Kis Ujság, 1947. november (1. évfolyam, 108-132. szám)

1947-11-01 / 108. szám

Ára 40 fillér Szombat, 1947 november 1 Mennyi benzint kapnak a magánautók? A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja Főszerkesztő: Dobi István­­ Felelős szerkesztő: A­n­tal­ff­y Gyula Halálugrás az OTBA nyolcadik emeletéről Milyen lesz a kettős árrendszer a textilellátásnál ________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ PFEIFFER ZOLTÁN___________ kiadatását és letartóztatását kéri a népügyészség Dr. Ferenci Tibor, a népügyészség elnöke, ma reggel a következő hiva­talos nyilatkozatot adta le a lapok tudósítóinak: A budapesti népügyészség az ál­lamrendőrség államvédelmi osztálya által rendelkezésre bocsájtott nyo­mozási adat, valamint a népügyészi cég által saját hatáskörében lefoly­tatott bizonyítási eljárás után ja­vaslatot tett a budapesti népbíróság­­nak, hogy kérje az országgyűléstől dr. Pfeiffer Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának az elő­zetes letartóztatásra is kiterjedő joghatállyal való felfüggesztését, mert dr. Pfeiffer Zoltán ellen az 1945. évi VII. tc. által törvényerőre emelt 81/1945. M. E. számú rendelet 17. szakasz 6. pontjában, illetőleg a BTK 478. paragrafusába ütköző bűntett nyomatékos gyanúja forog fenn. A nép­ügyészség által megállapított tényállás a következő: Orbán János, az Országos Föld­hitelintézet cégvezetője, Magyar Kö­zösségi tag 1944-ben a Hunyadi SS- páncéloshadosztály tagja lett. 1945 decemberében tért vissza Nyugatról és­­ a szűrőállomáson, valamint a nyomozóhatóság előtt beismerte, hogy a Hunyadi SS tagja volt. Az ellene emiatt megindult bűnügyi el­járás során a fogházban felkereste őt Arany Bálint,­­ az időközben 12 évi kényszermunkára ítélt össze­esküvő és mint Magyar Közösségi tag, társának felajánlotta segítségét. Arany Bálint dr. Pfeiffer Zoltánt, akkori igazságügyi államtitkárt, ke­reste fel hivatalában — miután hozzá baráti viszony fűzte — és felkérte őt arra, hogy segítsen ba­rátján, Orbán Jánoson. A Pfeiffer Zoltánnal folytatott többrendbeli megbeszélés eredményeképp Arany Bálint két másik magyar közösségi tag segítségével Szombathely város polgármesteri hivatalától egy hamis közokiratot szerzett be, amely azt igazolta, hogy Orbán János 1944 decemberétől 1945 . március 27-ig Szombathelyen tartózkodott és az akkor elrendelt polgári kiürítés so­rán hagyta el Szombathely városát. Dr. Pfeiffer Zoltán akkori igaz­ságügyi államtitkár magához kérette az Orbán János ügyében eljáró nép­­figyészt és utasította, hogy amennyi­ben az Arany Bálint által beígért szombathelyi bizonyítvány megér­kezik, minden további nyomozati el­járás mellőzésével terjessze fel hozzá megszüntetési javaslatát. A nép­­ügyésznek az államtitkár által adott utasítással szemben felhozott ellen­a érveit durván elutasította és amikor hamis bizonyítvány becsatolása megtörtént, a népügyész által felter­jesztett megszüntetési javaslatot a minisztériumban a szokott gyakor­lattól teljesen eltérőleg sajátkezűleg írta alá. Az­­ ügy tényállásához hozzátarto­zik még az is, hogy Arany Bálint a népügyészség akkori elnökétől nyil­vánvalóan felsőbb utasításra a sza­bályoktól eltérőleg beszélgetési en­gedélyt kapott a fogházban Orbán Jánossal olyan időpontban, amikor nevezettnek népü­gyészi kihallgatása még foganatosítható nem lett és így módjában állott Arany Bálintnak a Pfeiffer Zoltánnal történt megbe­szélés alapján Orbán Jánost kiok­tatni arról, hogy a szűrőállomáson és a nyomozó hatóságok előtt tett vallomását vonja vissza és tagadja le, hogy a Hunyadi SS-hadosztály tagja volt, vallja azt, hogy a kri­tikus időben Szombathelyen tartóz­kodott. A népü­gyészség által felderített tényállás szerint tehát dr. Pfeiffer Zoltán akkori igazságügyi államtit­kár cselekménye kimeríti egyrészt a népbírósági törvénybe ütköző bűn­pártolás bűntettét, de beleütközik a Btk. 478. §-ába is, mert mint köz­hivatalnok hivatali hatalmával vis­­­szaélve azon célból, hogy valakit a törvényes büntetés alól kivonjon, a büntető eljárás körüli hivatali kö­telezettségét elmulasztotta, illetőleg a büntető eljárás eredményének meghiúsítására célzó intézkedést tett. Orbán Jánost, aki ellen dr. Pfeif­fer Zoltán intézkedésére az eljárás 1946 májusában megszűnt, az ál­lamvédelmi osztály ismét őrizetbe vette és a NOT, mint Hunyadi SS- páncélost időközben jogerősen két évi börtönbüntetésre ítélte. A népügyészség indítványát a mai nap folyamán áttette a budapesti népbírósághoz és a népbíróság az in­dítvány elfogadása esetén ugyancsak a mai nap folyamán intézkedni fog aziránt, hogy Ferencz Tibor nép­főügyész, dr. Pfeiffer Zoltán mentel­mi joga felfüggesztésére a megkere­sést haladéktalanul eljuttassa az or­szággyűlés elnökéhez, Hitler 22 tábornokot végeztetett ki Berlinből jelenti az Europa Re­port. A nürnbergi tárgyalás során a bíróság elnöke most ismertette azt a­­névsort, amely szerint Hitler a há­ború idején 22 tábornokot is érezte­tett ki. A náci uralom alatt 58 bornok lett öngyilkos. MOSZKVA: A Szovjetunió következetesen védelmezi a béke ügyét Marshall elutazott az Egyesült Nemzetek közgyűléséről Heves koreai vita folyt az UNO-ban Csupán húszfőnyi többséget kapott Ramadier a bizalmi szavazásnál Két moszkvai jelentés is foglal­kozik ma a Szovjetuniónak a bé­kéért folytatott küzdelmével. A No­­voje Vremja vezércikkében megálla­pítja, hogy a Szovjetunió lett a lelke a nemzetközi imperialistaellenes tá­bornak. Megállapítja a lap, hogy a Szovjetunió békevágya sohasem ka­tonai gyengeségből származott, amit a második világháború eléggé bebizonyított. A szovjet társadalom­ban nincsenek és nem is lehetnek olyan támadó szellemű militarista csoportok, amelyek egyéni előnyö­ket hajhásznak fegyveres bonyodal­mak szításával. A szovjet diplo­mácia vezetében az Egyesült Nemzetek Szer­napról-napra folytatja makacs küzdelmét a nemzetközi együtt­működés demokratikus elveiért és a nemzetek biztonsága ellen irá­nyuló imperialista összeesküvés lelep­lezéséért. Rövidlátó megfigyelők azt hihetnék, hogy a nemzetközi poron­don a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok párharca folyik, ez azonban nem így van. A Szovjetunió nem áll­­ egyedül a tartós és a demokratikus békéért vívott küzdelmében. Köréje sorakoznak az imperialistaellenes és fasisztaellenes tábor haladó szellemű A francia nemzetgyűlés csütörtök délutáni ülésén került sor a kormány feletti bizalmi szavazásra. Az egyes pártok szónokai fejtették ki előbb álláspontjukat, köztü­k­ a kommunis­ták szónoka, aki bejelentette, hogy a kommunisták a kormány ellen sza­vaznak. Ezután Ramadier miniszter­­elnök emelkedett szólásra és kijelen­tette: arról van szó, váljon Francia­­oszág megoszlik­-e egy angolszász és szovjet melletti táborra vagy pedig egyetlen francia akarat lesz, az, hogy Franciaország minden­­ nemzettel egyetértsen. Ezután sor került a sza­vazásra,­ amelynek során­­ a nemzetgyűlés 300 szavazattal 280 ellenében bizalmat szava­zott a Ramadiev-kormánynak. erői, amelyeknek a végső­­ győzelme bizonyos. A moszkvai rádió egy előadásban foglalkozott ugyanezzel a kérdéssel és megállapította, hogy ma két tábor van a világon. Az egyik a demokrácia tábora, a másik az imperialistáké. A Szovjet békepolitikája megnyilvánult a volt német csatlósállamokkal meg­kötött békeszerződések kapcsán is. Németországgal kapcsolatos politiká­jában a Szovjetunió kifejezésre jut­tatja, hogy ha nem számolják fel tel­jesen a­­ fasizmus maradványait és nem alakítják át igazi demokratikus állammá Németországot, akkor az em­beriség nem lehet nyugodt és biztos afelől, hogy Németországban nem keletkezik új háborús góc. A Szovjet­uniói következetesen leleplez védelmezi a béke ügyét, minden olyan­­ kísértetét, amely a népek békés együttműkö­dése és egyenjogúsága ellen irá­nyul. Kétségtelen, hog­y a demokrá­cia növekvő ereje a Szovjetunióval az élén mindinkább ellenáll minden imperialista kísérletnek, amely új háborút akar felidézni. Végül meg­állapította a moszkvai rádió, a népek nem akarnak háborút,hogy A londoni rádió megállapítja, hogy Ramadier miniszterelnöknek még so­hasem szavaztak olyan kevesen bizal­mat, mint most. A kormány mind­össze húsz szótöbbséget kapott, ami a legcsekélyebb többség tavaly ja­nuár óta, amikor a Ramadier-kor­­mány hivatalba lépett. Az új Rama­dier-kormány csak rövid időre szóló átmeneti kormány lehet. A koreai v­ia Az UNO politikai bizottságának csütörtöki ülésén ismét Koreáról folyt a vita. Gromiko szovjet kikül­dőt­ kifejtette, hogy az amerikai kiegészítő indítványnak célja, hogy megakadályozza a koreai képviselők meghívását az UNO ülésére, mivel úgy látszik sejti, hogy a koreai nép megbízottai a Szovjetunió elgondo­lását támogatnák és az idegen csa­patok visszavonását követelnék. Gromiko felszólította az amerikai kiküldöttet, hogy vonja vissza indít­ványát. Dulles amerikai kiküldött kijelentette: nem hajlandó vissza­vonni indítványát, amely azt a célt szolgálja, hogy a koreai kérdést egységes egészként oldják meg, nem pedig részleteiben. A szavazás so­rán a bizottság úgy döntött, hogy az amerikai indítvány nem külön­álló javaslat, hanem kiegészítő in­dítványnak tekintendő. Itt említjük meg, hogy Genfben csütörtökön aláírták a huszonhárom állam között megkötött vámtarifa­­egyezményt. Az aláírás után a genfi értekezlet belga elnöke kijelentette: az Egyesült Nemzetek gondolata nem mondott csődöt, legalább­is a gaz­dasági élet terén nem. Angolszász tiltakozás Moszkvában A londoni rádió jelentése szerint Nagybritannia és az Egyesült Álla­mok moszkvai nagyköveteik útján együttes tiltakozást emeltek a szov­­jet kormánynál, mert szovjet csapatok hat héttel ezelőtt birtokba vették Auszriában a lobaui olajfinomító műveket, Ausztria legnagyobb olaj­finomítóját, amelyben az Egyesült Államok és Nagybritannia érdekelve vannak. Annak idején a bécsi Szövet­séges Ellenőrző Bizottság brit és ame­rikai tagjai már felszólaltak e lépés ellen. A szovjet álláspont az, hogy a lobaui olajfinomító művek német tulajdont képeznek és ezért jogos azoknak lefoglalása. Truman — Marshall — Lovett megbeszélés Truman elnök, Marshall külügy­miniszter és Lovett helyettes külügy­miniszter csütörtökön megbeszélést tartottak az Európa megsegítésére irányuló Marshall-terv végrehajtásá­nak legnagyobb fokú meggyorsítása- A Ramadier-kormány sorsa

Next