Kis Ujság, 1948. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1948-01-01 / 1. szám

Csütörtök, 1948 január 1 Hadifogoly- névsor Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve.­­Ára 40 fillér A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula • Közöljük az új köztisztviselői fizetéseket Feloszlatják az ó-katolikus Martavita-rendet Groza lesz a román köztársaság elnöke Molotov is londoni értekezlet kudarcáról Köszöntünk negy­ven nyolc! Irta: Dobi István a Független Kisgazda Párt elnöke A­­ttjépt kar-. nyelc' fenséges ’szava ünnepi esztendő beköszöntőt jelzi. 1848 nagy énének századik forduló­ját üljük és a történelemhez méltó ünneplésre készül most az egész or­szág. Nagy dolgokra emlékszünk, dicső hősök emlékének áldozunk. Helye van-e most az ünneplésnek? Nem lesz-e sok egy egész esztendő az ünneplésre? — kérdezhetné va­laki a magyarok közül, akik szeret­nek mindent meggondolni és akik : munkás hétköznapjaink sok fárad­­js­ságos gondját forgatják eszükben. Az­­­­lyen kételkedőknek bátran felelhe-­­ tem: Nemi Egy esztendő sem lesz is sok az ünnepségre. ISIS olyan sokat­­ jelent minden magyarnak, hogy nem lehet eléggé ünnepelni, visszaidézni, szemünk elé állítani. Mert 1848 több volt, mint a forra­dalom éve; több volt, mint dicső csa­ták kora, több volt, mint minden­napos magyar hősiesség bizonysága. 1848 a magyar szabadság beteljese­dése volt, amikor a paraszt emberi szabadságot és minden magyar teljes jogot kapott. Nemzedékek hő­vágyát valósította meg és amiért­ emberöltők hiába csengtek, most egy csapással a nemzet kincsévé vált. Ezt a szabadságot akarjuk ünne­pelni, hogy példájának felidézésétől megerősödjünk. Mert az új demokra­tikus Magyarország most kivívott szabadsága még friss és gyenge haj­tás. Szüksége van Kossuth, Petőfi, Táncsics nagy példaképeinek felidé­zésére, hogy tanuljon tőlük, bátorsá­got merítsen belőlük és rajtuk buz­­duljon további tettekre. Mert tettekről van szó most is, feltekkel akarunk ünnepelni­ .A mi nagy centenáris évünk abban külön­bözik az elmúlt idők szokványos ün­nepségeitől, hogy nem üres szavak­­kal, hanem maradandó tettekkel aka­runk ünnepséget ülni. A hatalmas cél itt áll előttünk: a háborúban elpusz­tult rosszemlékű korszakoktól sze­génnyé telt országunkat kell újjá­építeni. Úgy akarunk ünnepelni, hogy mindennapos munkánkkal, minden tettünkkel az új demokratikus Ma­gyarországot építsük fel. Mis ebből a munkából nagy rész vár reánk, a Független Kisgazda Pártra. Mert hiszen mi vagyunk .Mó­doi azoknak az egykori jobbágyok­nak, akiket évszázadok szolgasága után 1848 ajándékozott meg emberi szabadsággal. A szabadság munkára kötelez és mi jól átgondolt, az egész parasztság, az egész magyarság érd­e­­két szolgáló munkával áldozunk 48 elmékének. Amikor most a mindnyájunktól régóta óhajtott békekorszakot 48 ■ ünneplésével kezdjük, nemcsak a hő­sök emlékének akarunk áldozni. A tettek szellemében többet akarunk, azt, hogy a mi országunk egyenes folytatása legyen az övékének. Poli­tikánkat bele akarjuk fűzni az övé­it , hál­y román király kedden dél­után lemondott trónjáról. A király a román rádió útján kiáltványt inté­zett a néph­ez, amelyben megállapítja, hogy az elmúlt években a román nép életében b­eállott változások követ­keztében a jelenlegi alkotmány élet­képtelennek bizonyult és nem felel meg az új kormányzati rendszer alapfeltételeinek. Felelőségem tuda­tában IRIS-papíron. . .­­.m­ndja a kiáltvány,­­ hogy a monarchia nem felel meg többé a jelenlegi állam­­rendszer elveinek, sőt komoly aka­dályt jelent az ország demokratikus fejlődésének útjában. A román király ezért lemondott a maga és valameny­­nyi leendő utóda nevében a trónról és a királysággal járó mindennemű kiváltságról! Nyomban utána a ro­mán kormány is kiáltványt intézett a néphez, megállapítva, hogy a monar­chia megszűnése óriási lehetőségeket nyit meg a népi demokrácia előtt, majd a kiáltvány így fejeződik b­e: ..Teremtsük meg országunk új élet­formáját, a román népi köztársasá­got, minden román polgár szabad ha­záját!“ A két kiáltvány közzététele után a román nemzetgyűlés kedden délután rendkívüli ölést tartott, amely óriási lelkesedéssel fogadta Groza minisz­terelnök bejelentését Mihály király lemondásáról,­ valamint a román népi köztársaság megalakításáról szóló kiáltványt. A nemzetgyűlés 205 szavazattal egyhangúlag fogadta el a huszonöt képviselő által beter­jesztett törvényjavaslatot a népi köztársaság kikiáltásáról, majd egy másik törvényjavaslatot fogadtak el, amely szerint államta­nácsot alakítottak, amelynek tagjai: Mihail Sadoveanu író, a nemzetgyű­­lés elnöke, Parhon egyetemi tanár, Stefan Voitec nemzetnevelésügyi mi­niszter, G­heorghe Stara képviselő és Ion Niculi képviselő, nyomdász, akik nyomban fogadalmat tettek. Az ál­lamtanács tagjai közül egy kommu­nista, egy szociáldemokrata és három pártonkívüli van. Ezt követően Groza miniszterelnök­ benyújtotta kormánya lemondását az államtanácsnak, amely megbízta Grozát az új kormány megalakítá­sával és ez haladéktalanul meg is történt. Az új kormány összetétele azonos a lemondott kormányéval. A kormány tagjai nyomban letették az esküt az államtanács előtt. Ro­mán parlamenti körökben úgy tud­ják, hogy a köztársaság elnökévé Groza jelenlegi miniszterelnököt vá­lasztják meg, a kormány elnöke pedig Gheorghiu Dij miniszter lesz. A moszkvai rádió részletesen is­mertette Malat­ovnak, a szovjet sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatát a londoni értekezlet kudarcáról. A kül­ügyminiszter megállapította, hogy a jaltai és potsdami egyezmény szilárd alapot adott a két főkérdésnek, a német béke előkészítésének és a né­met egység helyreállításának a meg­oldásáról. A szovjet delegáció el is érte, hogy ezeket a kérdéseket, ame­lyek megoldása nélkül nincs helyes béke Európában, sem az egész vilá­gon, az értekezleten ne "vitassák. Az Egyesült államok . ..bon megvál­toztatta 19­16 ápriisában Párisban elfoglalt álláspontját és az­ akkori felfogásával szemben most nem törekszik ezeknek a kérdéseknek gyors megoldására, Anglia és Franciaország szintén ezen az úton halad. Tények tanúskodnak, hogy a Szovjetunió kivárja a német béke­­rendezés meggyorsítását. Hasonló volt a helyzet a német egység hely­reállítása szempontjából. A nyugati hatalmak nem támo­gatták a szovjet­ javaslatokat s lehetetle­nné tették, hogy bármi­féle haladás történjék ebben a kérdésben.­ A nyugati hatalmak, elsősorban Amerika, Németország feldarabolá­sára törekszenek és Nyugat-Német­­országnak saját céljaik és szempont­jaik megfelelő kialakítására. Ennek a politikának a kudarca azonban kikerülhetetlen, ha az ellentétben áll Németország történelmi fejlődé­sével és az egész demokratikus Európa elítéli Amerikának egész sor európai ál­lamra kiterjedő tervei vannak, ezeket az államokat gazdasági és politikai függőségbe akarja hozni. Ezeknek a terveknek a világánál érthető, miért nem mutat érdeklődést az Egyesült Államok a német békeszerződés elő­készítése és a német egység helyre­állítása iránt. Minél tovább nincs béke, annál tovább nincs kormány Németországban Az amerikai tervek szerint feltétel­ nélkül el kellene fo­gadni az amerikai terjeszkedők dik­tálta antidemokratikus tervet, vagy nem lesz megegyezés. Ezt a diktálni akaró politikát a Szovjetunió a leg­határozottabban visszautasította. Az Egyesült Nemzetek balkáni bi­zottságának tagjai úton vannak a hadszíntérre Konica körül, ahol to­vább tartanak a heves harcok. Egyes hírek szer­int Görögország az Egye­sült Nemzetek alapokmánya alapján haladéktalanul külső katonai segít­séget kérne a maga védelmére, ha Markasz tábornok L­iposufat bár­melyik külföldi kormány elismerné. Griswold, a görögországi amerikai segélykü­ldöttség vezetője kijelen­tette, hogy Görögország annyi fegy­vert és hadianyagot kap, „ami ele­gendő lesz a felkelés gyors felszámo­lására.“ Wallace stézteta be európai újjáépítési tervét Henry Wallace, aki mint ismeretes, fellép a jövő évi amerikai elnökvá­lasztáson, kedden sajtónyilatkozatban annak a reményének adott kifejezést hogy a kommunisták is zárszavainak, mivel „őszintén a béke pártján áll.“ Ugyanígy reméli, hogy a quakerek és a methodisták, akik szintén béke­­szeretőek, rá szavaznak. Remélem mindazok támogatását, — mondotta, — akik békére vágynak és nem tö­rődöm vele, kik azok. Wallace a szerdára virradó éjszaka hét pont­ból álló úgynevezett „Wallace-tervet“ jelentett be. Ebben azt javasolja, hogy a segítségre szoruló nemzetek pénzügyeinek rendárohoza­talánál ez Egyesült­­Nemzetek minden tagállama működjék közre. A segély adminisz­trációját az Egyesült Nemzetek ve­gyék át A megsegítés időtartamát öt évben állapítja­ meg Wallace. A kiosztás tekintetében azt az elvet vegyék figyelembe, hogy mely országok szenvedtek a leg­többet a tengelyhatalmak követ­­keztében, tekintet nélkül ezek­nek az országoknak mai politi­kai beállítottságára. Wallace azt kívánja, hogy a segélyt ne kössék semmiféle politikai elő­feltételhez és a­ kizárólag békés célokat szolgáljon. Végül azt java­solja Wallace, hogy a Ruhr-Vidéket helyezzék nemzetközi közigazgatás alá és azt a négy nagyhatalom ellen­őrizze. László Ferenc tuuiciiirKfUFBBajememmBmsKumRaaim 25.000 holdat öntött el a Tiszai kébe, hogy az vigye és vezesse to­vább a boldog új magyar esztendők felé. Ilyen gondolatia köszöntöm a centenáriumi új esztendőt és kívá­nom, hogy az ünnepi évben a ma­gyar felvegye és lobogtassa azt a zászlót, amit a reakció 49-ben kicsa­vart Kossuth kezéből. Kossuth zász­lajával és az ő nevével kívánok bol­dog, békés szép újesztendőt minden magyarnak! Amerikai figyelmeztetés Görögország szomszédállamaihoz A londoni rádió ma reggeli jelen­tése szerint az Egyesült Államok kormánya figyelmeztette Albániát, Bulgá­riát és Jugoszláviát, hogy a sza­bad görög kormány elismerése megsértené az Egyesült Nemze­tek alapokmányának elveit és lekicsinyelné az Egyesült Nemze­tek közgyűlésének tekintélyét. Iin­vett amerikai külügyi államtitkár kijelentette még ezzel kapcsolatban, ha bárki elismerné a demokratikus görög kormányt, Görögország az Egyesült Nemzetekhez fellebbezne. Az év utolsó minisztertanácsának érdekes határozatai A kormány tegnap tartotta utolsó minisztertanácsát ebben az esztendő­ben és fontos rendeletek egész sorát intézte el. Ezek között elsők a va­­gyondézsma módosításáról, valamint a felmondásokról és végkielégítések­ről szóló rendeletek, amelyeket már tegnap ismertettünk, valamint Varga Béla volt házelnök és Hives Henrik volt miniszteri tanácsos megfosztása magyar állampolgárságától. A mi­nisztertanács hozzájárult az 5 fillé­res érmék vezetéséhez, tudomásul vette a Hollandiával szemben fenn­álló régi adósság rendezésére vo­natkozó megállapodást, hozzájárult ahhoz, hogy különböző nyersanya­gok beszerzésével kapcsolatban az állam kezességet vállaljon, elfogadott egy rendeletid a kereskedelmi köny­vek vezetésére, az egységes kereske­delmi számtani bevezetésére és a számlázási kötelezettség kiterjeszté­sére. A minisztertanács kimondotta, hogy a Lillafüredi Palota­szálló az állami alkalmazottak jóléti ü­zemé­­nek kezelésébe kerül. Végül fontos határozatot hozott a minisztertanács az ajkai energiatelepre vonatkozólag, amennyiben kimondotta, hogy a kor­mány ezt a telepet állami tulajdonba veszi és felhatalmazta az iparü­gyi minisztert, hogy az állami tulajdon­­bavételt azonnal hajtsa végre. Immár kétségtelennek látszik, hogy az országgyűlés január 11-okára hív­ják össze. Ezen a napon azonban csak formális ülés lesz és a költség­­vetés csak január IV-ikén terjeszti az­ országgyűlés elé Nyárády Miklós pénzügyminiszter. Az újév első nap­jai tehát még nem hoznak különö­sebb mozgást a belpolitikában, an­nál is inkább, mert a kormány tagjai közül ketten ismét külföldre utaz­nak. Dr. Hies István igazságü­gymi­­niszter egy szocialista értekezletre utazik, Baji­ László belügyminiszter pedig Olaszországba, ahonnan előre­láthatólag január 8-ikán tér vissza. Záradékoltatni kell a régi útleveleket A Kis Újság jelentette, hogy új, kékszínű útlevelek bevezetését ren­delte el a belügyminiszter január 1 -től kezdve. Mint most hivatalosan jelen­tik, ennek következtében a régi for­májú útlevelek meghosszabbítását és kiállítását megszüntetik. Akiknek régi­formájú útlevelük nem járt le, azok megtarthatják régi útlevelüket annak lejártáig. 1948 január 12-től kezd­ődő­­leg érvényes útlevéllel rendelkező egyén csak abban az esetben hagy­hatja el az ország területét, ha azzal a határt először lépi át. Egyébként az említett határidő után minden kiutazás előtt ha ér­vényes útlevéllel rendelkezik is az utas, köteles útlevelét a főkapitány­ság útlevélosztályának megfelelő zá­radékolás végett bemutatni, mert ezen bejegyzés nélkül az útlevél tu­lajdonosát nem engedik ki az or­szágból. A záradékolásra benyújtott útleveleket 48 órán belül érvénye­sítési záradékkal kell ellátni.

Next