldött munkatár­sától.) Nehéz időkben, hosszú évszá­zadokon át a magyarság megmara­dásának erősségei voltak a felekezeti iskolák, lett légyenek azok csak nád­­fedeles, kicsiny falusi népiskolák is. A református felekezeti iskolák tör­ténete azonos a magyar művelődés­­politika legnemesebb hagyományai­val. Bizonyságai voltak ezek a fele­kezeti iskolák annak, hogy a magyar nép mindenkor áldozatvállalással, a maga erejéből kívánta és tudta fenn­tartani iskoláit, amelyekben a ma­gyar gyermek anyanyelvén ismer­hette meg a mindennapi élet alap­fogalmait és anyanyelvén tanulta meg Istent dicsérni. A szeghalmi példa A mindössze 11.000 lakosú Szeg­halom reformátusai a szikes talajú Sárréten megmutatták a múltban, hogy a magyar parasztságban eleven erővel élt az iskolaalapító és iskola­­fenntartó Bethlen Gáborok, Rákóczi Györgyök, Lórántffy Zsuzsannák és Mikó Imrék szelleme. A szeghalmi református gimnáziumot alapító Pé­ter Andrásnak az emléke, — aki pa­­rasztnábob létére haláláig hű ma­radt a parasztsághoz, amelynek fel-, emeléséért, megerősödéséért, vég­­rendetileg 1500 hold földet hagyott a református egyházra, hogy a bír­tok jövedelméből gimnáziumot tart­son fenn, elsősorban a parasztifjú­­ság számára — és a kilencéves, ko­rán elhunyt sárréti kis parasztfiúról, a Szigeti Endréről elnevezett mező­gazdasági középiskola alapítójának, Szigeti Istvánnak a neve: egyfajta tanulsággal beszélnek ma is arról, hogy a magyar parasztság legjobb­­°jaiban műven erős volt mindig a művelődés és a szaktudás útján való felemelkedés vágya. De a csaknem tiszta református Szeg­halom felekezeti népiskolái — hét is­kolatömb 19 osztállyal — ugyancsak azt bizonyítják, hogy az egyház maga is nagy áldozatokat hozott az iskolák fenntartásáért. A földreform végrehajtása után természetesen a felekezeti iskolák fenntartását új alapokra kellett he­lyezni, mivelhogy az egyházaknak száz hold földet hagytak csak meg. A szeghalmi parókiához azelőtt 692 hold föld tartozott. A Péter András alapítványi birtok, amelyet a refor­mátus egyház kezelt, 1463 hold te­rületű volt. A Szigeti Endréről el­nevezett alapítvány pedig 40 hold területű ingatlant tett ki. A föld­reform után a református egyháznak megmaradt száz holdja és a Péter András gimnáziumnak is külön száz holdja. A Szigeti-alapítvány érintet­len maradt. Nyilvánvaló, hogy ezek­nek a földeknek hozamából az isko­lákat nem tudja az egyház fenntar­tani. Akkor mégis: hogyan küszköd­nek fennmaradásukért a felekezeti iskolák? A legnehezebb körülmények között Első útunk a háborúban erősen megsérült templom mögött lévő pa­rókiára vezetett. Ez a parókia ma már történelmi nevezetességű. A lel­készhivatal ajtaján még most is ott van az egyszerű, vésett réztábla, amelyről ezt a nevet olvassuk: Tildy Zoltán. Cs. Szabó Lajos református lelkész elődje a szeghalmi lelkészi hivatalban azóta, mint a magyar köztársaság elnöke intézi legfelső fo­kon az ország ügyeit. — Hogy miből tartjuk fenn fele­kezeti iskolánkat? — ismétli meg, önmagának adva a kérdést a szeg­halmi parókia fiatal lelkésze. — Hát erre igazán nem olyan egyszerű fe­lelni. Valóban, a legnehezebb körül­mények között tengődünk. A 650 h­oldból mindössze száz hold maradt meg az egyháznak, az is a legsilá­nyabb föld, azért úgyszólván el se fogadtuk. Egy része a Cigányéren van, ahol senkinek nem kellett a ki­osztott föld, másik része az Eklézsia­­zúgon, ez szikes­ birkalegelő, 14 hol­dat pedig a Kiss Antalné féle gyep­ből kaptunk, amely Szeghalomtól 18 kilométernyire fekszik. A száz hold föld a hét elemi isko­lánk fenntartása szempontjából úgy­szólván semmit se jelent. Egyedül a hívek áldozatkészségére vagyunk utalva. A személyi kiadások 90 szá­zalékát az állam fedezi, az egyháznak csak a fizetések tíz százalékát kell elő­teremtenie, sokszor azonban nem va­gyunk abban a helyzetben, hogy ezt a tíz százalékot is befizessük. A dologi kiadások az egyházat illetik és a leg­szükségesebb dologi kiadásokat csak­úgy tudjuk előe­remteni, ha sokszor mi magunk, lelkész, kántor, tanítók mondunk le az egyháztól járó illet­ményeinkről. Néha hónapokig va­gyunk kénytelenek tartozni az iskolai altiszteknek a fizetéssel. Legutóbb 250 forintra lett volna szükség, hogy a már teljesen használhatatlan iskolai táblákat átfessük,­­és ezt az összeget se tudtuk előteremteni. Az iskola­padok a legtöbb teremben hiányoz­nak a gyerekek csak lócákon ülnek. És most itt a legnagyobb gondunk, a tüzelőanyag beszerzése. Adó és áldozatkészség­ ­— Az egyházi adó jelent-e komoly segítséget a felekezeti iskolák fenn­tartásában? — kérdezem a lelkészt. — Sokkal többet a hívek egyéni áldozatkészsége -­ feleli Cs. Szabó Lajos.­­ Előfordult már, hogy egy­házi adóban két forint se folyt be egy hónapban. Igaz, hogy az aszály nagy károkat okozott ezen a vidé­ken. Az újgazdák rendkívül sokat küzdenek, kínlódnak és legtöbbjüknek a megélhetésükhöz szükséges kenyér­­mag sem termett meg. Szegény vidék ez nagyon, a harmadik éve tartó aszály miatt különösen. De most már azonban, hála Istennek, a község egy kissé mégis fellélegzik. — A rizs?... — Igen. Idén egyeseknek kitünően bevált a rizs és ez máris érezhetően megjavította a község lakosságának helyzetét. Mi is az egyház megmaradt földjének egy részén a jövőben rizs­gazdálkodást tervezünk. Ha ez sike­rül, talán kevesebb gondunk lesz iskoláink fenntartásában. Mert a hét iskolatömb 19 osztályának sok tü­zelőanyagra, nagyon sok fára lesz szüksége a jövő iskolaévben is... A lelkészhez belép a kántor, rizs­lázban él már ő is. — Mielőbb meg kellene néznünk az egyházi földeket — mondja a lel­késznek —, hogy mennyire alkalma­sak rizstermelésre. És ki kellene mé­retni a rizstáblákat a vízszabályozó társulattal, hogy megkezdjék a csa­tornák ásatását — sürgeti a kántor a lelkészt. — Ha sikerülne duzzasztóval tá­­­­rolni Szeghalomnál a Sebeskörös vizét, akkor mindnyájan megtanul­juk az öntözéses gazdálkodást erre­felé — mondja derűlátó lélekkel Cs. Szabó Lajos. — A száz hold rongyos földön, amit el se akartunk fo­gadni, egy sikerült rizstermés na­gyon segítene súlyos gondjainkon. És iskoláinkat is könnyebben tart­hatjuk majd fenn, ha híveink anyagi helyzete megjavul. Szeghalom hét református népis­kolájában mindennapos gond a sze­génység. Igazán hősies az a küzde­lem, amit ez a református község folytat felekezeti iskoláinak fenntar­tásáért. Pedig az elemi iskolák fenn­tartásánál is nagyobb gondot okoz két középiskolájának: a Péter And­rás gimnáziumnak és a Szigeti End­réről elnevezett mezőgazdasági kö­zépiskolának fenntartása. Egy láto­gatás ezekben az iskolákban, meg­­­ Kapható 1(1 /1) győz bennünket erről. Környei Elek A Kisgazda JPárt befogadja a visszatérőket, politikáját öntudatosan folytatja Bognár polgármester beszéde Hétfőn este értekezletet tartott a főváros törvényhatósági bizottságá­nak kisgazdapárt frakciója. Az ér­tekezleten megjelent Bognár József polgármester is, aki hosszabb be­szédben ismertette az aktuális városi problémákat. Kijelentette, hogy a gazdasági bizottság megalakításának nem voltak politikai okai, a gazda­sági bizottság működtetése is poli­tikamentes. Beszélt ezután a pártok fővárosi programjáról, kijelentette, hogy ezek a programok nagyjában készen vannak. A polgármester ezután arról be­szélt, hogy milyen legyen a Kisgazda Párt magatartása az ellenzék irányá­ban. A problémát két részre osztotta. Az emberi szempontok megkövetelik, hogy ne gyűlölködjenek azok iránt, akik főleg egyéni érzelmi okok miatt helyezkedtek el az ellenzék soraiban és csak a választás után vették ész­re, hogy végeredményben légüres térbe kerültek. A Kisgazda Párt meg­értéssel fordul azok felé a „félresza­­vazók“ felé, akik most mint tékozló fiúk vissza akarnak térni és akik de­mokraták. Ezeket — mondotta a pol­gármester — visszafogadjuk és to­vábbi védelemben részesítjük. A polgármester ezután a politikai magatartásról beszélt és kijelentette, hogy a Kisgazda Párt a legmereveb­ben elkülönül az ellenzéktől, mert a Kisgazda Párt politikája miatt nincs okunk meaculpázni. Lehet, hogy el­távolodtunk tömegeink hangulatától — mondotta a polgármester —, de milliós párthíveink érdekeit mindig maradéktalanul képviseljük. Ez az egyedüli reális politika és az idő is ezt a politikát igazolja. A budapesti szervezetek élénk pártélete azt bizo­nyítja, hogy a szélsőséges elemek le­válása után egészséges és intenzív pártélet folyik minden helyi szerve­zetben s most már azok is vallják a koalíciót, akik eddig csak a pártfe­gyelem miatt vállalták. Este 8 órakor a IX. kerületi párt­­szervezet nagytermében a fővárosi szervezet előadói értekezletet tartott. Németh Imre dr. budapesti ügyve­zető alelnök vezetésével megtár­gyalták a budapesti előadók: milyen magatartást tanúsítson a Kisgazda Párt a Pfeiffer Párt, Barankovics Párt, Balogh Párt iránt. A párt hi­vatalos álláspontjának ismertetése után élénk vita alakult ki, amely a késő esti órákig eltartott. Tizennégy állam szocialista pártjai deklarációt készítenek elő Parisból jelenti az United Press. A tizennégy európai állam szocia­lista pártjainak nemzetközi végre­hajtó testülete tegnap megkezdte egy deklaráció elkészítését, amelyet leg­"­több európai balszárnyú szocialista vezér aláír majd és amelyben meg­erősítik függetlenségüket úgy a Tru­man-, mint a Sztálin-doktrinától. A deklarációt két héten belül adják ki. Jacques Robin főtitkár szerint az összes szocialistákat felhívják ebben a deklarációban, hogy mindkét blokk nyomásának áll ja­vak ellen és hogy egyesüljenek az igazi politikai és gazdasági demokráciáért. Megszüntették a magyar iskolákat a Csehszlovákiának átadott három magyar községben A békeszerződés rendelkezésének megfelelően a Csehszlovákiához csa­tolt három községben az átadás utáni napokban a csehszlovák ható­ságok elfoglalták munkahelyeiket. A lakosság egy része, amely vissza­maradt, bízott abban hogy a párisi békeszerződésben lefektett jogok­nak megfelelően élhet. Azt hitték, hogy ezeket a jogokat majd tiszte­letben is tartják, teljes jogú állam­polgárai lehetnek új hazájuknak. A három községet az átadás után a cseh hatóságok autóbuszjáratokkal Pozsonyon át becsatolták a cseh­szlovák közlekedésbe, azonban a község lakosságának" csak külön en­gedély kiválásával engedték meg a Pozsonyba való utazást. A határon át érkező hírek szerint az elcsatolt területen egyik napról a másikra megszüntették a magyar is­kolákat. Az oroszvári kastélyban szlovák polgári iskolát létesítettek és idejárnak azok az iskolásgyermekek, akik eddig a népiskolák felsőbb osz­tályainak tanulói voltak. A község­ben egyébként napirenden­­ van az egymás elleni feljelentés. Egyesek megunták az új életet és a tíz napig engedélyezett átköltözési lehetősége­ket kihasználva, összecsomagoltak és szekéren átjöttek magyar területre. A könnyű benzin új legmagasabb ára 100 kg-ként tartálykocsiban 110 forint, hordós tételben 129 forint, kereskedő üzletében vagy kúton ki­mérve literenként 1­ 22 forint. AJu­SZT KÉRJE MINDENÜTT! ■haiHi, húzható csomagolásban is,­rumi­ázott széllel ......min m in i i i iiiiiniiifimiii»iihhiini —­m Szerda, 1947 október 29 (3)

Next